Az Iszlám az élet értelmérõl |
A kérdésekre adott válaszok azonban különbözőek. Néhányan abban hisznek, hogy az élet célja a gazdagság. De mi lesz a céljuk miután milliókat halmoztak fel? Mi történik akkor? És mi lesz azután? Ha az élet célja az, hogy vagyonossá váljunk, nem lesz cél miután elértük azt. Valójában ebben áll a probléma sokak számára. Amint felhalmoztak annyi pénzt, amennyiről álmodtak, életük értelmét veszti. Feszültségben, nyugtalanságban élnek és az üresség érzésétől szenvednek.
Lehet-e cél a vagyon?
Gyakran halljuk, hogy egy milliomos öngyilkosságot követ el és néha nem is a ő maga, hanem felesége, fia vagy lánya. A kérdés a következő: A vagyonszerzésre való törekvés hozhat-e boldogságot az egyénnek? Mindenki tudja, hogy az ötéves gyermeknek nem a vagyon számít: egy játékot többre tart egy millió forintnál. A tizennégy éves kamasz szintén nem álmodozik gazdagságról, mert sokkal fontosabb dolgokkal van elfoglalva. A kilencven évest szintén nem érdekli a pénz: nagyobb kincsnek tartja egészségét.
Ez azt bizonyítja, hogy a vagyon nem lehet állandó cél az egyén életének minden szakaszában.
A vagyon nem sokat segíthet abban, hogy boldoggá tegyen valakit, aki nem ismeri az igazságot, mert nem biztos halála vagy végzete felől. Nem tudja mi az élet célja. És ha ki is tűz maga elé valamilyen célt, az múlandóságra és önrombolásra ítéltetett.
Mi a haszna a vagyonnak számára, ha retteg a végtől és kételkedik mindenben? Az, aki nem ismeri élete valódi célját szerezhet rengeteg pénzt, de biztosan elveszejti önmagát.
Allah imádata, mint cél
Mindezzel ellentétben az Istenben való hit megadja a hívő életének a szükséges célt. Az Iszlámban az élet célja Allah imádata. Az `imádat` kifejezés az Allahnak való engedelmesség minden aktusát magában foglalja.
Az élet Iszlámban megfogalmazott célja állandó cél. Az igaz muszlim kitart célja mellettt élete minden szakaszában, legyen gyermek, tinédzser, felnőtt vagy idős ember.
Allah imádata értelemmel és céllal telivé teszi az életet, különösképpen az Iszlám keretein belül. Az Iszlám szerint az evilági élet csupán egy rövid időszak, mely után a másik élet következik. Az első és második életet a halál választja el egymástól, amely a kettő közötti átmeneti állapot. Az, hogy milyen lesz a második élet, az első élet tetteitől függ. A halál szakasz végén kezdődik az Ítélet Napja. Azon a Napon2 Allah megjutalmaza vagy megbünteti az embereket aszerint, hogy miként cselekedtek első életükben.
Az első élet, mint vizsgaidőszak
Az Iszlám úgy tekint az első életre, mint az emberek vizsgaidőszakára. A halál hasonlatos a vizsgaidőszak utáni - azaz az első élet utáni - pihenési periódushoz. Az Ítéletnap pedig a vizsgaeredmények kihirdetésének napjához hasonlítható. A második élet pedig az az idő, amikor minden egyes vizsgázó élvezi vagy szenvedi vizsgaidőszak alatti magatartásának következményét.
Az Iszlámban az élet menete világos, egyszerű és logikus: az első élet után a halál, majd az Ítéletnap és végül a második élet következik. Az élet ezen egyszerű menetének tudatában az muszlim embernek világos életcélja van. A muszlim tudja, hogy Allah teremtette. A muszlim tudja, hogy miután eltölt néhány évet az első életben, amiben Istennek kell engedelmeskednie Isten ki fogja kérdezni és felelősségre fogja vonni tetteiért akár nyilvánosan akár titokban cselekedte, mert Ő minden ember minden tettét ismeri. A muszlim tudja, hogy első életének cselekedetei fogják meghatározni második életét. A muszlim tudja, hogy az első élet igen rövid: száz év, valamivel több avagy kevesebb, míg a második élet örökké tart.
A második élet örökkévalósága
A második élet örökkévalóságának fogalma hatalmas hatással van a muszlim emberre első élete folyamán, hiszen tudja, hogy az első élet határozza meg a második élet milyenségét, valamint hogy ez a meghatározás Allah, az Igazságos és Mindenható által fog történni.
A második életben és az Ítélet Napjában való hittel a muszlim élete a lehető legcéltudatosabbá és legértelmesebbé válik. A muszlim állandó célja a Paradicsomba jutás a második életben.
Másként szólva a muszlim állandó célja az Allahnak való engedelmesség, Allah akaratának való alávetettség, parancsainak teljesítése, és hogy folyamatos kapcsolatban álljon Vele imái által (legalább naponta ötször), böjtölés által (évente egy hónapig), jótékonyság által (amilyen gyakran csak lehetséges) és a zarándoklat által (egyszer az életben3).
Egy állandó cél létének szükségessége
Azok életcéljai, akik még nem találtak rá az igazságra és nem hisznek: a pénz és tulajdonszerzés, testi örömökben, evésben vagy táncban való élvezkedés mind, mind cél ugyan, de ezen célok mulandóak. Jönnek mennek, felbukkanak majd eltűnnek. Pénzünk hol van, hol nincs. Egészségi állapotunk változó. A fizikai élvezetekre való képesség sem tart örökké. Mindezen vágyakozás pénzre, ételre és testi gyönyörre nem ad választ a kérdésre: Mi történik akkor? És mi lesz azután?
Az Iszlám ugyanakkor megmenti a muszlimot ezen kérdések megválaszolásának gondjától, hiszen világossá teszi az elejétől fogva, hogy a cél ebben az életben az Allahnak való engedelmesség annak érdekében, hogy a Paradicsomba jussunk következő életünkben.
Tudnunk kell, hogy az üdvözülés egyetlen útja az evilági életben és a túlvilágon, hogy biztosan ismerjük Istenünket, aki teremtett minket; hogy higgyünk Benne és egyedül Őt imádjuk.
Továbbá ismernünk kell Prófétáinkat, akiket Allah küldött az emberiség számára, hogy higgyünk nekik és kövessük őket. Ismernünk és gyakorolnunk kell az Igaz Vallást, amiben való hitet elrendelte számunkra.
Azokat, akik keresik az igazságot.., akiknek nyitott a felfogása és nemes a szíve szeretettel várjuk kérdéseikkel, észrevételeikkel a következő címen:
Írj akkor is, ha csupán a cikk olvasása során eszedbe jutó gondolataidat szeretnéd megosztani, vagy a te életed céljáról szeretnél beszámolni. Minden levélre válaszolunk, in sa Allah.
| Kapcsolódó cikkek: | |
| Vissza a fõoldalra | A boldogsághoz vezető út |