9. táblázat.
A szopós pumikölykök átlagos testtömege a kortól függően

10. táblázat.
Kölyökkorú választott pumiegeyedek átlagos testtömege a kortól függően

A kölykök fejlődési adatairól a 9., 10. táblázat tájékoztat.

A pumi szikár csontozata, szívós izomzata következtében finomnak tűnik. Ellenben, ha megtapintjuk az egyedeket, akkor érezhetjük, hogy milyen jól fejlett, izmos fajta.

Nagyságát a munkája, munkakörülményei alakítottak ki. A nagyobb test igényesebb lenne - ilyen élénk mozgás mellett -, a kisebb egyed pedig nem állná meg a helyét a nagyobb állatok mellett.

Kondíció. Kövér pumi csak idős korban látható. Különösen szikár fajta. Sőt gyakorta ösztövér izomzatúnak tűnik. Ügyeljünk arra, hogy kiállításra ennél jobb kondícióban vigyük, mert ez tetszetősebb.

Vérmérséklet. Vannak, akik túl élénknek, túl temperamentumosnak, túl hangosnak ítélik a pumit, főleg a szomszéd ház lakói. A gazdája általában nem tesz ilyen kifogást, mert az egyéb jó tulajdonságai mellett ezt az igen élénk vérmérsékleti következményt észre sem venni.

A pumi igen élénk vérmérsékletű, a pulinál is élénkebb fajta. Mozgékony tevékenysége azonban egészen más jellegű, mint például a foxterrieré. A pumi nemcsak kutat, szaglász, s mindenre élénken figyel, hanem mindezekre "véleményt is nyilvánít", élénken csahitál. Ahova eljut, azt mind állandó ellenőrzése alatt tartja és hangos szóval is. A juhász utasítását, szeme villanását is vakkantással nyugtázza, és utasításteljesítés közben is "beszélget". Azonban senki ne gondolja, hogy a pumi nem tanítható, és az élénk vérmérséklet ellenére is igen kellemes társ lehet belőle, ha foglalkozunk vele, ha megtanulja, hogy mikor mit szabad.

Tanulékonyság. Aki ért hozzá, az a természetes tanulékonyságán túl igen szép eredményt érhet el vele. Eredeti munkakörülmények mellett anyjától, másik társától tanul.

Ha kiszakítjuk eredeti munkájából , ha kiképzésszerűen foglalkozunk vele, szinte mindent megtanul, amit egy hasonló testnagyságú kutya megtanulhat. Nem egy kiképzett pumi a "ringbéli kötelességet" utasításra szabadon hajtja végre, s mindezt jókedvvel és nem visszahúzódással. A szakszerűen kiképzett terelő pumi igen következetesen és könnyedén dolgozik.

Nem vitatható, hogy nagyfokú tanulékonysága a pásztor szelekciójának a következménye. Mivel az utóbbi időben, sőt ma is ez a fajta maradt meg a pásztorok kezén, a pásztor természetes szelekciója rá még közvetlenül hatott és hat ma is.

Szervezeti szilárdság. Megtestesítője az ellenálló képességnek, az egészségnek. Az időjárási és tartási nélkülözést nagyszerűen bírja. Ez a tulajdonsága persze annak a természetes szelekciónak a következménye, amely a kutyagyógyítást nem ismerte, mert a puminak mindig helyt kellet állni. A féregirtást természetes szerekkel elvégezte a pásztor, de ezen túl a szilárd szervezetére volt bízva, hogy életben maradhatott-e vagy elhullott.

Típus. Használati típusa terrier jellegű juhászeb. A vérmérséklet, a szervezeti felépítés, a megjelenési forma és a viselkedés, valamint munkája ezt kell, hogy bizonyítsa. Ha bármelyik tulajdonsága nem ilyen irányba formálódott, az nemcsak heterogenitást jelent, hanem azzal is számolni kellene, hogy összhang hiányában sem a munkáját nem tudná eredményesen ellátni, de a sporttenyésztésben sem felelne meg. Akár a pásztor, akár a sporttenyésztő - ha egyszer volt pumija -, csak vele akar a továbbiakban is dolgozni. A hangossága az egyetlen tulajdonsága, amely bizonyos körülmények között hátrány lehet, de mégsem azt a következtetést kell levonni, hogy változtassuk meg ezt a tulajdonságát, hanem azt, hogy tanítsuk, fegyelmezzük, és ahol "beszédessége" még így is hátrányos, ott másik kutyafajtát kell választani.

Nagy propagálója viszont rövid szőre, amely a szobában tartást is jól bírja. Ezért napjainkban egyre jobban kiszélesedik a használati lehetősége is.

A pumi tenyésztése

A pumitenyésztésben óvatosabbnak és szigorúbbnak kell lennünk, mint például a puli vagy a komondor tenyésztéskor. Mindenkinek, aki pumit tenyészt vagy pumit kíván beszerezni, tisztában kell ugyanis lennie azzal, hogy a pumi nem olyan konszolidált fajta, mint a puli. Annak, hogy a pumitörzskönyv nyitott, nemcsak jó, de rossz oldala is van. Kétségtelen előny, hogy a pásztorok kezén levő, az élet által szelektált egyedek is belekerülhetnek a tenyésztésbe. Ugyanakkor rizikót is jelenthetnek ezek az egyedek, mert a továbbtenyésztésben esetleg meglepetést okozhatnak. Éppen ezért az exporteladásra kerülő egyedektől a három ősi soros ismert származást minden esetben megköveteljük.

A továbbtenyésztésben azokat a pumi tenyészegyedeket részesítsük előnyben, amelyek maguk is dolgoztak vagy amelyek közvetlen őse dolgozott, vagy amelyek kiképzésben részesültek és jól vizsgáztak.

Kiképzésen a pumi esetében vagy a szokásos szolgálati kiképzést értjük, vagy ennek egy alacsonyabb fokát - de nem elhanyagolható esetét - a viselkedésvizsgát. Viselkedés az utcán, a bírói körben, a ház körüli munkában.

Semmiképpen se csináljunk a pumiból "haszontalan" luxusebet. Az idomíthatóság, a készség igen jól öröklődik. Az ilyen adottságokkal nem rendelkező egyedeket késedelem nélkül vonjuk ki a tenyésztésből még akkor is, ha formára kiválóak.

Mivel a pumi kevésbé konszolidálódott fajta, igy nemcsak fontos, de igen becsülendő a kitűnő formájú, jó egyed. Ezeket kell gyorsan elszaporítani. Ezek tenyésztését szervezetten is támogatjuk. Az ilyen tenyészegyed kiállításon, tenyészszemlén nagyon jó, vagy jobb osztályzatot ér el, remény van tehát arra, hogy hasonlóan jó utódokat hozzon létre. Ma már van annyi tenyészegyedünk, hogy e téren nem kell engedményt tennünk.

A pumitenyésztésben előfordulhat, hogy a szülő nem a legkiválóbb, de bizonyos párosítása igen jó utódokat ad. Mégsem ez a további nemesítés útja, hanem a kitűnőnek a kitűnővel való párosítása. A jobb pumiutód szorítsa ki a gyengébb szülőt. A szakszerű nemzedékváltás gyorsításában jelenleg a második-harmadik generációnál tartunk és máris igen szép eredményeink vannak. A modern formát mutató pumikat sikerült elszaporítani és így még két generáció, és kialakult a homogén állományunk.

A tenyésztésbe állítás. Ha kiváló pumi szukát neveltünk, akkor éves kora után bármikor tenyésztésbe állíthatjuk. Ugyanígy vagyunk a kannal is. Azért is jó kíméletes használat mellettt mielőbb tenyésztésbe állítani a kant, mert így kapunk utána mielőbb elbírálható utódot, s ezután már genetikai értéke szerint szerepeltethetjük. Különben sem olyan népes a pumiállomány, hogy egy tenyészkanra sok szuka jutna. Az éves, másfél éves kan néhány párzása rövidítheti az elbírálási időt.

Mindig a szukával keressük fel a kant. Ha a szuka állatok mellett dolgozik, roppant nehéz környezetéből kiszakítva, ismeretlen helyen a kannal összehozni. Több olyan esetet ismerünk, amikor az egész szokatlan környezet olyan sokkszerű állapotot váltott ki a szukából, hogy egy-két napon át ugyanabban a helyzetben, szinte megkövülve maradt. Ilyenkor a gazda jó szava, a megnyugtatás segít. A kannal összezárás szoktatásszerű és ne hirtelen legyen.

A pumi tartása, gondozása, munkája

Elhelyezés. A pumi nem kényes, egyáltalában nem igényes fajta. Bár szőrzete nem hosszú, elég finom szálú (a felszőr is), s ezért jó hőszigetelő. Nagyszerűen bírja az időjárás viszontagságait. Lucskos, esős időben hamar szárad. Szívesen dolgozik felázott vagy tocsogós területen is. Ha a ház körül helyezzük el, akkor a pulival azonos ólmérétek irányadók a részére is.

A pumi, mint afféle terrier jellegű kutya, jól bírja a teljes luxustartást is. Rövidebb szőre könnyen tisztán tartható, és mozgatása alkalmával nem szed össze annyi port, szemetet, mint a hosszú szőrű fajták. Ezért egyre inkább terjed városi tartása. A lakásban hamar megtalálja a helyét és jól alkalmazkodik az emberhez. Ilyen emberközelben a tartós ugatásról is hamar leszoktatható. Az összeállítható ketrec a leghigiénikusabb és legolcsóbb elhelyezésére a lakásban. Ahol pumit tartanak, ott könnyen tisztán tartható a lakás. Az egyik városi pumitartó kutyái például minden séta után az ajtóban leülnek és addig nem lépik át a küszöböt, amíg a lábvégüket le nem törölték, vagy megmosás után meg nem szárítottak. Kennelszerű tartáskor ügyeljünk arra, hogy bezárva még erőteljesebben nyilvánítja tehetlenségében a véleményét.

Táplálás. Még a pulinál is igénytelenebb. A napi takarmányról való gondoskodás csak kölyökkorban, 9 hónapos korig lehet probléma. Ezután az ételmaradék bőségesen elegendő részére.

A szopós és választott kölyköt úgy etessük, mint azt a pulikölykökkel kapcsolatban leírtuk. Már a kölykök is temperamentumosabbak, mint a puli, s ezt etetéskor vegyük figyelembe.

A pumi ápolása. Sokkal egyszerűbben ápolható, mint a hosszú szőrű pásztorkutyák. Az elhalt, töredezett pehelyszálak és felszőrök nem maradnak meg a bundában, hanem rövidségük folytán kihullanak. Ha a piszok és a kihullott szőr eltávolítását durva kefével hetente segítjük, máris tisztán tartjuk a pumit. A természetes testnyílásokat szivaccsal tartsuk tisztán. Kerüljük a gyakori fürdetést, de a lakásban tartott egyedek kéthetenként fürdethetők. Fürdetés után a pumi könnyen és hamar szárad. A szopós kölyköt ne fürösszük. Választás után is kerüljük addig a fürösztést, amíg hosszabb kölyökszőre van.

A pumi bírálata. A bíráló előtt mindig az lebegjen, hogy most kell homogénné tennie az állományt, és most már ki lehet szűrni a fajtajelleget nem mutató egyedeket. A bírálatot alakítót szigor jellemezze.

A fogzáródás és a teljes fogazat általában nem okoz problémát. Egyöntetű szokott lenni a szőrszín is. Kevés problémát okoz a túl rövid, a sima vagy a hosszú szőrzet. Ritkán akad ilyen egyed, de ha előfordul, ne foglalkozzunk vele mint tenyészegyeddel.

A fő figyelmet a terrier jellegű fejre, a felálló és lebicsakló fülre, a sötétbarna szemekre, a felálló farokra és az élénk vérmérsékletre fordítsuk. A kívánalmakat tüzetesen nézzük meg és szigorúan bíráljuk. Ha ezekben a tulajdonságokban sikerül rövid idő alatt egyöntetűséget elérni, akkor igen "befutott" lesz a pumifajta.

A szopós kölyök a pumi jellegből nem sokat árul el; olyan ebben a korban, mint kicsit hegyesebb orrú puli. A választás felé mutatkozik csak a két fajta közötti különbség. A 4-5 hónapos kölyök már határozottan mutatja a pumi jelleget. Ekkor azonban még nem mondhatunk végső véleményt a fejformáról és fülek állásáról.

Gyakori eset, hogy a rövidebb, durvább fej finomodik, kifejezettebb lesz. Az is gyakran bekövetkezik, hogy a pumifülű kölyök 9 hónap után felálló, hegyes fülű lesz. A fej- és fülforma 9 hónapos kor után bírálható el véglegesen. A temperamentumról is ekkor mondhatunk végső véleményt.

A pumi munkája. Napjainkban a pumi munkája a legsokoldalúbb. Szinte egyetlen fajtánk, amely alkalmazást talál az állatok mellett, a házőrzésben és a luxustartásban egyaránt.

A pumival nem ott tartunk, ahol a pulival, hogy a kulturáltan kitenyésztett egyedeket kellene visszavinni a nyáj mellé. A pumi most is a nyáj mellett van. Több egyede teljesít ott szolgálatot, mint amennyi más tartásban van. Az ilyen munkája sokirányú szelekcióját is jelenti.

A házőrző pumi maga a lelkiismeret. Minden érdekli, mindenben részt vesz, és mindenről véleménye van. Minden lakatnál megfelelőbb. Házőrző munkája egészen más, mint a komondoré vagy kuvaszé. "Prevencióra" dolgozik. Mivel mindenre reagál és véleményt nyilvánít, már eleve meghiúsít minden szabálytalanságot.

Eredménnyel használjuk a féregirtásban. Mivel jó szaglása és igen fogós, a vadászatban is eredménnyel próbálkoztak vele. Ezt a használatát érdemes lenne kiművelni. Azt máris tudjuk, hogy "disznókutyának" igen jó.

A luxustartás fél évszázada fellelhető. Nem vált azonban szét a fajta dolgozó és luxusegyedekre. A luxustartásban levő pumik ugyanis bármikor visszakerülhetnek a nyáj mellé és vissza is kerülnek napjainkban is, s mintha mindig ott lettek volna, dolgoznak. Az eset megfordítottja is gyakorta megtörténik; a pásztoroktól hozzák fel a kölyköket a városba és törzskönyvezett városi kutya lesz belőlük.

A kétféle, ellentétes használat tehát napjainkban egészségesen keveredik, és egyik sincs a másik hátrányára. A pumi pedig nyer formában, tetszetősségben, és nem veszít tanulékonyságban, keménységben.