| NOFRETETE |
 |
Régóta ismert - több forrásból is - azoknak a neve akik Egyiptomban fáraók voltak.
Ők azok akik az egyiptomi papok álltal írt királylistán szerepelnek.
Ennek ellenére csak a véletlen műve, hogy napjainkban Nofretetéről és az Amarnai korról egyáltalán beszélhetünk.
Amikor az 1800-as évek közepén a régészet kezdett intenzivvé válni Egyiptomban, és egyre többen kutatták Luxor,
Karnak és a Királyok Völgye területét, feltünt, hogy sok értékes dolgot árulnak a helybéliek egy,
a fenti városoktól távoli kis faluban. Ezen a nyomon elindulva bukkantak rá egy hajdan volt nagy
királyváros
|
mit kezdeni
a rajtuk olvasható nevekkel, így azzal sem aki a "Királyi hitves, Mindkét ország úrnője",
és - többek között - "A szép, aki ott jön" címekkel volt felruházva.
Nofretete volt a szépséges hölgy akit emlegettek, és akinek sokáig nem találták a helyét a történelemben.
Jóval később 1891-ben kezdték el
|
|
|
|
Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma:
3810475
kimaradt egy kb. harmincéves korszak - feltehetoen - négy uralkodója
az i.e. 280körül írt királylistáról.
A sokat emlegetett Nofreteteről kiderült, hogy i.e. 1381-ben született,
mégpedig a mai Törökország területén. Apja pénzért adta el az akkori fáraónak,
III.Amenhotepnek, aki idős korában feleségül is vette az akkor még csak 15 éves lányt.
Két évvel később, a fáraó halála után, annak fia, az akkor kb. 12 éves IV. Amenhotep,
a későbbi Ehnaton fáraó lett Nofretete férje.
Ehnaton, akit az egyiptomi vallás megreformálójaként emlegetnek, elhatározta,
hogy új fővárost épit, ez lett Tell el-Amarna. Az épitkezések a müvészeknek is nagy lehetőségeket adtak,
így ránkmaradt számtalan ábrázolása a fiatal és szépséges
Nofretete neve azonban csak később vált fogalommá. 1912-ben német régészek az Amarnai
ásatások során egy szobrász műhely maradványaira bukkantak, amelyben megtalálták azt a szobrot,
amelyet azóta mindenki ismer. A történethez tartozik, hogy gyorsan kicsempészték Egyiptomból,
és csak 1920-ban hallott róla először a világ. A szobor a mai napig Berlinben látható.
Nofretete 37 évesen halt meg, túlélte a kb. harminc évesen meghalt Ehnatont, akitől már jó ideje külön is élt,
vélhetően annak a saját neme iránti vonzalma miatt.
A közelmúltban nálunk is megjelent Philipp Vandenberg könyve, Nofretete címmel,
amelyben részletesen olvashatunk a régészeti események különlegesen érdekes fordulatairól,
és megismerhetjük nemcsak a főszereplőt, de a kor számtalan rejtélyes alakját is.
Akit érdekel Nofretete sorsa, esetleg arra kíváncsi, hogy miért egyszemü ez a szép szobor,
vagy szeretné megismerni az Ehnatontól Tuthankamenig terjedő rövid korszak kusza valóságát, annak érdemes elolvasni.
királynőnek is,
- annak ellenére, hogy nem sokkal később, a régi vallás visszaállitói igyekeztek eltüntetni
még a nevét is minden feliratról.
Innentől csak elméletek vannak arra vonatkozóan, hogy ki lett a fáraó, és ki a társuralkodó,
és hogy az kinek a kie volt. Szinte mindenre több elképzelés is van, a bizonyitékokra azonban még várni kell.
Nincs meg a sírja sem, nics meg a mumia sem, pedig ezek válaszolhatnák meg a legkönnyebben a számtalan ránkmaradt kérdést.
Nofretetének hat lánya született, akik közül a harmadik Tuthankamon felesége lett.
Megjegyzés: A negyedik kép egy összeállitott montázs a híres Berliben őrzött fej és egy Párizsban lévő torzó összevágásával.
Tetszik oldalunk?
Ismertesse másokkal is!
