Létezik-e a Túlvilág? |
Hogyan bizonyítja a Túlvilág, azaz a halál utáni élet létezését? - A Túlvilágba vetett hit nem bigottságon, vak hiten alapszik?
Sokan nem értik hogyan adhat hitelt a halál utáni életben való hitnek egy logikus gondolkodású, tudományos beállítottságú személy. Az emberek általában úgy tartják a túlvilágban való hitnek nincs alapja és az elvakultság egyedüli oka.
Az én túlvilágba vetett hitem logikus érveken alapszik.
1. A túlvilág - logikus következtetésen alapuló hit
Több, mint ezer a Dicsőséges Koránban található vers tartalmaz tudományos tényeket (lásd a szerző „Qur`an and Modern Science - Compatible or Incompatible? / Korán és a modern tudomány - összeegyeztethető vagy összeegyeztethetetlen” c. könyvét). Több, a Koránban említett tényt fedeztek fel az elmúlt néhány évszázad során. A tudomány azonban nem fejlődött még olyan szintre, hogy a Korán minden állítását igazolni tudná.
Gondoljunk bele, hogy a Koránban említettek 80 százaléka 100 százalékig igaznak bizonyult. A fennmaradó 20-ról pedig a tudomány nem tett határozott kijelentést, mivel még nem jutott arra a szintre, hogy igazolni avagy megcáfolni tudná azokat. Korlátolt tudásunk miatt nem mondhatjuk biztosra, hogy akár csak egy százalék vagy egy vers abból a húsz százalékból hamis lenne. Ennélfogva, ha a Korán 80 százalékának 100 százaléka igaz és a maradék 20 százalék nincs megcáfolva, a logika szerint az a 20 százalék is igaz. A túlvilág megléte tehát, amiről említést tesz a Korán, abba a bizonyos 20 százalékba tartozik, amiről a logikám azt mondja: igaz.
2. A béke és az emberi értékek fogalma értelmezhetetlen a túlvilág fogalma nélkül
Jó vagy rossz cselekedet a rablás? Egy normális, kiegyensúlyozott személy azt mondaná rossz. De hogyan tudna meggyőzni egy túlvilágban nem hívő, nagy hatalommal és befolyással rendelkező bűnözőt arról, hogy a rablás rossz?
Tegyük fel, hogy én vagyok a legnagyobb hatalmú és legbefolyásosabb bűnöző a világon. Ugyanakkor intelligens és logikus gondolkodású is vagyok. Szerintem a rablás jó dolog, mert ezáltal luxus életet élhetek. Így a rablás számomra jó.
Ha bárki fel tud hozni egyetlen ésszerű érvet miért rossz az számomra, azonnal felhagyok vele.
Az emberek általában a következő érvekkel állnak elő:
a. A kirabolt személy nehéz helyzetbe kerül
Néhányan azt mondhatják, hogy a kirabolt személy nehéz helyzetbe kerül. Természetesen belátom azt, hogy a kiraboltnak rossz. De nekem jó. Ha szerzek ötvenezer forintot, nagy lakomát csaphatok belőle másnap a legjobb étteremben.
b. Kirabolhatnak téged is
Azzal is érvelhetnek, hogy egy nap engem rabolhatnak ki. Senki sem rabolhat ki engem, mert én vagyok a legnagyobb hatalmú bűnöző és több száz testőröm van. Én bárkit kirabolhatok, de engem nem rabolhat ki senki. A rablás kockázatos szakma egy átlag ember számára, de nem egy olyan befolyásos valaki számára, mint én.
c. Letartóztathat a rendőrség
Mások azzal jöhetnek elő, hogy ha rabolok, letartóztathatnak. A rendőrség nem tehet ellenem semmit, hiszen az én alkalmazásomban állnak. Én fizetem a minisztereket is. Egyetértek azzal, hogy ha egy átlag ember rabol, akkor bizony le lesz tartóztatva és az rossz lesz neki, de én egy különlegesen befolyásos és nagy hatalmú bűnöző vagyok.
Mondj egy ésszerű érvet, hogy miért rossz a rablás számomra és abbahagyom.
d. Könnyen szerzett pénz
Többen talán azt mondják: ez könnyen szerzett pénz és nem nehezen megkeresett. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ez így könnyű, de pont ez az egyik fő oka annak, hogy rablásból élek. Ha valaki választhat akközül, hogy könnyen vagy nehezen keressen pénzt, minden ésszerűen gondolkodó a könnyebb utat választja.
e. Nem emberséges
Néhányan azzal győzködnek, hogy nem emberséges tett és hogy törődni kell embertársainkkal. Visszakérdeznék: Ki alkotta ezt az „emberség”-nek nevezett fogalmat és miért kellene nekem annak szabályai szerint élnem?
E szabályok jók lehetnek az érzékeny és együttérző emberek számára, de én egy logikusan gondolkodó személy vagyok és nem látom semmilyen előnyét a másokkal való törődésnek.
f. Önző tett
Azzal is próbálnak rám hatni az emberek, hogy a rablás önzés. Igaz, hogy a rablás önző tett; de miért ne legyek önző? Az önzés segít jobban élvezni az életet.
1. Nincs logikus érv arra, hogy a rablás miért gonosz cselekedet
Így tehát minden érv, mely megkísérli bebizonyítani, hogy a rablás gonosz cselekedet hiábavaló. Ezen érvek meggyőzhetnek egy átlag embert, de nem egy olyan nagy hatalmú és befolyásos embert, mint én. Egyik érv sem támasztható alá a józan ész és a logika segítségével. Nem meglepő, hogy annyi bűnöző van ezen a világon.
Hasonlóképpen a nemi erőszak, a csalás, stb. ugyanilyen jól indokolt lehet egy olyan ember számára, mint én és nincs olyan ésszerű érv, mely meggyőzne arról, hogy ezek rossz dolgok.
2. Egy muszlim meg tudja győzni a nagy hatalmú és befolyásos bűnözőt
Most cseréljünk helyet. Tegyük fel, hogy te vagy a legnagyobb hatalmú és legbefolyásosabb bűnöző a világon, akinek alkalmazásában áll a rendőrség és a miniszterek. Gengszterek hada védelmez téged. Én egy muszlim vagyok, aki meg fog győzni arról, hogy a rablás, a nemi erőszak, a csalás, stb. rossz cselekedet.
Ha újra az imént felsorolt érveket hoznám fel, hogy bebizonyítsam a rablás rossz, a bűnöző ugyanúgy reagálna, ahogy az imént.
A bűnöző ésszerűen gondolkodik és érvei csak akkor igazak, ha ő a legnagyobb hatalommal és befolyással bíró bűnöző.
3. Mindenki igazság után vágyakozik
Minden egyes emberi lény igazságra vágyik. Ha más számára nem is, magának igazságot akar. Néhány hatalmától és befolyásától megrészegedett ember fájdalmat és szenvedést okoz másoknak. Viszont ugyanezek bizonyára ellenkeznének, ha bármilyen igazságtalanság érné őket. Az ok, amiért az ilyen emberek érzéketlenné váltak mások szenvedései iránt az, hogy a hatalom és a befolyás az istenük. A hatalom és befolyás, úgy érzik, nem csak hogy felhatalmazza őket arra, hogy másokkal igazságtalanságot tegyenek, de meg is akadályozza azokat abban, hogy ugyanezt tegyék velük.
4. Isten a Leghatalmasabb és a Legigazságosabb
Muszlimként meggyőzném a bűnözőt a Mindenható Isten létezéséről (lásd az Isten létét igazoló választ az elején [+ hasonló témájú írásokat az oldalon1]). Ez az Isten nagyobb hatalmú, mint te és ugyanakkor igazságos is. A Dicsőséges Korán ezt mondja:
«Allah nem rövidít meg egy porszemnyi súllyal sem.» (Korán 4:40)
5. Miért nem büntet engem Isten?
A bűnöző okos és tudományos gondolkodású ember lévén belátja, hogy Isten létezik miután bemutattuk neki a tudományos tényeket a Koránból. Érvelhet azután azzal, hogy Isten, ha Ő a Leghatalmasabb és Legigazságosabb, miért nem bünteti őt.
6. Az igazságtalanságot elkövetőnet bűnhődnie kell
Mindenkit, akit valaha igazságtalanág ért, tekintet nélkül anyagi vagy szociális helyzetére, majdnem biztosan azt akarja, hogy az igazságtalanságot elkövető bűnhődjön. Minden normális ember azt szeretné, hogy a fosztogató és az erőszakot tevő tettével arányos büntetésben részesüljön. Habár a bűnözők nagy részét elítélik, sokan mégis sértetlenül megússzák a büntetést. Kellemes, luxus életet folytatnak és amellett még nyugalomban is vannak a következmények felől. Ha igazságtalanság ér egy hatalommal és befolyással rendelkező személyt egy még nála is hatalmasabb és befolyásosabb által, akkor még ő is büntetve akarja látni az ellene igazságtalanságot elkövetőt.
7. Az evilági élet a túlvilág próbatétele
Ez az élet megmérettetés számunkra. Így szól a Dicsőséges Korán:
«Aki megteremtette a halált és az életet, hogy próbára tegyen benneteket, ki a legjobb cselekedeteiben; Ő a Hatalmas és a Megbocsátó.» (Korán 67:2)
8. Végső igazság az Ítélet Napján
Így szól a Dicsőséges Korán:
«Minden lélek megízleli a halált, illendő fizetségeteket azonban majd a Feltámadás Napján kapjátok meg. Csupán az, akit messze távoltartanak a Tűztől s a Paradicsomba bocsátanak be, ő az, aki diadalt arat. Az evilági élet csupán csalóka holmi.» (Korán 3:185)
Végső igazság tétetik majd az Ítélet Napján. Az ember halála után feltámad az Ítelet Napján minden valaha a földön élttel együtt. Lehetséges, hogy valaki evilági életében megkapja büntetése egy részét. A végső jutalom és büntetés azonban csak a túlvilágon lesz. A Mindenható Isten talán nem bünteti a fosztogatót vagy az erőszakot elkövetőt ezen a világon2, de minden bizonnyal felelősségre lesz vonva az Ítélet Napján és büntetve lesz a túlvilágon, azaz a halál utáni életében.
9. Milyen büntetést mérhet az emberi bíróság Hitlerre?
Hitler hat millió zsidót gázosított el rémuralma idején. Még ha a rendőrség le is tartóztatta volna, milyen büntetést biztosított volna az emberi törvénykezés, hogy igazság tétessen? Esetleg gázkamrába küldték volna őt magát is. De az csupán egyetlen zsidó meggyilkolásáért lett volna megtorlás. Mi a helyzet a másik ötmillió kilencszázkilencvenezer kilencszázkilencvenkilenccel?
10. Allah több mint hatmilliószor elégetheti Hitlert a Pokol tüzében
Allah így szól a Dicsőséges Koránban:
«Akik nem hisznek a mi jeleinknek, azokat a [Pokol] tüzében fogjuk megperzselni. Valahányszor ropogósra sült a bőrük, egy másikkal cserük ki azt, hogy megízleljék a büntetést. Allah Hatalmas és Bölcs.» (Korán 4:56)
Ha Allah akarja akár hatmilliószor elégetheti Hitlert a túlvilági Pokol tüzében.
11. Az emberi értékek illetve a jó és a rossz fogalma nem értelmezhető a túlvilág fogalma nélkül
Világos, hogy anélkül, hogy bebizonyítanánk a túlvilág, azaz a halál utáni élet létezését, lehetetlenség volna megértetni bárkivel is, aki igazságtalanságot követ el az emberi értékek illetve a cselekedetek jó vagy rossz természetének fogalmát, főleg ha az befolyással és hatalommal rendelkezik.
1Ajánljuk az oldal alján található kapcsolódó cikkeket.
2 Minél kevésbé bűnhődik valaki ezen a világon, annál nagyobb lesz örökké tartó szenvedése a túlvilági életben. -A Ford.
A kérdésre adott választ Dr. Zakir Naif állította össze.
| Kapcsolódó cikkek: | |
| Az ateizmus bukása | |
| Allah létezésének igazolása | |
| Vissza a fõoldalra | A Teremtõ |