Az Új Szövetség

Bevezetés

A múlt hétvégén Isten az emberrel kötött szövetségéről volt szó. Láttuk azt, hogy a Biblia nem 2, hanem 5 szövetségről beszél, amely tulajdonképpen egy.

Melyik ez az öt?

Ádámmal, Noéval, Ábrahámmmal, Mózessel kötött szövetség és a Jézusban vagy Jézus által kötött szövetség. A diófa példájával próbáltuk szemléltetni azt, hogy hogyan egy ez az öt. Istennek egyetlen nagy szövetsége van az emberrel (egyetlen diófa), amelynek a különböző megnyilvánulási formái (ugyanannak a diófának különböző fejlődési stádiumai) az 5 szövetségkötés.

Elmondtam azt is, hogy a Bibliának egyetlen fő üzenete van, ami nem más, mint a kegyelem. Van Istennek egy ún. üdvterve, ami röviden azt jelenti, hogy az ember bűnbe esett és Isten, mivel szereti a bűnös embert, az ő végtelen kegyelménél fogva megmenti őt. Az ÓSZ során Istennek ez a csodálatos nagy megmentő tette bontakozik ki előttünk egyre jobban, míg végül Jézusban kiteljesedik. Istennek kegyelme pedig legjobban az ő velünk kötött szövetségében mutatkozik meg, ezért beszéltünk erről az elmúlt hétvégén.

Akkor csak az első négy szövetségkötést vettük, de az utolsó és talán a legfontosabb még hátra van.

Megbeszéltük azt is, hogy melyik szövetség mennyiben érvényes ránk. Láttuk, hogy az (Ádámmal) ill. Noéval kötött szövetség Isten általános kegyelmének a kinyilvánítása volt, amelybe minden ember és állat (vagyis az egész világ) bele tartozik. Ez odaát a kárhoztatás alapja lesz mindazoknak, akik noha ebben az Isten által teremtett világban élhettek, Isten ajándékait élvezhették (egészség, lakás, étel, ital), mégsem Neki adtak ezért hálát, mégis Isten nélkül akartak élni.

Az Ábrahámmal kötött szövetségbe már csak azok tartoznak bele, akik Ábrahám utódai (leszármazottai). Mit mondtunk, kik Ábrahám igazi utódai? Azok, akik Jézusban hisznek és ezáltal igazulnak meg és nyernek örök életet. Itt beszéltünk arról is, hogy az ÓSZ idején élő emberek is a Jézusba, vagyis az eljövendő Messiásba vetett hit által jutottak üdvösségre. Mi pedig a már eljött Messiásban hiszünk és ezáltal mi is beletartozunk az Ábrahámmal kötött szövetségbe, amely üdvösség kérdés.

Végül a Mózes által, a zsidó néppel kötött szövetség kapcsán beszéltünk arról, hogy mire adta Isten a Törvényt (a Sínai szövetség dokumentumát) és mennyiben érvényes az még ránk? Most már tudjuk, hogy a Törvény nem azért adatott, hogy üdvösségre jussunk általa, hanem azért, hogy felismerjük belőle, hogy milyen bűnösök vagyunk, milyen messze vagyunk az Istentől és hogy a saját erőnkből csak arra futja, hogy mindennap megszegjük a törvényt és ha valaki meg nem vált minket a szövetségszegés átka alól, akkor bizony örökre el fogunk kárhozni.

Mi történt a zsidó néppel a Mózessel kötött szövetség után?

Izrael elfoglalta az ígéret földjét, jött a bírák majd a királyok korszaka. A nép folyamatosan megszegte Isten szövetségét, míg végül az Úr az asszír és babiloni fogságba vitte őket.

Jer. 22:8,9: „És sok nép megy át e városon, és ezt mondják egymásnak: Miért mívelte az Úr  ezt e nagy várossal? És ezt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenöknek szövetségét, és idegen istenek előtt borultak le és azoknak szolgáltak.”

Visszatér ugyan a nép, egy kicsiny maradék a fogságból, de az ország hatalmi viszálykodások színterévé válik. Mikor Jézus eljön, a zsidó nép újra fogságban van, méghozzá a saját hazájában a Római birodalom igája alatt nyög.

Hogyan ér véget tehát az ÓSZ?

A választott nép romokban hever, úgy tűnik, mintha Isten szövetsége kudarcot vallott volna, a nép a saját szövetségszegései miatt a szövetség átkait és büntetéseit szenvedi. Ha valaki csak az ÓSZ-et olvassa el, akkor az egy nagyon szomorú történetet fog látni.

Csakhogy nem ezzel ér véget a üdvtörténet. Sőt, csak ezután jön a java. Lehetetlen, hogy a gonosz győzzön, lehetetlen, hogy Isten az ember megmentésére irányuló üdvterve meghiúsuljon! Hol van az ígéretek beteljesedése? Hol van a megígért Szabadító, a Messiás, a Megváltó?

Az ÓSZ vége felé közeledve a fogságba hurcolt népnek óriási ígéreteket ad Isten:

Jer. 31:31,33: „Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, amelyet az ő atyáikkal kötöttem azon a napon, amelyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de akik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr. Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.” (ld. még Ésa. 54:10, 61:8) – Ugyanazt az ígéretet erősíti itt meg Isten a népnek, amelyet egykor az Ábrámmal kötött szövetségkor adott Ábrámnak és az ő utódainak (I. Móz. 17:7) Ugyanerről beszél az Ez. 16: 59-63-ban is az Úr:

„Mert ezt mondja az Úr Isten: És ha úgy cselekedtem veled, mint te cselekedtél, midőn megvetetted az esküt, hogy megtörd a frigyet: Én megemlékezem frigyemről, a melyet veled ifjúságod napjaiban kötöttem, és örök frigyet vetek veled. És te megemlékezel útaidról és megszégyenled magadat, mikor hozzád veszed nőtestvéreidet, a kik nagyobbak nálad, együtt azokkal, a kik kisebbek, s adom őket néked leányaidul, de nem a te frigyedből. És én megerősítem frigyemet veled, s megismered, hogy én vagyok az Úr. Hogy megemlékezzél és pirulj, és meg ne nyissad többé szádat szégyenletedben, mikor megkegyelmezek néked mindenekben, valamit cselekedtél, azt mondja az Úr Isten.”

Mal. 3:1: „Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.”

Mikor kezdtek el beteljesedni ezek az Ígéretek?

Heródes színrelépésekor, hiszen ő volt az első nem júda törzséből származó uralkodó Dávid trónján (edomita volt), ld. az idős Jákob áldásait az I. Móz. 49:10-ben. Illetve Keresztelő János színrelépésekor! (Lk. 1:16-17) Ő volt a követ, Jézus előhírnöke. Akit látva és hallva a zsidók, akik jól ismerték az ÓSZ-i próféciákat, rögtön tudták, hogy nem sokára itt kell, hogy legyen a várva várt Messiás!

Mit értettek félre a zsidók a Messiással kapcsolatban, mert hát várták Őt nagyon?

Ők úgy gondolkodtak, hogy mivel be tudják tartani a törvényt, nincs szükségük arra, hogy valaki megszabadítsa őket a törvény vagy a szövetségszegés átka alól. Ott volt viszont az őket elnyomó Római birodalom (melyet éppen a szövetségszegésük következményeként kaptak a nyakukba), amelynek az igáját bizony nagyon szerették volna lerázni magukról és azt gondolták, hogy pontosan ettől fogja majd megszabadítani őket az eljövendő Szabadító. Ők egy politikai Messiást vártak (ők a következményektől akartak szabadulni és nem a szövetségszegés bűnétől). Pedig Jézus azért jött, hogy a bűneik terhétől és büntetésétől szabadítsa meg őket és nem csupán a bűneik következményétől. Figyeljük csak, mennyire vakok voltak még a Jézusban hívő zsidók is, amikor Jézus az ő rabságukról beszélt velük:

„Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok; És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek? Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok. Én azt beszélem, amit az én Atyámnál * láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok. Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek. Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, aki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.” – Még hogy mi bűnösök lennénk?! Hogy mered ezt állítani, Jézus? Úgy felszisszennek, amikor Jézus rámutat az ő igazi rabságukra, hogy meg akarják őt ölni. Ilyen gőgössé, büszkévé vált a zsidó nép az ő származása miatt és ekkora sötétségben voltak a rabságukat, a saját lelki állapotukat illetően, amikor Jézus, a várva várt Szabadító eljött közéjük.

Mondd, te nem ugyanígy érted félre Jézust? Nem ugyanazt várod Tőle te is, mint amit a zsidók vártak, hogy szabadítson meg téged a nehézségeidtől, segítsen meg a nehéz helyzetekben, oldja meg a problémáimat, ha bajban vagyok, akkor segítsen! Csakhogy Jézus nem ezért jött! Ő a te legnagyobb, életbevágóan fontos problémádon akar segíteni. Ha nélküle élsz, el fogsz kárhozni a bűneid miatt. Jézus azért jött, hogy megszabadítson a bűn rabságából és a bűneid örök következményétől.

Mire választotta ki Isten a zsidó népet?

Ésa. 49:3,6: „És mondá nékem: Szolgám vagy te, Izráel, akiben én megdicsőülök... Így szól: Kevés az, hogy nékem szolgám légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére és Izráel megszabadultjainak visszahozására: sőt a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen!” – ez az izraeli népre vonatkozott (ld. még 41:8- tól).

Ésa 42:6: „Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.” – Ez az eljövendő Messiásra vonatkozott. Vagyis, amit a zsidó nép nem teljesített, azt az eljövendő Messiás fogja betölteni.

Ábrahámnak és az ő utódainak is azt mondta, hogy megáldatnak benned a föld minden nemzettségei.

Hogyan lett volna a zsidó nép a pogányok világosságává, hogyan akarta Isten megáldani a zsidó népen, tehát Ábrahám test szerinti utódain keresztül az egész világot?

V. Móz. 4:5,6: „Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, amint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelybe bementek, hogy bírjátok azt. Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcsességetek és értelmetek a népek előtt, akik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!”

A törvény betartása által egy csodálatos rendet kellett volna, hogy megvalósítson Izrael az országban. (Kánaán földjének földrajzi elhelyezkedése...!) Amelyet látva a környező országok elcsodálkoztak volna, és elkezdtek volna érdeklődni az élő Isten iránt.

Ebben bukott el Izrael! Nem tudták betartani a törvényt, nem tudtak eleget tenni a küldetésüknek, ezért szükségük volt valakire, aki helyettük betölti a törvényt, eleget tesz ennek a küldetésnek és magára veszi a szövetségszegésükért jogosan járó átkot. Pontosan ezért jött el Jézus.

Miért nem tudták betartani a törvényt?

Mert a szívük és a lelkük romlott volt! Egy egészen új szívre volt szükségük és egy egészen új lélekre.

„Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.” (Rm. 8:7-8) – arégi romlott természet nem képes Istennek engedelmeskedni, nem tud természetellenes döntéseket hozni az eredendően romlott ember.

„De nem adott az Úr néktek szívet, hogy jól értsetek, szemeket, hogy lássatok, és füleket, hogy halljatok, mind e mai napig.” (V. Móz. 29:4)

És pontosan ezt ígéri meg Isten az ő népének:

Ez. 36: 26-27: „És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.” – Figyelem, ez egy feltétel nélküli ígéret! Nem azt mondja az Úr, hogyha hallgattok rám, ha engedelmeskedtek nekem, ha hisztek bennem stb., akkor egy új szívet adok nektek, hanem fordítva: azért adja az új szívet, hogy az előbbi dolgokat megcselekedhessék majd. Nagyon fontos a sorrend! Először jön az Újjászületés, utána a hit és az engedelmesség és soha nem fordítva. 

Erre a teljes szívcserére van szükségünk és egy egészen új lélekre, méghozzá a Szentlélekre!

Ésa. 44:3: „Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm lelkemet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre.”

Jn. 7:37-39: „Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék. Aki hisz én bennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Lélekről, amelyet veendők valának az őbenne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg.”

Kaptak-e Szentlelket az ÓSZ-ben élő emberek, hiszen az ÚSZ szerint Jézus mennybemenetele után jött el a Szentlélek?

Az ÓSZ-ben csak egy-egy időre kapták meg Isten prófétái a Szentlelket, de aztán visszavonta azt tőlük az Úr (?). Akik pedig ma hisznek Jézusban, azokban egész életük végéig benne marad a Szentlélek. Van, hogy megszomorítjuk Őt, de el nem veszíthetjük!

Mit ígért Isten, mit kaptunk tehát az új szövetség által Jézusban?

Isten azt várja tőlünk, hogy megtartsuk a Tízparancsolatot (ld. hegyi beszéd). Nekünk be kell látnunk azt, hogy ez saját erőnkből nem megy és ezért méltók vagyunk az örök kárhozatra. A bűn büntetése halál. Jézus azonban eljött értem bűnös, szövetségszegő emberért, hogy egyrészt betöltse helyettem a Törvényt, másrészt, hogy megváltson, megmentsen engem a szövetségszegés átkától. Isten Őt büntette meg helyettem, méghozzá minden bűnömért. Ha én mindezt hiszem, vagyis hiszek Jézusban, akkor ez azt jelenti, ez annak a jele, hogy már új szívet kaptam Istentől és én is benne vagyok az új szövetségben és így Jézus érdeméért örök életem van!

„Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.” (1 Kor. 15.22) – Itt szövetségi nyelvezetet használ Pál. Krisztus mindazok képviselője, szövetséges feje, közbenjárója, akik Benne hisznek.

Ha nem hiszek Benne, akkor én ezáltal azt mondom ki, hogy vagy nem akarok üdvözülni, nem érdekel, mi lesz velem a halál után, vagy azt, hogy én saját erőmből, a jócselekedeteim, vagyis a törvény megtartása által akarok megfelelni az Isten mércéjének, ezek által akarok üdvösségre jutni, ami lehetetlen és akkor örökre el fogok kárhozni!

Jézus azt mondja: „És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan; Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik a bűnöknek bocsánatára.” (Mt. 26:27, 28) – Figyelem! Jézus csak azokért az emberekért ontotta ki a vérét, csak azok helyett az emberek helyett halt meg, akikkel Isten szövetséget kötött (Ábrahám igazi leszármazottaiért)! Azokat képviseli Isten előtt, akiket az Atya néki adott (Jn. 10:27,28), tehát csak a juhokat (Jn. 10:15). Az, hogy nem mindenki Jézus juha, világosan kiderül a Jn. 10:26-ból. Ez megint egy alapvető református tanítás, amiről egy korábbi háziifin már bővebben beszéltem.

Beszéltünk arról, hogy minden szövetségnek volt egy-egy jele vagy pecsétje. Az új szövetség jele a bor, amely Jézus az övéiért kiontott vérét jelképezi. Amikor úrvacsorázom, akkor mire emlékezem? Arra, hogy Jézus, az új szövetség közbenjárója meghalt értem és helyettem, és az Ő vérével teljesen eltörölte a bűneimet! Na most aki nem hisz Jézusban, aki nincs speciális kegyelmi szövetséges kapcsolatban az Istennel, arra nem érvényes Krisztus áldozata, az csak garázdálkodik az Úr asztala körül, illetéktelenül és jogosulatlanul veszi az úrvacsorát, nem is beszélve arról, hogy az nem tud mire visszaemlékezni, hiszen nem élte át a bűnbocsánat felszabadító örömét. Pedig ez egy óriási dolog, hiszen:

Hogyan lát engem Isten, amikor, mint hívő, megváltott ember vétkezem?

Vajon haragszik rám és megbüntet minden egyes bűnömért? Nem! És ez a fantasztikus benne! Isten már minden bűnömet megbüntette Jézusban és az Ő haragját egészen kitöltötte Rá a kereszten, rajta van a szövetségi átok. Ha hiszel Jézusban, akkor tudd meg, hogy Isten nem haragszik többé rád és nem fog megbüntetni téged a bűneid miatt! Pedig, hű mennyit fogsz még vétkezni! Hanem amikor vétkezel, megszomorodik a te hűtlenséged miatt, de fegyelmez, nevel és int, mint egy apa az ő szeretett gyermekét (Zsid. 12:1-11) és még az engedetlenségeid következményeit is áldásodra fordítja.

Ha hiszel Jézusban, akkor ez azt jelenti, hogy Isten neked is adott már egy új szívet és új Lelket, az Ő Szentlelkét, (ezek nélkül nem fogod tudni még csak megjátszani sem azt, hogy keresztyén vagy), ami által képes leszel arra, hogy engedelmeskedj az Úr Jézusnak, hogy Istennek tetsző életet élj, HÁLÁBÓL AZÉRT, AMIT Ő ÉRTED TETT!! Hagyd abba a görcsölést! Ne akarj egy erkölcsös élettel bevágódni az Úr Istennél! Nem fog menni! Add át az életed irányítását Jézusnak, engedd, hogy megtisztítson a bűneidtől, és hogy örök élettel ajándékozzon meg téged!

És ha ez megtörténik, akkor majd ugyanazt a küldetést fogod betölteni te is, amiben a zsidók elbuktak. Azáltal, hogy elkezd majd megváltozni az életed, erre mások is oda fognak figyelni és lesznek majd olyanok, akik megkívánják ezt az egészen új, boldog, tartalmas, rendezett, értékes, gazdag életet és akkor majd ők is meg fognak térni Jézushoz és nekik is örök életük lesz!

Nem tudom, hogy gondoltatok-e már arra, hogy ennek a szövetséges kapcsolatnak a kiábrázolása a keresztyén házasság! Ezt az Isten és az ő megváltott szövetséges népe közötti örök, fel nem bontható szövetséget kell, hogy kiábrázolja a házasságunk! Ezért nem mindegy, hogy ki lesz a párom. Nem mindenki alkalmas erre a nagyszerű feladatra. Ilyen szemmel keresed-e a párodat? Vagy csupán a saját vágyaidat szeretnéd csillapítani? Erre a szövetséges viszonyra utal a menyasszony-vőlegény, az apa-fiú kapcsolata is. A kérdés az, hogy mit ábrázolnak ki a te ilyen jellegű kapcsolataid? (Mit ábrázol ki egy hívő és hitetlen által kötött házasság? Isten és a népegyház viszonyát.)

Mit mond a Biblia, milyen külső jellel erősíthetem meg azt, hogy beletartozok az Isten szövetségébe?

Az ÓSZ-ben a körülmetélkedéssel, az ÚSZ-ben a keresztség által.

„És ti Őbenne vagytok bételjesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak; Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bűnök testét a Krisztus körülmetélésében; Eltemettetvén Ővele együtt a keresztségben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból.” (Kol. 2:10-12) – Íme a körülmetélkedés és a keresztség közötti párhuzam!

Kiket szabad és kell megkeresztelni, kikre érvényes a szövetség?

Azokat, akik hisznek (ApCsel. 8: 36,37 – etióp kincstárnok: „ha hiszel, meglehet”) és a hívők, tehát a szövetségben levők gyermekeit, hiszen: „Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek” (ApCsel. 2:39)

Milyen alapon keresztelhetik meg a hívők a gyerekeiket? A szövetséges kapcsolat, a szövetséges ígéretek alapján, mely Ábrahám utódaira (a hívőkre) és az ő gyermekeikre vonatkozik.

Mi a különbség a reformátusok és a baptisták között? A baptisták figyelmen kívül hagyják a szövetséget és csak az emberre néznek. Mi viszont az Istenben bízva kereszteljük meg a gyermekeinket is!

Vajon mindenki élvezi a szövetség lelki áldásait, vajon mindenki üdvözül, aki körülmetélkedik vagy megkeresztelkedik? Nem!

Szeretnék mutatni nektek egy ábrát, ami összefoglalja mindazt, amit eddig elmondtam.

Párhuzam:

Etnikai Izrael                                       ó                                           ÓSZ-i hívők

Látható egyház                                    ó                                           Láthatatlan egyház

A fentiek egymással keveredve vannak jelen a világban, de csak aki a láthatatlan egyház tagja, annak van örök élete, arra érvényes az új szövetség. Csak aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül.

Mondd csak, te melyik egyháznak vagy a tagja? Talán téged is megkereszteltek egykor, talán te is rendszeresen eljársz a templomba, netán rendszeresen és példamutatóan úrvacsorázol, ott vagy minden ifin, egy erkölcsös szolid vallásos életet élsz, de jaj neked, mert hiába mindez, ha csak a látható egyháznak vagy a tagja és nem vagy benne Isten kegyelmi szövetségében!