Megvannak a szereplők, következik a cselekmény. Mi fog történni tehát majd a regényben?
Még nem tudom. Nem is baj. Modern regény lesz, mondom, és ez állítólag menet közben íródik". Írom, és majd jönnek az ötletek, a cselekmények, a szálak.
Csak kiindulópont legyen. Az pedig van: Egy szép májusi reggel Sipos Lajos káprázatos pejkancáján ülve végiglovagolt, virágok között, a Bois fasorain, félpénzzel a zsebében, a vásár fele menve". Tehát a kiindulópont az, hogy Mészáros Péter elment a vásárba.
Mikor kezdem írni a regényt, majd eszembe jut, hogy mi történik tovább, mi a cselekmény. Egyelőre annyi biztos, hogy Kis Pista elment a vásárba. Aztán majd jönnek a szálak.
De kell ügyelni arra, hogy ne ágazzanak túl szét ezek a szálak. Tehát a vásártól ne jussunk el a lótenyészetig, csak azért, mert a vásárba igyekvő egy pejkancán éli világát. És a vásártól ne jussunk el az abszolút anyagig vagy az ideák világáig sem. Legyünk következetesek a cselekmény kibontakoztatásánál.
És különben is, az igazi regényben semmi sem történik. Azaz a Semmi történik. Minden egyszerűen csak van, létezik, lebeg létében. A lét és a semmi történik, kifigurázva minden más hamis történést.
Ilyen kellene legyen az én regényem is...
