Most búcsúzom tőled, szerelmem, Conchitám
Úgy fáj most a szívem szerelmünk alkonyán
Most hű lovagod egy utolsó táncra kér,
most peng a gitár, és lobogva forr a vér.
Szerelmet zeng a falevél s minden virág
Millió csillag az égen téged imád
A te neved száll hűs nyári lombok alól
Az álló szellő suttogva rólad dalol.
És most búcsúzom én, fogadd e szerenádom
s gondolj majd néha a régi tűzre, gondolj majd néha rám
($) És ha kihuny a fény, akkor sincs a világon
más mint akiért úgy fáj a szívem, szerelmes Conchitám.
Instrumental
dal $egno al fine