Előző fejezetünkben említettük, hogy a puli ősi
magyar fajta. A századok folyamán német és francia, terrierjellegű pásztorkutyák
keveredtek be a puliba. Ezek kereszteződéséből származik a pumi.
A pumi sok változatban terjedt el, a legtöbb talán a
Dunántúlon található. A pásztorok, a gulyások szeretik, mert nagyon jó terelő,
szigorú rendet tart, feladatát hihetetlenül komolyan veszi. Hangjával,
erőszakoskodásával még a marhacsordát is összetartja. A disznókondások közül is
sokan pumit választanak maguk mellé kondásinasnak. A birka lábát néha bizony
megharapdálja, ezért a pásztorok közt nem örvend osztatlan elismerésnek. Egyes
vidékeken lereszelik szemfogát is - amit joggal nevezünk dens caninusnak -, hogy
kevesebb kárt okozzon. Azt állítják, hogy a puli érzékeny, napokig duzzog és
azalatt kibékíthetetlen, használhatatlan. A pumi azonban lobbalékonyabb, de hamarabb
elmegy a mérge és nem kelletlenkedik olyan sokáig. A megfigyelésnek bizonyára van
valami alapja, bár, úgy vélem, hogy mind a két fajtában van ilyen is, meg olyan is.
Rövid leírása
Fontosabb ismertetői: a pumi füle feláll és a füle
hegye előrebicsaklik (a puli füle a fej mellett log). Farka feláll (a puli farka
visszakanyarodva felfekszik a hátra). Szőrzete fésülhető, nem csomósodik (a puli
szőre nemezesekbe, zsinórokba áll össze). Arca szőrös, de nem buksi-bozontos, szeme
is látszik (a puli egy szőrfüggönyön keresztül nézi a világot). Orra hosszúkas,
arca sem kerekded (a puli orra kissé tömpe). Láthatjuk, hogy van bőven különbség a
két fajta közt !
A pumi homloka hosszú és kissé domború; feje nem
széles és formásan kupálodik. Orra felett csak egy kicsi "stopp" van (az
orrgyök és a homlok könnyed átmenetet képez). Szeme közepes nagyságú, melyeket
erős szemboltívek sem nagyítanak fel - nem bagolyképű. Láttam enyhén ferdén-lefele
metszett, mandulaszemű pumikat is. Ez a szemállás nevetősebbé, pajkosabbá,
barátságosabbá tette őket. A szivárványhártya színe barna, de a világos
szőrzetű pumikhoz esztétikailag jobban illik a valamivel világosabb, sárgás-barna
szem.
Szőre kisebb-nagyobb tincseket, csigákat alkot. Van
olyan pumi, melynek szálkásabb, rövidebb négy centiméteres szőre van, van olyan is,
melynek testét 5-7 centis csigás szőrzet borítja. A tul dús és hosszú szőrzet
kövéríti az állatot és ez nem szép. A testre felfekvő, sima szőr nem fajtajelleg.
A fülön mindig hosszú, szálkás szőrszálakat találunk.
Leggyakoribb a palaszürke színű, de a fehértől a
piszkosfeketéig menden árnyalat megengedett, sőt lehet enyhén vörhenyes is. Legszebb
az ezüstszürke színű. A barna, a kissé foltos vagy egészen tarka nem megengedett. A
bőr azonban mindig palaszínű vagy fekete, függetlenül a szőr színétől.
Nyakát, fejét magasan hordja. Mellkasa mély, nem
széles, nem dongás. A has alsó vonala felfelé ívelődik. Mellső lábát meredeken, a
hátulsót inkább hátraszögelve tartja. Magasan tűzött farkát sohasem lógatja,
inkább felkunkorítja a keresztcsont fölé, de anélkül, hogy az teljesen felfeküdne a
hátra. A farok csonkítása idétlen szokás.
Puli avagy pumi ?
Az előző fejezetben utaltam arra, hogy melyek a
legszembeöltöbb különbségek a két hasonló hangzású, de egymástól eltérő fajta
között. Ma már nem illik összekeverni a két nevet. Sokáig szinonimaként
használták a két szót, és egy bundás, virgonc kis pásztorkutyát értették
mindkettő alatt. Csak az 1900-as évek elején választották le tudományos műgonddal a
pumi típusúakat a pulik csoportjáról. Addig tehát jogos volt bármelyik szó
használáta, ma azonban mindkét szó mást és mást jelent.
Napjainkban már vannak gyönyörű pumik. Legalább
tíz-húsz esztendő kell azonban még ahhoz, hogy elérjük azt a fajtatisztaságot és
biztos átöröklődést, amit a pulinál már ma megtalálunk.
Összefoglalás
A pumi úgy alakult ki, hogy a puliba nyugati,
terrierjellegű vér kerult. A pumi szőre fésülhető göndör-csigás. Orra
hosszúkás, szeme látszik, a füle és a farka feláll. Főleg a Dunántúlon terjed el
és sokféle színárnyalatban található. Akik egy hangos, eleven házőrző kutyát
akarnak, pumit válasszanak. A kereslet elég nagy, ez arra mutat, hogy a fajta biztosan
el fog terjedni. Egy-egy budapesti kiállításra már húsz pumit is felvezetnek, sőt
külföld is kezdi keresni őket.
