Hosted by www.Geocities.ws



Főoldal

Egyiptomi Istenek
Könyvajánló III.
Könyvajánló II.
Könyvajánló I.
Alex-Könyvtár
D. Roberts rajzai
Almásy László
Gilf Kebir
Érdekességek
Az egyiptomiak



KÖNYVAJÁNLÓ - 2001 MÁRCIUS




A korábban megjelent könyveket is bemutatjuk a továbbiakban is, egyrészt az "újszülöttek" kedvéért, másrészt bizunk abban, hogy a jövőben is kaphatóak lesznek. A bemutatott könyvek kiadója a


Gold Book könyvkiadó
e-mail : [email protected]

www.goldbook.hu


Aki új ismeretekre vágyik, bátran válogasson a könyvekből, szórakozva fog tanulni - olvasás közben.


Kellemes válogatást!




Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma:
3810475

Vizumkérőlap

Pénzváltó



KENT R WEEKS:
II. RAMSZESZ FIAINAK SÍRJA

A világ nagy meglepődéssel fogadta annak hírét, hogy Kent Weeks amerikai egyipto- lógus egy gondosan megmunkált sírkamrát fedezett fel, mélyen a föld alatt a már legendásnak mondható Királyok Völgyében. A kutató hamar felismerte, hogy ez az évszázados temetkezési hely II. Ramszesz fiainak készült. Ezen felfedezést megelő- zően senki sem tudta, merre lehet ez a látványos sírkamra, ha létezik egyáltalán. Weeks ebben a könyvében elvezeti az olvasót a valaha talált legnagyobb és legbo- nyolultabb síremlékbe, és

egyben feltárja előtte az egyiptomi történelem ősi misztériumait. A fontos régészeti leletről szóló saját feljegyzései ötvöződnek a kaland és a rettegő bámulat felejthetetlen érzésével: „Az ujjainkat és lábfejünket használva csúsztunk előre, húzva- nyomva magunkat a sír első kamrájába vezető hosszú úton. A kamrában sűrű, tömörödött hordalékréteg terült el a lábunk alatt. Fölöttünk egy törött, díszítetlen, sima szikladarab alkotta a helyiség mennyezetét…” A saját - valamint felesége és munkavezetője - naplóiból vett feljegyzésekkel, Weeks részesévé tesz minket mindazon izgalmaknak és kockázatoknak, melyekkel neki és csapatának kellett szembenéznie az ásatások során, úgymint áradások, skorpiók, a klausztrofóbia érzése, valamint a terroristák támadásai. Fényképek és rajzok szemléltetik a KV 5 (ahogy a sírt jelölik) feltárásának folyamatát, valamint mindazon tárgyak és dekorációk gazdagságát, melyeket a több mint százötven kamrában, illetve folyosóban találtak. Weeks bepillantást enged a régészeti munka műhelytitkaiba is, megismertetve az olvasót a használatos eszközökkel, a feltevések és következtetések rendszerével, melyek egy ilyen nehezen megtalálható sírhely felfedezéséhez vezettek, és azzal a talán még összetettebb munkával, amely a falfestmények és írások értékelését jelenti. A zsidók Egyiptomból való kivonulásának korában készült sír története számos fáraó uralkodási idejét öleli fel. A KV5-ben talált szerszámok és műalkotások megváltoztatták II. Ramszesz uralkodásáról szerzett korábbi ismereteinket, aki Egyiptom egyik legismertebb és leghatalmasabb fáraója volt. A sír hatalmas mérete, valamint a belőle származó információk nagy tömege rövid időn belül hírnevet szereztek Weeksnek, akinek a karrierje már sok évvel ezen felfedezés előtt kezdődött. Már fiatal egyiptológusként vállalkozott arra a lehetetlennek tartott feladatra, hogy elkészítse a Királyok Völgyének teljes régészeti térképét. Ezen korai évek munkáira is találunk utalást ebben a könyvben. Olvashatunk az egyiptomi kormánnyal folytatott, sokszor mulatságos ügyeiről, mint a légi fényképezés engedélyeztetése a Királyok Völgye felett, valamint arról az eseményről, mikor először pillantotta meg az egyiptomi monumentális építményeket, melyekről gyermekkorában olvasott. A II. Ramszesz fiainak sírja egy egyedülálló, valós kalandregény, amely éppen annyira fontos, mint amennyire izgalmas.

A SZERZŐRŐL

Dr. Kent R. Weeks egyiptológus a kairói Amerikai Egyetemen. Ph. D. fokozatát egyiptológiából szerezte a Yale Egyetemen. Idejét Egyiptom és Washington állam között osztja meg.



VIOLAINE VANOYEKE:
A FÁRAÓ TITKA


Alexandriában megmagyarázhatatlan gyilkosságok történnek… Húsz évvel később, Krisztus születése előtt 270-ben Alexandrosz, az Egyiptomban született görög ifjú, átszeli a Földközi-tengert, hogy viszontlássa szülővárosát. Ekkoriban Alexandria a mediterráneum világítótornyaként tündököl, és II. Ptolemaiosz uralkodik Egyiptom felett. Alexandrosz egy egyszerű tudós volna, aki csupán a kutatásai miatt érkezik az antik világ legnagyobb könyvtárába? Avagy más reményeket is táplál magában?

Milyen veszélyes titkokról akarja lerántani a leplet? Kik fenyegetik meg halálosan, épp csak hogy megérkezett? A fáraó titkában Violaine Vanoyeke érdekfeszítő kalandokra csábít bennünket egy mitikus város palotái és utcái között.

A SZERZŐRŐL

Violaine Vanoyeke az ókori irodalom és civilizációk elismert professzorasszonya, emellett nyelvész, történelmi munkák és regények írója.



HILARY WILSON:
A FÁRAÓK NÉPE

Egyiptomra régóta úgy tekintünk, mint a templomok, sírkamrák és piramisok világára, amely ország népének rögeszméje volt a halál. De valósághű ez az egyiptomi társadalomról festett kép? A fáraók népe részletes tanulmánnyal szolgál az egyiptomi emberek életéről, hitéről és teljesítményeiről tíz mesterség, szakma és hivatás vizsgálata alapján, amelyek a társadalom minden rétegét magukban foglalják a földművelő pa- raszttól magáig a királyig. A hangsúly, amelyet a társadalom a műveltségre

helyezett, nyilvánvalóan kitűnik az írástudás státusából. Az értelmiségiek esetében, amelybe beletartoztak az orvosok, építészek és hivatalnokok, elengedhetetlen volt az írástudás. A kézművesek, akik nagyon sokféle anyaggal dolgoztak, az ókori civilizációk legmegdöbbentőbb és legkifinomultabb műalkotásait készítették. A művészek és építészek drámai emlékműveket, festményeket és szobrokat alkottak, a világon egyedülálló egyiptomi esztétikai ízlésnek megfelelő stílusban. A földművesek az évenkénti áradásnak köszönhetően termékeny földeken dolgoztak, és munkájuk a gazdaság alapját képezte, amely önfenntartó volt. A katonák lelkesen védték szeretett országukat az ellenséges betörésektől, és kiterjesztették Egyiptom fennhatóságát számos fontos természeti erőforrásra és kereskedelmi útvonalra. A társadalom szerkezete, amely a család egységén alapult, a gyengék védelmét tartotta a legfontosabbnak, így a nők és a gyermekek központi helyet foglaltak el benne. A papság az istenekkel törődött, akik Egyiptom első számú polgárai voltak. Hitük szerint az istenek szívesen éltek az emberek között, és a föld a Maat uralma alá tartozott, amely a rend, a jog és a béke mindent felölelő eszméje volt. A király, ez a földön élő istenség, volt a Maat első számú őrzője, és amíg a Maatot sikerült fenntartani, addig az élet jó volt, olyan jó, hogy az egyiptomiak szerették volna, ha örökké tart. A kifinomult előkészületek, amelyeket az örökkévaló lét elérésére tettek, e könyvben lenyűgöző részletességgel szerepelnek, és azt bizonyítják, hogy valójában az élet volt az egyiptomiak rögeszméje. A fáraók népét 100 rajz és több mint harminc színes fénykép illusztrálja, amelyek alapján a könyv betekintést enged az ókori Egyiptom mindennapjaiba.

A SZERZŐRŐL

Hilary Wilson 1979 óta egyiptológiát tanít felnőtteknek. A Southamptoni Egyetem Felnőtt Továbbképző szakának előadójaként és a Szabadegyetem tanszékvezetőjeként dolgozik. Az ókori Egyiptom iránti szeretetét bemutatók, ételkóstolók, egyiptomi történetek színpadra alkalmazásával és igyekszik megosztani embertársaival.



VIOLAINE VANOYEKE:
A KOBRA-KIRÁLYNŐ KINCSE


Zajlik az élet Hatsepszut templomában! Alexandrosz, a fáraó fia felesége, Helené kíséretében Thébába érkezik, hogy hódolatát fejezze ki az istenek előtt. A templomtól nem messze, a Királyok Völgyében sírrablók osztozkodnak a zsákmányon. A könnyelmű Melissza elkóborol tőlük, és elvegyül a templomban kavargó tömegben. Helené felfigyel rá, és egy gyermekkori barátnőjét ismeri fel benne, ám amikor megszólítja, Melissza elmenekül. Néhány nappal később holtan találják Alexandriában.

Ki ölte meg Melisszát? Miért kerül veszélybe a nővére is, amint megérkezik Küproszról? A névtelen üzenetek mintha fellebbentenék a fátylat a rejtélyről, de miért célozgat mindegyikük Hatsepszut fáraónőre? A Jézus Krisztus előtti III. század Egyiptomában játszódó történet, A Kobra-királynő kincse csodás kalandokra kalauzolja az olvasót Felső-Egyiptom szívébe.



PETER LEMESURIER:
A NAGY PIRAMIS REJTÉLYÉNEK MEGFEJTÉSE

A gízai Nagy Piramis négy évszázada okoz fejtörést és ejti zavarba az emberiséget. Mi ez? Királyi sír, kincstár, asztronómiai megfigyelőállomás vagy egy hihetetlenül ügyesen megépített közmunkaterv? Vagy, ahogyan azt sokan hiszik, maga a kőbe vésett Biblia? Esetleg egy korábbi civilizáció emléke, amely talán sokkal korábbi még az egyiptomi kultúránál is? Peter Lemesurier könyvében feltárja a piramis elhelyezkedésének és megépítésének fantasztikus tényeit és azokat az érdekes szálakat, amelyek

az ember világegyetemben betöltött helyének piramisbeli ábrázolása és Egyiptom, Palesztina, India, sőt Dél-Amerika vallásos hagyományai között találhatóak. Első kiadása óta A Nagy Piramis rejtélyének megfejtése világszerte bestseller lett, és elengedhetetlen útmutatója mindazoknak, akik a múlt rejtélyeit és az emberi élet természetét szeretnék megérteni.

A SZERZŐRŐL

Peter Lemesurier Cambridgeben folytatott idegen nyelvi tanulmányokat, majd dolgozott zenészként, sugárhajtású repülőgép pilótájaként, tengerészként, volt tanár és fordító. Az évek során érdeklődése a próféciák tanulmányozásától az ősi egyiptomi misztériumok és a filozófia felé fordult, majd újra visszatért a próféciákhoz.



DAVID M. ROHL:
LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK

A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK című könyv felfedi a bibliai Genezisben rejlő történelmi valóságot. Megtudhatjuk, hol az Édenkert és hol találhatók ma Noé bárkájának maradványai. Bebizonyosodik, hogy a Genezisnek legjelentősebb alakjai valós történelmi személyiségek. Fény derül arra is, honnan származtak az első egyiptomi fáraók, és hol található az egyiptomi mítoszok ősdombja.

Tudósok és felfedezők tucatjai keresték hosszú évszázadokon át Éden földjét és a mesés Édenkertet. David Rohlnak sikerült megtalálnia ezt a helyet, ahol az emberi civilizáció bölcsője ringott. A Genezis forrásainak mélyreható elemzésével, az egykorú kultúrák írott és tárgyi emlékanyagának felhasználásával Rohl bebizonyítja, hogy a Biblia első könyvének több története valós eseményeken alapul, és voltaképpen civilizációnk kialakulásának történetét beszéli el. A szerző végigköveti Ádám leszármazottainak hosszú vándorlását a nyugat-iráni Zagrosz-hegységen túlról Dél-Mezopotámia sík, mocsaras vidékére. Az ókori mezopotámiai epikus költemények vizsgálatával olyan részleteket tár fel, melyek alátámasztják a Genezisben leírtak történelmi valóságát. Hitelt érdemlően bebizonyítja, hogy a bibliai özönvíz valóban bekövetkezett, és azonosítja a helyet, ahol a bárka megfeneklett. A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK további részéből kiderül, kik hozták létre a fáraókorabeli egyiptomi civilizációt. A Keleti-sivatagba vezetett expedíciója során a szerző cáfolhatatlan bizonyítékokat talált arra, hogy az i. e. 4. évezredben idegen hódítók érkeztek az afrikai kontinensre, és megteremtették az ókori világ egyik legcsodálatosabb civilizációját a Nílus völgyében. Kik voltak ezek a hódítók? Honnan jöttek? A válasz ott van a Genezisben. David Rohl hosszú éveken át kutatta szigorúan tudományos módszerekkel az emberi civilizáció kezdeteit, és közel került ahhoz, hogy megtalálja a válaszokat az eredetünket érintő nagy kérdésekre. A Legendás civilizációk c. könyv ennek a munkának az eredményeit tárja az olvasóközönség elé.

A SZERZŐRŐL

David Rohl 48 éves. A londoni egyetemen szerzett diplomát. Egyiptológus, ókortörténész. A Régészeti Intézet expedíciójának tagjaként részt vett a kadesi ásatásokban. Jelenleg az Interdiszciplináris Tudományok Intézete és a Sussexi Egyiptológiai Társaság elnöke.



VIOLAINE VANOYEKE:
REJTÉLY EGYIPTOMBAN

Alexandrosz, II. Ptolemaiosz fáraó fia, kis híján merénylet áldozata lesz a Théba felé vezető úton. Hamarosan bizarr haláleset és különös eltűnések követik egymást Alexandrosz felesége, Helené családjában. Vajon ki kívánja a fiatalember és a hozzá közel állók vesztét? És mit rejteget valójában Helené nagybátyjának új menyasszonya, a felkavaró szépségű egyiptomi nő? Violaine Vanoyeke csodálatos és izgalmas regénye a Krisztus előtti harmadik században játszódik, és a mesés Alexandriától egészen a Királyok Völgyéig kalauzolja az olvasót. Egy olyan vidékre, ahol még mindig élnek Egyiptom több ezer éves hiedelmei és szokásai.



MAURICE COTTERELL:
TUTANHAMON PRÓFÉCIÁI

Mexikói kutatásai során szerzett tapasztalatait felhasználva Maurice Cotterell új megvilágításban mutatja be az ókori Egyiptom történetét, különös tekintettel Tutanhamon fáraó életére és korára. Howard Carter nyomdokait követve feltárja Tutanhamon sírjának titkait, melyek egy évezredeken és civilizációkon továbbélő ősi tudomány tanait rejtik magukban. 1922 novemberében Howard Carter egyiptomi ásatásai során minden idők egyik legcsodálatosabb régészeti

felfedezését tette. Tutanhamon sírjának feltárása óta csaknem 80 év telt el, ennek ellenére - bár sokan próbálták megfejteni titkait - szinte semmi biztosat nem tudunk a rejtélyes fáraóról. Maurice Cotterell a mexikói palenquei piramisban olyan megoldási kulcsra bukkant, melynek segítségével sikerült megfejtenie az egyiptomi gyermek király sírjának több ezer éves titkait, és feleletet kapnia azokra a kérdésekre, melyekre az egyiptológusok és történészek hiába keresték évtizedeken át a választ. Többek között:

  • Ehnaton volt-e Tutanhamon apja?
  • Ha valóban kirabolták Tutanhamon sírját, a „rablók” miért nem vitték magukkal a legértékesebb kincseket?
  • Van-e kapcsolat az ókori egyiptomi és az amerikai prekolumbián magaskultúrák között?
  • Igaz-e, hogy a maják és az ókori egyiptomiak olyan ősi tudomány birtokában voltak, melynek alapjait csak most kezdi felfedezni és megérteni a modern tudóstársadalom?




  •  

    Webmester

    1