Gen. 9:18-29: Noé vétke, áldása és átka
Közvetlenül a szövetségkötés után vagyunk. Mi az első dolog, amit Noéval kapcsolatban olvasunk? Az, hogy Noé lerészegedik!
Mit olvastunk korábban Noéról?
„Noé kegyelmet talált az Úr előtt. Noé igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Istennel járt Noé.” (6:8,9)
„Csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben” – mondja róla az Úr (7:1).
Nagyon fontos, hogy helyesen értsük azt, amikor az Ige valakiről azt mondja, hogy igaznak találta őt az Isten. Amint már korábban is utaltunk rá, ez nem azt jelenti, hogy Noé bűntelen volt, hanem azt, hogy őt Isten az ő ingyen, feltétel nélküli kegyelméből igaznak fogadta el, a bűnei ellenére igazzá tette. (Mi már tudjuk, hogy ez Jézus érdeméért történt meg. Egyedül és kizárólag az Ő érdeméért igazultak meg az ÓSZ idején élt választottak is csakúgy, mint az ÚSZ-ben élő hívők. Ez egy nagyon fontos alaptétel! Jézus vére fedezi el a választottak / hívők minden bűnét, akármikor éltek is a földön.)
Milyenné válik Noé, mikor lerészegedik? Milyen egy részeg ember?
Kivetkőzik önmagából és levetkőzik. Elveszti az önkontrollját, a gátlásait és olyanokra is képessé és késszé válik, amit különben józanon nem tenne meg. Tulajdonképpen a szégyenérzetét és a bűntudatát vetkőzi le az ilyen ember. A bűneivel dicsekszik! Az isten képére teremtett ember elállatiasodik az alkohol hatására.
Isten az Ő Igéjében józanságra int bennünket.
„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.” (I. Pét. 5:8)
„Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” (II. Tim. 1:7)
„Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok.” (I. Pét. 4:7)
Az ördög ugyanis mindig először a tudatunk feletti irányítást akarja megszerezni magának, azon keresztül igyekszik magához kaparintani az uralmat az ember felett. Amikor az első emberpár elbukott, akkor is azt láttuk, hogy előbb Éva tudatát változtatta meg, hangolta át az ördög a ravasz kérdésével. Ha egyszer a tudatunk, az elménk az ördög befolyása alá kerül, akkor az egész lényünk, testünk, lelkünk, érzelmeink is befolyásolhatóvá válnak általa.
A józanság, a józan, Isten által megújított elme a legerősebb védőbástyánk, amelyet ha az ördög bevesz, akkor mi teljesen kiszolgáltatottá válunk vele szemben! Nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy az ördög fegyvertárába tartozik minden olyan módszer, eszköz, technika, gyakorlat, serkentő- vagy egyéb szer, amely a tudatunk kikapcsolását segíti elő. Erről lehet felismerni az ördögöt!
Nem véletlenül int józanságra minket az Úr az ördöggel szemben! Nem véletlenül mondja azt, hogy mindentől, ami csak gonosznak látszik, őrizkedjünk (I. Thess. 5:22). Ez pedig azt jelenti, hogy minden olyan dologtól távol akar tartani bennünket az Úr, ami elveszi vagy rossz irányba befolyásolja a józan ítélő- és gondolkodási képességünket.
Csak néhány ilyen dolgot sorolok fel: alkohol (nem önmagában rossz, hiszen az az Isten ajándéka, hanem annak mértéktelen fogyasztása), drogok, keleti meditációs technikák, jóga, agykontroll, relaxációs módszerek, hosszú ideig hallgatott monoton zene (techno, rave, acid, heavy metal különböző válfajai) stb. Bizonyos erősen manipulatív hatású filmek, reklámok, videoklippek (főleg ha úgy mondd, „kikapcsolódásként” nézzük őket, ami alatt általában a tudatunk, gondolkodásunk kikapcsolását értjük. Én például ezért nem tudok és nem is akarok beülni egy moziba úgy, hogy csak úgy „átengedem magamon” a filmet. Nem tudom kikapcsolni a tudatomat, nem tudok és nem is akarok annak a másfél, két órának erejéig sem elvonatkoztatni a keresztyén, Bibliára alapozott értékrendemtől! Nem akarom magamat kiszolgáltatni a film rejtett üzenetének, hanem inkább át akarom szűrni azt egy „keresztyén szemüvegen”, hogy ami kár és szemét, azt meg ne egyem) stb. Ezektől óvakodjatok! – mondja az Úr.
Tehát még egyszer mondom, nem a bor fogyasztását tiltja az Úr, és ez az igeszakasz sem arról beszél, hanem a józanság elvesztésétől óv.
Hám meglátja, amint az apja meztelenül, mámoros állapotban fekszik a sátorban és mit csinál? Kimegy és elhíreszteli a testvéreinek, mint valami gyerek.
Ki árulkodott még így?
József hordott rossz híreket a testvéreiről az apjának. Ez nála is éretlen, felelőtlen magatartásra utalt.
Mit csinál erre a másik két testvér?
Sém és Jáfet ruhát ragadnak és ráterítik a meztelen apjukra. Háttal mennek be, hogy ne lássák meg a szemérmét.
Hol olvasunk még arról, hogy valakinek a meztelenségét ruhával takarták el?
3:21: Isten bőrruhával fedte be az első emberpár szemérmét, azzal fedezte el a szégyenérzetüket.
Isten mindig elfedi a bűnt, a szégyent, elfedezi a tisztátalanságot, a bolond és bűnös ember pedig felfedi, kitakarja azt. Sőt, a bűneivel dicsekszik.
Nem véletlenül mondja az Ige, hogy „a szeretet sok vétket elfedez” (I. Pét. 4:8). Vannak olyan emberek, akik nagy előszeretettel híresztelik és adják tovább mások gyengeségeit, botrányos tetteit. Jó ízűen elcsámcsognak mások bűnein. „Te, képzeld mi történt a Józskával..., de csak azért mondom el neked, hogy imádkozz érte!” – nem más ez, mint keresztyén álruhába öltöztetett rosszindulatú pletyka, a Józska vétkének kitakarása.
Mond csak, te hány osztálytársad keserűségét, hibáját, bűnét, szégyenét fedted fel a többiek előtt? Ahelyett, hogy együtt érezve vele mellé álltál volna és elfedezted volna azt az Úrtól kapott szeretettel! Ugye, milyen nehéz bent tartani? Óh, milyen szívesen visszük mi szerte- szét mások nyomorúságait, és mennyire vérig vagyunk sértve, ha a mi gyengeségeink is nyilvánosságra kerülnek!
Noé, mikor megtudja, hogy hogyan viselkedett vele Hám, nagy haragra gerjed és (Istentől indíttatva), nagyon komoly átokkal sújtja Hámot, pontosabban az egyik utódát és annak leszármazottait. Hám drága árat fizet gyerekes, rosszindulatú, felelőtlen híreszteléséért. Érdekes, hogy nem Hámot, hanem annak egyik gyerekét a négy közül (10:6) átkozza meg Noé. Hám bűnének leszármazottai isszák meg a levét.
Mit fejezett ki a testvérek részéről az apjuk betakarása?
Ha vétkezett is Noé, egy valamire mindenképpen jó volt ez az eset. Noé nyomorult állapota nyilvánvalóvá tette azt, hogy mi van a fiai szívében. És ugyanez igaz ránk is. Isten nem véletlenül engedi látnod, hallanod a körülötted levők bűnét, gyengeségeit, hibáit. Ezáltal is próbára akar tenni téged. Hogy vajon kitakarod vagy nagy szeretettel és együttérzéssel elfedezed azt. Ez valahol a lelki érettség egyik jele.
A testvérek reagálása apjuk elesettségére, a testvérek iránta való tiszteletét, szeretetét és megbecsülését mutatta meg.
Miért van külön megemlítve a 18. versben, hogy Hám Kánaán ősatyja volt?
Bizonyára azért, mert az üdvtörténet szempontjából fontos szerepe lesz majd Kánaánnak. (Jáfetnek már kevésbé, Sém leszármazottairól pedig bőven lesz még szó, hiszen őáltala folytatódik tovább a választottak vonala.)
Nézzük Noé áldásait és átkát. A Bibliában az átkok illetve áldások nem csupán jókívánságok, hanem Istentől ihletett próféciák és jövendölések voltak. Itt is erről van szó. (Ld. még Izsák vagy Jákób áldásait.) Tehát nem csupán egy emberi felindulásból áldja meg Noé a gyerekeit, hanem valamilyen titokzatos módon Isten Lelke vezeti őt, miközben áld és átkoz. Óriási, sok száz, sőt ezer évvel később beteljesedett dolgokat prófétál meg itt Noé. Hogy ezeket a próféciákat megértsük tudnunk kell azt, hogy melyik fiútól milyen népek származtak.
Hámtól származtak az afrikai kontinensen élő négerek. Jáfettől az indogermán európaiak, vagyis mi is jáfetiták vagyunk. Sémtől származott a zsidóság.
„Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt!” (25) Nyomorultul alá fog vettetni a testvéreinek. Kánaán azt jelenti „engedelmes, alávetett, leigázott”.
Tudjuk, milyenek lettek a kánaániták. Fő bűnük a paráznaság, fajtalankodás volt. Olyan szörnyűségeket ír róluk az Ige, mint pl. azt, hogy a férfiak egymással közösültek, apa a lányával, fiú az anyjával házasodott össze, barommal közösültek stb. Valóban átkozottul romlottá vált Kánaán. Mikor a zsidók bevonultak Kánaán földjére, Isten parancsára szinte teljesen kiírtották onnan a kánaánita népcsoportokat, a maradékot pedig szolgáikká tették. Később Salamon király is hasonlóképpen bánt velük (I. Kir. 9:20,21). Majd Kánaán későbbi leszármazottjai: a föníciaiak, karthagóiak és egyiptomiak a jáfetita perzsák, makedónok és rómaiak szolgái lettek és a legkeményebb rabszolgaság jutott nekik osztályrészül.
„Áldott az Úr, Sémnek Istene!” (29) – nem Sémet magasztalja Noé, hanem azt a hatalmas Istent dicsőíti, aki ilyen fiút adott neki.
„Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban...!” (27) – Itt egy az ÚSZ-re vonatkozó csodálatos és igen nagy horderejű prófécia hangzik el. Mit jövendöl meg itt Noé? Jáfet, vagyis a pogányok Sém, vagyis a választott nép sátraiban fognak lakni. Ez pedig Jézusban teljesedett be. Jézus világosan beszél a pogányok, vagyis Jáfet leszármazottainak összegyűjtéséről és Sém utódaival való egyesüléséről a Jn. 10:16-ban:
„Más juhaim is vannak nékem (a pogányok közül), a melyek nem ebből az akolból (nem a zsidók közül) valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy Pásztor.”
Ilyen csodálatosan szavahihető Urunk van és ennyire megbízható az Ő Igéje! Amit megígért és megjövendölt, azt szóról szóra be is teljesíti.
„Éle pedig Noé az özönvíz után háromszáz ötven esztendeig. És vala Noé egész életének ideje kilenczszáz ötven esztendő; és meghala.” (28,29)
Csak érdekességképpen említem meg, hogy Ábrahám 50 éves volt, mikor Noé meghalt. Tehát elvileg igen jól ismerhette őt Ábrahám és így első kézből származó információi lehettek az özönvízre vonatkozólag is.
Kettő, a teremtett világ rendjét nagyban megváltoztató esemény történt a teremtés után:
1. A bűneset
2. Az özönvíz.
Mindkét eseménynek az egész világra elható és máig érezhető hatásai voltak. Ezért nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen ú.n. tudományos módszerekkel visszakövetkeztetni a világ keletkezésére a mostani állapotokból és a fennmaradt fossziliákból e fenti két esemény figyelmen kívül hagyásával. Egy nagyméretű özönvizet még hajlandóak a tudósok is figyelembe venni (sok vita folyik azon, hogy mikor volt ez az özönvíz), mint valóságos eseményt, azonban alig akad olyan tudós, aki a bűneset tényét is figyelembe venné tudományos vizsgálódásai során.