POL 112
A nemzetközi rendszer alapvető struktúrájának
változása és a nemzetközi szervezetek
1. félév
I. Bevezetés
1-2. Új nemzetközi rend bevezetése (1945-1973)
A második világháború befejezése, a két
szuperhatalom vezetõ szerepének kialakulása (Németország
legyõzése, jaltai konferencia, Deklaráció a felszabadított
Európáról; potsdami konferencia; Japán kapitulációja;
az európai helyzet; a gyarmatok világa, stb.)
2-3. Új nemzetközi politikai rend
Az ENSZ megalakulása (San Franciscói konferencia): elvek,
célok és az intézményesülés kezdetei.
Neoliberális gazdasági világrend újjászervezése
(angolszász inspirációjú rend, az ENSZ-hez kapcsolódó
elemek: FMI, BIRD, OIC, Bretton Woods, stb.). Tõkés gazdasági
irányelvek: együttmûködés elve, multilateralizmus,
szabadság és diszkriminációmentesség a
gazdasági cserekapcsolatokban.
II. A nemzetközi rendszer változásaimak nagy tendenciái
1947 és 1948 között
4-12. Kétpólusú nemzetközi rendszer (1947-1973)
Hidegháború (1947-1962). Átmenet a hidegháborúra
(1947-1948): a politikai együttmûködés megbénul
az ENSZ-ben, szovjetizálás Kelet-Közép-Európában,
a "szabad világ" fenyegetettség érzése, stb.
Nemzetközi válságok (1948-1953): berlini blokád,
koreai háború, KNK megalakulása, Sztálin halála,
stb.
Enyhülés (1955-1962) az ENSZ égisze alatt
A dekolonizáció új hulláma, el nem kötelezettség
megjelenése, válságok és rivalizálás
(szuezi válság, kubai válság, 1956-os események
Magyarországon)
Békés egymás mellett élés (détente)
1962-1973
(elsõ megközelítésben a teóriák,
okok, motivációk, tények és gyakorlati jelenségek)
A dekolonizáció 1945-1973 között. Az Európán
kívüli világ körképe, az egyes gyarmattartó
hatalmak politikája, a nyugati és keleti blokkosodás,
az ENSZ szerepe. A dekolonizáció eredménye, az új
államok szerepe a nemzetközi társadalomban. A "harmadik
világ" mozgalmai (afroázsiai, trikontinentális mozgalmak,
kontinentális szervezetek és integrációk). Nyugati
körkép. A szovjetizált blokk viszonyai. A kommunista és
munkásmozgalom belsõ konfliktusai (kínai-szovjet ellentétek).
2. félév
1-3. Az enyhülésre való átmenet karakterisztikája
(bipolarizáció, blokkon belüli homogenizáció,
a multipolarizáció jelentkezése, a katonai verseny és
leszerelési tárgyalások, a tõkés nemzetközi
gazdasági rend meghatározó volta, új gazdasági
világrend igénye, szakadék a fejlett és elmaradott
világ között, stb.).
Az Európai Közösségek és hatásuk a
nemzetközi viszonyokra. Atlantizmus, "euroatlanti" szövetség.
A helsinki folyamat és eredménye.
4-6. Újabb világproblémák (1973-1989)
A nemzetközi gazdasági rend zavarai, gazdasági, energia
és monetáris világválság. A "harmadik
világ" megjelenése és törekvései a nemzetközi
rendszer megváltoztatására (77-ek csoportja, el nem
kötelezettek, Észak-Dél konfliktus). A két szuperhatalom
fejlõdési problémái, mûködési
zavarai, válságjelenségek a szovjetizált blokkban.
7-8. A nemzetközi rendszer a '80-as évek végén:
katonai kétpólusosság, diplomáciai hárompólusosság,
gazdasági multipolaritás. A globalizáció kihívásai.
Reformkísérletek a szovjetizált országokban.
A Gorbacsov-jelenség.
9-11. Fordulat a nemzetközi viszonyokban (1989-1992)
Eseménytörténeti áttekintés. Változások
és folytonosság a Szovjetunió külpolitikájában,
a FÁK-országok gyakorlatában és Oroszország
nemzetközi szerepvállalásában ("külpolitikai
dualitás", máltai csúcsértekezlet, az 1990-ben
meghirdetett új szovjet nemzetközi politika tézisei).
Új európai architektúra, az EU keleti bõvítése,
az európai rend három pillére (gazdaságpolitika,
emberi jogok kiteljesítése és védelme, biztonsági
és védelmi politika). Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
A politikai demokrácia bizonyos fokú megerõsödése
a világban. Ellentétes és párhuzamos jelenségek
a világpolitikában: nemzetközi referencia, vallási
referenciák, nemzeti-nacionalista irányultságok, univerzalizáció,
stb.
Alapvetõ váltás a nemzetközi gazdaságban
(a kapitalizmus gyõzelme és a piacgazdaság általánossá
válása, a gazdasági egyenlõtlenség súlyosbodása
az országok között, a nemzetközi gazdaság instabilitása).
12. A mai nemzetközi rendszer
Instabilitás és bizonytalanság a nemzetközi rendszerben.
Az autonóm szereplõk számának növekedése,
krízisjelenségek (a társadalmi modell, az értékek,
a szociális és gazdasági viszonyok terén).
Kötelezõ irodalom
A 20. századi egyetemes történet I-III. köt. (szerk.:
Diószegi István, Harsányi Iván, Németh
István). Bp., Korona, 1997-1998
Benkes Mihály, Szuperhatalmak kora 1945-1992. AbiPrint Kiadó,
Bp., 2007*
Benkes Mihály, Az egyesülõ Európa. ELTE BTK, 2002**
Biztonságpolitikai kézikönyv / szerk. Deák P.
Osiris K., 2007
http://www.geocities.com/mbenkes/Transzatlantizmus.html
http://www.geocities.com/mbenkes/Szephalmi_Dieta_2007aug.doc
* Kapható: TÁTK Aula 1. emeleti könyvesboltban, ár: 2520Ft, valamint az AbiPrint kiadótól megbízottja révén
** Kapható: TÁTK Aula 1. emeleti könyvesboltban
Ajánlott irodalom
Kincses László, Diplomáciatörténet. Budapest, ELTE ÁJK Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tansz, HVG-ORAC, 2005.
Harald Kleinschmidt, A nemzetközi kapcsolatok története. Budapest : Athenaeum, 2000
Vámosi Zoltán-Kovács Edina, Az európai integráció kérdései. Bp., INOK Kft., 2005
Az 1945 utáni korszak monografikus kiadványai, különös
tekintettel a nagyhatalmak külpolitikájára, a konfliktus-övezetekre,
az integrációs, kontinentális, illetve szubregionális
fejleményekre, továbbá a globalizáció
menetére és hatásaira vonatkozó publikációs
anyagokra.
A hallgatói aktivitás tematikus sorrendje
vissza