Odorics Ferenc: A (kvázi)ártatlanság poétái: Garaczi, Kukorelly, Németh,
Hazai, Ficsku, Alföld 1998./2.
"Kukorelly
és Németh Gábor szövegeiben bonyolultabb prózapoétikai eljárások
figyelhetők meg: a Memória-part kínosan részletező, a minimalizmus
határát súroló monoton történetmondása érezhető távolságot tart a
novella hagyományával, A Semmi Könyvéből az idősíkok gyakori és
jelöletlen váltogatásával teszi ugyanezt." |
Kovács Eszter: Igaz történetek, Élet és Irodalom 1998. június 5.
"A
Németh-könyv esetében a szövegek közti kohéziót egyedül Németh Gábor
személye és személyisége adja, mert róla van szó, az ô gyerekkoráról, az
ô fiatal(abb) koráról, az ô családjáról, barátairól, az ô gondolatairól,
érzéseirôl, tulajdonképpen véletlenszerûen, mozaikszerûen." |
Györök Edina: Következmény nélküli tettek, Jelenkor 1998/7-8
"A Semmi
Könyvébõl világában minden dolog világfordulatra készülõdik - bár ennek
a készülõdésnek a gyökerei száz évekre nyúlnak vissza; a szereplõk a
fordulatra különbözõ mértékben érett ügynököket jelenítik meg." |
Bombitz Attila: Indián tánc A huron tó partján, Forrás 1998/12
"Minden valószínűség szerint az az állandó szinten tartott és
működtetett látásmód tesz bizalmas és cinkos olvasójává Németh Gábor
éntörténetének, amely felér itt és most akár egy századvégi
indiánéval: mélyreható és lényegretörő, ugyanakkor rövid és egyszerű." |
Szilasi László: Arany hiba, Alföld 1999/7
"És
ezekkel a(z immár kellôen lebutított) kérdésekkel közeledve A huron
tóhoz némi látens esszencializmus valóban azt mondathatja: sikerült
neki. Alulmúlta. Hajléktalan-riportok. Emlék-tárcák. Naplórészletek. Egy
esszé-féleség az alkoholról. Tényleg nem ezt szoktuk irodalomnak tudni.
De miért is lenne, hogyan is lehetne jobb a hibás darab a szabványnál?" |
"A
detektívtörténet formai tradíciójából pedig nem a linearitás, s a
rejtély ebbõl következõ megoldása, hanem a nyomozás, az
igazságkeresés, a rendteremtés folyamatos kísérlete lép elõ uralkodó
motívummá. A nyomozás általános epikai elvvé tétele így eloldja a
történetet és fõszereplõit a hagyományos kliséktõl, s a figyelmet
egyre inkább az általános létproblémákra irányítja." |
"A
szerzők igyekeznek kiaknázni a detektívtörténet metafizikai és
episztemológiai kérdések iránt mutatott érzékenységét. A Kész regény
lapjain mindenki nyomoz és mindenki után nyomoznak. Mindenki részese
egy ismeretlen játszmának, senki sem foglal el rajta kívüli pozíciót,
még ha ismeretlen is előtte a forgatóköny." |
"A
Kész regény lapjain mindenki nyomoz és mindenki után nyomoznak.
Mindenki részese egy ismeretlen játszmának, senki sem foglal el rajta
kívüli pozíciót, mégha ismeretlen is előtte a forgatókönyv." |
Teslár Ákos: El van nézve, ÉS 2003. 47/10
"Ebben az
értelemben Németh Gábor kiemelten a végtelenhez tartó nyelv írnoka,
egyike azoknak a szerzőknek, akiken keresztül a nyelv távol tartja, a
végtelenségig megkísérli elhalasztani a halált." |
Csuhai István: Az Emlékezés Könyveiből,
ÉS 2003. 47/10
"...két
kezem sem elég, hogy megszámoljam a róla szóló valóban sokatmondó
írásokat, lényeges tanulmányokat, melyek A Semmi Könyvéből-t is bőven
érintik. Ezek a fontos írások azonban általában vele egykorúak vagy nála
fiatalabbak tollaiból valók, és olyan időben jelentek meg, amikor a
kortárs irodalomban már nem voltak képesek egyetemes érvényűvé vagy az
irodalom egészét tekintve integráló jelentőségűvé válni, ami tíz évvel
korábban még sokszor bekövetkezett." |
Csaplár Vilmos:
Titkos nem-történet, litera, 2004. 04.
22.
"Oly korban éltünk, amikor a gyerek
magának mesélt. Magától kérdezett, magának válaszolt. És csak titokban.
E kérdéskörök egyike, mely szupertitkosságánál fogva nagyon is megfelel
a látható, hallható (itt nem látható, nem hallható) történet mögötti
világ természetének, az, hogy mi a zsidó, ki a zsidó." |
Reményi József Tamás: Melyik bőrönd,
Népszabadság,
2004. ápr. 10.
"A kétezres évek elejének áthallása, a
külvilági terror tapasztalata a belső terrort idézi meg, a lélek
irányíthatatlan és feloldhatatlan feszültségét." |
Báthori Csaba: Keményfutam (Németh Gábor: Zsidó vagy?),
Mancs, 2004. 05.
27.
"A könyv az egzisztenciális
kirekesztõdésnek, a "lét felfüggesztésének", a mindenkiben mûködõ -
ahogy a szerzõ mondja - "zsidó pokolgép" munkájának, a folyamatos
megalázkodásnak negatív teológiája és megrendítõ jegyzõkönyve. " |
Margócsy István: Legyek spanyol, litera, 2004. 06.
12.
"S vajon várhatunk-e többet ma egy magyar írótól, minthogy nagyon ravasz
és bölcs leleménnyel vágja el a mára ismét szétburjánzott borzasztó
nemzetkarakterológiai viták gordiuszi csomóját, úgy, ahogy Németh teszi,
mikor körülnézvén a világ sokféleségén, kifejezi jámbor és abszurd
óhaját: "Legyek spanyol."" |
Dérczy Péter: Melankolikus sóvárgás, ÉS, 2004. 04. 26.
"A
konkrétnak és a metafizikainak ez az összekapcsolása, említettem már,
végig húzódik az egész regényen. A zsidó szóban is. Abban a brutális
valóságélményben, melyben az elbeszélő mint kisfiú felfoghatatlanul
szembesül a koncentrációs táborok világával egy filmben, melyet
nyilvánvalóan nem neki szántak. A filozófiai értelemben vett nyelvi
elidegenülés hétköznapi tényéhez ekkor rendelődik hozzá egy olyan nyelvi
jelentés, mely már nem minden létezőhöz kapcsolható, hanem csak egy
bizonyos egzisztenciális körhöz, ami az "Egy"-ből való eltéréshez egy
másik, sokkal fenyegetőbb másságot, idegenségtudatot társít immáron
nagyon is valószerűen." |
Rácz Péter: Ex libris, ÉS, 2004. 07. 19.
"Ehhez
képest nyelvileg nem kevésbé problematikus szó a címben is szereplő
"zsidó". Hogy társadalmilag az, arról ne is beszéljünk. Erről szól
ugyanis, többek között, a könyv egy fiatalember történetén keresztül és
természetesen adott társadalmi közegbe ágyazva. Ahol, mint bizonyos
helyzetekből kiderül, a címben felvetett kérdésre egyszer a "neked
igen", máskor a "neked nem" válasz adódik. Szerintem: ahogy antiszemita
közegben sajnálatosan mondandó olykor a "neked igen", a tagadó válasz
egyszerűen csak a "nem"." |
Kálmán C. György: Zsidó-e vagy? (Németh Gábor: Zsidó vagy?),
Jelenkor 2004/11.
"Vallomás:
mérhetetlenül személyes, szubjektív, voltaképpen átadhatatlan, és közös,
mindannyiunké, átélhető. Ugyanakkor jelentősen módosít a vallomás
szabályain; ironikus, nem tár föl sötét rejtelmeket, szétzilálja az élet
oksági és időrendi kapcsolatait, az elbeszélő soha nem sajnálja vagy
sajnáltatja magát, de főként: nincs meg az a mag, amit el kell
mondania, amit semmiképpen nem tarthat magában. Éppen ezt keresi." |
|
|
Balogh Robert: Pécs: Lettre, ősz, terasz.hu
"A poénok
könnyen érthetők, működnek, követhető az asszociáció. Németh Gábor
tarolt. Teslár Ákos maradt a végére. Lábjegyzeteket olvasott fel egy
készülő könyvéből. A szerző magabiztos, a szövegek egyenetlenek, a
hallgatóság hangulata a mélypont és a tetőpont között ingadozott, akár
egy szövegrészen belül is." |
Györe Gabriella: Páros premier - Garaczi, Németh Gábor,
terasz.hu
"Lépjenek
be. Tehát: Bejön egy férfi a térbe. Legyen a neve. Van. Németh Gábor.
Ezernyolcszázhatvannégyben, Pápán született kályhásmester, iskoláit
szülővárosában végezte el, Zalaegerszegen, ezerkilencszáznegyvenkettő
július tizenegyedikén húny ki élte tüzének lángja, nem szuperált a szív,
a kormos kályha. Nem. Egy ifjú sportember, egy internetes honlapon,
külön e-mail elérhetőséggel. Nem. Ezerkilencszázötvenhatban született
szerző, most negyvenhat éves, eddig ír, szerkeszt, újságot hord, mikor
mit, mikor hol. Nagy erénye A ’84-es kijárat, a hatodik, 1991-1992-es
számban volt olvasható, ami ma lesz hallható, a
Mennyire hibátlan. Tudja. Leül. A háta mögött öt kötettel. Egy
könyvesboltban nem is meglepő." |
Szécsi Noémi: Nincs megoldás, mert nincs probléma (Szextett Németh Gáborral,
-ról), terasz.hu
Néha
kicsit túlgyakran reflektál az író az írás folyamatára, és nehéz átlátni
az eddigiekből, hová vezet az út, de azért semmi harag. Nincs megoldás,
mert nincs probléma - ez volt az utolsóként felröppenő mondatok egyike,
aztán Németh Gábor készségesen kifáradt a mikrofonhoz, hogy Bródyt
(Jánost) idézzen: "Sírok, nevetek, meg vagyok hatva." |
Jánossy Lajos: Második nap (Én Budán), terasz.hu
"Reggel
gőz (Lukács) Németh Gáborral. Gábor a vasárnapi Blikkel érkezik, benne
egy Kertész Imre - interjú..." |
"A tézis, és a tézis teljes kifordítása ugyanabban a gesztusban rejlik",
Szextett - Kritikai
beszélgetéssorozat IV/5.. Téma: Németh Gábor: Elnézhető látkép,
litera, 2003.
02. 19
"Ez úgy fogható fel, mintha valaki mendegélne az utcán, és arról,
amit éppen az adott pillanatban lát, egy képet készítene" -
világított rá szemléletes példájával Abody Rita. |
Jánossy Lajos: Németh Gábor és Garaczi Laci könyvbemutatója,
litera,
2002. 11. 21
"Mészáros Németh Gábornak adresszált kérdésére, miért írsz ilyen
keveset, válasz is érkezik, nem akarom csalódottá tenni az olvasóimat,
mondta félmosollyal Gábor, hogy aztán hozzá tegye, egyébként pedig olyan
könnyen le tudom magam beszélni az írásról." |
Margócsy István: A Szépírók Társasága díjai, ÉS, 2004. 06. 27.
"itt van
ez a könyv, ez a pompás szöveg, amely ugyan azt ígéri, hogy a mai magyar
értelmiségi diskurzus egyik legrémesebb, s ezért legfontosabb, s sok
szempontból legértelmetlenebb kérdését járja majd körül (miközben
egyszerűen, kérdő módban, címmé teszi, s ezáltal, kihívóan és
provokatívan, egyszerre hordozza és egyszerre semlegesíti is) - ám ha
végigolvastad a könyvet, s rengeteg mindent megtudtál a világról, a
világhoz kialakítható viszonyoknak kiismerhetetlen, fenyegető és semmit
érő sokféleségéről, akkor rájössz, hogy a könyv a durván és egyszerűen
feltett kérdésre semmilyen egyszerű választ nem adott, körülírta, s
ezáltal megkerülte a kérdés leegyszerűsítő naivságát, s mintha másról
beszélt volna." |
|