2001 február

…végeztünk Luxorral is, megvettük a buszjegyet és irány Hurghada. A busszal való utazás tanulságosabb volt a vonatnál, egészen kis településekre is bement, elképesztő nyomort és igénytelenséget lehetett látni. Nagyon jól megfigyelhető volt még a Nílusból kialakított öntözőrendszer szivattyúkkal.

Számomra kicsit nehezen emészthető volt az a katonásdi amit ott csináltak. 10 kilométerenként lassítások voltak az úton, gépfegyveres katonákkal, egyszer fel is szálltak és egy arabnak kipakoltatták a szennyesét... Estére értünk Hurghadába, ami leginkább egy földrengés utáni városra hasonlított. A buszról alig szálltunk le, máris volt szállásunk, ahová ingyen taxival vittek. Nevén nevezve a Casablanca hotelről volt szó, ami nem is lett volna rossz, de éppen felújították, úgyhogy néha nem volt víz, áram, vagy éppen fúrtak... A szállodás kölök előadta a süket dumáját, miszerint éppen remek időben érkeztünk, mert holnap nagy "karnevál" lesz, minden ember tengerre száll, elhajóznak a közeli szigetre és buliznak. Eleinte gondolkoztunk, de végül is csak unatkoznánk, úgyhogy beleegyeztünk. Ezután még sétáltunk és kaja után néztünk. Rengeteg étterem volt a városban, szinte mind kongott az ürességtől. Végül beültünk a NORHAN nevű étterembe, ami igen kultúrált volt, mind árfekvésében, mind az étel kifogástalanságában tökéletesnek bizonyult. Nos, a "karnevál" tulajdonképpen egy snorkelling túra volt. A motoros jacht bevitt a tenger közepére, egy korallzátonyhoz. Itt az emberek 90% lemerült búvárkodni, csak mi négyen bohóckodtunk a víz felszínén.

Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma:
3810475

Vizumkérőlap

Pénzváltó

Viszont nincs okom panaszra, mert a látvány így is fantasztikus volt. A korallon rengeteg érdekes élőlény és csodálatos halak úszkáltak. Aznap este egy pizzériát próbáltunk ki, ahol nagyon olcsón ettünk, viszont a pizza teljesen sótlan volt. Később a városban vettem hennát, amivel iszonyúan átvert a kölök, de akkor még nem ismertem a henna árát.

Másnap egy szafarira próbáltak rábeszélni minket, de drága is lett volna, és a piramisok látványa teljesen elég volt. Úgyhogy kifeküdtünk a tengerpartra arabbá változni. A víz kicsit hűvös volt, de csak meg kellett szokni. Este visszamentünk a NORHAN-

ba és aznap sem csalódtunk. Aztán egy újabb nap a beach-en. Este a változatosság kedvéért becsüccsentünk egy exkluzív pizzériába, ahol sajnos nem volt túl ízletes a kaja, viszont rengeteg pénzt otthagytunk. Ezután megpróbáltuk megkeresni a buszpályaudvart, ami nem ment túl nehezen. A város látványa viszont

érthetetlen. Mindenhol épülő házak. Közöttük rengeteg sitt, mintha előtte összedőlt volna a régi ház. A tengerpartot is mindenhol szemét borítja, vagy elkerített félkész szálloda- negyedek. Megvettük a buszjegyet Kairóba két nappal későbbre. Ez volt a legdrágább busz, 45 fontba került, a többi mind jelentősen olcsóbb, de nappal akartunk utazni. A buszjegyváltásnál a kölök egészen jól beszélt angolul, segítőkésznek bizonyult, de hiába kérdeztem tőle többfélelépen hány óra alatt ér oda a busz, sehogy sem akarta megérteni. A rossz pizza után még visszamentünk a NORHAN-ba egy kis desszertre, ahol a kedvünkért leöntötték a fagyis palacsintát narancsszósszal. Lehet, hogy ez a formáció azóta már felkerült az

étlapra... Másnap a szállodás csávónak sikerült minket mégegyszer rávenni egy snorkellingre. Egy kis csalódást sikerült okoznia, mert azt szövegelte, hogy a Gifton szigethez megyünk, ahol delfinek között fogunk majd úszkálni... Ehelyett egy másik kis zátonyhoz vittek, ami leginkább egy betontömbre emlékeztetett.

Este még sétáltunk a városban, ahol egy szemérmetlen bizniszmennek sikerült minket becsábítani a boltjába, pedig éppen shisházni készültünk. Már ott tartottunk, hogy majdnem ránk sózott 250 font értékű kacatot, mire nagy nehezen elmagyaráztuk neki, hogy egyáltalán nincs szükségünk ezekre, és különben is mi nem akartunk bejönni a boltjába. Erre bevágta a sértődött pofit és a végsőkig szorgalmazta, hogy mondjunk valami "good brájszt" ami neki is megfelel... Aztán kijöttünk vásárlás nélkül és beültünk egy lokális kocsmába, ahol az ott ülök igen kedvesen invitáltak befelé minket, bár egy fehér ember sem volt bent, de mi fordítottunk a helyzeten. Sajnos attól tartok, itt is "fehér" árat kellett fizetnünk, mert figyeltem egy arabot, aki egy pipa és ital után az egyfontosból még visszajárót is kapott, mi viszont két pipáért és négy kóláért húsz fontot hagytunk ott. De

sebaj, egyszer mindent ki kell próbálni. Reggel összecsomiztunk és irány a buszpályaudvar. Kiálltunk az utcára, ahol éppen egy taxi sem akart elhaladni, pedig tegnapig ezrével próbáltak felszedni minket, amikor nem volt rá szükségünk. 5 perc múlva arra jött egy kisteherautó végül 6 fontért elvitt minket. A busz Kairóba, hihetetlen,

de gyorsabban odaért, mint Luxorból Hurghadába. Bár az is igaz, hogy sehol sem állt meg. Itt érdemes volt nappal utazni, mert sokáig a tengerparton halad az út és a félkész házaktól eltekintve nagyon szép a látvány. Szuez környékén kicsit érdekes az a rengeteg magasfeszültségű távvezeték, valóságos dzsungelt építettek... Amint megérkeztünk Kairóba, rögtön lecsapott ránk egy taxis és mivel nem akartunk visszamenni a legelső szállodába, ...

Aki az előzményekre és a Kairói kalandokra is kíváncsi, látogassa meg Opepe web lapját, ahol a story mellett nagyon sok szép képet is láthat.

http://www.extra.hu/opepe

Webmester