Hosted by www.Geocities.ws



Főoldal

Egyiptomi Istenek
Könyvajánló III.
Könyvajánló II.
Könyvajánló I.
Alex-Könyvtár
D. Roberts rajzai
Almásy László
Gilf Kebir
Érdekességek
Az egyiptomiak


ÉRDEKESSÉGEK

Vannak olyan, Egyiptommal kapcsolatos tudnivalók, amelyekről nem sokat, vagy csak felületes információkat ismerünk, de mielőtt elutaznánk érdemes néhány szót szólni róluk.

Az egyiptomi írás.

Egyiptomban már a piramisok építésének korában létezett egy mai szemmel nézve szokatlan jelekből álló írásmód. Ez a sokat emlegetett hieroglif írás. A jelek között talán a legérdekesebbek az állatokat ábrázoló figurák, vagy az emberi testrészek, például a kar vagy a láb.

Három irányba is írtak, oszlopszerűen fentről lefelé, vagy balról jobbra, de jobbról balra is. Az olvasás iránya mindig az ellenkezője, mint amerre az állati vagy emberi figurák néznek. Ahogy az egyiptomi társadalom fejlődött, egyre több és több dolgot jegyeztek le, lassan mindenről kimutatást vezettek, és az élet megkívánta, hogy az írás is változzon, gyorsabb legyen. Az írnokoknak egyszerűen nem volt idejük a hieroglifák rajzolgatására. A kialakult új változatot hívják demotikus írásmódnak. A leletek szerint i.e. 3100-ban már ismerték a hieroglif írást, de az utolsó megtalált emlék szerint i.sz. 394

után már nem alkalmazták. Ismertsége rövid száz év alatt homályba veszett, aminek a történelmi események az okai. Előbb a görög befolyás ideje következett, amikor a görög nyelv használatát erőltették, majd amikor Egyiptom a római birodalom fennhatósága alá került, a görög


Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma:
3810475

Vizumkérőlap

Pénzváltó

mellett a latin nyelvet is használni kezdték. Az ősi írás ezerötszáz évre el lett felejtve, és bár Európában a középkortól kezdve rendre próbálkoztak a megfejtésével, nem sikerült. Történt azonban, hogy 1798-ban Napoleon elindult Egyiptom felé, kíséretében kb. 150 tudóssal és számos rajzolóval. Ez az egyiptomi kaland hatalmas lendületet adott a további kutatásoknak, egyszerűen Egyiptom az érdeklődés középpontjába került. Ráadásul a szerencse is segített.

A Rosette - i kő.

Alexandria közelében van egy kis falu, Rosette, amely attól vált híressé, hogy Napoleon egyik tisztje 1799 - ben a határában talált egy fekete kőtáblát, amelyre három nyelven írtak fel egy

szöveget. Ez a bizonyos Rosette - i kő, amit ma a British Múzeumban őriznek, sokak fantáziáját megmozgatta. A feliratokat Ptolemaiosz korában i.e. 196 - ban vésték kőbe. Az egyik görögül van írva, ennek elolvasása nem volt gond, és bár sejtették, hogy a két másik szöveg - a hieroglif és a démotikus írás - ugyanazt tartalmazza, a megfejtés mégis csak 1822-ben sikerült, egy fiatal francia nyelvtanárnak, Champollionnak ( élt:1790 -1832 ). Először a mindhárom szövegben megtalálható

nevet azonosította -Ptolemaiosz- végül a hieroglif írás teljes megfejtésével megnyitotta az utat az ősi egyiptomi feliratok elolvasásához, a fáraók korának megismeréséhez. Természetesen a szövegek kőbe vésése igen munkaigényes, lassú dolog volt, ezért már a kezdetek kezdetén egy másik megoldást is alkalmaztak Egyiptomban. Ez volt a


Papyrus

A fáraók korában ez az ősi növény, amely egy bizonyos nádfajta, bőven megtalálható volt Egyiptomban, elsősorban a Nílus deltavidékén. Sok hasznos dolgot csináltak belőle, a sarutól a csónak építéséig. A növény

szárának beléből, annak zúzásával, egymásba préselésével papírszerű anyagot nyertek, amire írni és rajzolni lehetett. Aki eljut Egyiptomba, biztos, hogy elviszik papyrus üzembe, vagy egy olyan üzletbe, ahol bemutatják, hogyan is készült régen a papyrus, ami sokáig, egészen a papír felfedezéséig, fontos exportcikke lett a fáraók országának. Ma az egyik legnépszerűbb szuvenír a külföldiek számára, és bár sok gyenge színvonalút is árulnak, találunk csodaszépeket is. Az itt bemutatott papyrus festményen a lányok kezében egy híres ókori virágot látunk, aminek a neve:


Lótus

Ez a sok - sok fáraó korabeli képen felbukkanó virág a nap istent szimbolizálta, abból fakadóan, hogy szirmait reggel kinyitja, este összecsukja. Gyönyörű virágának naponkénti kinyílása az újjászületést, az örökké élés

reményét sugallta. A mai utazó is találkozik vele, mégpedig a rengeteg parfümüzlet valamelyikében. A lótus parfüm a legkellemesebb illatok egyike, akit rábeszélnek nem bánja meg. Kleopátra is szerette. Szólnunk kell egy másik különleges egyiptomi növényről is, amit úgy hívnak, hogy


Ka-ka dee

Aswanban, a bazárban sétálgatva, azt látjuk, hogy nagy ládákban, valami szárított falevél félét árulnak, ami legjobban talán a rózsasziromra emlékeztet, és buzgón ajánlgatják, hogy vegyünk belőle. Vörös - bordó színe van és fogalmunk sincs, hogy

mire való. Bevallom, én is valami illatosítóra, vagy molyirtóra gondoltam, amíg meg nem tudtam, hogy ez a híres Aswan környéki ősi egyiptomi növény, amit dél vörös aranyaként emlegetnek és ka-ka dee- nak hívnak. Akik elegánsabb szállodában laknak, azokat megérkezéskor gyakran egy vörös színű welcome itallal várják, és ha nem ismerik, meglepődnek, hogy mi ez a pohárba öntött, hideg valami? Biztos forralatlan, és ebből jobb nem inni, ha jót akar az ember. Mint említettem, szárítva árulják, és forralt vízzel leöntve, cukrozva, nyáron lehűtve, télen forrón teaként fogyasztják. Akit megkínálnak vele, ne rémüljön meg, ki kell próbálni. Kellemes íze van, ráadásul nagyon jó hatása van a vérnyomásra is. Népszerű a külföldiek körében is, mint mondják - Egyiptom ízét viszik haza vele.


 

Webmester

1