Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának elnöksége a 2005. július 22-i székelyudvarhelyi soros ülésérol testvári üdvözlete mellett az alábbi üzenetet küldi a 16. „Tusványosi” Szabadegyetem és Tábor valamennyi részvevoje számára.

1. Ismeretes, hogy a romániai magyar nemzeti közösség háromszintu autonómiája megvalósítása érdekében elsoként az EMK platform indított küzdelmet, megalakulásától, 1991-tol kezdve. Platformunk másfél évtizedes küszködése fordulópontjaként értékeljük nemzeti közösségünk egyetlen közképviseleti és érdekvédelmi szövetsége, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kisebbségi Törvény-tervezete elkészítését, illetve benyújtását a román törvényhozáshoz elfogadása végett. Ismertes, hogy remény van törvény-tervezetünk megszavazására az idei osz folyamán.

2. Ez a Kisebbségi Törvény-tervezet kulturális (személyi elvu) autonómiánk fontos elemeit tartalmazza. Ugyanakkor az EMK fájlalja, hogy ennek az igen fontos dokumentumunknak elokészítése a kommunista idokre emlékezteto antidemokratikus gyakorlat szerint történt, aminek következményeként tartalma sok vonatkozásban jogosan kifogásolható.

3. Nemzeti közösségünk alapveto feladata a karrierista, demagóg, pénzéhes, nemzeti érdekeinket nem vállaló, feladó személyiségek háttérbe szorítása révén politikai közéletünk teljes akcióegységének mielobbi megteremtése. Ugyanis politikai cselekvési egység nélkül nincs esélyük az ún. utódállamokban élo magyar nemzeti közösségeknek két legfontosabb etnikai jellegu követelésük elérésére: belso önrendelkezésük biztosítására (a háromszintu autonómia-rendszer kialakításával), valamint az alanyi jogú magyar állampolgárság elnyerésére.

4. Az RMDSZ méltányosságon és esélyegyenloségen alapuló belso választása révén érheto el a kívánt megtisztulás, alakítható ki a politikai akcióegység, amelyekért ugyancsak több mint egy évtizede küzd platformunk.

A belso választás tisztességes megszervezését, illetve azon való részvétel biztosítását a tavalyi országos választások elott az RMDSZ csúcsvezetésétol, illetve a Polgári Szövetség vezetoségétol egyaránt igényeltük. Nem az EMK bune, hogy egyik oldal sem teljesítette ezt az elemi követelményt.

5. Az elmúlt másfél évtizedben szomorú tapasztalatot szereztünk – az évenkénti tusnádi összejöveteleken is – arról, hogy csupán a kormányzati felelosség nélküli, esetenként teljesen súlytalan, ellenzéki román politikai személyiségektol hallottunk a romániai magyarság autonómia-követeléseivel többé-kevésbé egyetérto, olykor támogató kijelentéseket.

Hosszú éveken keresztül ugyanennyire értetlenkedo volt és maradt a különbözo budapesti politikai tényezok viszonyulása is a romániai magyar nemzeti közösség autonómia- és különösen kettos állampolgárság-követeléséhez. Nemzeti közösségünk egészében tudatosítanunk kell, hogy az autonómiánk és a kettos állampolgárságunk mindaddig csupán jámbor szándék és álom marad, amíg politikai közéletünk felelos személyiségei teljes akció egységben nem gyozik meg Bukarest, illetve Budapest uralkodó, dönto tényezoit, esetenként a kormányon levo politikai eroket követeléseink euro-konform voltáról, jogosságáról és mellozhetetlenségérol.

6. A 2004. december 5-i anyaországi referendum szégyenletes „eredménye” sajnálatos módon igazolta egy évtizede hangoztatott véleményünket arról a politikai-erkölcsi válságról, amely a magyar nemzet politikai közéletének egészét a Duna-medencében sújtja, rombolja.

7. Az ún. utódállamok magyarsága politikai közéletéért felelos minden személyiségnek elemi szintu nemzeti kötelessége, hogy – a Budapesten, valamint Kijevben, Pozsonyban, Zágrábban, Belgrádban, Bukarestben tevékenykedo – magyar és nem-magyar, különbözo politikai színezetu politikai csoportok, klikkek, pártok kiszolgálása helyett a kettos állampolgárság igényünkre vonatkozó és hatalmas jelentoségu, 2005. január 6-i szabadkai politikai egységfronthoz következetesen ragaszkodva, töretlen huséggel szolgálja a Duna medencében élo magyar nemzeti közösségek alapveto érdekeit, megmaradásunknak és magyarságunk megorzésének ügyét.

AZ EMK ELNÖKSÉGE

* * *

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés

RMDSZ-platform Elnökségének Közleménye

Szövetségünk politikai erkölcsi válságának jelenlegi elmélyülése idején fontosnak tartjuk újólag közzé tenni az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja álláspontját: az EMK fenntartja mindazokat a célkituzéseket és követeléseket, melyeket alapításakor és azóta – 1992 tavaszától máig – nyilvánosságra hozott.

I. A romániai magyarság oshonos szüloföldjén, ezért nemzeti közösség – tehát nem kisebbség, nem nemzetiség, és nem általában „valamilyen" etnikai konglomerátum, közösség.

II. Minden nemzeti közösség, így a romániai magyarság természeti joga az önrendelkezés. Önrendelkezésünk biztosítása nélkül nincs esélyünk arra, hogy megorizzük magyarságunkat szüloföldünkön.

III. A három szintu autonómia (önkormányzási) törekvésünk megvalósulása biztosíthatja nemzeti közösségünk egésze, illetve valamennyi tagja önrendelkezését. Nevezetesen ki kell harcolnunk azoknak a magyaroknak számára, akiknek összessége a lakóhelyükön nem éri el a lakosság 10 %-át, – tehát a szórvány-magyarság számára – a személyi elvu autonómiát. A településeiken számbeli kisebbségben (de 10 %-nál nagyobb arányban) élo magyarok számára a sajátos státusú önkormányzati autonómiát követeljük, a tömbben, többségben élo magyarság (elso sorban a Székelyföld magyarsága) számra pedig az etnikai alapú területi autonómiát.

IV. Ugyanakkor követeljük a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja számára a kettos állampolgárság haladéktalan biztosítását! Anyaországunk állampolgárságának alanyi jogon történo biztosítása alapfeltétele annak, hogy tragikusan nagy tömegben ne telepedjék ki szüloföldjérol az erdélyi magyarság.

V. Fellépünk etnikai jellegu közösség jogsérelmeink mielobbi orvoslása érdekében.

a/ El kell érnünk az 1989. december 22-i székelyföldi forradalmi eroszakcselekmények ürügyén igazságtalanul elítélt zetelaki, oroszhegyi és kézdivásárhelyi magyarok teljes rehabilitálását.

b/ Követeljük a sérelmünkre hozott 1989 elotti és utáni minden igazságtalan törvényszéki ítélet újratárgyalását és a törvényesség teljes köru érvényesítését.

c/ Követeljük, hogy az európai jogi normák és igazságszolgáltatási gyakorlat jegyében Románia EU-csatlakozása elott az ún. reprivatizáció befejezését. Tehát követeljük a kommunista terror idején nemzeti közösségünk intézményeitol, elsosorban történeti egyházainktól, illetve a nem egyházi intézményeinktol, valamint nemzeti közösségünk bármelyik tagjától elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak. d/ Követeljük a Székelyföldnek betelepítéssel történo románosítási folyamatának leállítását, és egyúttal a Székelyföld számára az ország többi régiójával arányos adó- és illeték-elvonás melletti arányos központi pénzügyi támogatást: a Székelyföld jelenlegi negatív gazdasági diszkriminációjának haladéktalan megszüntetését.

Felsorolt célkituzéseink elérése végett kérjük és elvárjuk Romániai valóban demokratikus eroinek, továbbá az anyaországunk magyarságának és a nagyvilágban élo magyar testvéreinknek hatékony támogatását.

AZ EMK ELNÖKSÉGE