Nemzetek feletti v�llalatok a globaliz�ci� kor�ban
Mi�rt nem szeretik a "z�ldek" a nemzetek feletti v�llalatokat?
�rta �s szerkesztette: Fidrich R�bert
Kiadv�nyuk az �kot�rs Alap�tv�ny �s a K�rnyezetv�delmi Alap C�lel�ir�nyzat (KAC) t�mogat�s�val k�sz�lt
Felel�s kiad�: Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�ge, 1450 Budapest, Pf. 123.
� MTVSZ, 2002
"Ez volt a kor, amid�n a gy�rakkal telet�zdelt, �zletekt�l
felp�ffedt, gazdag orsz�gok �j hitet fedeztek fel, az
emberis�g t�z- �s t�zezer �ves k�zdelmeihez m�lt� terv
sz�letett: egyetlenegy irdatlan mamutv�llalat legyen a vil�g!"
(Ren�-Victor Pilhes: Ront�s, Magvet�, 1979.)
Bevezet�s
A harmadik �vezred k�sz�b�n az emberis�g kor�bban nem v�rt folyamatokkal n�z szembe. �sszement a vil�g: megh�d�tottuk a vil�g�rt, az ipari civiliz�ci� term�kei ma m�r minden f�ldr�sz legeldugottabb r�sz�be eljutottak, a kommunik�ci�s eszk�z�k seg�ts�g�vel m�r b�rhol utol�rhet�ek vagyunk, ugyanakkor jelenl�t�nk nyoma is mindenhol felfedezhet� � elszennyezz�k a bolyg�t, a l�gk�rt, talajt, a foly�kat, tavakat, tengereket. Tev�kenys�g�nk hat�sa m�r a f�ldi id�j�r�si rendszereket is vesz�lyezteti: az ezredfordul�ra nyilv�nval�v� v�lt az �ghajlatv�ltoz�s t�nye. E folyamat, a globaliz�ci� k�vetkezm�nyei egyre nyilv�nval�bb� v�lnak.
Ebben a kiadv�nyban, amely a Globaliz�ci� f�zetek m�sodik r�sze, a gazdas�gi globaliz�ci� f� motorj�nak, de m�g ink�bb haszon�lvez�inek sz�m�t� nemzetek feletti (transznacion�lis, multinacion�lis) v�llalatok tev�kenys�geivel ismerked�nk meg. A v�llalatok�val, akiknek jelent�s szerepe van a fenti folyamatok el�id�z�s�ben. A t�ma ir�nt �rdekl�d�knek aj�nljuk, hogy e sorozat els� kiadv�ny�t, a K�rnyezet �s globaliz�ci� c. f�zetet is olvass�k el.
1. A nemzetek feletti v�llalatok �s a globaliz�ci�
A gazdas�gi globaliz�ci� f� haszon�lvez�i, t�mogat�i a nemzetek feletti v�llalatok. Az ezredfordul�ra jelent�s hatalomra tettek szert. A k�lf�ldi m�k�d�t�ke beruh�z�sok, v�llalat �sszevon�sok k�vetkezt�ben a hatalom egyre jobban, egyre kevesebb c�g kez�ben �sszpontosul. Gazdas�gi hatalmuk mellett �rdekv�delmi szervezeteiken, fizetett lobbist�ikon kereszt�l k�pesek egy-egy orsz�g korm�ny�nak, s�t nagy nemzetk�zi int�zm�nyek (Vil�gbank, Nemzetk�zi Valutaalap, Kereskedelmi Vil�gszervezet, Eur�pai Uni�) politik�j�nak alakul�s�t, valamint a nemzetk�zi egyezm�nyek sors�nak alakul�s�t is befoly�solni (ld. kiot�i, h�gai kl�mat�rgyal�sok).
A nemzetek feletti v�llalatok hatalm�val viszont kor�ntsem p�rosul az ehhez sz�ks�ges felel�ss�g felv�llal�sa. S�t, igyekeznek kib�jni mindenf�le jogi felel�ss�g al�l, tev�kenys�g�ket nagyon gyakran k�s�ri k�rnyezetszennyez�s, emberi jogok megs�rt�se. T�bb multinacion�lis v�llalat eset�ben felmer�l, hogy gy�raikban gyermekeket, vagy n�ket foglalkoztatnak napi 12-16 �r�ban, h�tv�g�n, embertelen, rabszolgasorsot id�z� k�r�lm�nyek k�z�tt. N�melyek eset�ben korrupci�, szakszervezet-elleness�g v�dj�t is feleml�tik.
A nemzetek feletti v�llalatok a globaliz�ci� ny�jtotta lehet�s�geket kihaszn�lva el�szeretettel helyezik ki termel�s�ket olyan orsz�gokba, ahol alacsonyabb szint� k�rnyezetv�delmi, munkajogi szab�lyoz�sok vannak, s�t, ha egyes orsz�gok ilyen jelleg� int�zked�seket k�v�nnak hozni, gyakran zsarolj�k a korm�nyokat, hogy amennyiben a termel�si felt�telek sz�mukra kedvez�tlen�l alakulnak, kiviszik a gy�raikat az orsz�gb�l.
A nemzetek feletti c�gek gyakran kiharcolj�k, hogy a korm�nyokt�l ad�kedvezm�nyeket kapjanak. �gy a befektet�sek k�vetkezt�ben hatalmas nyeres�gre tesznek szert, amelyet azt�n az esetek legt�bbj�ben egy k�lf�ldi ad�paradicsomba menek�tenek ki. A vil�g 200 legnagyobb v�llalata k�z�tt szerepl� 82 c�g k�z�l 44 az Egyes�lt �llamokban �ltal�nos 35%-n�l kevesebb ad�t fizetett 1996 �s 1998 k�z�tt. H�t c�g pedig negat�v ad�t fizetett, vagyis t�bb kedvezm�nyt, t�mogat�st kaptak mint amennyi ad�t kellett fizetni�k. Ezen c�gek k�z�tt szerepel a Texaco, Chevron, PepsiCo, Enron, Worldcom, McKesson �s a vil�g legnagyobb v�llalata, a General Motors. Egyes forr�sok szerint Rupert Murdoch m�diabirodalma Nagy Britanni�ban 1999-ig tizenk�t �ven kereszt�l nem fizetett t�rsas�gi ad�t.
� A vil�g 100 legnagyobb gazdas�g�b�l 51 nemzetek feletti v�llalat.
� A nemzetk�zi kereskedelem 70%-a 500 multinacion�lis v�llalat kez�ben van
� A 200 legnagyobb v�llalat �ves bev�tele 18-szor nagyobb mint a vil�g n�pess�g�nek 24%-�t kitev� legszeg�nyebb 1,2 milli�rd ember �sszes�tett �ves j�vedelme.
� 1983 �s 1999 k�z�tt a 200 legnagyobb c�g nyeres�ge 364,2%-kal n�tt, mik�zben az �ltaluk foglalkoztatott emberek sz�ma csup�n 14,4%-kal.
� A 90-es �vek elej�n 37 000 nemzetek feletti v�llalat l�tezett, 170 000 tengerent�li le�nyv�llalattal. A 200 legnagyobb c�g k�z�l 172-nek (86%) a k�zpontja �sszesen 5 orsz�gban (USA, Jap�n, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Nagy-Britannia) van.
A nemzetekfeletti v�llalatok kialakul�sa
Az els� gazdas�gi t�rsas�gok, az 1600-as �vekben kaptak m�k�d�si enged�lyt a brit birodalomban. A t�rsas�galap�t�s koncepci�ja eredetileg k�zhaszn� szervezetek � egyh�zak, k�rh�zak, iskol�k, egyetemek, klubok stb. � l�trehoz�s�ra vonatkozott. Ezek non-profit t�rsas�gok voltak, c�ljuk a k�zj� szolg�lata. A t�rsas�gok alapszab�ly�t a brit Korona vagy a korm�ny fogalmazta meg, illetve fogadta el. A t�rsas�gok sz�m�ra profit, haszon termel�se t�rv�nytelennek sz�m�tott.
A XVII. sz�zad elej�n, amikor a gyarmati terjeszked�s p�nz�gyi ig�nyei t�l gyorsan n�ttek, nonprofit t�rsas�gokat hoztak l�tre, hogy seg�ts�k a gyarmatokkal val� kereskedelmet. Mivel a gyarmatokkal val� kereskedelem sok kock�zattal j�rt, ez�rt az uralkod� � �szt�nz� c�lzattal � �gy hat�rozott hogy a befektet�k legfeljebb a saj�t befektet�s�k erej�ig felel�sek, azaz, a befektet�s�ket elvesz�thetik, de az azon fel�li vesztes�geket m�r nem �k viselik (korl�tolt felel�ss�g).
Ezek a kereskedelmi t�rsul�sok azt�n � a szab�lyokat megszegve � elkezdtek a maguk haszn�ra kereskedni. Az ellen�rz�s �s a sz�monk�r�s hi�nya miatt egyre t�bb t�rsas�g k�vette a p�ld�jukat.
Egy 1720-as gazdas�gi v�ls�g (South Sea Buble crisis) ut�n a gazdas�gi t�rsas�gok sz�ma jelent�sen cs�kkent. A t�zsdev�ls�g ut�n a brit korm�ny �llamos�tott sok t�rsas�got, valamint egy 1720-ban hozott t�rv�nyben betiltott�k a gazdas�gi t�rsas�gokat, �s a spekulat�v r�szv�nykereskedelmet.
A m�sodik hull�mban, az 1700-as �vek v�g�n a brit parlament t�rv�nnyel hozott l�tre t�rsas�gokat csatorn�k, v�zm�vek, majd k�s�bb vasutak �p�t�s�re. Ezeket az �gynezevezett "t�rv�nyes t�rsas�gokat" (Statutory Corporations) szorosan ellen�rizte az �llam, �s az �ltal�nos �zleti tev�kenys�gek nem t�rsas�gi keretek k�z�tt zajlottak.
A t�rsas�gok fejl�d�s�nek harmadik hull�ma a r�szv�nyt�rsas�gokr�l sz�l� 1844-es t�rv�nnyel indult Nagy Britanni�ban. A t�rv�ny lehet�v� tette gazdas�gi t�rsas�gok egyszer� bejegyz�ssel val� alap�t�s�t. Az�ta h�vj�k angolul "bejegyzett t�rsas�gnak" (Registered Corporation) a gazdas�gi t�rsas�gokat. A bejegyzett t�rsas�gok azt�n sz�z �ven �t folyatattak harcot, sokszor t�rv�nytelen eszk�z�k haszn�lat�val, hogy megszabaduljanak a r�juk vonatkoz� marad�k �llami �s b�r�s�gi ellen�rz�s al�l.
Id�k�zben a vil�g m�s r�szein is sorra alakultak gazdas�gi t�rsas�gok. Az Egyes�lt �llamokban 1800-ban m�r 200 t�rsas�g m�k�d�tt. E c�gek akkoriban m�g nem vehettek r�szt politikai d�nt�sekben, nem vehett�k meg egy m�sik c�g r�szv�nyeit.
A gazdas�gi t�rsas�gok befektet�it megillet� korl�tolt felel�ss�g m�r eleve al��sta a mag�njog egyik alapelv�t, a szem�lyes felel�ss�get. Tov�bb er�s�tette a c�gek hatalm�t, amikor �jabb jogokat szereztek. 1886-ban egy vas�ti nyomvonal miatt a Santa Clara k�zs�g �s a Southern Pacific Railroad vas�ti t�rsas�g k�z�tt kirobbant vit�ban a Legfels�bb B�r�s�g el�sz�r d�nt�tt �gy, hogy a mag�nc�gek "term�szetes szem�lyek", �s az emberi l�ny �sszes joga �s kiv�lts�ga illeti �ket. Ez a d�nt�s ind�totta el a c�gek 100 �ves menetel�s�t a glob�lis hatalom fel�.
A XIX. sz�zad k�zep�re a gazdas�gi t�rsas�gok az Egyes�lt �llamok gazdas�g�nak n�lk�l�zhetetlen elem�v� v�ltak. Ekkort�l tov�bbi jogokat �s kiv�lts�gokat k�veteltek, �s kaptak. �j, "szabad t�rsul�si t�rv�nyek" sz�lettek, melyek megengedt�k a t�rsas�goknak, hogy b�rmilyen �zlettel foglalkozzanak. A c�geknek m�r nem kellett a k�zj��rt tev�kenykedni�k, viszont tov�bbra is �lvezhett�k a korl�tolt felel�ss�g el�nyeit, melyet a k�z�ss�gi szolg�lat nev�ben szereztek. Az amerikai polg�rh�bor� idej�n kihaszn�lt�k a kaotikus �llapotokat, b�r�kat, t�rv�nyeket �s eln�k�ket is "megv�s�rolhattak". Kieg�sz�t�seket k�nyszer�ttettek ki azokhoz a t�rv�nyekhez, melyek korl�tozt�k a profitjukat. Nagyon er�s politikai befoly�suk volt, a civil t�rsadalom nem tudott l�p�st tartani vel�k.
A t�rsas�gok gyakorlatilag most m�r saj�t �lettel �s "�ntudattal" rendelkeztek, s az emberekkel egyenl� b�n�sm�dot k�vetelhettek �s kaptak a b�r�s�gokon. Ez�ltal viszont j�val nagyobb lett a hatalmuk, mint az embereknek, hiszen hatalmas p�nz�gyi forr�saik miatt sokkal er�teljesebben v�dhett�k meg a jogaikat �s szabads�gukat, mint b�rmely egy�n. Gyakorlatilag a gazdas�gi t�rsas�g szabadabb lett b�rmely polg�rn�l.
Az 1930-as �vekben az Egyes�lt �llamok lakoss�g�nak m�r t�bb mint 80%-�t a gazdas�gi t�rsas�gok alkalmazt�k. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n egyre jellemz�bb lett a c�gek meger�s�d�se. �talakul�sok, c�gegyes�l�sek sor�n egyre nagyobb �s nagyobb �s komplexebb v�llalati strukt�r�k alakultak ki az er�forr�s-kitermel�s, a termel�s, az eloszt�s �s a marketing ter�let�n. Egyre t�bb c�g terjesztette ki tev�kenys�g�t m�s orsz�gokra. A c�gek n�veked�s�vel egyre t�bb multinacion�lis v�llalat j�tt l�tre, majd a hatalom �s a t�ke tov�bbi koncentr�ci�j�val, a vil�gkereskedelem er�s�d�s�vel l�trej�ttek a glob�lis, nemzetek feletti v�llalatok is. Ez a folyamat k�l�n�sen meger�s�d�tt az 1990-es �vekben.
A k�vetkez� t�nyez�k tett�k lehet�v� a nagyv�llalatok ilyen m�rt�k� kiterjeszked�s�t:
- az eg�sz vil�gpiachoz val� hozz�f�r�s a szocialista gazdas�gok �sszeoml�sa r�v�n,
- a harmadik vil�g �s a volt szocialista orsz�gok piacainak megnyit�sa a Vil�gbank �s a Valutaalap �ltal r�juk k�nyszer�tett szerkezet�talak�t�si programokon kereszt�l,
- a hatalmas ad�ss�gok visszafizet�s�nek �rdek�ben export orient�lt gazdas�gra �t�ll�s, s ehhez k�lf�ldi m�k�d�t�ke bevon�s�nak ig�nye,
- a 70-es �vekt�l uralkod�v� v�lt neoliber�lis gazdas�gpolitika szellem�ben a szabadkereskelem �tj�ban �ll� korl�toz� int�zked�sek (v�mok, kereskedelmi kv�t�k stb.) elt�rl�se az OECD, GATT �s WTO egyezm�nyei keret�ben,
- a hagyom�nyosan �llami tulajdonban l�v� ter�letek (�ramell�t�s, vasutak, posta, bank, biztos�t�s, t�vk�zl�s) mag�nk�zbe ad�sa,
- a szakszervezetek �s az �ltaluk kiv�vott j�l�ti �llam visszaszor�t�sa a fejlett orsz�gokban,
- a h�rk�zl�s fejl�d�se, amely gombnyom�sra lehet�v� teszi doll�rmilli�k mozgat�s�t. (1986-ban naponta 290 milli�rd doll�r mozgott a k�lf�ldi valuta-piacokon, 1990-ben m�r 700 milli�rd.)
A vil�gm�ret� verseng�s feler�s�d�se er�teljes k�lts�gcs�kkent�si megold�sokra k�nyszer�ti a v�llalatokat, aminek legk�zenfekv�bb m�dja a b�rkiad�sok lefarag�sa, amit a korm�nyzatok ad�politik�ja id�z el�. A b�rek eset�ben ugyanis magasabbak a v�llalkoz�sok terhei, mint a term�szeti er�forr�sok eset�ben.
A nagyv�llalatok jelenlegi f� mozg�sir�nya: egyre t�bbet �s t�bbet termelni egyre kevesebb munkaer�vel. Az elm�lt �vtizedben az 500 legnagyobb v�llalatn�l �vente 400 ezer �ll�s sz�nt meg. A ma leggyorsabban fejl�d� ter�letek - a biotechnol�gia �s az informatika - nagyon kev�s munkaer�t ig�nyelnek.
Sz�k�l� vil�gunkban a v�llalati n�veked�s leghat�konyabb eszk�ze nem az �j beruh�z�sok l�tes�t�se, hanem a piaci r�szesed�s b�v�t�se a kisebb vet�lyt�rsak felv�s�rl�sa �s a v�llalatok �sszeolvad�sa r�v�n.
A folyamat k�vetkezt�ben a rep�l�si, elektronikai �s informatikai ipar gyakorlatilag 5, a gyors�tkeztet�s 2, az �d�t�ital- �s doh�nyipar pedig l�nyeg�ben v�ve 5 �ri�sv�llalat ellen�rz�se alatt �ll. A v�llalat-�sszeolvad�sok jellemz� p�ld�ja volt a Novartis keletkez�se 1996-ban a Sandoz �s a Ciba-Geigy �sszeolvad�s�val, a vil�g m�sodik legnagyobb gy�gyszeripari c�g�t hozva �gy l�tre . A "h�zass�got" a hat�konys�g �s a k�lts�gcs�kkent�s jelszav�val azonnal jelent�s munkaer�-elbocs�t�sok k�vett�k. Ez az �sszeolvad�sok jellemz� k�s�r�jelens�ge, mik�zben a korm�nyok �ltal adott t�mogat�sok �s el�ny�k form�j�ban a k�lts�geket a globaliz�ci� �ldozatai fizetik meg.
1. �bra: az aut�ipari c�gek �sszpontosul�sa n�h�ny v�llalat kez�ben
N�h�ny jellemz� az �ri�sv�llalatok m�k�d�s�nek k�telez� szab�lyai k�z�l:
A haszon k�nyszere: A haszon minden v�llalati elhat�roz�s mozgat�rug�ja. Fontosabb, mint a k�z�ss�g j�l�te, a dolgoz�k eg�szs�ge, az emberek eg�szs�ge, a b�ke, a k�rnyezet meg�rz�se vagy a nemzet biztons�ga. Egyes c�gek m�g a sz�l�orsz�gukban "ellens�gnek" sz�m�t� orsz�gokkal � p�ld�ul L�bi�val, Ir�nnal, Kub�val � val� keresked�snek is meglelik a m�dj�t.
A n�veked�si k�nyszer: az �ri�sv�llalatok �lete a n�veked�sen m�lik. Ez a beruh�z�kkal val� kapcsolatukt�l, a t�zsd�t�l, a bankok �s a k�z�ns�g �rz�kenys�g�t�l f�gg. A n�veked�s �rdek�ben a v�llalatok a vil�g eldugott sarkaiban f�lkutatj�k a ritka forr�sokat �s a f�ld n�h�ny megmaradt �si hely�t f�l�ldozz�k a termel�s �rdek�ben. A forr�sokban gazdag ter�letek lakosainak f�l kell adni hagyom�nyos �letm�djukat.
Vet�lked�s �s agresszi� - A v�llalatokon bel�l nagyon fontos szerepe van az alkalmazottak �s vezet�k k�z�tti egy�ttm�k�d�snek. Ugyanakkor a v�llalaton bel�l mindenki r�k�nyszer�l arra is, hogy a m�sik alkalmazottal versenyezzen. A v�llalati karrier �rdek�ben r�k�nyszer�lnek minden k�n�lkoz� alkalom megragad�s�ra mind a v�llalaton bel�l a munkat�rsakkal szembeni agressz�v nyomul�sra, mind a vet�lyt�rs c�gek kiszor�t�s�ra.
Erk�lcs n�lk�lis�g (amoralit�s). A v�llalatok d�nt�shoz�inak szem�lytelennek kell lenni�k, nem lehetnek �rz�seik, erk�lcseik vagy �nzetlen c�ljaik, ez�rt a k�z�ss�gi c�lokkal vagy a k�nnyezeti eg�szs�ggel ellent�tes elhat�roz�saik nem �bresztenek benn�k lelkifurdal�st. A v�llalati vezet�k d�jazz�k a "t�rgyilagos" d�nt�shozatalhoz sz�ks�ges �rzelemmentess�get.
A v�llalatok ugyanakkor igyekeznek leplezni erk�lcs-n�lk�lis�g�ket �s �nzetlennek mutatni magukat. �jabban az amerikai ipar arra ir�nyul� er�fesz�t�seket tesz, hogy saj�t mag�t j� sz�nben t�ntesse fel: l�tsz�lag agg�dnak a k�rnyezet tisztas�g��rt, t�mogatj�k a m�v�szetet �s a k�b�t�szer-ellenes programokat. Ezekkel a l�tszat j�t�konys�gi tev�kenys�gekkel azt pr�b�lj�k kimutatni a t�rsadalom ir�nt �rzett felel�ss�gtudatukat, mik�zben egy�ltal�n nem v�llalj�k fel a tev�kenys�g�k szoci�lis, k�rnyezeti �s egy�b k�vetkezm�nyeit.
Mennyis�gi szeml�let: A t�rsas�gok sz�m�ra fontos, hogy a szubjekt�v inform�ci�t objekt�v form�ba alak�ts�k, sz�mokk� v�ltoztass�k. Ez�rt kiz�rnak a d�nt�si folyamatb�l mindent, amit nem alak�that� sz�mokk�. P�ld�ul az erd�k szubjekt�v vagy spiritu�lis vonatkoz�sait nem lehet sz�mokk� alak�tani, teh�t nem lehet beilleszteni a v�llalatok egyenleteibe. Az erd�k szerint�k csup�n m�g "l�bon �ll� deszk�k".
Id�n k�v�lis�g: A gazdas�gi t�rsas�gok id�n �s t�ren k�v�liek: csak pap�ron l�tez� t�rv�nyes teremtm�nyek. Nem pusztulnak el term�szetes hal�llal; t�l�lik teremt�iket. Nincs helyi k�t�d�s�k az alkalmazottak vagy a szomsz�dok fel�. Egy gazdas�gi t�rsas�g nem rendelkezik erk�lccsel, nincsenek k�telezetts�gei, nincs fizikai megtestes�l�se (a gy�r az, ami fizikai egys�g, nem a v�llalat). Egy v�llalat minden tev�kenys�g�t egyetlen zavar� k�r�lm�ny els� jel�re - pl. az alkalmazottak k�vetel�seire, az ad�k f�lemel�s�re, vagy megszor�t� k�rnyezeti szab�lyoz�sra - �thelyezi m�shov�.
Harcban a Term�szettel: A v�llalati emberek szem�ly�kben szerethetik esetleg a term�szetet, de maguk a v�llalatok bels� m�k�d�si t�rv�nye, hogy beleavatkozzanak a term�szetbe, megv�ltoztass�k �s �talak�ts�k azt. Az �rucikkeket el��ll�t� c�gek haszna abb�l ered, hogy a nyersanya�gokat �talak�tj�k eladhat� dolgokk�. A f�ldben lev� f�mekb�l g�pkocsit k�sz�tenek, a f�kb�l deszk�t, h�zat, b�tort �s pap�r�rut. Az olajb�l energia lesz. Minden term�kben benne van egy kis darab �j alakra hozott term�szet. Minden gy�rt�si elj�r�s a term�szet megv�ltoztat�s�val j�r egy�tt. Ha a bolyg� egyik r�sz�n f�lhaszn�lt�k a forr�sokat, a v�llalatok m�shov� k�lt�znek.
Ez a term�szet�talak�t�s minden olyan t�rsadalomra jellemz�, ahol kialakult a termel�s. Azonban ma a folyamat f�lgyorsult, mivel a v�llalatoknak n�vekedni�k kell, egyre gyorsabb �temben kimer�tve a forr�sokat �s f�ldolgozva azokat. Ek�zben azonban a fogyaszt�s is felgyorsult - a v�llalatok alapvet� �rdeke meggy�zni az embereket, hogy az �rucikkek az anyagi megel�gedetts�g forr�sai. Az �nell�t�sb�l ad�d� el�gedetts�g ugyanis - bels� el�gedetts�g, a term�szeti elk�telezetts�g vagy a meggazdagod�si v�gy hi�nya - vesz�lyezteti v�llalatok c�ljait. �gy h�t v�g�l a v�llalatok puszt�tj�k a term�szet.
Mindent egyform�v� v�ltoztat�s (homogeniz�ci�): Az amerikai retorika szerint az �rutermel� t�rsadalom nagyobb v�laszt�si lehet�s�geket �s sokf�les�get ad, mint a t�bbi t�rsadalom. A "v�laszt�k" azonban nem jelent t�bbet, mint hogy k�l�nf�le nevekkel azonos term�keket kapunk. A v�llalatok abban �rdekeltek, hogy mindannyian azonos m�don �lj�nk, ugyanabban a megv�s�rolt dologban lelj�k az �r�m�nket, egy olyan vil�gban, amelyben minden csal�d elszigetelten �l a csal�di otthon�ban �s ugyanolyan eszk�zei vannak, mint a szomsz�d csal�doknak.
2. A nemezetek feletti v�llalatok �s a k�rnyezet
A k�rnyezet k�ros�t�s�ban f� szerepet j�tszanak a nemzetekfeletti v�llalatok:
- �k bocs�tj�k ki az ipari eredet� �vegh�zg�zok t�bb mint fel�t (BPAmoco, ExxonMobil, Shell)
- teljesen az � kez�kben van az �zonk�ros�t� freonok el��ll�t�sa �s hasznos�t�sa; (ICI, DuPont)
- a b�ny�szatban is a nemzetekfeletti c�gek a f� kulcsszerepl�k (6 v�llalat ellen�rzi a vil�g alum�nium-kitermel�s�nek 63%-�t;). A b�ny�szati tev�kenys�gek rengeteg probl�m�val j�rnak: helyi lakosok kitelep�t�se, �l�helyek elpuszt�t�sa, foly�szennyez�s (Rio Tinto Zink, Newmont, Esmeralda)
- a mez�gazdas�gban �k ellen�rzik a kivitelre sz�nt term�nyek term�ter�let�nek 80%-�t; 20 v�llalat ellen�rzi a n�v�nyv�d�szer-elad�sok 90%-�t;
- �k felel�sek els�sorban a k�rnyezetk�ros�t� technol�gi�k �s term�kek �tad�s��rt: pl. az 1980-as �vek v�g�n az E� n�v�nyv�d�szer-kivitel�nek 25%-�t otthon m�r betiltott term�kek alkott�k;
- rekl�mjaikkal pazarl� �s fenntarthatatlan �letm�dra serkentenek.
N�h�ny multinacion�lis c�g, amely valamilyen szempontb�l kiv�vta a k�rnyezetv�d� szervezetek figyelm�t:
DuPont
A DuPont vezet� szerepet j�tszott az �zonr�teg puszt�t�s�ban, az Egyes�lt �llamok egyik legnagyobb vesz�lyeshullad�k-termel�je �s az �lomtartalm� benzinadal�kok egyik utols� el��ll�t�ja volt (eg�sz 1991-ig). A DuPont tal�lta ki a freonokat, �s �ll�totta el� ezek vil�gtermel�s�nek 25%-�t. A c�g n�v�nyv�d� szereket is gy�rt, �s Florid�ban eddig m�r t�bb, mint 500 milli� doll�r k�rt�r�t�st kellett fizetnie a Benlate nev� szer �ltal a talajban �s a term�sben okozott k�rok miatt.
A DuPont 1991-ben 120 ezer tonna vesz�lyes hullad�kot termelt az E�-ban - az EPA szerint t�bbet, mint b�rmely m�s v�llalat. 1991 m�rcius�ban a DuPont Quimica Flour nev� mexik�i gy�ra k�r�l annyira elszennyez�d�tt a k�rnyezet, hogy a korm�ny 30 ezer csal�d kitelep�t�s�t rendelte el.
Union Carbide
A sz�zadv�g egyik legnagyobb k�rnyezetv�delmi katasztr�f�ja a Union Carbide bhopali vegyipari gy�r�ban t�rt�nt: 1984. december�ben amikor a gy�rb�l kiszabadult a m�rgez� metilizocian�t, az els� h�ten hatezer ember halt meg. Az�ta 16 ezerre emelkedett a hal�los �ldozatok sz�ma, �s t�bb sz�zezerre tehet� azok sz�ma, akik valamif�le eg�szs�gk�rosod�st szenvedtek. A m�rgezettek k�z�tt f�ljegyeztek vese, l�p �s m�jk�rosod�st, a n�i szaporod�si szervek�t. Cs�kkent a m�rgezettek immunv�lasza, k�nnyebben betegszenek meg p�ld�ul tbc-ben. Mut�ci�k jelentkeztek a m�rgezettek gyerekein�l. A biztons�gi rendszer nem volt megfelel�, s ezt tudt�k a gy�r vezet�i is.
A v�llalat eln�ke, Warren M. Ander el�sz�r annyira kiborult, hogy azt mondta, eg�sz �let�t azzal fogja t�lteni, hogy c�g �ltal okozott gondokat helyrehozza, hogy megjavuljon. K�s�bb a Busines Week id�zete szerint m�r azt mondta, hogy akkor t�lreag�lta a helyzetet, �s az�ta felk�sz�lt a v�llalat vezet�s�re, �s harcolni fog, hogy a v�llalatnak ne kelljen az okozott k�rokat �s a helyre�ll�t�si k�lts�geket kifizetnie.
Mitsubishi:
A v�llalatcsoportot komoly felel�ss�g terheli a vil�g es�erd�inek elt�n�se kapcs�n. M�ra a t�rsas�g a vil�g legnagyobb fakitermel�j�v� n�tte ki mag�t.
Kiv�gj�k a f�kat a F�l�p-szigeteken, Malaysi�ban, Indon�zi�ban, P�pua �j Guine�ban �s val�sz�n� az �rdekelts�g�k a burmai, thaif�ldi, vietnami, kambodzsai, laoszi fakitermel�sekben. Tev�kenyek D�l-Amerik�ban: Braz�li�ban, Bol�vi�ban �s Chil�ben, valamint Szib�ri�ban. Kanad�ban minden�tt jelen vannak: ott a sarkvid�ki �serd�ket irtj�k. A Mitsubishi c�g v�dolhat� t�rv�nytelen fakitermel�s, a szennyez�si hat�r�rt�kek megs�rt�se, ad�csal�s, stb. miatt.
A t�rsas�g radioakt�v anyagokkal szennyezte Malajzi�t (ritkaf�ldf�mek termel�se sor�n keletkezett hullad�k helytelen t�rol�sa r�v�n), 14 atomer�m�vet �p�tett Jap�nban �s tov�bbiakat K�n�ban �s Indon�zi�ban.
Ezek ut�n egyre t�bb helyen tiltakoznak a szervezetek a v�llalat tev�kenys�ge ellen, bojkott�lj�k �ruik megv�s�rl�s�t (els�sorban a g�pkocsik�t).
ExxonMobil:
A v�llalat a k�t olajipari �ri�s, az Exxon �s a Mobil egyes�l�s�vel j�tt l�tre 1999-ben. F�leg az Exxonnak van rossz h�re a z�ld szervezetek k�z�tt, de az is k�ztudom�s�, hogy a kiot�i �ghajlatv�ltoz�si keretegyezm�ny legf�bb ellenz�je az Exxon �s a Mobil volt.
1989. m�rcius 24-�n Alaszka partjain�l z�tonyra futott az Exxon Valdez tankhaj�, s a ki�ml�tt 11 milli� hord� nyersolaj �kol�giai katasztr�f�t okozott. Az olajszennyez�st�l t�meg�vel elhullott �llatok k�pe bej�rta a vil�gsajt�t. Becsl�sek szerint mintegy 100-300 ezer mad�r lehetett az �ldozata a katasztr�f�nak. T�bb mint ezer fokozottan v�dett rozm�r is elpusztult a beleset k�vetkezt�ben. A partvid�k t�bb mint 1400 km hosszan szennyez�d�tt.
1998-ban az Egyes�lt �llamok igazs�g�gy-miniszt�riuma a Tiszta Leveg� t�rv�ny 200 alkalommal t�rt�n� megs�rt�s�vel v�dolta meg az Exxont. A Citizens for a Better Environment szervezet t�bb t�zezer iv�v�zforr�s elszennyez�se miatt okolta az Exxont. 1998 janu�rj�ban t�bb mint 40 ezer hord� olaj �ml�tt ki a Mobil olajvezet�k�b�l Nig�ria partjain�l.
Az ExxonMobil vezette konzorcium kezdte el �p�teni a Cs�d-Kamerun K�olajvezet�ket. A beruh�z�s jelent�s tiltakoz�st v�ltott ki a t�rsadalmi szervezetek k�r�ben. A tervek szerint egy 650 km hossz� k�olajvezet�k �p�l Cs�db�l a Guineai-�b�lig. Kameruni parti es�erd�k�n, fontos foly�rendszereken vezetne kereszt�l. A k�rnyezetv�d� szervezetek az erd�irt�s, foly�szennyez�s miatt agg�dnak. A Vil�gbank is elismeri, hogy a beruh�z�s a t�rs�gben az olajipari fejleszt�sek er�s�d�s�hez valamint az �vegh�z g�zok hossz� t�v� felhalmoz�d�s�hoz vezet, az eg�sz bolyg� k�rnyezeti �llapot�t vesz�lyeztetve. Nagy a val�sz�n�s�ge, hogy a cs�di polg�rok semmit sem fognak �lvezni a Vil�gbank �ltal p�nzelt befektet�s el�nyeib�l, viszont lehets�ges, hogy a cs�di korm�ny fegyverkez�sre fogja k�lteni az olajbev�teleket.
Shell:
A c�g els�sorban a Nig�ri�ban elk�vetett b�nei miatt v�vta ki a civil szervezetek ellenszenv�t. A 90-es �vek k�zep�n az ogoni t�rzs tagjai tiltakoztak a f�ldj�k�n kereszt�l vezetett olajvezet�kek miatt, amely elfoglalta f�ldjeiket, a sziv�rg� olaj pedig t�nkretette a term�talajt, a mangrove mocsarakat. A tiltakoz� t�meg ellen a nig�riai korm�ny a shell t�mogat�s�val er�szakot vetett be, t�bb embert meggyilkoltak, s tiltakoz�k szellemi vez�r�t, Ken-saro-Wiva k�lt�t - a nemzetk�zi tiltakoz�s ellen�re - t�bb t�rs�val egy�tt kiv�gezt�k. A Shell egyik vezet�je a nemr�giben ismerte be, hogy p�r �vvel ezel�tt k�zifegyvereket v�s�roltak a nig�riai rend�rs�g sz�m�ra.
�ghajlatv�ltoz�s:
Az �ghajlatv�ltoz�s el�id�z�s�ben els�sorban a legnagyobb olajipari c�geknek, valamint a sz�ner�m�veket �zemeltet� v�llalatoknak van jelent�s szerepe. De emellett a k�zleked�s is jelent�sen hozz�j�rul az �ghajlatv�ltoz�shoz, ez�rt az �sszes sz�ll�t�ssal, kereskedelemmel foglalkoz� c�gnek komoly felel�ss�ge van. A nemzetek feletti v�llalatok az �ghajlatv�ltoz�ssal kapcsolatban �veken kereszt�l tud�sok sorait fizett�k meg, hogy olyan tanulm�nyokat k�z�ljenek vel�nk, amely k�ts�gbe vonja az �ghajlatv�ltoz�st.
�s b�r az �ghajlatv�ltoz�s t�nye ma m�r egyre ink�bb nyilv�nval�, a leg�jabb ENSZ jelent�sek is igazolj�k, hogy jelent�s r�szben az emberi tev�kenys�gnek k�sz�nhet� az kl�mav�ltoz�s, m�gis mindent elk�vetnek ezek a c�gek az�rt, hogy ne kelljen korl�tozniuk sz�ndioxid kibocs�t�sukat. A kiot�i kl�mat�rgyal�sokon minden tr�kk�t bevetettek, hogy k�l�nf�le kiskapukon (p�ld�ul kibocs�t�s-kereskedelem) kereszt�l megmaradjon a lehet�s�g�k arra, hogy tov�bb f�ts�k az �ghajlatot. Ezeknek a c�geknek jelent�s befoly�suk van az Egyes�lt �llamok t�rgyal� deleg�ci�j�ra, s ezek ut�n nem csoda, hogy a 2000 november�ben lezajlott h�gai kl�mat�rgyal�sok kudarcba fulladtak.
A 2000. �vi amerikai eln�kv�laszt�si kamp�ny sor�n George W. Bush legf�bb t�mogat�i k�z�tt voltak a legnagyobb olajv�llalatok, az Exxon Mobil, a Chevron Texaco �s a BP Amoco. Mivel e c�geknek nem �rdeke a fosszilis energiahordoz�k felhaszn�l�s�nak cs�kkent�se, ez�rt r�viddel hivatalba l�p�se ut�n az �j eln�k bejelentette, hogy az Egyes�lt �llamok nem ratifik�lja az �ghajlatv�ltoz�sr�l sz�l� Kiot�i Egyezm�nyt. (Az egyezm�nyben ugyanis az Egyes�lt �llamok azt v�llalta, hogy 2012-ig 7%-kal cs�kkenti sz�ndioxid kibocs�t�s�t - ehhez k�pest az E� kibocs�t�sa 1990 �s 2000 k�z�tt 10%-kal n�tt.
N�h�ny f�ldr�sz, orsz�g ill. nagyv�llalat �ves sz�ndioxid kibocs�t�sa
milli� tonna CO2 / �v
D�l-Amerika 747,3
Afrika 745,6
BP Amoco 622,6
ExxonMobil 601,4
Nagy-Britannia 543,3
Shell 493,7
K�z�p-Amerika 477,0
Kanada 470,8
Olaszorsz�g 410,0
Franciaorsz�g 362,0
Mexik� 327,6
Braz�lia 287,5
Ausztr�lia 286,0
Sza�d-Ar�bia 227,1
Chevron 187,6
Hollandia 178,8
T�r�korsz�g 160,5
Thaif�ld 155,5
Texaco 145,7
Forr�s: Corporatewatch US
G�nmanipul�ci�: kor�bban szennyez�sekr�l elh�res�lt vegyipari c�gek �jabban a biotechnol�gia fel� fordultak.
Aventis: E n�met-francia c�g amerikai le�nyv�llalata k�r�l 2000 �sz�n robbant ki a botr�ny. A mintegy tucat k�rnyezetv�d� szervezetet t�m�r�t� GE Alert h�l�zat nyilv�noss�gra hozta, hogy a Kraft Foods �ltal forgalmazott csipszekben olyan, az Aventis �ltal kifejlesztett g�nm�dostott kukoricaf�l�t (Starlink) tal�ltak, amely - felt�telezett allergiakelt� hat�sa miatt - emberi fogyaszt�sra nem enged�lyezett. K�s�bb m�s c�gek term�keiben is tal�ltak ebb�l a g�nmanipul�lt kukoricafajt�b�l. Emiatt v�llalatok sora k�nyszer�lt a boltok polcair�l visszavonni ezeket az �lelmiszereket. Az �gy h�tter�ben az �ll, hogy amikor az Aventis eladta az amerikai gazd�knak a Starlink vet�magot, nem t�j�koztatta �ket, hogy az csak �llati fogyaszt�sra enged�lyezett. Az eset kapcs�n 2000. november v�g�ig 44-en jelentett�k be, hogy Starlink tartalm� term�k elfogyaszt�sa ut�n allergi�s panaszokkal betegedtek meg. Ezek k�z�l az EPA (az amerikai k�rnyezetv�delmi hivatal) �ltal felk�rt szak�rt� bizotts�g meg�llap�totta, hogy 14 esetben nagyon val�sz�n�, hogy a Starlink okozta a megbeteged�seket.
Az amerikai c�g most tengerent�li orsz�gokban pr�b�l megszabadulni az amerikai piacon eladhatatlan g�nmanipul�lt kukoric�t�l. Jap�nban m�r t�bbsz�r besz�moltak arr�l, hogy Starlinket tal�ltak a kukorica sz�ll�tm�nyokban.
Monsanto: a c�g els�sorban Amerik�ban h�res�lt el vegyipari tev�kenys�ge �s az ahhoz k�t�d� szennyez�sek miatt. Napjainkban a g�nmanipul�ci� ter�let�n val� agressz�v terjeszked�se miatt v�lt a z�ld szervezetek f� c�lpontj�v�. Egyik f� term�ke a gl�foz�t tartalm� Roundup gyomirt� szer, amely minden n�v�nyt elpuszt�t. Ehhez fejlesztettek ki olyan g�nmanipul�lt sz�ja fajt�t, amely ellen�ll e gyomirt�nak. �gy a vegyszert �s a vet�magot egy�tt tudj�k forgalmazni. E vet�mag elterjed�se tov�bb fokozza majd a gyomirt� szerek haszn�lat�t. R�ad�sul a c�g a gazd�kkal olyan szerz�d�st k�t�tt, hogy a vet�magokat a c�g enged�lye n�lk�l a k�vetkez� �vben nem �ltethetik el.
A Friends of the Earth International (F�ld Bar�tai) tagszervezetei kamp�nyainak a k�vetkez� nemzetek-feletti c�gek �llnak a k�z�ppontj�ban:
Orsz�g/szervezet
Anglia, Wales, �szak-�roszsz�g (EWNI) Shell, Rio Tinto, Tarmac, Monsanto, Sinar Mas (indon�z), KTL, CGNU, Scotts (USA), Balfour Beatty
Banglades Shell
Chile Boise, Cascade
Curacao-szigetek Shell
Csehorsz�g Westinghouse/BNFL, Monsanto
Grenada Ritz-Carlton Hotel
Hollandia Shell
Kolumbia Occidental, BP, Exxon, RioTinto
Norv�gia Monsanto, Bayer, RhonePoulenc
Peru Doerum, Manhattan, Newmont, Monto Blanco
Project Underground Newmont, Chevron, Occcidental
Sk�cia Redland Lafaze; British Energy
Sri Lanka IMC/Agrico, Tomen Phosphate Industries
Uruguay Shell, Gas de France, North Ltd, Greenstone, Weyerhauser, Monsanto, Aventis, Novartis
A v�llalatok z�ld�l�se vagy z�ldrefest�s?
Az elm�lt �vtizedekben ahogy er�s�dtek a term�szetv�d� szervezetek, �s a figyelem is a k�rnyezetv�delem fel� fordult, er�s�d�tt a lakoss�g k�rnyezeti tudatoss�ga, egyre t�bb v�llalat volt k�nytelen v�ltoztatni gyakorlat�n. De �ltal�ban nem a tiszt�bb elj�r�sok megval�s�t�s�ra t�rekedtek �s t�rekszenek, hanem a m�rgez� hullad�kok "kezel�s�re". Eg�sz ipar�g �sszpontos�t erre a feladatra: a "k�rnyezeti ipar". Ennek termel�si �rt�ke �vi 200 milli�rd doll�r volt m�r 1990-ben. Csak �sszehasonl�t�sul: a rep�l�g�pipar �ves forgalma 180 milli�rd, a vegyipar eset�ben az 500 milli�rd. A megel�z�s helyett t�bbnyire "cs�v�gi" megold�sokra �sszpontos�tanak, hullad�klerak�k �s �get�k �p�t�s�t er�ltetik. A kevesebb termel�s, a kevesebb hullad�k termel�se helyett ink�bb azok ut�lagos kezel�s�re �sszpontos�tnak, hiszen abb�l lehet bev�tel.
A DuPont m�g 1974-ben kimondta: "a hullad�kok lerak�s�t kell szab�lyozni �s nem azt, hogy milyen gy�rt�si elj�r�sokat haszn�lunk �s mit termel�nk."
N�h�ny helyen az�rt hossz� �vtizedes vonakod�s ut�n, de elkezdt�k bevezetni a tiszt�bb termel�si technol�gi�kat. De enn�l m�g jellemz�bb folyamat, hogy a szennyez� ipar�gakat kitelep�tett�k olyan fejl�d� orsz�gokba, ahol alacsonyabb k�rnyezeti norm�k, illetve alacsonyabb k�rnyezeti kult�ra jellemz�. �gy azt�n otthon k�nnyen tetszeleghetnek "k�rnyezetbar�t" c�g sz�n�ben.
A Sandoz p�ld�ul az 1986-os rajnai baleset ut�n Braz�li�ba k�lt�ztette teljes szulfoton-termel�s�t. A Dow Chemical, az ICI, a Solvay - Mexik�ba, Braz�li�ba, Ar�bi�ba, Egyiptomba, Thaif�ldre, Indi�ba, Taiwanra �s K�n�ba helyezte ki a termel�st. A Mitsubishi Malaysi�ban olyan �zemet �p�tett, amit Jap�nban nem enged�lyeztek.
A szennyez� �zemek kitelep�t�se mellett a "z�ld" arculat megteremt�s�nek elterjedt m�dszere az �gynevezett "z�ldrefest�s". A val�di k�rnyezetbar�t megold�sok bevezet�se helyett egy-egy c�gnek sokkal jobban meg�ri, ha olyan marketing kamp�nyra k�ltenek, amelynek sor�n azt a benyom�st keltik a fogyaszt�ban, hogy a c�g milyen felel�sen viselkedik, milyen sokat tesz a k�rnyezet v�delm��rt. A "z�ldrefest�s" egy finom PR strat�gi�t takar, amelyet azok a term�szetrombol� �ri�sc�gek haszn�lnak fel, amelyek megpr�b�lnak k�rnyezetbar�tnak t�nni, a k�rnyezetv�delmi aktivist�k nyelvezet�t haszn�lva. Rekl�mc�geket, k�z�ns�gkapcsolat (PR) c�geket b�znak meg, hogy kialak�ts�k a c�g "z�ld" arculat�t, term�keiken "k�rnyezetbar�t", "�zonbar�t" feliratokat, "�jrahasznos�that�", "der Gr�ne Punkt" jelz�seket helyeznek el an�lk�l, hogy azoknak k�z�k lenne a k�rnyezet v�delm�hez.
Szint�n a "z�ldrefest�s" eszk�zt�r�ba tartozik, hogy �gynevezett "civil szervezeteket" t�mogatnak, amelyek a k�rnyezetv�d�k ellen kamp�nyolnak (pl. Wise Use) a multik �rdekeit k�pviselve, valamint tud�sokat fizetnek le, hogy c�folj�k az �ghajlatv�ltoz�s t�ny�t vagy a g�nmanipul�lt term�kek kock�zatait. Hatalmas p�nzeket adnak PR c�geknek (mint p�ld�ul a Burson-Marsteller, Edelman, Hill & Knowlton), akik �ri�si rekl�mhadj�ratot v�geznek a multik �rdek�ben (p�ld�ul a kiot�i kl�mat�rgyal�sok idej�n a v�llalatok sz�n-dioxid kibocs�t�s�t korl�toz� javaslatok ellen). K�rnyezetv�delmi konferenci�kat szerveznek, nagy h�h�t csapnak az �nk�ntes v�llal�sok folyamatos b�v�t�seir�l, k�rnyezetv�delmi d�jat adnak egy-egy c�gnek. Mindezek az er�fesz�t�sek azt c�lozz�k, hogy ez�ltal elker�lhess�k e c�gek k�rnyezetpuszt�t� tev�kenys�geinek korl�toz�s�ra ir�nyul� k�telez� �rv�ny� szab�lyok bevezet�s�t.
1999 m�jus�ban, a Connecticut F�iskola az "Inherit the Earth" d�jat a Monsanto c�gnek �t�lte oda, k�rnyezettudatos �zleti tev�kenys�g��rt.
A z�ldrefest�s (angolul: "greenwash") m�r annyira elterjedt, hogy ma m�r a Concise Oxford English helyes�r�si sz�t�rban is szerepel: "egy szervezet hamis inform�ci�t terjeszt annak �rdek�ben, hogy a k�rnyezettudatos arculatot alk�tson ki mag�r�l."
Az amerikai Corporate Watch szervezet meghat�roz�sa szerint a z�ldrefest�s: "1) K�rnyezetpuszt�t� vagy t�rsadalmilag �rtalmas c�gek k�s�rlete meg�rizni vagy kiterjeszteni piacaikat k�rnyezetbar�tnak tettetve magukat �s �gy tenni, mintha �k lenn�nek a szeg�nys�g elleni k�zdelem vezet�i. 2) B�rmilyen, a fogyaszt�k vagy a d�nt�shoz�k agymos�s�ra ir�nyul� k�s�rlet, amely azt c�lozza, hogy azt higgy�k, hogy a szennyez� �ri�sv�llalatok a k�rnyezetileg fenntarthat� fejl�d�s kulcsa."
A z�ldrefest�sben leggyakrabban k�zrem�k�d� PR c�gek egyike a Burson Marstellers, amelynek 28 orsz�gban 56 irod�ja van. �k voltak azok, akik seg�tettek tiszt�ra mosni a Union Carbide c�g arculat�t a bhopali katasztr�fa ut�n, �k igyekeztek kisebb�teni a harrisburgi nukle�ris baleset jelent�s�g�t, z�ldre festeni az Exxon arculat�t az 1989-es Exxon Valdez tankhaj� balesete ut�n. A Monsanto-t az Egyes�lt �llamokban seg�tett�k abban a kamp�nyban, hogy ne kelljen c�mk�zni�k a szarvasmarha n�veked�si hormont tartalmaz� tejet. Az eur�pai g�ntechnol�gia c�geket t�m�r�t� Europabio lobbiszervezettel is egy�ttm�k�dnek annak �rdek�ben, hogy a g�ntechnol�gi�t elfogadott� tegy�k a f�ldr�szen. A Burson Marsteller emellett gyakran m�k�dik egy�tt dikt�torokkal is �s emberi jogs�rt�sek�rt felel�s korm�nyokkal, hogy a nemzetk�zi k�zv�lem�ny sz�m�ra szebb k�pet fessenek (pl. a Kelet-Timorban t�bb sz�zezer ember meggyilkol�s��rt felel�s indon�z dikt�tor Suharto vagy az 1988-as sz�uli olimpia el�tt a d�l-koreai korm�ny is az �gyfel�k volt).
3. Nemzetek feletti v�llalatok Magyarorsz�gon
Az elm�lt �vtizedben k�l�nf�le kedvezm�nyekkel (ad�mentess�g, munkahelyi l�tes�t�si t�mogat�sok, ipari parkok, infrastrukt�ra biztos�t�sa) z�ldmez�s �s n�ha barnamez�s beruh�z�sokkal cs�b�tott�k be haz�nkba a k�lf�ldi v�llalatokat. Ennek eredm�nyek�ppen ma m�r a haz�nkban m�k�d� v�llalatok 80%-a k�lf�ldi c�gek kez�n van. Egyes k�zgazd�szok szerint ez az ar�ny m�r visszaford�thatatlan v�ltoz�sokat okoz egy orsz�g gazdas�g�ban.
A privatiz�ci� sor�n eg�sz ipar�gak, szektorok ker�ltek k�lf�ldi k�zbe (energiaszektor, n�v�nyolaj-ipar, cementipar, �p�t�ipar, tejipar). Sok esetben a c�gek els�sorban piacv�s�rl�s, vagy a hazai m�rk�k megszerz�se c�lj�b�l vett�k meg a hazai v�llalatokat. Volt olyan eset, amikor a privatiz�ci� ut�n a k�lf�ldi c�g le�ll�totta a Magyarorsz�gr�l t�rt�n� exportot az anyaorsz�g fel�. T�bb esetben le�ll�tott�k a termel�st, bez�rt�k a gy�rakat, elbocs�tott�k a munk�sokat.
Mik�zben a k�lf�ldi c�gek jelent�s ad�kedvezm�nyeket kapnak, az �llam nem sok bev�telhez jut e v�llalatok tev�kenys�ge k�vetkezt�ben, mert a nyeres�g kijuttat�s�ra az orsz�gb�l k�l�nf�le t�kekimenek�t�si m�dszereket alkalmaznak: know-how, licencjogok, rendk�v�l magas menedzsmentszolg�ltat�si �s tan�csad�i megb�z�si d�jak, stb.
A Suzuki esztergomi g�pkocsi-�sszeszerel� �zeme 1991-ben kezdett termelni, �vi 50.000 db g�pkocsit. 1000 embert alkalmaznak, a gy�r alapt�k�je indul�skor 5 milli�rd jen, a magyar r�szesed�s 60% felett volt. 10.494 milli�rd jen k�lcs�nt adtak a jap�nok, ami�rt a magyar �llam biztos�t�kot ny�jt. A Suzuki 10 �vre ad�mentess�get kapott, s 22%-os v�mcs�kkent�st a behozott alkatr�szekre. Tov�bbi kedvezm�nyeket is kaptak, hogy munkahelyteremt�sre �s beruh�z�sra.
A Ford sz�kesfeh�rv�ri aut�alkatr�sz-gy�r�nak l�tes�t�s�re szint�n megkapta a 10 �ves ad�mentess�get, �s egy�b kedvezm�nyeket. Az �j �zemben 670 embert alkalmaznak.
A c�geknek Magyarorsz�gi leteleped�sekor azzal �rveltek, hogy munkahelyeket teremtenek. De ha a Suzuki, a Ford �s a GM �j munkahelyeit sz�moljuk, akkor ez munkahelyenk�nt 11.9 milli� Ft-ot jelent. Abban az id�szakban Magyarorsz�gon egy munkahely teremt�s�nek a k�lts�ge csak f�lmilli� Ft volt!
A General Motors g�pkocsi �sszeszerel� �zemet nyitott 1992-ben Szentgotth�rdon. 1990-ben, amikor a gy�r m�g �p�lt, egy szentgotth�rdi lap GM vezet�ket id�zett, akik elismert�k, hogy nem tudnak mit csin�lni a gy�r m�rgez� hullad�kaival, s hogy �k nem tudnak megbirk�zni minden k�rnyezeti gonddal. Nem volt k�telez� k�rnyezeti hat�svizsg�lat az �zem megnyit�sa el�tt.
A Danone alig f�l �vvel azut�n, hogy 2000 v�g�n megv�s�rolta a Gy�ri Keksz �s Ostyagy�rat, ezzel 60%-os r�szesed�st szerezve a hazai keksz �s ostyapiacon, bejelentette, hogy bez�rja a gy�ri gy�rat. A 101 �ves m�ltra visszatekint� gy�r bez�r�s�nak terve, mintegy 700 munkahely megsz�n�s�t jelenten�. Felmer�lt az is, hogy ez�ltal a k�zkedvelt, hagyom�nyos gy�ri term�kek (Pil�ta keksz, Balaton szelet, Vanili�s karika) elt�nn�nek a piacr�l. Mindezt tet�zte m�g, hogy a Danone igazgat�ja a gy�ri polg�rmester el�tt kijelentette, hogy �k nem gy�rat vettek, csak piacot. Az eset hatalmas felh�borod�st keltett a hazai k�zv�lem�nyben: az interneten kereszt�l szinte egy nap alatt orsz�gos bojkott szervez�d�tt, t�bb t�ntet�s is volt a gy�ri kekszgy�r el�tt, s a gy�ri polg�rmester, valamint a gazdas�gi miniszter is t�rgyal�st kezdett a francia tulajdon� c�g vezet�ivel. A c�g vezet�i tettek egy hom�lyos sz�beli �g�retet, hogy mindent megtesznek a gy�ri munkahelyek megment�se �rdek�ben, de erre nem adtak �r�sos garanci�t. A fogyaszt�k bojkottj�nak hat�s�ra, amelynek k�vetkezt�ben a Danone term�keinek fogralma 10%-kal cs�kkent, v�g�l a c�g megh�tr�lt, �s �gy d�nt�ttek, hogy nem z�rj�k be a gy�rat. A gy�ri keksz�zemben mintegy 300 munkahely sz�nik meg, az �tszervez�s minden m�sodik dolgoz�t �rint. Mintegy 200-at k�ldenek el az �zemb?l, mert megsz�nik a munkahely�k. A j�v�ben a c�gcsoport sz�kesfeh�rv�ri gy�r�t fejlesztik, ez�rt 120 gy�ri munk�st oda terveznek �thelyezni. A k�nyszer� k�lt�zk�d�snek a gy�riek nem �r�lnek, hiszen �rzelmileg jobban k�t�dnek lak�hely�kh�z, mint azt a francia tulajdonosok gondolj�k. Sokak szerint az, hogy most nem z�rj�k be a gy�ri kekszgy�rat, csak f�lsiker � szak�rt�k kev�s es�lyt l�tnak arra, hogy a gy�r �t �vn�l tov�bb kih�zza bez�r�s n�lk�l. A kedvez� fekv�s� ter�let ugyanis az ingatlan�zletben �lland� k�s�rt�st jelent. Ez�rt a bizalmatlan fogyaszt�k tov�bb folytatj�k a Danone elleni bojkottot.
K�rnyezet �s a multik Magyarorsz�gon
B�r a hazai k�rnyezetv�d� mozgalom m�g nem t�l sokat foglalkozott a nemzetekfeletti c�gek tev�kenys�geivel, kedvez�tlen tapasztalatok m�r �gy is vannak - els�sorban a hullad�k, csomagol�s �s a z�ldfel�letek cs�kken�se kapcs�n, valamint egy k�t �vvel ezel�tti ipari baleset kapcs�n foly�szennyez�s miatt.
Magyarorsz�gon az elm�lt �vtizedben a k�vetkez� nemzetekfeletti c�gekkel volt gondja a z�ld szervezeteknek (nem teljes lista):
Coca Cola �s Pepsi Cola: a k�t c�g t�z �v alatt szintet teljesen t�nkretette az �d�t�italok haz�nkban �vtizedeken �t t�k�letesen m�k�d� visszav�lt� rendszer�t. El�sz�r bevezett�k az egyszerhaszn�latos, eldob� m�anyag PET palackokat �s a f�mdobozos �d�t�italokat, majd 1993-ban a t�bbsz�rhaszn�lhat� m�anyagpalackokat (PRB). A PRB palackok bevezet�s�vel nem az eldob� m�anyagpalackok helyettes�t�se volt a c�l, hanem a v�s�rl�k �ltal akkor m�g mindig jelent�s m�rt�kben v�lasztott bet�tes �vegeket k�v�nt�k kiszor�tani a piacr�l. A keresked�k hathat�s t�mogat�s�val siker�lt el�rni�k, hogy a fogyaszt�k a visszav�lthat� �veggel szinte azonos �rt�k�nek fogadj�k el a visszav�lthat� m�anyagpalackot. Ehhez jelent�sen hozz�j�rult, hogy a rekl�mok �s plak�tok �ltal azt sugallt�k, hogy a PRB palack is �veg (pl. "+�veg" feliratok az �d�t�s polcokon). Emellett k�rnyezetv�delmi korm�nyzat gyenges�ge is seg�tette a m�anyagpalackok terjed�s�t, amikor bevezett�k csomagol�anyagok term�kd�j�t, a szab�lyok els�sorban a csomagol�iparnak � s �gy az itt eml�tett k�t c�gnek is � kedveztek.
Az �vtized m�sodik fel�re siker�lt kiszor�taniuk a visszav�lthat� �veget a magyar piacr�l. A m�anyagpalackok bevezet�se a csomagol�anyag hullad�k jelent�s megn�veked�s�t eredm�nyezi. M�g a visszav�lthat� PRB palackok is j�val t�bb hullad�kot jelentenek, hiszen m�g az �veget ak�r 40-50 alkalommal is �jra lehetett t�lteni, a m�anyagpalackok a legjobb esetben is csak 6-8 �jrat�lt�st �rnek meg, s ezut�n a hullad�klerak�kra ker�lnek. Ezzel szemben az �veget �jra lehetett olvasztani. Emellett az a t�ny, hogy mind a Pepsi mind Coca Cola egyetlen t�lt��zemet m�k�dtet az orsz�gban, a sz�ll�t�si t�vols�gok �s a k�z�ti sz�ll�t�sb�l fakad� k�rnyezeti k�rok n�veked�s�t eredm�nyezi. R�ad�sul a Pepsi a visszav�lthat� PRB-palackokat Hollandi�b�l �res �llapotban sz�ll�ttatja kamionokon Magyarorsz�gra.
2001 okt�ber�ben a Pepsi f�lrevezet� rekl�mkamp�nyt ind�tott a visszav�lthat� m�anyagpalackok ellen, az eldob� palackokat n�pszer�s�tve. A kamp�nyt a k�rnyezetv�d� szervezetek hatalmas felh�borod�sa k�vette. Ennek k�vetkezt�ben a c�g egy h�nap ut�n k�nytelen volt le�ll�tani az akci�t, amelyr�l az�ta a
Rekl�metikai Bizotts�g is kijelentette, hogy mind a gazdas�gi rekl�mtev�kenys�gr?l sz�l� t�rv�nyt, mind pedig a Magyar Rekl�metikei K�dex el?�r�sait s�rti. A rekl�mt�rv�ny ugyanis kimondja: "Tilos k�zz� tenni olyan rekl�mot, amely � k�rnyezet-, illetve term�szetk�ros�t� magatart�sra �szt�n�z."
Tetra Pack: a bet�tes, visszav�lthat� �veges rostos �d�t�italok elt�ntet�se a piacr�l, helyett�k az eldob�, egyutas kombin�lt dobozos csomagol�s elterjeszt�se. Hasonl�an az �d�t�kh�z, a tejterm�kekn�l is elterjesztett�k a kombin�lt dobozos csomagol�st. R�ad�sul a fogyaszt�kkal nagyr�szt siker�lt elhitetni�k, hogy ez pap�rcsomagol�s, s�t a fogyaszt�k megt�veszt�s�re m�g olyan hirdet�seket is k�sz�tett, amely azt sugallta, hogy ez k�rnyezetbar�t csomagol�s ("t�k�letes�tj�k a term�szetet").
(Egy m�sik, kombin�lt dobozokat gy�rt� c�get, a Combiblockot a versenyhivatal meg is b�ntette az�rt, mert k�rnyezetbar�t csomagol�sk�nt rekl�mozta term�keit.)
McDonald's: Ezt a c�get els�sorban a fogyaszt�i kult�ra szimb�lum�nak tekintik a hazai z�ld szervezetek, az eldob�, rohan� fogyaszt�i �letm�d elterjeszt�s�nek mintak�pek�nt. A c�ggel szemben nagyon sok kritika mer�lt fel az �vek sor�n. Az elbod� csomagol�sok haszn�lata, ebb�l ad�d�an rengeteg hullad�kot termelnek. Emellett egy m�sik gyakran hangoztatott v�d, hogy a hamburgereikhez sz�ks�ges marhah�s el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges takarm�nyok �s legel�k ig�nye miatt, valamint a csomagol�shoz sz�ks�ges pap�r el��ll�t�s�hoz D�l-Amerik�ban es�erd�ket irtanak ki. Tov�bbi v�d a c�g ellen, hogy rendk�v�l alacsony munkab�r�rt, nem megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt foglalkoztatja alkalmazottait. A McDonald'sn�l nem enged�lyezik a szakszervezetek m�k�d�s�t sem. A c�g n�h�ny �vvel ezel�tt beperelt Angli�ban k�t k�rnyezetv�d� aktivist�t, akik sz�r�lapon kritiz�lt�k a Mcdonald's tev�kenys�g�t. A k�t �vig tart� perr�l hazai k�rnyezetv�delmi foly�iratok is besz�moltak (pl. Kukab�v�r). A v�llalat ellen nemzetk�zi k�rnyezetv�d� h�l�zatok eg�sz sora k�zd m�r �vek �ta (pl. McLibel Campaign).
TESCO: ez a c�g a hozz� hasonl� �ruh�zl�ncok �s bev�s�rl�k�zpontok terjed�s�vel kiszor�tja a helyi kiskeresked�ket a piacr�l. Polcaikon els�sorban k�lf�ld�n megtermelt, nagy sz�ll�t�sig�ny� term�kek tal�lhat�k meg. Ezek pedig t�bbnyire jelent�s k�rnyezeti terhel�ssel ker�lnek el��ll�t�sra (nagy�zemi termel�s, vegyszerek, tart�s�t�szerek, stb.), a hatalmas sz�ll�t�si t�vols�gok miatt pedig m�g a l�gszennyez�st is n�velik.
Duna�jv�rosban a Tesco a v�rost �vez� 9 hekt�ros v�derd� hely�n akarja fel�p�teni leg�jabb bev�s�rl�k�zpontj�t, vesz�lyeztetve ezzel a v�ros lak�inak eg�szs�g�t.
Budapesten �s k�rny�k�n hatalmas bev�s�rl�k�zpontok (TESCO, Auchan, Mammut, Campona, stb.) �p�ltek kor�bbi z�ldter�letek be�p�t�s�vel, sok fa esett �ldozatul e beruh�z�soknak.
*
A rom�niai Nagyb�ny�n tev�kenyked� Aurul b�nyav�llalat �gye val�sz�n�leg mindenki el�tt ismert. 2000. janu�r 30-�n t�bb mint 100 ezer k�bm�ter cianid-tartalm� szennyv�z �ml�tt a Zazar foly�n kereszt�l a Szamosba, majd a Tisz�ba �s v�g�lt elszennyezte a Dun�t is.
A szennyez�s k�vetkezt�ben �ri�si m�rt�kben k�rosodott a Szamos �s a Tisza �l�vil�ga, t�bb mint ezer tonna hal pusztul el, k�zt�k v�dett fajok is. A medd�b�l ci�nos technol�gi�val aranyat kitermel� ausztr�l-rom�n Aurul vegyesv�llalat olyan k�r�lm�nyek k�z�tt v�gezte a tev�kenys�g�t, amelynek szinte t�rv�nyszer� k�vetkezm�nye volt a baleset. Az ausztr�l tulajdonos Esmeralda Ltd. val�sz�n�leg a gyenge k�rnyezetv�delmi szab�lyoz�sok miatt �p�tette fel a v�llalat�t Nagyb�ny�n (�kogyarmatos�t�s). A min�l nagyobb m�rt�k� haszonszerz�st el�t�rbe helyezt�k a k�rnyezetv�delmi �rdekekhez k�pest. A magyar �llam 29,3 milli�rd Ft-os k�rig�nyt ny�jtott be a c�ggel szemben. Val�sz�n�leg �vekig fog tartani, mire a Tisza mag�hoz t�r az �kol�giai katasztr�fa ut�n. Az �gyben az Aurul SA ill. az ausztr�l tulajdonos Esmeralda Ltd. mellett a Dresdner Bank is �rintett, ugyanis 8,5 milli� doll�r k�lcs�nnel t�mogatt�k a beruh�z�st. A magyar �llam 29,3 milli�rd Ft-os k�rig�nyt ny�jtott be a szennyez� c�ggel szemben. A per sor�n a c�g megpr�b�lja h�zni az id�t: az els� t�rgyal�son az Aurul helyett a kor�bban ismeretlen, Transgold nev� c�g jogi k�pvisel?je jelent meg, arra k�nyszer�tve a b�r�s�got, hogy a jog�ll�s tiszt�z�s�ig elnapolja az �gyet.
4. Mit tehet�nk a nemzetekfeletti v�llalatok uralta glob�lis vil�gban?
Els�sorban alaposan t�j�koz�dunk a v�llalatok tev�kenys�g�r�l, term�keir�l, �s ismer�seinket is t�j�koztatjuk.
Kritikus, etikus fogyaszt�k�nt d�nt�nk a v�s�rl�sok sor�n. Ne v�s�roljunk olyan c�gek term�keit, akikr�l k�ztudott, hogy k�rnyezetszennyez� m�don �ll�tj�k el� term�keiket, ilyen tev�kenys�geket t�mogatnak, t�l sok rekl�mot alkalmaznak vagy a min�l t�bb fogyaszt�sra sarkallj�k a fogyaszt�kat. (A t�j�koz�d�shoz hasznos lehet a The Ethical Consumer �ltal �ssze�ll�tott szempontrendszer). Szint�n �rdemes figyelembe venni, hogy az adott term�k rendelkezik-e valamilyen k�rnyezetbar�t tan�s�tv�nnyal. Itt azonban vigy�zni kell, mert sok v�llalat haszn�l "saj�t" �ko jelz�seket a fogyaszt�k megt�veszt�s�re. Haz�nkban az egyetlen hivatalos �kob�lyeg a "C�drus". �lelmiszer eset�n pedig a Biokontroll Kht. ad ki tan�s�tv�nyt az organikus (bio) term�kekr�l.
Italok eset�n figyelj�nk oda a csomagol�sra is: olyan term�keket v�s�roljunk, amely visszav�lthat� �vegben kaphat�. Hossz� id� ut�n ism�t lehet kapni rostos �d�t� italt is visszav�lthat� �vegben - egy hazai c�g termeli.
Ker�lj�k a g�nm�dostott term�keket (sajnos idehaza el�g neh�z arr�l meggy�z�dni, hogy egy term�k g�nmanipul�lt-e mert nincsenek bevizsg�lva, �gy csak a forgalmaz� �nbevall�s�ra hagyatkozhatunk).
R�szes�ts�k el�nyben a helyben termelt term�keket, a helyi termel�ket illetve az etikus befektet�seket v�gz� v�llalatokat (BodyShop, Ben & Jerry's, stb.). Sajnos jelenleg haz�nkban m�g nem nagyon van m�d etikus befektet�sekre, rem�lj�k lassan itthon is m�k�dni fog az etikus befektet�seket z�szlajukra t�z� bankot �s v�llalatok.
Levelet �rhatunk a v�llalatok vezet�inek, t�j�koztat�st k�rhet�nk a c�g tev�kenys�g�r�l, javasolhatjuk, hogy termel�s�k, term�keik legyenek k�rnyezetet k�m�l�bbek, vegy�k figyelembe az emberi jogokat, stb.
Szervezetten, egyes�letek �s m�s t�rsadalmi szervezetek keret�ben hat�konyabban lehet fell�pni a nemzetekfeletti v�llalatok tev�kenys�geinek k�ros hat�sai ellen. A Danone elleni bojkott sikere is mutatja, hogy hat�konyan fel lehet l�pni m�g haz�nkban is a nemzetek feletti v�llatok ellen.
Ma m�r t�bb szervezet k�zd az�rt, hogy nemzetk�zi egyezm�nyek szab�lyozz�k az �ri�sv�llalatok tev�kenys�g�t, felel�ss�gre vonhat�s�g�t.
Egyes z�ld szervezetek a kamp�nyuk c�lpontj�ban szerepl� c�gek r�szv�nyeib�l v�s�rolnak egyet-egyet, �gy bejuthatnak a c�g k�zgy�l�s�re, �s ott felsz�lalhatnak, elmondhatj�k a c�g tev�kenys�g�vel kapcsolatos kritik�jukat, pozit�v v�ltoz�sokat szorgalmazhatnak.
C�gmin�s�t�s
A "The Ethical Consumer" k�thavonta megjelen� angol magazin, amely els�sorban fogyaszt�v�delemmel foglalkozik. A k�rnyezettudatos fogyaszt�hoz sz�l, akinek els�dleges szempontja, hogy olyan term�keket v�s�roljon, amelyek a lehet� legkev�sb� okoznak k�rnyezeti �s/vagy t�rsadalmi konfliktusokat. R�viden felsoroljuk az �ltaluk alkalmazott min�s�t�si szempontokat. Rem�lj�k, r�videsen itthon is el�rhet�ek lesznek az ilyen k�rd�sekre vonatkoz� inform�ci�k.
I. �rdekelts�gek diktat�r�kban
Fekete pontot kap az a c�g, amelynek min. 6 pontja gy�lik �ssze, k�k pontot kap akinek 1-5 j�n �ssze, �resen marad a hely a t�bl�zatban, ha nem mer�lt fel kritika.
2 pontot jelent, ha a c�gnek �rdekelts�ge van a felsorolt orsz�gokban (ezek az orsz�gok nem felelnek meg az Amnesty International elv�r�sainak): Afganiszt�n, Burma, Kolumbia, India, Indon�zia, Ir�n, Irak, Libanon, Lib�ria, Maurit�nia, Marokk�, Peru, F�l�p-szigetek, Szom�lia, Sz�ria, T�r�korsz�g.
1 pontot kap a c�g, ha az al�bbi orsz�gokban van �zleti tev�kenys�ge (�ll�t�lag ezek egy fokkal jobb �llamok): Alg�ria, Angola, Bahrain, Braz�lia, K�na, Egyiptom, Szalvador, Guatemala , Haiti, Honduras, Izrael, Jord�nia, Kenya, Kuvait, Mali, Mexik�, Nep�l, Nig�ria, P�pua-�j-Guinea, Szeneg�l, Sr� Lanka, Szud�n, Uganda
II. Szakszervezeti kapcsolatok
Fekete pont vagy k�k pont, aszerint, hogy van-e az adott c�gn�l szakszervezeti probl�ma, ill. el�fordul-e goromba v�lasz a munk�sok akci�ira.
III. B�rek �s munkak�r�lm�nyek
Fekete pont vagy k�k pont azon c�geknek, amelyekn�l alacsonyabbak a b�rek a l�tminimumn�l vagy a dolgoz�k eg�szs�g�t vesz�lyeztetik.
IV. Birtokh�bor�t�s
Vannak-e birtokvit�k? Rossz pont azoknak, akik bennsz�l�ttek f�ldj�n �p�tettek �zemet �s kitelep�tett�k az �slakosokat.
V. K�rnyezet
Akik szennyezik valamilyen form�ban a k�rnyezetet, azoknak rosszpont.
VI. Felel�tlen piaci magatart�s
Fekete pont komoly eg�szs�gi k�ros�t�sokkal j�r� szennyez�sek, k�k pont eg�szs�gre k�ros term�kek el��ll�t�sa.
VII. Atomenergia
Fekete pont, ha a c�g r�szt vesz ur�nb�ny�szatban, atomer�m�vek �p�t�s�ben, eszk�z�k el��ll�t�s�ban �s forgalmaz�s�ban, nukle�ris kutat�sban.
VIII. Fegyvergy�rt�s
Fekete pont fegyverek gy�rt�sa, forgalmaz�sa vagy b�rmilyen harci eszk�z el��ll�t�sa.
IX. �llatk�s�rletek
Fekete pont saj�t �llatk�s�rletek, �lveboncol�s k�s�rletek alkalmaz�sa.
X. Nagy�zemi �llattart�s
Fekete pont intenz�v �llattart�s, �llateg�szs�g�gyi probl�m�k, nem hum�nus �llattart�s, k�k pont ahol nincs bizony�t�k arra, hogy az �llatokat hum�nusan tartj�k.
XI. M�s �llati jogs�rt�sek
H�s-, b�r- sz�rme�zletben r�sztvev� v�llalatok vagy ezek g�peit el��ll�t�k.
XII. Politikai adom�nyok
Bizony�tott, hogy a p�rtokban moss�k a p�nz�ket tiszt�ra.
XIII. Bojkott felh�v�sok
Rossz pont, ha b�rhol a F�ld�n valakik bojkottra sz�l�tanak fel a c�g ellen.
F�ggel�kek
A vil�g 100 legnagyobb c�ge k�z�l haz�nkban jelen l�v� v�llalatok
C�g Magyarorsz�gi le�gaz�s
ExxonMobil Esso Hung�ria Kereskedelmi Kft.,
Mobil Oil Hungary Kft
General Motors Co. OPEL Southeast Europe Kft
OPEL Magyarorsz�g Kft.
Ford Motor Co. Ford Hung�ria Kft.
DaimlerChrysler AG DaimlerChrysler AG Magyarorsz�gi K�pviselete,
DaimlerChrysler RailSystems M�v
DebisIT Services Unisoftware Kft.
Dataware Kft
Mitsui and Co. Mitsui and Co. Ltd.
Toyota Motor Corp. Toyota Motor Hungary Kft.
Denso Gy�rt� Magyarorsz�g Kft.
Mitsubishi Corp. Mitsubishi Corp. K�pviseleti iroda
Itochu Corp. Itochu Corp. Budapest
General Electric Co. GE Hungary Rt.
Budapest Bank Rt.
Medicor rntgen rt.
Royal Dutch / Shell Group Shell Hungary Rt.
Shell Gas Hungary rt.
BPAmoco BP magyarorsz�g Kereskedelmi Kft.
Amoco Fabrics Magyarosz�g Termel� Kft.
Marubeni Corp. Marubeni Hungary Ltd.
Sumimoto Corp. Sumimoto Corp. Europe Plc.
Summit Motors Hungary Rt.
Summit P�nz�gy Rt.
Summit-Agro kft.
IBM IBM Magyarorsz�g Kft
Citigroup Citibank Rt.
Citibank �rt�kpap�r Rt.
Philip Morris Companies Philip Morris Magyarosz�g Kft.
Egri Doh�nygy�r Kft.
Kraft Jacobs Suchard Hung�ria Kft.
Nissho Iwai Corp. Nissho Iwai Corporatisation
Volkswagen AG Audi Hung�ri Motor Kft.
Siemens AG Siemens Rt.
Siemens Telefongy�r Kft.
Siemens Investor Kft.
Sysdata Kft.
Er�kar Rt.
AXA AXA-Colonia Biztos�� Rt.
AXA-Colonia Mag�nnyugd�jp�nzt�r
AXA-Colonia �nk�ntes Nyugd�jp�nzt�r
Matsushita Electric Panasonic Hungary Kft.
Allianz AG Hung�ria Biztos�t� Rt.
Sony Corp. Sony Hung�ria Kft.
AT&T AT&T Gobal Network Services Hungary Kft.
Honda Motor Co. Honda Hungary Ltd.
Boeing Co. Boeing Aerospace Hungary Kft.
FIAT Fiat Magyarosz�g Kft.
BNP Paribas Groupe BNP K�pviselet
BNP Dresdner Bank (Hung�ria) Rt.
BNP Dresdner Bank (Hung�ria) �rt�kpa�r Rt.
Magyar Cetelem Bank Rt.
Veba AG Aral Hung�ria Rt.
Raab Karcher Budapest Rt.
Degussa H�ls Hung�ria Kft.
SBC Communications Magyarcom Szolg�ltat� Komunik�ci�s Kft.
Metro AG Metro Holding Hung�ria Kft.
Metro Kereskedelmi Kft.
Praktiker Magyarorsz�g Kft.
Nestl� Nestl� Hung�ria Kft.
Jupiter �llateledel-gy�rt� Kft.
Deutsche Bank AG Deutsche Bank Rt.
ING Groep ING Bank Hungary Rt.
N-N Magyarorsz�g
ING Baring Rt.
ING Investment Management Rt.
Totalfina Total Hung�ria Kereskedelmi Kft.
Totalgaz Hung�ria Kft.
Elf Aquitaine Chinoin Rt.
Vivendi VIVENDI Telecom Hungary Kft.
Tel-Sys Kft., D�lt�v Rt., J�sztel Rt.,
Corvin Telecom Rt., F�v�rosi Csatorn�z�si M�vek rt., Szegedi V�zm� Kft., Servitec kft., Euro RSCG Budapest Rt.
Unilever Group Unilever Magyarorsz�g Kft.
NEC Corp. NEC Corp. Budapest
Hewlett-Packard Hewlett-Packard Magyarorsz�g Kft.
PSA Peugeot-Citroen S.A. Peugeot Hung�ria Kft.
Renault S.A. Renault Hung�ria Kft.
IKARUSBUS J�rm�gy�rt� Rt.
ZF-Hung�ria Kft.
Enron corp. Enron Energetikai Szolg�ltat� rt.
Enron Miskolc Er�m� Fejl�eszt� Kft.
RWE AG RWE AG Magyarorsz�g
ELM� Rt., �M�SZ Rt., M�trai Er�m� Rt., Novacom T�vk�zl�si Kft., V.R.A.M. T�vk�zl�si Rt., Tig�z Rt., RWE-En BW Magyarorsz�g kft.
Procter & Gamble Procter & Gamble Magyarorsz�g Kft.
Hyginett Kft.
Compaq Computer Corp. Compaq Computer Magyarorsz�g Kft.
Lucent Technologies Lucent Technologies Magyarorsz�g Kft.
ABN Amro Holding ABN AMRO (Magyar) Bank Rt.
ABN AMRO Befektet�si Alapkezel� Rt.
ABN AMRO Biztos�t� Rt.
Pannonl�zing Rt.
Generali Generai-Providencia Bizto�t� Rt.
Eur�pai Utaz�si Biztos�t� Rt.
Lak�skassza Rt.
EA-Generali �p�t� �s Tervez� Kft.
Deutsche Telecom Magyarcom Szolg�ltat� Komunik�ci�s Kft
Mat�v Rt.,
Westel 900GSM mobilt�vk�zl�si Rt.
Westel R�di�telefon Kft.
MCI Wolrdcom MCI Wolrdcom International (Hungary) Kft.
ThyssenKrupp AG Thyssen Production Systems Kft.
Thyssen Szetra Kft.
Thyssen Lift Kft.
Ferroglobus Rt.
Krupp Hoesch Bausysteme Kereskedelmi K�pviselet
Bayer AG Bayer Hung�ria Kft.
Suez Lyonnaise des Eaux Lyonnaise des Eaux Kereskedelmi K�pviselete
F�v�rosi V�zm�vek Rt., Kaposv�ri V�zm�vek Kft., P�csi V�zm� Rt., Hung�riav�z Rt., H�d�p�t� Rt., Dunamenti Er�m� Rt.
HypoVereinsbank HypoVereinsbank Hung�ria Rt.
Hypo-Lesaing Hung�ria Kft.
Merck & Co. Merck Sharp & Dohme Kft.
Tesco Plc. Tesco Global �ruh�zak Rt.
Philips Philips Magyarorsz�g Kft.
Philips Components Electronikai �s Mechanikai Kft.,
Philips V�gszerel� K�zpont Magyarorsz�g Kft.
ENI ENI Magyarorsz�gi K�pviselet,
AgipHung�ria Rt.,
Tig�z Rt.
Dunastyr Polisztirolgy�rt� Rt.
Motorola Motorola Magyarorsz�g Kft.
Soci�t� G�n�rale Soci�t� G�n�rale Hung�ria Bank Rt.
BASF AG BASF Hung�ria Kft
Elastorgan Kemipur Poliuretan System Kft.
Knoll Hung�ria Kereskedelmi K�pviselet
Johnson & Johnson Johnson & Johnson Kft.
Robert Bosh GmbH Robert Bosh Kft..
Robert Bosh Elektronikai Gy�rt� Kft.,
Digital Disk Drives
DuPont DuPont Magyarorsz�g Kft.
Ericsson Ericsson Magyarorsz�g Kft.
Alcatel Alcatel Hungary Kft.
UTI-Kisduna-Com Rt.
UIT-Bakonytel Rt.
UTI-Dunatel Rt.
UTI-Egom-Com Rt.
ABB Asea Brown Boveri ABB Magyarorsz�g Kft.
ABB Enerir Kft.
ABB Alstom Power Hung�ria rt.
Microsoft Corp. Microsoft Magyarosz�g Kft.
Aventis Aventis Pharma Szolg�ltat� kft.
Aventis CorpScience Magyarorsz�g kft.
Viag AG Bayernwerk Hung�ria Rt.
D�d�sz Rt.
K�g�z Rt.
�d�sz Rt.
Tit�sz Rt.
Gy�ri Er�m� Rt.
Credit Suisse Group Credit Suisse first Boston Budapest Rt.
Winterthur Biztos�t� Rt.
Winterthur P�nzt�rszolg�ltat� Rt.
A HVG Zsebvil�g 2000 (A sz�zad c�gei) alapj�n
A 100 legnagyobb gazdas�g 1999-ben (orsz�gok �s c�gek)
Orsz�g/C�g GDP/bev�tel (milli� USD) Orsz�g/C�g GDP/bev�tel (milli� USD)
1 Egyes�lt �llamok 8708 870 51 Kolumbia 88 596
2 Jap�n 4395 083 52 AXA 87 645,7
3 N�metorsz�g 2081 202 53 IBM 87 548
4 Franciaorsz�g 1410 262 54 Szingap�r 84 945
5 Nagy Britannia 1373 612 55 �rorsz�g 84 861
6 Olaszorsz�g 1149 958 56 BP Amoco 83 556
7 K�na 1149 814 57 Citigroup 82 005
8 Brazilia 760 345 58 Volkswagen 80 072,7
9 Kanada 612 049 59 Nippon Life Insurance 78 515,1
10 Spanyolorsz�g 562 245 60 F�l�p-szigetek 75 350
11 Mexik� 474 951 61 Siemens 75 337
12 India 459 765 62 Malajzia 74 634
13 D�l-Korea 406 940 63 Allianz 74 178,2
14 Ausztr�lia 389 691 64 Hitachi 71 858,5
15 Hollandia 384 766 65 Chile 71 092
16 Oroszorsz�g 375 345 66 Matsushita Electric Ind. 65 555,6
17 Argent�na 281 942 67 Nissho Iwai 65 393,2
18 Sv�jc 260 299 68 ING Group 62 492,4
19 Belgium 245 706 69 AT&T 62 391
20 Sv�dorsz�g 226 388 70 Philip Morris 61 751
21 Ausztria 208 949 71 Sony 60 052,7
22 T�r�korsz�g 188 374 72 Pakiszt�n 59 880
23 General Motors 176 558 73 Deutsche Bank 58 585,1
24 D�nia 174 363 74 Boeing 57 993
25 Wal-Ma rt 166 809 75 Peru 57 318
26 ExxonMobil 163 881 76 Csehorsz�g 56 379
27 Ford Motor 162 558 77 Dai-Ichi Mutual Life Ins. 55 104,7
28 DaimlerChrysler 159 985,7 78 Honda M otor 54 773,5
29 Lengyelorsz�g 154 146 79 Assicurazioni Generali 53 723,2
30 Norv�gia 145 449 80 Nissan Motor 53 679,9
31 Indon�zia 140 964 81 �j-Z�land 53 622
32 D�l-Afrika 131 127 82 E.On 52 227,7
33 Szaud-Ar�bia 128 892 83 Toshiba 51 634,9
34 Finnorsz�g 126 130 84 Bank of America 51 392
35 G�r�gorsz�g 123 934 85 Fiat 51 331,7
36 Thaif�ld 123 887 86 Nestle 49 694,1
37 Mitsui 118 555,2 87 SBC Communications 49 489
38 Mitsubishi 117 765,6 88 Credit Suisse 49 362
39 Toyota Motor 115 670,9 89 Magyarorsz�g 48 355
40 General Electric 111 630 90 Hewlett-Packard 48 253
41 Itochu 109 068,9 91 Fujitsu 47 195,9
42 Portugal 107 716 92 Algeria 47 015
43 Royal Dutch/Shell 105 366 93 Metro 46 663,6
44 Venezuela 103 918 94 Sumitomo Life Insur. 46 445,1
45 Ir�n 101 073 95 Bangladesh 45 779
46 Izrael 99 068 96 Tokyo Electric Power 45 727,7
47 Sumitomo 95 701,6 97 Kroger 45 351,6
48 Nippon Tel & Tel 93 591,7 98 Total Fina Elf 44 990,3
49 Egyiptom 92 413 99 NEC 44 828
50 Marubeni 91 807,4 100 State Farm Insurance 44 637,2
Forr�sok:
bev�telek - Fortune, July 31, 2000.;
GDP - World Bank, World Development Report 2000.
International Policy Studies 2000
A 200 legnagyobb v�llalat 1999-ben
C�g neve Bev�tel (milli� doll�r) Nyeres�g (milli� doll�r) Foglalkoz-tatottak sz�ma Tev�kenys�g Orsz�g
1 General Motors 176,558.0 6,002.0 388,000 J�rm�ipar USA
2 Wal-Mart 166,809.0 5,377.0 1,140,000 Kereskedelem USA
3 Exxon Mobil 163,881.0 7,910.0 106,000 Olajipar USA
4 Ford Motor 162,558.0 7,237.0 364,550 J�rm�ipar USA
5 DaimlerChrysler 159,985.7 6,129.1 466,938 J�rm�ipar N�metorsz�g
6 Mitsui 118,555.2 320.5 38,454 Kereskedelem Jap�n
7 Mitsubishi 117,765.6 233.7 42,050 Kereskedelem Jap�n
8 Toyota Motor 115,670.9 3,653.4 214,631 J�rm�ipar Jap�n
9 General Electric 111,630.0 10,717.0 340,000 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
10 Itochu 109,068.9 -792.8 5,306 Kereskedelem Jap�n
11 Royal Dutch/Shell Group 105,366.0 8,584.0 96,000 Olajipar Brit / Holland
12 Sumitomo 95,701.6 314.9 33,057 Kereskedelem Jap�n
13 Nippon Tel & Tel 93,591.7 -609.0 223,954 T�vk�zl�s Jap�n
14 Marubeni 91,807.4 18.5 32,000 Kereskedelem Jap�n
15 AXA 87,645.7 2,155.8 92,008 Biztos�t�s Francia-orsz�g
16 IBM 87,548.0 7,712.0 307,401 Sz�m�t�g�pgy�rt�s USA
17 BP Amoco 83,556.0 5,008.0 80,400 Olajipar Nagy-Britannia
18 Citigroup 82,005.0 9,867.0 176,900 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
19 Volksw agen 80,072.7 874.7 306,275 J�rm�ipar N�metorsz�g
20 Nippon Life Insurance 78,515.1 3,405.4 71,434 Biztos�t�s Jap�n
21 Siemens 75,337.0 1,773.7 443,000 Elektronika N�metorsz�g
22 Allianz 74,178.2 2,382.1 113,584 Biztos�t�s N�metorsz�g
23 Hitachi 71,858.5 152.0 398,348 Elektronika Jap�n
24 Matsushita Electric Ind. 65,555.6 895.5 290,448 Elektronika Jap�n
25 Nissho Iw ai 65,393.2 91.8 18,446 Kereskedelem Jap�n
26 ING Group 62,492.4 5,250.2 86,040 Biztos�t�s Netherlands
27 AT&T 62,391.0 3,428.0 147,800 T�vk�zl�s USA
28 Philip Morris 61,751.0 7,675.0 137,000 �lelmiszer- �s doh�nyipar USA
29 Sony 60,052.7 1,094.2 189,700 Elektronika Jap�n
30 Deutsche Bank 58,585.1 2,694.4 93,232 P�nz�gyi szolg�ltat�s N�metorsz�g
31 Boeing 57,993.0 2,309.0 197,000 Rep�l�g�pgy�rt�s USA
32 Dai-Ichi Mutual Life Insur. 55,104.7 1,672.2 60,792 Biztos�t�s Jap�n
33 Honda Motor 54,773.5 2,356.7 112,000 J�rm�ipar Jap�n
34 Assicurazioni Generali 53,723.2 871.5 56,593 Biztos�t�s Olaszorsz�g
35 Nissan Motor 53,679.9 -6,146.2 141,526 J�rm�ipar Jap�n
36 E.On 52,227.7 2,845.9 131,602 Kereskedelem N�metorsz�g
37 Toshiba 51,634.9 -251.5 190,870 Elektronika Jap�n
38 Bank of America 51,392.0 7,882.0 155,906 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
39 Fiat 51,331.7 376.5 221,043 J�rm�ipar Olaszorsz�g
40 Nestle 49,694.1 3,144.3 230,929 �lelmiszer- �s doh�nyipar Sv�jc
41 SBC Communications 49,489.0 8,159.0 204,530 T�vk�zl�s USA
42 Credit Suisse 49,362.0 3,475.1 63,963 P�nz�gyi szolg�ltat�s Sv�jc
43 Hewlett-Packard 48,253.0 3,491.0 84,400 Sz�m�t�g�pgy�rt�s USA
44 Fujitsu 47,195.9 383.8 188,000 Sz�m�t�g�pgy�rt�s Jap�n
45 Metro 46,663.6 295.1 171,440 Kereskedelem N�metorsz�g
46 Sumitomo Life Insurance 46,445.1 1,562.7 65,514 Biztos�t�s Jap�n
47 Tokyo Electric Power 45,727.7 785.3 48,255 K�z�zemi szolg�ltat�sok Jap�n
48 Kroger 45,351.6 955.9 213,000 Kereskedelem USA
49 Total Fina Elf 44,990.3 1,621.4 69,852 Olajipar Franciaorsz�g
50 NEC 44,828.0 93.5 154,787 Elektronika Jap�n
Forr�s: Fortune, July 31, 2000.; International Policy Studies 2000
A 200 legnagyobb v�llalat 1999-ben
C�g neve Bev�tel (milli� doll�r) Nyeres�g (milli� doll�r) Foglalkoztatottak sz�ma Tev�kenys�g Orsz�g
51 State Farm Insurance 44,637.2 1,034.1 78,643 Biztos�t�s USA
52 Vivendi 44,397.8 1,526.8 275,000 Engineering, Construction Franciaorsz�g
53 Unilever 43,679.9 2,953.1 255,000 �lelmiszer- �s doh�nyipar Brit/Neth
54 Fortis 43,660.2 2,470.4 62,000 P�nz�gyi szolg�ltat�s Gium/Netherla
55 Prudential 42,220.3 877.0 22,372 Biztos�t�s Nagy-Britannia
56 CGNU 41,974.4 833.3 49,209 Biztos�t�s Nagy-Britannia
57 Sears Roebuck 41,071.0 1,453.0 326,000 Kereskedelem USA
58 American Int'l Group 40,656.1 5,055.4 55,000 Biztos�t�s USA
59 Peugeot 40,327.9 777.6 165,800 J�rm�ipar Franciaorsz�g
60 Enron 40,112.0 893.0 17,900 Energy USA
61 Renault 40,098.6 569.6 159,608 J�rm�ipar Franciaorsz�g
62 BNP Paribas 40,098.6 1,582.9 77,472 P�nz�gyi szolg�ltat�s Franciaorsz�g
63 Zurich Finance 39,962.0 3,260.0 68,785 Biztos�t�s Sv�jc
64 Carrefour 39,885.7 805.6 297,290 Kereskedelem Franciaorsz�g
65 TIAA-CREF 39,410.2 1,024.1 5,546 Biztos�t�s USA
66 HSBC Holdings 39,348.1 5,407.8 146,897 P�nz�gyi szolg�ltat�s Nagy-Britannia
67 ABN Amro Holding 38,820.7 2,741.4 109,938 P�nz�gyi szolg�ltat�s Netherlands
68 Compaq Computer 38,525.0 569.0 76,100 Sz�m�t�g�pgy�rt�s USA
69 Home Depot 38,434.0 2,320.0 182,563 Kereskedelem USA
70 Munich Re Group 38,400.4 1,208.5 33,245 Biztos�t�s N�metorsz�g
71 RWE Group 38,357.5 1,300.8 155,576 Energia N�metorsz�g
72 Lucent Technologies 38,303.0 4,766.0 153,000 H�l�zati kommunik�ci� USA
73 Procter & Gamble 38,125.0 3,763.0 110,000 Kozmetika USA
74 Elf Aquitaine 37,918.3 2,210.2 57,400 Olajipar Franciaorsz�g
75 Deutsche Telekom 37,835.1 1,336.5 195,788 T�vk�zl�s N�metorsz�g
76 Albertson's 37,478.1 404.1 235,000 Kereskedelem USA
77 Worldcom 37,120.0 4,013.0 77,000 T�vk�zl�s USA
78 McKesson HBOC 37,100.5 723.7 21,100 Kereskedelem USA
79 Fannie Mae 36,968.6 3,911.9 3,900 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
80 BMW 36,695.9 -2,652.8 114,952 J�rm�ipar N�metorsz�g
81 Kmart 35,925.0 403.0 275,000 Kereskedelem USA
82 Koninklijke Ahold 35,798.1 802.3 208,983 Kereskedelem Netherlands
83 Texaco 35,690.0 1,177.0 18,363 Olajipar USA
84 Merrill Lynch 34,879.0 2,618.0 67,200 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
85 ENI 34,091.0 3,047.5 72,023 Olajipar Olaszorsz�g
86 Meiji Life Insurance 33,966.6 682.9 38,987 Biztos�t�s Jap�n
87 Morgan Stanley Dean Witter 33,928.0 4,791.0 55,288 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
88 Mitsubishi Electric 33,896.2 223.0 116,588 Elektronika Jap�n
89 Chase Manhattan 33,710.0 5,446.0 74,801 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
90 Target 33,702.0 1,144.0 182,650 Kereskedelem USA
91 Suez Lyonnaise des Eaux 33,559.7 1,549.3 222,000 Energia Franciaorsz�g
92 Royal Philips Electronics 33,556.6 1,919.0 229,341 Elektronika Netherlands
93 Verizon Communications 33,174.0 4,202.0 145,416 T�vk�zl�s USA
94 Credit Agricole 32,923.5 2,527.5 86,117 P�nz�gyi szolg�ltat�s Franciaorsz�g
95 Thyssen Krupp 32,798.0 293.8 184,770 Ipari, mez�gazd. g�pgy. N�metorsz�g
96 Merck 32,714.0 5,890.5 62,300 Gy�gyszeripar USA
97 Chevron 32,676.0 2,070.0 36,490 Olajipar USA
98 Bank of Tokyo-Mitsubishi 32,623.6 1,148.7 17,412 P�nz�gyi szolg�ltat�s Jap�n
99 JC Penney 32,510.0 336.0 260,000 Kereskedelem USA
100 SK 31,997.3 611.5 22,898 Olajipar South Korea
Forr�s: Fortune, July 31, 2000.; International Policy Studies 2000
A 200 legnagyobb v�llalat 1999-ben
C�g neve Bev�tel (milli� doll�r) Nyeres�g (milli� doll�r) Foglalkoztatottak sz�ma Tev�kenys�g Orsz�g
101 Hypovereinsbank 31,868.1 382.9 46,170 P�nz�gyi szolg�ltat�s N�metorsz�g
102 Hyundai 31,669.4 19.2 880 Kereskedelem South Korea
103 BASF 31,437.9 1,319.3 104,628 Vegyipar N�metorsz�g
104 Motorola 30,931.0 817.0 121,000 Elektronika USA
105 BT 30,546.0 3,311.3 136,800 T�vk�zl�s Nagy-Britannia
106 Tesco 30,351.9 1,088.4 134,896 Kereskedelem Nagy-Britannia
107 Olivetti 30,087.8 5,268.3 129,073 T�vk�zl�s Olaszorsz�g
108 Mitsubishi Motors 29,951.3 -260.1 65,485 J�rm�ipar Jap�n
109 Robert Bosch 29,727.2 427.6 194,889 J�rm�ipar N�metorsz�g
110 Samsung 29,715.2 59.1 4,800 Kereskedelem South Korea
111 Intel 29,389.0 7,314.0 70,200 Elektronika USA
112 Bayer 29,141.6 2,135.5 120,400 Vegyipar N�metorsz�g
113 France Telecom 29,048.8 2,952.6 174,262 T�vk�zl�s Franciaorsz�g
114 Safeway 28,859.9 970.9 193,000 Kereskedelem USA
115 Ito-Yokado 28,670.9 423.6 97,040 Kereskedelem Jap�n
116 Ingram Micro 28,068.6 183.4 15,378 Kereskedelem USA
117 Repsol YPF 28,048.3 1,078.4 37,000 Olajipar Spain
118 EI Du Pont de Nemours 27,892.0 7,690.0 94,000 Vegyipar USA
119 Fuji Bank 27,815.8 474.5 14,151 P�nz�gyi szolg�ltat�s Jap�n
120 UBS 27,651.9 4,193.3 49,058 P�nz�gyi szolg�ltat�s Sv�jc
121 Johnson & Johnson 27,471.0 4,167.0 97,800 Gy�gyszeripar USA
122 Costco Wholesale 27,456.0 397.3 52,500 Kereskedelem USA
123 Time Warner 27,333.0 1,948.0 69,722 Sz�rakoztat�ipar USA
124 Sumitomo Bank 27,065.2 555.7 14,394 P�nz�gyi szolg�ltat�s Jap�n
125 United Parcel Service 27,052.0 883.0 344,000 Posta �s sz�ll�t�s USA
126 Samsung Electronics 26,991.5 2,671.0 54,058 Elektronika D�l-Korea
127 Allstate 26,959.0 2,720.0 47,346 Biztos�t�s USA
128 Industrial Bank of Japan 26,939.9 635.4 7,394 P�nz�gyi szolg�ltat�s Jap�n
129 CNP Assurances 26,802.5 464.2 2,560 Biztos�t�s Franciaorsz�g
130 Prudential Insurance 26,618.0 813.0 59,530 Biztos�t�s USA
131 Aetna 26,452.7 716.9 55,900 Biztos�t�s USA
132 Asahi Mutual Life Insur. 26,246.1 420.1 28,840 Biztos�t�s Jap�n
133 Commerzbank 26,221.1 971.7 34,870 P�nz�gyi szolg�ltat�s N�metorsz�g
134 J. Sainsbury 26,218.0 562.4 116,946 Kereskedelem Nagy-Britannia
135 L.M. Ericsson 26,052.3 1,467.1 103,290 Elektronika Sv�dorsz�g
136 Royal & Sun Alliance 26,018.0 140.8 46,494 Biztos�t�s Nagy-Britannia
137 Bank One Corp 25,986.0 3,479.0 86,198 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
138 Mitsubishi Heavy Ind. 25,820.6 -1,230.4 64,991 Ipari, mez�gazd. g�pgy. Jap�n
139 Tomen 25,747.6 -848.9 9,827 Kereskedelem Jap�n
140 Nichimen 25,702.7 26.4 19,000 Kereskedelem Jap�n
141 USX 25,610.0 698.0 51,003 Olajipar USA
142 Santander Central Hispano 25,582.6 1,677.9 100,000 P�nz�gyi szolg�ltat�s Spain
143 Lockheed Martin 25,530.0 382.0 147,000 Rep�l�g�pgy�rt�s USA
144 Metlife 25,426.0 617.0 42,300 Biztos�t�s USA
145 Goldman Sachs Group 25,363.0 2,708.0 15,361 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
146 GTE 25,336.2 4,032.8 100,000 T�vk�zl�s USA
147 Daiei 25,320.1 -195.2 47,953 Kereskedelem Jap�n
148 Dell Computer 25,265.0 1,666.0 36,500 Sz�m�t�g�p USA
149 United Technologies 25,242.0 1,531.0 148,300 L�gik�zleked�s USA
150 Bellsouth 25,224.0 3,448.0 96,200 T�vk�zl�s USA
Forr�s: Fortune, July 31, 2000.; International Policy Studies 2000
A 200 legnagyobb v�llalat 1999-ben
C�g neve Bev�tel (milli� doll�r) Nyeres�g (milli� doll�r) Foglalkoztatottak sz�ma Tev�kenys�g Orsz�g
151 Cardinal Health 25,033.6 456.3 36,000 Kereskedelem USA
152 Mannesmann 24,816.3 103.5 130,860 Ipari, mez�gazd. g�pgy. N�metorsz�g
153 ABB 24,681.0 1,614.0 164,154 Elektronika Sv�jc
154 Conagra 24,594.3 358.4 84,644 �lelmiszer- �s doh�nyipar USA
155 International Paper 24,573.0 183.0 99,000 Fa- �s pap�ripar USA
156 Alcatel 24,558.1 686.9 115,712 T�vk�zl�s Franciaorsz�g
157 Telefonica 24,487.7 1,925.1 127,193 T�vk�zl�s Spain
158 Saint-Gobain 24,482.4 1,307.7 164,698 �p�t�ipar Franciaorsz�g
159 Freddie Mac 24,268.0 2,223.0 3,500 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
160 Nippon Mitsubishi Oil 24,214.8 -43.6 15,964 Olajipar Jap�n
161 Autonation 24,206.6 282.9 33,000 Kereskedelem USA
162 Nippon Steel 24,074.5 100.3 54,300 Neh�zipar Jap�n
163 Berkshire Hathaw ay 24,028.0 1,557.0 48,000 Biztos�t�s USA
164 Aegon 23,865.8 1,674.7 24,316 Biztos�t�s Netherlands
165 Honeyw ell International 23,735.0 1,541.0 120,000 L�gik�zleked�s USA
166 Groupe Auchan 23,493.6 339.2 116,413 Kereskedelem Franciaorsz�g
167 Walt Disney 23,402.0 1,300.0 120,000 Sz�rakoztat�ipar USA
168 Societe Generale 23,398.6 2,476.8 64,600 P�nz�gyi szolg�ltat�s Franciaorsz�g
169 Kansai Electric Pow er 23,246.2 469.7 26,573 K�z�zemi szolg�ltat�sok Jap�n
170 Dresdner Bank 23,208.8 1,123.2 50,659 P�nz�gyi szolg�ltat�s N�metorsz�g
171 Canon 23,062.0 617.7 81,009 Sz�m�t�g�pgy�rt�s Jap�n
172 Lloyds TSB Group 22,836.7 4,068.0 76,056 P�nz�gyi szolg�ltat�s Nagy-Britannia
173 Tyco International 22,496.5 985.3 182,000 Elektronika USA
174 East Japan Railway 22,478.5 601.4 82,747 Vas�ti k�zleked�s Jap�n
175 Jusco 22,451.3 -25.2 34,375 Kereskedelem Jap�n
176 Rabobank 22,373.6 n/a 53,144 P�nz�gyi szolg�ltat�s Netherlands
177 Mitsui Mutual Life Insurance 22,223.8 964.8 21,419 Biztos�t�s Jap�n
178 First Union 22,084.0 3,223.0 71,659 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
179 Wells Fargo 21,795.0 3,747.0 89,355 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
180 Duke Energy 21,742.0 1,507.0 21,000 K�z�zemi szolg�ltat�sok USA
181 New York Life Insurance 21,679.3 554.8 7,349 Biztos�t�s USA
182 Novartis 21,608.9 4,432.3 81,854 Gy�gyszeripar Sv�jc
183 Barclays 21,573.0 2,846.3 77,000 P�nz�gyi szolg�ltat�s Nagy-Britannia
184 Nortel Netw orks 21,287.0 -324.0 80,627 H�l�zati kommunik�ci� Canada
185 American Express 21,278.0 2,475.0 88,378 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
186 Nokia 21,090.4 2,748.8 55,260 Elektronika Finnorsz�g
187 Loews 20,952.6 363.2 27,618 Kereskedelem USA
188 PG&E 20,820.0 -73.0 22,433 K�z�zemi szolg�ltat�sok USA
189 Conoco 20,817.0 744.0 16,700 Olajipar USA
190 Viag 20,758.8 506.5 81,809 Kereskedelem N�metorsz�g
191 Cigna 20,644.0 1,774.0 41,900 Eg�szs�g�gy USA
192 Hyundai Motor 20,566.3 461.6 51,000 J�rm�ipar South Korea
193 Pepsico 20,367.0 2,050.0 118,000 �lelmiszer- �s doh�nyipar USA
194 Supervalu 20,339.1 242.9 80,000 Kereskedelem USA
195 AMR 20,262.0 985.0 113,000 L�gik�zleked�s USA
196 Bristol-Myers Squibb 20,222.0 4,167.0 54,500 Gy�gyszeripar USA
197 Groupe Pinault-Printemps 20,144.1 666.4 89,178 Kereskedelem Franciaorsz�g
198 Sara Lee 20,012.0 1,191.0 138,000 �lelmiszer- �s doh�nyipar USA
199 FleetBoston 20,000.0 2,038.0 59,157 P�nz�gyi szolg�ltat�s USA
200 Sanwa Bank 19,999.9 1,073.2 12,997 P�nz�gyi szolg�ltat�s Jap�n
A 200 c�g �sszesen 8,307,745.6 385,125.8 22,682,166
A vil�g �sszesen 30,211,993.0 2,892,000,000
A 200 c�g a vil�g %-�ban 27.5 0.78
Forr�s: Fortune, July 31, 2000.; International Policy Studies 2000
Irodalomjegyz�k
�rva L�szl� - Diczh�zi Bertalan: GLOBALIZ�CI� �s k�lf�ldi m�k�d� t�keberuh�z�sok Magyarorsz�gon.
Kairosz Kiad� / N�veked�skutat�, 1998
Bennett, Dan : The creation & development of English commercial corporations and the abolition of democratic control over their behaviour; http://www.corporatewatch.org/pages/dan_corp.html
Corporate Watch: What's wrong with corporations?; http://www.corporatewatch.org/pages/corporations.html
Friends of the Earth, EWNI: The Citizens' Guide to Trade, Environment and Sustainability; London, 2001., www.foei.org
Friends of the Earth International: Interlinkages, Issue 12/13 December 2000/January 2001
GAIA Sajt�szemle 1992-2001 k�z�tti sz�mai, http://foek.hu/gaia
Kalas Gy�rgy: K�rnyezetv�delmi jelz�sek, log�k; �kol�giai St�di� Alap�tv�ny, 2001
Kukab�r�r; www.kukabuvar.hu
Korten, David C.: T�k�s t�rsas�gok vil�guralma
Kapu kiad�, Budapest, 1996
Mander, Jerry - Goldsmith, Edward: The Case against the Global Economy; Sierra Club Books, 1996
M�ra Vera: A Suzuki-kaland �s m�s kis t�rt�netek a g�pkocsi-iparr�l; GAIA Sajt�szemle, 266. sz�m
Nyberg, Mikael: The Green Capitalists -- A report about large corporations and the environment; Friends of the Earth Sweden, 1998
Pataki Gy�rgy - Rad�csi L�szl�: Alternat�v kapitalist�k; �j Paradigma Kiad�, Szentendre 2000
Sarah Anderson - John Cavanagh: The Rise of Corporate Power; Institute of Polcy Studies, Washington, 2000
http://www.ips-dc.org/downloads/Top_200.pdf
Shell acknowledges arms purchases; Nigeria Torady Online, Monday, 5 February 2001
Zsebvil�g 2000 - A sz�zad c�gei; HVG Kiad� Rt., Budapest 2000