Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma:
3810475
Vizumkérőlap
Pénzváltó
| |
mellett a latin nyelvet is használni kezdték.
Az ősi írás
ezerötszáz évre el lett felejtve, és bár Európában a középkortól kezdve rendre próbálkoztak a megfejtésével, nem sikerült.
Történt azonban, hogy 1798-ban Napoleon elindult Egyiptom felé, kíséretében kb. 150 tudóssal és számos rajzolóval. Ez az egyiptomi kaland hatalmas lendületet adott a további
kutatásoknak, egyszerűen Egyiptom az érdeklődés középpontjába került. Ráadásul a szerencse is segített.
A Rosette - i kő.
Alexandria közelében van egy kis falu, Rosette, amely attól vált híressé, hogy Napoleon egyik tisztje 1799 - ben a határában talált egy fekete kőtáblát, amelyre három nyelven írtak fel egy
 |
szöveget. Ez a bizonyos Rosette - i kő, amit ma a British Múzeumban őriznek, sokak fantáziáját megmozgatta.
A feliratokat Ptolemaiosz korában i.e. 196 - ban vésték kőbe.
Az egyik görögül van írva, ennek elolvasása nem volt gond, és bár sejtették, hogy a két másik szöveg - a hieroglif és a démotikus írás - ugyanazt tartalmazza, a megfejtés mégis csak 1822-ben sikerült, egy fiatal francia nyelvtanárnak, Champollionnak ( élt:1790 -1832 ). Először a mindhárom szövegben megtalálható
|
nevet azonosította -Ptolemaiosz- végül a hieroglif írás teljes megfejtésével megnyitotta az utat az ősi egyiptomi feliratok elolvasásához, a fáraók korának megismeréséhez.
Természetesen a szövegek kőbe vésése igen munkaigényes, lassú dolog volt, ezért már a kezdetek kezdetén egy másik megoldást is alkalmaztak Egyiptomban. Ez volt a
Papyrus
A fáraók korában ez az ősi növény, amely egy bizonyos nádfajta, bőven megtalálható volt Egyiptomban, elsősorban a Nílus deltavidékén. Sok hasznos dolgot csináltak belőle, a sarutól a csónak építéséig. A növény
|
|
szárának beléből, annak zúzásával, egymásba préselésével papírszerű anyagot nyertek, amire írni és rajzolni lehetett. Aki eljut Egyiptomba, biztos, hogy elviszik papyrus üzembe, vagy egy olyan üzletbe, ahol bemutatják, hogyan is készült régen a papyrus, ami sokáig, egészen a papír felfedezéséig, fontos exportcikke lett a fáraók országának. Ma az egyik legnépszerűbb szuvenír a külföldiek számára, és bár sok gyenge színvonalút is árulnak, találunk csodaszépeket is.
Az itt bemutatott papyrus festményen a lányok kezében egy híres ókori virágot látunk, aminek a neve:
 |
Lótus
Ez a sok - sok fáraó korabeli képen felbukkanó virág a nap istent szimbolizálta, abból fakadóan, hogy szirmait reggel kinyitja, este összecsukja. Gyönyörű virágának naponkénti kinyílása az újjászületést, az örökké élés
|
reményét sugallta. A mai utazó is találkozik vele, mégpedig a rengeteg parfümüzlet valamelyikében. A lótus parfüm a legkellemesebb illatok egyike, akit rábeszélnek nem bánja meg. Kleopátra is szerette.
Szólnunk kell egy másik különleges egyiptomi növényről is, amit úgy hívnak, hogy
Ka-ka dee
Aswanban, a bazárban sétálgatva, azt látjuk, hogy nagy ládákban, valami szárított falevél félét árulnak, ami legjobban talán a rózsasziromra emlékeztet, és buzgón ajánlgatják, hogy vegyünk belőle. Vörös - bordó színe van és fogalmunk sincs, hogy
|
|
mire való. Bevallom, én is valami illatosítóra, vagy molyirtóra gondoltam, amíg meg nem tudtam, hogy ez a híres Aswan környéki ősi egyiptomi növény, amit dél vörös aranyaként emlegetnek és ka-ka dee- nak hívnak.
Akik elegánsabb szállodában laknak, azokat megérkezéskor gyakran egy vörös színű welcome itallal várják, és ha nem ismerik, meglepődnek, hogy mi ez a pohárba öntött, hideg valami? Biztos forralatlan, és ebből jobb nem inni, ha jót akar az ember.
Mint említettem, szárítva árulják, és forralt vízzel leöntve, cukrozva, nyáron lehűtve, télen forrón teaként fogyasztják. Akit megkínálnak vele, ne rémüljön meg, ki kell próbálni.
Kellemes íze van, ráadásul nagyon jó hatása van a vérnyomásra is. Népszerű a külföldiek körében is, mint mondják - Egyiptom ízét viszik haza vele.
| |
|
