Miután elolvassa ezt a röpíratot tudni fogja a feleletet a következő kérdésekre:

1. Mit mond a Biblia a halhatatlansággal (örök élettel) kapcsolatban?

2. Mi történik velünk amikor meghalunk?

3. Mikor fog megtörténni a halottak feltámadása?

4. Kik lesznek Jézus Krisztus által megitélve, és miért?

Sokan hisznek abban, hogy amikor meghalnak, akkor egy bennük levő halhatatlan lélek a mennybe költözik.

A Biblia ettől egy teljesen eltérő tanitást foglal magában. Beszél emberekről, akik majd eljutnak „a halottak közül való feltámadásra” (Fil 3:11). Akiknek oda kell majd állniuk „…a Krisztus itélőszéke elé…” (2Kor.5:10). Isten fel fogja támasztani a halottakat, és meg fogja itélni őket. Jézus Krisztus hűséges követői örökké együtt fognak élni Jézussal.

1. MIT MOND A BIBLIA A HALHATATLANSÁGGAL KAPCSOLATBAN?

A ‘halhatatlan’ szó csupán egyszer, a ‘halhatatlanság’ szó pedig öt alkalommal találálható Bibliában. Amikor ezeket a verseket megnézünk megtudjuk, hogy:

a) Egyedül Isten az, aki mindenkor élt, és aki mindig is élni fog (1Tim.1:16).

b) Egyetlen hivatkozás sem foglalja magában az embert olymódon, mint aki máris halhatatlan volna (1Tim. 6:16, 19).

c) Jézus Krisztus „…aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet” (2Tim. 1:10).

Ez azt jelenti, hogy nem létezett halhatatlanság az ember számára Jézus Krisztus eljövetele előtt. Tehát az emberek nem rendelkezhettek halhatatlan lélekkel kezdettől fogva. A halhatatlanságban való reménységünk teljes egészében Jézus Krisztus bűn felett aratott győzelmén alapul. Csak az ő örök életre való feltámadása óta vált ez lehetségessé számunkra. A hűségesek számára, csakis Isten kegyelme által lesz meg, amikor Krisztus visszatér, hogy feltámassza a halottakat. A halhatatlanság nem egy velünk „születet” tulajdonság.

d) Törekednünk kell a „…dicsőségre, meg-becsülésre, és halhatatlanságra…” (Róm. 2:7). Amennyiben a halhatatlanságra törekednünk kell, akkor azt már nem hordozhatjuk eleve önmagunkban. El fog jönni a nap, „…amelyen megitéli Isten az emberek rejtett gondolatait… Krisztus Jézus által” (16.vers). Az örök élet Isten „ajándéka”, s nem az ember tulajdonjoga (Róm. 6:23).

e) A Biblia különböző minőségű testekről beszél. Emlit „érzéki” és „lelki” testet (1Kor.15:44). A lelki test nem az érzéki része. Pál azt irja: „ …e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba” (53. vers).

Szükség van a test természetének megváltozására. Ez akkor fog megtörténni, amikor majd ‘halandó testünk halhatatlanságba öltözik’. Ekkor, (és csakis ekkor) lesz „…Teljes a diadal a halál fölött” (54. vers).

Ez a tanitás pontosan az ellenkezője annak a felfogásnak, mely szerint, testünket egyszer majd levetkőzzük azért, hogy a benne levő halhatatlan lelket szabadon engedjük. Ez az elgondolás nem található a Bibliában.

Azoknak, akik tisztában vannak Isten szándékával, a Biblia az események következő jelentőségteljes sorrendjét állitja:

i) Jelenleg természetes testünkben éljük természetes életünket.

ii) Előbb vagy utóbb meg fogunk halni.

iii) Krisztus vissza fog térni, hogy feltámasszon minket a halálból.

iv) Meg leszünk itélve Jézus által.

v) Vagy lelki test fog adatni nekünk és örök élet, vagy örökre meg fogunk halni.

Ha Jézus visszatér még mielőtt meghalnánk, meg fog itélni minket azokkal a szintén felelősséggel tartozó emberekkel együtt, akik akkor életben lesznek.

A Biblia semmit sem mond egyetlen könyvében sem azzal kapcsolatban, hogy az emberi lényeknek ‘halhatatlan lelkük’ volna. Mindig a halálból feltámadó testről ir.

2. MI TÖRTÉNIK VELÜNK AMIKOR MEGHALUNK?

A Biblia gyakran nevezi a halált alvásnak. Lázár történetében (János 11.) Jézus azt mondja: „Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem…” (v.11). Nem értették, hogy Jézus a halálról beszélt „… azután Jézus nyiltan megmondta nekik Lázár meghalt” (v.14).

Miért használta Jézus az ‘alvás’ szót? Azért, mert amikor alszunk, semmiről sem tudunk, mindaddig, amig fel nem ébredünk. A Biblia ugyanezt állitja a halállal kapcsolatban: „Mert a halál után nem emlegetnek téged” (nincs emlékezet; Zsolt. 6:5). Lázár négy napos halott volt már, amikor Jézus feltámasztotta őt (Jn.11:39). Ha az ő lelke a mennyben lett volna ezalatt az időtartam alatt, akkor elbeszélhette volna ezt a tapasztalatát az embereknek. Azonban semmit sem mondott. Nem tudott semmit sem mondani a ‘testen kivüli’ tapasztalatairól, mivel nem volt ilyenben része. Hallgatása világá kürtőli a következő üzenetet: Lázár egyszerűen csak ‘aludt’ a sirjában, semmiről sem volt tudomása. Semmilyen része sem távozott sehová sem eközben.

A jövőre vonatkozó reménységünknek meg kell, hogy egyezzen Mártáével. Ő abban hitt, hogy feltámadunk „a feltámadáskor az utolsó napon” (24. vers).

3. MIKOR FOG MEGTÖRTÉNNI A HALOTTAK FELTÁMADÁSA?

A feltámadás akkor fog megtörténni, amikor Jézus Krisztus visszatér a földre, hogy felújjítsa Isten Országát (Lk.1:32,33). Jézus egy alkalommal ezt mondta: „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen: én pedig feltámasztom őt az utolsó napon” (Jn 6:40).

Pál apostol Korinthusiakhoz irt levelében ez áll: „Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek … első zsengeként támadt fel a Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi” (1Kor. 15:22-23).

Jézus és Pál apostol tökéletes egyetértésben vannak:

a) a halálból való feltámadás igazsága, és

b) ennek ideje felöl - az Ő eljövetele.

Ők tudják a legjobban az igazságot. Senkinek se higgyünk, aki ettől eltérő tanitásokat hirdet.

4. KIK LESZNEK JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL MEGITÉLVE ÉS MIÉRT?

A Biblia tanitása úgy szól, hogy sokan lesznek megitélve, amikor Krisztus eljön. Pál levelében olvassuk: „ ... Krisztus Jézus… aki itélni fog élőket és holtakat” (eljövetelekor és országában 2Tim. 4:1).

Az eljövendő itéletben részesülő emberek azok, akiknek volt istenismeretük. „…mindnyájan oda fogunk állni Isten itélőszéke elé… Tehát mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek” (Róm.14:10,12).

Ha Jézus még nem tért vissza azért, hogy itéletet tartson, hogyan volna lehetséges, hogy már bárki is élvezze az örök életét?

Nem minden ember, akinek volt istenismerete, fogja elnyerni az üdvösséget. Jézus úgy szólt ezekhez: „…amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan” (Lk 13:28).

Hála azoknak akik szivből igyekeztek szolgálni Istent, Jézus ezt fogja mondani: „…Jöjjetek Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészitett országot.” (Mt.25:34).

Azok az emberek, akik sohasem hallottak Isten felől, nem lesznek feltámasztva azítélet napján. Ők nem tartoznak felelősséggel Istennek. Dániel könyvében olvashatjuk: „Azok közül, akik alusznak a föld porában, sokan (de nem mindenki) felébrednek majd …” (Dán.12:2).

Miért lesz itélet napja? Azért, mert a világ teremtésének kezdete óta, Isten az emberiségnek egy választási lehetőséget adott. Vagy követjük az Ő útját saját döntésünk alapján, vagy önmagunknak kedvezünk. Ez ránk is vonatkozik.

Isten kedvében járunk, amikor az Ő útjának követését választjuk. S azoknak, akik ezt teszik, ez az ígéret: „Ne félj, te kicsi nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” (Lk.12:32).

Kétségtelenül, ugye mindannyian szeretnénk majd Isten Országában lenni? A hűséges hivek már most is előretekinthetnek erre a csodálatos áldásos életre. Isten el fogja küldeni Jézus Krisztust, hogy békét hozzon ebbe a szükségeben levő világba. Ő, mint Király fog uralkodni az egész föld felett (Zsolt.72:8-11). A feltámadás és itélet után, a megváltottak segiteni fognak Jézusnak a nemzetek tanitásában. Krisztus rájuk nézve is szeretné, hogy megismerjék őt, és végül meglegyen az örök életben való örömük.

Ki az, aki ehhez fogható reménységről hallott már? Mi nem ismerünk még egy hasonlót. Ha ma Isten szolgálatában állunk, hozzá fogunk tartozni azon a napon, amikor nem lesz tőbbé halál, “… sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom …" (Jel.21:4).
“… Hála az Istennek aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!"(1Kor.15:57).