RMDSZ-PLATFORM

Tisztelt Magyar Testvéreink!

A Kárpát medence keleti sarkából, egy ma is színmagyar városkából, Székelyudvarhelyrol küldöm üdvözletünket.

Köszönto szavam fejedelmi többesét indokolja, hogy a keresztény és nemzeti elkötelezettségu politikai muhely, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében hangzott el, melynek elnökeként egyúttal köszönöm a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetoinek, hogy lehetoséget biztosítottak a rendezvényükön való megszólalásra. Még pedig egy olyan rendezvényen, amely nemzeti történelmünk egyik mélypontjára, 1918 októberére emlékezéssel, emlékeztetéssel ma is érvényes tanulságokra figyelmeztet.

De elobb néhány szót magunkról, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésrol!

* Platformunk megalakulásától alapeszménkül vállaltuk a keresztény és a nemzeti eszmeiség erdélyi változatát, melyet nemzeti történelmünk egyik állócsillagának, Márton Áron püspöknek neve fémjelez.

Csoda-e, hogy kezdettol máig a román központi hatalom és kollaboránsaik kereszttüzében dolgozunk, küszködünk, akik pénzért, hatalomért, egyéni érvényesülésükért bármelyik bukaresti avagy budapesti politikussal paktumot kötnek.

* Ugyanis mi már Ceausescu diktatúrája bukásának óráiban kimondtuk nemzeti önrendelkezésünk követelését.

* Erdélyben elsokként vállaltuk a harcot az önkormányzás (autonómia), nevezetesen az etnikai alapú székelyföldi területi autonómia megteremtéséért. Ennek a lépésnek következményeként már 1991-ben szembekerültünk a román politika egészével.

* Hosszú éveken át magunkban küzdöttünk a magyarellenes koncepciós pörökben az 89 decemberi rendorgyilkosságok ürügyén elítélt székely földmuvesek amnesztiája érdekében.

* Mi követeltük a Duna medencében elsokként, 1993-tól alanyi jogon minden magyar számára a kettos állampolgárságot. (Még a Magyarok Világszövetségében is mi vállaltuk az úttörés hálátlan feladatát.) Ez a követelés elidegenített bennünket az akkor létezo valamennyi magyarországi politikai párttól.

* Tovább nott a budapesti idegenkedés irányunkban, amikor ugyanebben az évben rámutattunk a magyar nemzetstratégia hiányára és ennek a hiánynak egyetemes következményeire.

* Az sem növelte budapesti kedveltségünket a hatalom-centrikus budapesti politikai körökben, amikor – ugyancsak elsokként – a közösségi jogsérelmeink közül kimutattuk az erdélyi tömbmagyarság által lakott területek, különösen a Székelyföld központi irányítással folytatott elrománosításának veszélyét. És még nagyobb botrány tört ki ellenünk, amikor a vegyesházasságokról mondtuk el véleményünket.

* Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform az egész erdélyi közéletben egyesegyedül kárhoztatja azt az áldemokratikus folyamatot, amely a teljes elszegényedés mélységeibe taszította a romániai magyarság jelentos tömegeit, miközben közéletünkben egyre szemérmetlenebbül pöffeszkednek a nemzeti közösségünk kárára megtollasodott parvenük.

* Legújabba azért is fekete bárányok lettünk, mert kifogásoltuk, hogy egyes anyaországi pártok kiépíteni törekednek a maguk klientúráját Erdélyben, átplántálva az itteni párt- és hatalmi ellentéteket a kiszolgáltatott és erosen sérülékeny erdélyi társadalomba.

= Mindezekért – gondolom – nem kell bizonygatnom, hogy szívbol jövo köszöntés és nem protokolláris szólam az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform testvéri üdvözlete a Jobbik Magyarországért Mozgalom valamennyi résztvevojének!

A mai rendezvényrol. Gondolom, lesznek a mostani Jobbik-összejövetelen megszólalók között, akik rámutatnak annak a szerencsétlen hazárdjátékosnak, gróf Károlyi Mihálynak történelmi buneire, akinek szobra a Parlament oldalánál ácsorog.

Egyébként igen sikerült mualkotás, mert kifejezi Károlyi esendo tehetetlenségét, alkalmatlanságát arra, hogy az elvbarátai által megbontott magyar társadalom rogyadozó boltíveinek összeomlását megakadályozza. Ennek a szobornak csupán egy szembetuno hibája van: az, hogy nem állította Károlyi mellé cinkostársait, így a kártevo gróf kormányhatalomra segítoi közül a Katonatanács bolsevista elnökét, Pogány József elvtársat, avagy a jeles kormány döntését 1918. október elsején és másodikán a magyar közvélemény és a világ felé közvetíto Linder Béla hadügyminisztert, aki 1918. november elsején és másodikán bejelentette az országnak és ellenségeinknek a magyar hadsereg szétverését, mondván a katonaságnak: „Ti nem vagytok többé katonák, hanem polgárok!"

Csoda-e, hogy a Károlyi-kormány jeles hadügyminisztere és utódai minden úton-módok szét akarták verni az úgynevezett Székely Hadosztályt, azoknak az erdélyi önkéntes hazafiaknak seregét, akik 1919 tavaszáig vérüket ontották szüloföldjük védelmében?

És vajon csoda-e, hogy ugyanez a Linder Béla egészen 1920 oszéig azon mesterkedett, hogy Pécs városát és környékét a szerbeknek átjátssza?

De e gyászos figurák helyett inkább emlékezzünk, emlékeztessünk a hazafiakra, akik a tragikus XX. században mindenkor vállalták a küzdelmet a keresztény magyar nemzetért, akár a nácizmus, akár a bolsevizmus ellenében.

2004. december 5-én pártkülönbség nélkül, pártoskodás nélkül minden magyarnak a nemzetünket szerteszaggató Trianon ellen kell voksolnia!

Keressük azt, ami összeköt az ordas eszmék elleni küzdelemben!

Egyetlen nemzetben gondolkodó magyar se hiányozzon a népszavazásról!

A kettos állampolgárság a miénknél töretlenebbül fejlettebb demokráciákban honos gyakorlat.

De egy percig se higgyük, hogy akár Nyugat-Európa vagy Észak-Amerika felszámolja a mi gondjainkat!

A magunk bajait sajátmagunknak kell orvosolnunk.

Elore a keresztényibb, a magyarabb, a boldogabb, a jobbik Magyarországért, magyarságért!

Történelmünk mélypontjai, ahonnan mindig ki tudtunk kapaszkodni, majd történelmünk nem kevés csúcspontja mind Zrínyi Miklós igazságát igazolják: Egyetlen más nemzetnél sem vagyunk alábbvalóbbak!

Székelyudvarhely, 2004. október 29.

Katona Ádám

az EMK elnöke

EMK 535 600–R Székelyudvarhely, Tamási Áron út 15.

mailto:[email protected]

tel/fax: 00-40-266-211 697, 00-40-722-790 924, e-mail: [email protected]