Pozsgások

A pozsgás növények (másképpen szukkulensek) húsos levelű vagy szárú növények. Sok vizet tárolnak törzsükben, leveleikben, rokonaik a kaktuszoknak. Bár van néhány húsos levelű növény amelyet úgy kell nevelni, mint a szobanövényeinket: Hoya, Kalanchoe blossfeldiana, Sansevieria, stb.
A pozsgások formája rendkívül változatos, az ismertebb fajták megtalálhatók majdnem minden növénybarát ablakpárkányán, a virágüzletekben. A kényesebb, ritkább fajokért viszont többet kell keresgélni kertészetekben, virágkiállításokon, esetleg külföldről lehet különféle magokat beszerezni.
Mivel a Föld száraz területeiről származnak, igényeik hasonlóak, bármilyen formájuk is legyen: levélrózsa, cserje, csüngő stb.
Jó vízáteresztő talaj szükséges számukra, a kaktuszföld megfelel igényüknek.
Tavasztól őszig 1-2 hetenként lehet öntözni őket, télen lehetőleg egyáltalán, csak szélsőséges esetben, ha nagyon fonnyadnak, kaphatnak pár csepp vizet. De egyes fajoknál fennáll az esély, hogy tavasszal nem fognak virágozni. Nyáron kibírják a nagy meleget és legtöbbjük a tűző napfényt is, télen viszont 8-10°C-nál melegebben ne tartsuk őket. Azoknál a fajoknál amelyek nem bírják a tűző napot, bemutatásuknál fel van tüntetve mennyi fényre van szükségük. A pozsgások nyáron kihelyezhetők a szabadba, szebben fognak fejlődni.
Átültetésre ritkán kerül sor, mivel legtöbbjük gyökerei hajszálvékonyak, ezeket 3-4 évenként csak akkor ültessük át, ha a növény felső része nőtte ki a cserepét, tehát esztétikus okok miatt. Akkor is csak kevéssel nagyobb cserépre lesz szükségük.
Azok a fajok amelyek gyökerei vastagok, 1-2 évenként átültethetők, mikor is ezek láthatóan kibújnak a földlabda tetejére. Lehetőleg lapos és széles cserepeket válasszunk pozsgásaink számára.
Szaporítani rendkívül könnyű őket, a levél- és hajtásdugványok gyorsan gyökeresednek. Mielőtt elhelyezzük őket a szaporítóközegbe, néhány napig száradni kell hagyni (nagyságtól függően 3-7 napig). A dugványokat nem kell lefedni fóliával vagy üveggel és keveset kell öntözni.
Magvetéssel is lehet szaporítani, ilyenkor a tálat meleg helyre kell tenni (25-26°C).
Kártevők ritkán támadják a pozsgásokat, néha előfordulhatnak gyökértetvek, takácsatkák.
Növénybetegségek: levélfoltosodási betegség, szártőrothadásos betegség.
Nevelési hibák: ha télen túl sok vizet kapnak és nyáron túl sötét helyen állnak, a növények megnyúlnak, elvékonyodnak; száraz, barna foltok a leveleken - vízhiány okozhatja. Hirtelen levélhullás oka lehet a hideg vízzel való öntözés vagy nyáron a vízhiány miatt. Túlöntözéskor a levelek hervadnak, fakulnak.
Tápanyagra általában nincs szükség. Ezt minden növénybarát maga dönti el, de ha mégis adunk nekik, akkor ez 4 hetenként történjen kaktusztápoldattal.

Haworthia
Sávosfű

Délnyugat-Afrikában honos növény.
Tenyészhely: nagyon világos helyen tartható, a tűző napot viszont feltétlenül kerüljük. Kibírja a nagy meleget, télen viszont megelégszik 10°C-al is.
Gondozás: nyáron elég 3-4 naponta öntözni langyos vízzel. Vigyázzunk, hogy lehetőleg a növényre (a levelek közé) ne kerüljön víz. Télen elég 2-3 hetente öntözni kevés vízzel.
Átültetni tavasszal lehet ha a növény gyökerei kibújnak a földlabda felszínén; ajánlatos lapos és széles cserepet választani.
Tápoldatozni - csak ha feltétlenül szükségesnek tartjuk - áprilistól szeptemberig kaktusztrágyával lehet hónaponként.
Növényvédelem: eléggé ritkán levéltetű, molytetű vagy gyökértetű támadhatatja meg. Rendszerint ellenálló növény.
Szaporítás: tősarjakkal lehet nagyon könnyen szaporítani, amelyeken már megjelentek a friss gyökerek. Miután elválasztottuk az anyanövénytől, mindkét növény vágási felületét szénporral fertőtlenítsük. A sarjat hagyjuk egy napig száradni, ezek után elültethetjük. Levéldugványokkal is próbálkozhatunk, de ez hosszadalmasabb és nehézkesebb művelet.

Fel

Lithops
Kavicsnövény

Dél és Délkelet-Afrikában honos növény.
Tenyészhely: közvetlen napra vagy rendkívül világos helyre tegyük. A Lithops amelyet közvetlen nap ér kisebb és színesebb lesz, amelyet pedig kevéssé ér a nap de világos helyen áll, nagyobbra nő és elfakulnak kissé színei. Nyáron kibírja a nagy meleget is, télen viszont 7-8°C-on kell tartani.
Gondozás: öntözni április-májustól kezdjük 2-3 hetente egyszer. Október végétől már be is lehet szüntetni az öntözést, ezek után csak akkor kaphat pár csepp vizet, ha nagyon fonnyadni kezd. Lehetőleg december-február között tartsuk szárazon, különben az új levélpárok nem fognak kihajtani tavasszal. A vizet mindig az alátétbe kell önteni, soha a földlabdára.
Átültetni csak akkor szükséges, ha gyökerei körülszőtték a földlabdát, ez 3-4 évenként esedékes, tavasszal.
Tápanyagot nem szükséges adni e növénynek.
Növényvédelem: elrothad ha túlöntözzük, egyébként szívós növény.
Szaporítás: magokról lehet szaporítani, amelyeket elvirágzás után gyűjthetünk be, de legyünk figyelmesek, mivel nagyon aprók. Tavasszal homokba kell vetni őket, és az ültetőtálat melegen tartani.

Fel

Senecio articulatus

Afrikában, Mexikóban honos növény.
Tenyészhely: teljes napsütésben állhat nyáron és nagyon világos helyen télen, mivel növekedése inkább az őszi-téli hónapokra esik. Nyáron a szabadban is állhat esőtől védett helyen; elbírja a 25-28°C-ot is. Télen elegendő 15°C-on tartani.
Gondozás: öntözni nyáron kevésbé szükséges (egyszer hetente), ősztől kezdve viszont, mikor levelei kihajtanak, 3-4 naponként kaphat vizet, vagy amikor látjuk, hogy levélkéi lankadnak. Ezért is szükséges a nagyon világos tenyészhely számára ilyenkor, különben hajtásai elvékonyodnak.
Átültetni tavasszal kell, ha a gyökerek túlnőtték a cserepet, ez viszont ritkán fordul elő: 2-3 évenként.
Tápanyagot csak ha feltétlenül akarunk, adjunk neki,kaktuszoknak való tápoldatot használjunk.
Növényvédelem: eléggé szívós növény.
Szaporítás: tősarjakkal, vagy szárdugványokkal szaporíthatjuk - rendkívül könnyen. A tősarjakat egyszerűen leválasztjuk az anyanövényről, mivel gyökereik már vannak. A magasra nőtt Senecióról egy "szárízt" levágunk (megfigyelhetjük, hogy ízenként növekedik, minden évben egy újabbal), ezt elültetjük kaktuszföldbe és pár hétig gyengén öntözzük. Mielőtt a dugványt elültetnénk, hagyjuk egy-két napig száradni.
Mikor az első levélkék kihajtanak a szár tetején, kissé bátrabban lehet már öntözni, ez annak a jele, hogy a növény begyökeresedett.

Fel

Titanopsis calcarea

Dél Afrikából származik.
Tenyészhely: nagyon világos, napos helyen tartsuk, a legmegfelelőbb egy keleti vagy nyugati ablakpárkány; kerüljük a déli tűző napot. Évközben elbírja a meleget, télen viszont 10°C-nál többre nincs szüksége.
Gondozás: évközben ritkán szükséges öntözni, egyszer egy héten elegendő, inkább szeptember elejétől kapjon több vizet, ugyanis ekkor kezd fejlődni, nőni és virágozni a Titanopsis. Télen csak akkor öntözzük, ha levelei fonnyadnak, különben tartsuk szárazon. Ha a levegő hőmérséklete 7-8°C-ra süllyed, semmiképpen ne öntözzük.
Átültetni nagyon ritkán kell, mivel hajszálvékony gyökerei vannak, amelyek kevés helyet foglalnak el a cserépben.
Tápanyag nem feltétlenül szükséges számára, ha mégis szeretnénk adni neki, hónaponként kaktusztápoldatot kaphat.
Növényvédelem: eléggé ellenálló növény, de esetenként takácsatka és gyökértetű támadhatja meg. Mindez a nagyon száraz levegő és a száraz föld miatt fordulhat elő.
Szaporítás: fiókákat lehet levágni az anyanövény mellől, de figyelmesen nézzük meg, hogy ezeknek is legyen már gyökerük, különben nem élnek meg. Magokról is lehetséges a szaporítás, mivel a Titanopsis ha jól érzi magát bőven virágzik szeptembertől januárig.

Fel

Crassula monstrosa

Dél Afrikából származik.
Tenyészhely: nagyon világos, napos helyet válasszunk számára. Elbírja a tűző déli napot is. Nyáron jól bírja a meleget, télen viszont ne tartsuk több mint 14-15°C-on. Nyáron kitehetjük a szabadba is, esőtől védett helyre.
Gondozás: évközben elég 4-5 naponként öntözni, a földlabda teteje feltétlenül száraz legyen az újabb öntözés előtt. Télen csak 1-2 hónaponként kaphat nagyon kis mennyiségű vizet, ha levelei hullani kezdenek vagy ha nagyon összefonnyadtak.
Átültetni tavasszal lehet, kaktuszföldet használjunk. Csak akkor szükséges ha a növény kinőtte a cserepét.
Tápanyagot nem feltétlenül szükséges adni neki, de ha mégis úgy döntünk, elég havonként egyszer kaktuszoknak való tápoldatot adagolni az öntözővízhez, márciustól szeptemberig.
Növényvédelem: ellenálló növény, de néha levéltetű, takácsatka és viaszos pajzstetű támadhatja meg.
Szaporítás: levél- és szárdugványokkal lehetséges. Mielőtt az ültetőközegbe tűzdelnénk őket, hagyjuk száradni 2-3 napig. Utána világos helyen tartsuk és gyengén öntözzük.

Crassula ovata forma monstrosa fácska

Fel

Echeveria metallica

Közép- és Dél-Amerikában honos növény.
Tenyészhely: télen-nyáron a legvilágosabb helyre tegyük, szereti a tűző napot. Csak így lesz az Echeveria metalica-nak a tipikus lilás-rózsaszínes árnyalatban játszó színe, az Echeveria setosa-nak pedig levelei hegyén megjelenik a barnás folt.
Nyáron bírja a legnagyobb meleget is, télen elegendő számára 6-10 °C. Nyáron a szabadban is állhat, esőtől védett helyen.
Gondozás: öntözni egész évben ritkán szükséges, nyáron hetente egyszer, télen csak mikor levelei zsugorodnak.
Átültetni akkor szükséges, ha a növény túlnőtte cserepét, mivel hajszálgyökerei ritkán szövik át teljesen a földlabdát. 2-3 évente tavasszal ellenőrizzük a növényt, és csak kevéssel nagyobb cserepet válasszunk számára.
Tápanyagot csak ha feltétlenül akarunk, adjunk neki; kaktuszoknak való tápoldatot használjunk.
Növényvédelem: gyökértetvek, gyapjas pajzstetvek támadhatják meg; ha a rozettára víz csepegett hűvös időszakban, megtörténhet, hogy növényünk megrothad.
Szaporítás: levéldugványokkal, fiókákkal lehetséges. Ezeket eltávolításuk után hagyjuk 1-2 napig száradni, utána elültethetjük és gyengén öntözzük a gyökeresedésig.

Echeveria setosa Echeveria sp.

Fel

Aloe aristata
Aloé

A trópusi Afrikában honos e növény. Többféle Aloe faj létezik, többek között: az A. barbadensis, A. variegata, A. arborescens.
Tenyészhely: nyáron napra is helyezhető egy pár órára, kibírja a 25-28°C-ot is. Télen ha lehetséges, világos helyen tartsuk 5-10°C-on, de kibírja a sötétebb teleltető helyet is.
Gondozás: öntözni nyáron akkor szükséges, ha a földlabda teteje kiszáradt. Télen ha nagyon hideg helyiségben tartjuk, elegendő hónaponta egyszer öntözni; ha 15°C-on tartjuk akkor kétszer hónaponta. Vigyázzunk, hogy a levelek közé ne csepegjen víz!
Átültetni tavasszal kell, ha a növény gyökerei túlnőtték a cserepet.
Tápanyagként a kaktusztrágya megfelelő, hónaponként adhatunk neki.
Növényvédelem: általában ellenálló növény.
Szaporítás: sarjnövényekkel és gyökérsarjakkal lehetséges.

Fel

Gasteria sp.

Gasteria sp.

Fel

Euphorbia trigona
Kutyatej

A kutyatej megtalálható szerte a világon.
Tenyészhely: évközben 23-25°C-on tartsuk, sőt melegebbet is elbír, mivel a napsütéses ablakokat kedveli legjobban. Nem félárnyékhoz szokott növény, a lehető legtöbb fényt igényli. Télen is jól megvilágított helyet keressünk neki, ilyenkor elegendő 12-15°C hőmérsékleten tartani.
Vigyázzunk, a növényt ne sértsük meg, de ha mégis megtörtént, a fehér tejnedvet töröljük le róla, és utána nagyon jól mossunk kezet. Mindegyik Euphorbia faj tejnedve mérgező, ezért gyermekektől és háziállatoktól tartsuk távol!
Gondozás: kevés öntözést igényel, főleg télen, amikor elegendő 3-4 hetente kis mennyiségű vizet juttatni neki. Évközben minden héten öntözhetjük, vagy mikor a földlabda felszíne kiszáradt.
Átültetni akkor szükséges, ha a növény a cserepét kinőtte; ez körülbelül két évente fordul elő.
Tápoldatot csak ha feltétlenül akarunk, adjunk növényünknek havonta egyszer. Kaktuszoknak való tápanyagot válasszunk.
Növényvédelem: eléggé ellenálló növény, viszont nem megfelelő körülmények között takácsatka, pajzstetű, gyapjas pajzstetű támadhatja meg.
Szaporítás: dugványokkal lehetséges. Levágásuk után 2-3 napig száradni hagyjuk őket, ezek után pedig homokos szaporító közegbe helyezzük és világos, meleg helyen tartjuk a gyökerek képződéséig. Majd kis cserepekbe ültetjük, kevéssel nagyobbakba a növény átmérőjénél és ritkán öntözzük őket. Túl gyakori öntözés esetén a kis növény elpusztulhat.
A fent elmondottak érvényesek az Euphorbia enoplára is.
Az Euphorbia obesa fajtát csak magokról lehet szaporítani, de mivel kétlaki növény, hagyjuk inkább a kertészekre, egyszerűbb új növényt vásárolni.

Euphorbia enopla Euphorbia obesa

Fel

Glotiphyllum linguiforme

A Glotiphyllum Dél Afrikából származik.
Tenyészhely: a napos, világos helyet kedveli, elbírja a déli tűző napot is, de inkább kerüljük.
Nyáron 20-25°C-on tartsuk, télen megfelel 10-15°C. Télen is tartsuk jól megvilágított helyen.
Gondozás: öntözni nyáron hetente lehet, vagy ahogy észrevesszük, hogy levelei puhák, ráncosodnak. Télen elegendő egyszer egy hónapban öntözni, vagy amikor levelei nagyon összefonnyadtak. Ha a növény jól érzi magát virágozni is fog; virágai sárga színűek. Átültetni tavasszal kell ha a növény kinőtte cserepét; ez nagyon ritkán fordul elő, mivel hajszálvékony gyökerei vannak. Inkább a növény felső részét tartsuk szemmel, ha nagyra nőtt, lapos cserépbe ültessük át, kaktuszföldbe.
Tápanyagot havonta kaphat; kaktuszoknak való tápoldatot használjunk, de jól fejlődik e nélkül is.
Növényvédelem: eléggé ellenálló növény, néha gyökértetvek, takácsatkák támadhatják meg.
Szaporítás: levéldugványokkal vagy tőosztással lehetséges.

Fel

Pachiphytum oviferum

Mexikói származású növény.
Tenyészhely: elbírja a pár órás napsütést is nyáron és a nagy meleget. Soha ne tegyük félárnyékos, árnyékos helyre, mert nem fog szépen fejlődni. Télen is nagyon jól megvilágított helyen álljon, viszont 10-12 °C-nál többre nincs szüksége.
Gondozás: télen-nyáron ritkán kell öntözni, évközben elegendő egyszer egy héten, télen csak ha látjuk, hogy levelei zsugorodnak. A pangó víztől a Pachypodium, mint más szukkulens társai is - hamar tönkremegy.
Átültetni csak akkor szükséges, ha a növény a cseréphez viszonyítva túl nagyra nőtt, mivel hajszálgyökerei elférnek kis helyen is. Csak kevéssel nagyobb cserepet válasszunk neki.
Tápanyagot csak ha feltétlenül akarunk, adjunk neki; kaktuszoknak való tápoldatot kapjon.
Növényvédelem: a túlöntözéstől télen elpusztulhat; néha gyökértetvek támadhatják meg.
Szaporítás: magvetéssel vagy levéldugványokkal próbálkozhatunk. A leveleket miután eltávolítottuk a növényről, hagyjuk 1-2 napig száradni, ezután kis cserepekbe ültethetjük őket, és eleinte ritkán öntözzük. Mikor a kis növényke megjelent a levél mellett, kissé több vizet juttathatunk neki és tegyük jól megvilágított helyre, hogy a fióka ne nyurguljon fel.
A magvetés sok időt és türelmet emészt fel, ezért nem ajánljuk csak haladó hobbikertészeknek.

Pachiphytum brevifolium

Fel

Pleiospilos

Dél Afrikából származik ez az érdekes pozsgás növény.
Tenyészhely: a napos, világos helyet kedveli, de semmi esetre sem a déli tűző napot.
Nyáron 20-25°C-on tartsuk, télen megfelel 10-15°C. Télen is tartsuk jól megvilágított helyen.
Gondozás: öntözni nyáron hetente lehet, vagy ahogy észrevesszük, hogy levelei puhák, ráncosodnak. Télen elegendő egyszer egy hónapban öntözni, vagy amikor levelei nagyon összefonnyadtak. Ha a növény jól érzi magát virágozni is fog; virágai sárgák és elég nagyok.
Átültetni tavasszal kell ha a növény kinőtte cserepét; ez nagyon ritkán fordul elő, mivel hajszálvékony gyökerei vannak. Inkább a növény felső részét tartsuk szemmel, ha nagyra nőtt, lapos cserépbe ültessük át, kaktuszföldbe.
Tápanyagot havonta kaphat; kaktuszoknak való tápoldatot használjunk, de jól fejlődik e nélkül is.
Növényvédelem: gyökértetvek, takácsatkák támadhatják meg. Ha túl nedves a földlabdája, az alsó levélpárok megrothadhatnak, ilyenkor sürgősen el kell távolítani őket, szénporral kezelni a sebet és szárazon tartani pár napig a növényt. Csak ezután ültessük újra el és egy hétig még ne öntözzük. Ha szerencsénk van és a rothadás nem terjedt tovább, a Pleiospilos szépen fog fejlődni tovább.
Szaporítás: magokkal lehetséges, ezért inkább vegyünk új növényt, így hamarább és biztosabban szert teszünk egy újabb egyedre.

Fel

Kalanchoe blossfeldiana
Korallvirág

A Kalanchoe blossfeldiana Madagaszkár szigetéről származik.
Tenyészhely: a korallvirágnak nem huzatos, világos, napos helyet kell biztosítanunk. A déli, tűző napot inkább kerülni kell. Évközben a szabadban is állhat esőtől védett helyen. Télen a hőmérséklet ne csökkenjen 10°C alá, nyáron 20-25°C körüli legyen.
Gondozás: az öntözés mérsékelt legyen, hiszen a szukkulens növények nem igényelnek sok vizet. Nyáron 3-4 naponta, télen hetente elegendő öntözni; ha 10°C-on tartjuk ennél is ritkábban.
Évente átültethetjük tavasszal, ha a növény kinőtte cserepét.
A virágzás előtt és ennek az ideje alatt szükséges a műtrágyázás, kéthetente. Miután növényünk elvirágzott, ha túl magasra nő, vágjuk vissza. A levágott darabokat felhasználhatjuk, és új növényt nyerünk belőlük.
Szaporítás: dugványozással lehetséges, a fentebb említett növényrészeket vízben hamar meggyökereztethetjük - 2-3 hét alatt. Ezek után kissebb cserepekbe ültetjük többedmagukkal, így újra dús, szép növényt nyerünk.
Növényvédelem: a leggykrabban előforduló kártevők a levéltetvek, de ezek is elég ritkán támadják, mivel eléggé ellenálló növény.

Fel

Pachypodium lamieri

Madagaszkár a hazája e növénynek.
Tenyészhely: a napos helyet kedveli, különben felnyurgul és csúnya alakja lesz. A legnagyobb meleget is elbírja, télen viszont 12-15°C elegendő neki.
Gondozás: nyáron egyszer egy héten öntözzük, télen mikor levelei elszáradtak és lehulltak, nem szükséges öntözni csak 2 hónaponta, akkor is alulról, és nagyon kevés vízzel. Vastag törzsében vizet tárol, úgyhogy nem fog "szomjan halni".
Átültetni tavasszal kell, mikor a gyökerek megjelennek a földlabda felszínén, vagy kibújnak a cserép alján. Általában évente átültethetjük amíg a növény fiatal, utána már ritkábban. Vigyázzunk, mert a gyökerek a cserép falához tapadnak, és ezért nagyon nehéz megmozgatni és kiemeleni a földlabdát. A növényt sem lehet jól megmarkolni, mivel nagyon szúrós, ezért eléggé nehézkes az átültetése. Kaktuszföldet használjunk, a földlabda tetejére hintsünk homokot, főleg a növény törzse köré.
Tápanyagot havonta egyszer kaphat, de feltétlenül kaktuszoknak valót használjunk.
Növényvédelem: ellenálló növény, kártevők ritkán támadják. Télen ha túl hideg helyen áll, vagy ha a földlabdája túl nedves, (megmaradt) levelei feketedni fognak és elszáradnak.
Szaporítás: néha fiókák jelennek meg az anyanövényen, ezekkel lehet próbálkozni, de ez inkább a kertészek dolga.
Különlegességek: gyermekek és háziállatok közelébe soha ne hagyjunk Pachypódiumot, súlyos sérüléseket kerülhetünk el ezáltal. Elszáradt leveleit hagyjuk maguktól lehullni, mivel ha kifolyik a tejnedve, a növény barnás foltos marad azon a helyen. Ha a tejnedvvel érintkeztünk, rögtön mossunk kezet utána.

Fel

Stapelia grandiflora

Fel

Kalanchoe tomentosa

Fel

Adromiscus cooperi
Májlevél

Dél-Afrikából származik.
Tenyészhely: egész évben lehetőleg nagyon világos, napos helyen tartsuk. A megfelelő hőmérséklet számára 25-30°C nyáron, 6-10°C télen.
Gondozás: nyáron akkor öntözzük, ha a földlabda teteje kiszáradt. Télen hónaponta egyszer, akkor is figyelemmel, ha 10°C alatt teleltetjük.
Inkább csak a cserépalátétbe öntsünk egy kis vizet, így biztosak lehetünk, hogy növényünk szára nem fog megrothadni. Az öntözésre mindig nagyon figyelmesek legyünk, mivel ha több vizet kap a növény a kelleténél, levelei felrepedeznek és csúnyák lesznek.
Átültetésre tavasszal kerülhet sor, ha a gyökerek túlnőtték a cserepet; ez viszonylag ritkán fordul elő, 3-4 évenként.
Tápanyagot csak ha feltétlenül akarunk adjunk neki, kaktuszoknak valót válasszunk.
Növényvédelem: ellenálló növény, néha viszont gyökértetvek támadhatják, főleg télen, mikor a földje száraz.
Szaporítás: nagyon könnyen megy végbe: egyszerűen letörünk pár levelet és két napig száradni hagyjuk őket. Ezek után homokos szaporítóközegbe helyezzük őket és gyengén öntözzük, míg a kis növénykék meg nem jelennek.

Fel

Delosperma sutherlandii

Fel

Crassula Morgan's beauty

Fel

Tacitus bellus

Tacitus virága

Fel