Csak �, ki felemelte a lyre-�t
M�g �rnyak k�zt is
Tudja sz�tosztani Isten v�gtelen dics�ret�t
(Orpheus szonett, Rainer
Maria Rilke)
A Lyra, a Nyuga-Eur�pai kultúr�ban, egyetemes szimb�luma a zen�nek az antikvit�s
kora �ta. Az �kori G�r�gorsz�g legfontosabb hangszere volt. Mint sok m�s esetben
is, amit mi a nyugati-kult�ra r�sz�nek tekint�nk, eredetileg �zsi�b�l
sz�rmazik.
Az els� eml�kek a Lyra-r�l i.e. III. �vezredb�l val�, ami
egy Mezopot�miai s�rb�l ker�lt elô. Ez volt az assz�rok �s a hebrid�k hangszere. A Modern
Eur�p�ban elavult hangszer, de Afrik�ban n�pszer� hangszer ma is.
A Lyra az ag�ni�k tradícionális hangszere volt, ami egy zenei verseny volt a g�r�g�k �s
a r�mai v�rosok t�mogat�s�val. Az �kori g�r�g�k sz�m�ra, a lyra a b�lcsess�get �s a
m�rt�kletess�get szimboliz�lta, mint ahogy ezt testes�tette meg Apoll� is, a zene
istene. Arisztotel�sz �s Pl�t� �gy gondolta, a szabad g�r�g v�rosoknak a Lyra a tan�t�s
hangszere.
Ezen infirm�ci�k ismeret�ben a Lyra nyilv�nval� v�laszt�sa volt az Alap�tv�nynak.
A d�j siker�t�l vez�relve, a Zene �s T�nc Olimpi�t az
�t Lyra szimboliz�lja, jelk�pezve ezzel az �t kontinenst �s orsz�gait, s k�zvet�tve
a zen�nek �s a t�ncnak eredeti, l�nyegi �zenet�t.
