 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
J�ga �-� Anil Kumar Kamaraju |
|
|
|
Al�zatos tisztelettel borulok Bhagavan Sri Sathya Sai Baba l�tuszl�b�hoz |
|
|
| Dr�ga Fiv�reim �s N�v�reim ! |
|
|
| K�sz�net Bhagavannak, hogy a mai reggelen �jra �sszehozott benn�nket, tanulm�nyi-k�r�nkben. Szeretn�k veletek megosztani n�h�ny gondolatot a j�g�val kapcsolatban. |
|
|
| A j�g�r�l nagyon sokat besz�lnek, sokat hivatkoznak r�, sok helyen tartanak bemutat�t �s sokan gyakorolj�k. Sokan tartj�k fontosnak, hogy napi �let�kbe bevezess�k a j�ga gyakorlatokat. K�nnyen tal�lhatunk az �js�gokban j�ga tanfolyamokr�l sz�l� rekl�mokat, amelyek meg�g�rik, hogy p�nz fizet�se ellen�ben, adott id� alatt j�rtass�got adnak a j�g�ban. Megadott id�h�z k�t�tt programot javasolnak. Sokan hallottak m�r a j�g�r�l, alkottak r�la valamilyen fogalmat. Mi is tudjuk, hogy a j�g�nak k�l�nleges szerepe, jelent?s�ge van a lelki �ltben. Ugyanakkor, �szint�n sz�lva, a j�ga sok esetben �zlett� v�lt. F�lre�rtelmezik, f�lremagyar�zz�k, rosszul gyakorolj�k, sz�npadon, l�tv�nyoss�gk�nt, rekl�mk�nt. Bhagavan Baba kifejtette v�lem�ny�t a j�ga t�rgy�r�l. Vizsg�ljunk meg n�h�ny pontot ezzel kapcsolatban. |
|
|
| A j�g�t szok�s szerint, mint j�ga poz�ci�kat, �szan�kat gyakorolj�k. A poz�ci�k sz�ma igen nagy, �s ezeket rendszeresen a legfegyelmezettebb �s legszisztematikusabb m�don gyakorolj�k, a test �s az elme j�l�te �rdek�ben. Ez a k�z�ns�ges j�ga. De a j�g�nak van egy m�sik jelent�se is, egy lelki, szellemi jelent�s. A j�ga m�s �rtelemben egyes�l�st jelent a szem�lyes L�lek �s a kozmikus L�lek k�z�tt, Jivatma, Paramatma. Ez az individuum egyes�l�se az Abszol�ttal. A csepp, bindu, egyes�l�se a tengerrel, sindu. A l�lek beleolvad�sa Istenbe. A t�rgy, bimba megleli t�k�rk�p�t, t�kr�z?d�s�t, parathibimba, a t�k�rben. A t�rgy az Egyetemes L�lek, vagy Szuper szellem, m�g a t�kr�z?d�s a term�szet t�kr�ben az egy�ni l�lek. A t�k�rben kett�ss�get tal�lunk, kett�ss�get l�tunk, mintha Isten �s az ember k�l�n�ll� lenne. Isten l�tszik t�rgynak, m�g az ember, t�kr�z�d�snek, az �let t�kr�ben. A j�ga a t�k�r elt�vol�t�s�t jelenti, mi�ltal az azonoss�g felt�rul, kifejez�dik �s megtapasztalhat�. De a j�ga m�s �rtelemben meg�rdemeltet, megszolg�ltat is jelent. A legmagasabb szint� j�ga ismeri az igazi �nt, vagyis az Istent bel�l. Ez a lelki eredm�ny, ez a v�gc�l. |
|
| A Bhagavad Gita azt mondja, a j�ga az �rz�kek kontrollja, ellen�rz�se. Patanjali a J�gaszutr�ban ugyanezt mondja ki. Az �rz�kek visszavon�sa a k�ls? vil�gb�l kiz�rja a j�g�ban az �rz�ki �lvezeteket. Ez azt jelenti, hogy az embernek az �rz�kek f�l�tt k�ne maradnia. A j�ga az �rz�keken t�ll�p�st el?seg�t� elj�r�s. A j�ga teh�t nem csup�n fizikai �s elmebeli, de t�rgy�ban lelki is. |
|
|
| A Bhagavad Gita azt is mondja, hogy a j�ga a k�teless�gek teljes�t�se. A k�teless�g nem mechanikus rutin. A k�teless�g Isten. Ha ebb�l a szemsz�gb�l n�zz�k, a k�teless�g k�l�nlegess� �s jelent�ss� v�lik. Az embernek nem k�ne a k�teless�g�t elhanyagolnia. Bhagavan azt mondja, hogy k�teless�geidet szeretettel v�gezd. "A Szeretettel v�gzett k�teless�g k�v�natos." Azt mondja, ez adja az �sszes k�l�nbs�get. Megvil�g�t�sk�ppen azt mondja, hogy "A szeretet n�lk�l v�gzett k�teless�g, sz�nalmas." Bhagavan mindig kiemeli, hogy a munka szelleme nagyon fontos. A szeretettel teljes�tett munka Istenim�datba fordul. Krishna Kurunanand�nak sz�l�totta Arjun�t, ami azt jelenti, hogy "Cselekedj, dr�ga fiam !". P�ran meg tudnak menek�lni a k�teless�gt�l, m�sok nem ilyen �gyesek. Szv�mi ebben az �sszef�gg�sben azt mondja, a szolg�l� kezek szentebbek, mint az im�dkoz� ajkak. Ez�rt az embernek �szint�n �s teljes sz�vvel kell dolgoznia. A vall�s sosem ment fel a munka al�l. S�t m�g t�bb munk�t v�r el. Krishna azt mondja a Bhagavad Git�ban: minden munka, amit az ember a k�pess�geit, �gyess�g�t, szak�rtelm�t teljesen kihaszn�lva v�gez, j�ga. N�zt�k valaha is a j�g�t ebb?l a szemsz�gb�l? Sokkal hat�konyabbak �s produkt�vabbak lehet�nk, jobban hozz�j�rulhatn�nk a t�rsadalom �s a nemzet fejl�d�s�hez. A vall�soss�g nem lustas�got jelent. Kem�ny munka. Bhagavan egy l�p�ssel k�zelebb j�n, ha azt mondod, minden munka medit�ci�. A medit�ci�ra hivatkozva egy sz�kben �lsz, elfoglalva magad az elm�ddel, mely az utc�kon k�borol, de ez csup�n id�pocs�kol�s. Ehelyett valamilyen alkot� tev�kenys�get v�gezz. Ez sokkal jobb, mint a m�vi medit�ci�, amib�l hi�nyzik az �sszpontos�t�s. |
|
|
| A Bhagavad Gita azt mondja, hogy a j�ga kiegyens�lyozotts�g vagy egyforma-gondolkod�s. A j�g�nak ki k�ne ragadnia benn�nket a kett�ss�gb�l, hogy a dics�ret ne lelkes�tsen, �s a hib�ztat�s ne kedvetlen�tsen el. Az �lvezet �s f�jdalom f�l� emelked� elme kiegyens�lyozott �llapotban van. Az elme nyeres�gben, vesztes�gben legyen v�ltozatlan, mit gy�zelem, veres�g meg nem �rint, meg nem r�z, ez a kiegyens�lyozotts�g. Ez a l�nyege a teljes b�lcsess�gnek, ami az Istenbe vetett szil�rd, nem hull�mz�, nem v�ltoz� hit �s a folyamatos, �szinte lelkigyakorlat tesz elnyerhet�v�. A j�ga �ltal mindenkit egyform�n, veled egyenrang�k�nt kezelsz, szeg�nyt, gazdagot, tudatlan �s tanultat, sz�pet �s r�tat, tekint�lyest �s �tlagost. A Samathwa mag�ban foglalja ugyanannak az Istenis�gnek a meg�rt�s�t �s megtapasztal�s�t mindenben. A kozmikus Isteni alapelv, a L�lek, jelen van minden l�nyben, legyen apr� vagy hatalmas, kicsik k�zt legkisebb, hatalmasak k�zt leghatalmasabb. Ez bizonyos szempontb�l az �lland�, k�l�nbs�get nem tev� Tudatoss�g. Ez a j�ga v�gs� c�lja. Ez teljesedik be Isten meg�rt�s�ben, az Istennel val� egys�gben. Hallottuk m�r a j�g�nak ezt a megfogalmaz�s�t? Nem. Csak a test eg�szs�g��rt v�gezz�k a napi gyakorlatokat, torn�t, sportot, atl�tik�t. Ezeket nem lehet j�g�nak nevezni. |
|
| Senki sem l�tezhet cselekv�s n�lk�l. T�nylegesen a cselekv�shez, az embert a sz�let�s kapcsolja. Ha alszunk, akkor is l�legz�nk, v�r�nk kering, sz�v�nk dobog. Ezek olyan cselekv�sek, amik nem ig�nyelnek k�l�n er�fesz�t�st. A szem�lyes, szoci�lis, politikai tev�kenys�gek �nk�ntesek, melyek er�fesz�t�ssel j�rnak, de ezeket mechanikusan v�gezz�k. Mindezt �nz� c�llal. Bhagavan azt mondta, hogy mindent �n�rdekb�l tesz�nk. Nincs m�s gondolatunk, csak �nmagunk. De l�teznek �nzetlen tettek, az egyetemes j�l�t�rt. Szolg�lat �s odaad�s magasabb c�lb�l, mint szem�lyes �rdekb�l. Minden, amit elk�telezetts�gb�l, felaj�nl�sb�l tesz�nk, j�g�v� v�lik. Ezt a cselekv�st Karma j�g�nak nevezik. Ez az Istenhez tetteken kereszt�l vezet� �t. �ltal�nos �rtelemben az emberi cselekv�s, verseng�s, m�g a Karma-j�ga nem verseng�s. A vil�gi tettek c�lja a st�tus, poz�ci�, elismer�s, m�g a Karma-j�ga tiszt�n szellemi, lelki. A fizikai cselekv�s �tal�ban azzal a k�vetkezm�nnyel j�r, hogy len�zel m�sokat, vagy magasabb rend�nek �rzed magad, de a Karma j�ga el�gedetts�get ad, egy j�les� boldog �rz�st. A Karma j�ga m�g al�zatosabb�, engedelmesebb� �s egyszer�bb� tesz. Az emberi er�fesz�t�sekben nyeres�gre tartasz ig�nyt, m�g a Karma j�g�ban tetteid gy�m�lcs�t h�l�san Istennek adod. Egy mondatba �sszefoglalva, a szellemi cselekv�s - Karma j�ga. |
|
|
| Hallottunk a Bhakti j�g�r�l is. Az Isten ir�nt �rzett intenz�v, er�s szeretet a Bhakti, vagy �h�tat. A h�v� minden tett�re �gy tekint, mint Istennek aj�nlottra. Minden munka Istenim�dat. Minden tett�t �gy ir�ny�tja, hogy Isten k�zel�ben lehessen. Minden feladat egy l�p�s el�re sz�m�ra, az Istenis�g fel�. Minden feladat Isten fel� viszi. Mindent lelkigyakorlatnak fog fel. A Bhakti j�g�nak t�bb fajt�ja van. N�h�nyan �rdekb�l, vagyon�rt, fizikai tulajdon�rt im�dkoznak Istenhez �s vannak, akik megszabadul�s�rt. �k valamit elv�rnak cser�be. Nem �nzetlen odaad�s, amikor a sz�ks�g idej�n im�dkozunk. A k�v�ns�gok �s sz�ks�gletek f�l� emelked� odaad�s a val�di odaad�s. |
|
|
| �rdekes megjegyezni Bhagavan megfigyel�s�t. Az ember k�pes szeretni egy, kett�, vagy n�h�ny embert; de ha mag�v� a szeretett� v�lsz, mindenkit k�pes vagy szeretni. Az odaad�s nem felsz�nes. Olyan m�ly, mint az �ce�n. Az odaad�s megalapozza az emberek testv�ris�g�t, �s nyomat�kot ad Isten atyas�g�nak. Szeretsz, csup�n a szeretet�rt mag��rt. Bhagavan arra int, szeress mindent, szolg�lj mindent. Egyszer�s�g, �n�tad�s, al�zat, �nfel�ldoz�s, elk�telezetts�g, az �n hi�nya, k�szen �ll�s arra, hogy mindent elfogadjunk, ahogy j�n, ezek a h�v� tulajdons�gai. Ez a Bhakti j�ga. A nyilv�noss�g, a vil�gi h�vs�gok, l�tv�nyoss�g, magamutogat�s, h�rn�v, dics�s�g, elismer�s-v�gy id�nk�nt belopakodhat a h�v� sz�v�be, de ha az odaad�s Bhakti j�g�v� v�lik, a h�v� e korl�tok f�l� emelkedik, mert a j�ga, egyes�l�s Istennel, semmi m�s. Ha Isten a Mester �letedben, nem kell agg�dnod, szoronganod, tan�cstalanak lenned, semmi miatt. |
|
| A gyermek nem f�l anyja �l�ben. Ugyan�gy van a h�v� is. Ez a Bhakti j�ga. Ha egy h�v�t dics�rsz az�rt, amit v�ghezvitt, � az �rdemet �tadja Bhagavannak. Isten k�l�nb�z� m�dokon teszi pr�b�ra h�veit. Erre egy p�lda, ha pr�bat�telek�nt, a h�v� elvesz�ti l�t�s�t. Isten pr�b�ra teszi a h�v�t, hogy �llhatatos marad-e hit�ben �gy is. Ha igen, �gy igazi Bhakti j�gi. |
|
| Az ember megpr�b�l tud�st szerezni. E tud�s eredm�nyek�nt uralmat szerez a term�szet f�l�tt. Az �t elemet szoci�lis beruh�z�sokra, nagy k�z�ss�gi feladatokra hasznos�tja. A f�ny�z�s, k�nyelem, sz�ll�t�s, kommunik�ci�, mez�gazdas�g, �lt�zk�d�s mind a tud�sb�l k�vetkezik. A tudom�nyos tal�lm�nyok, kutat�sok, k�s�rletek mind erre ir�nyulnak. Hab�r a birtokl�si v�gy, az �n, a b�szkes�g mind �nk�zpont�v�, kimondottan �nz�v�, fennh�j�z�v�, h�l�tlann�, �s a term�szet kizs�km�nyol�j�v� teszi. Uralkodni akar m�sok f�l�tt, �s meg akarja alapozni saj�t fens�bbs�g�t. Az ilyen tudom�ny az eg�sz emberi faj sz�m�ra fenyeget�st jelent. Hirosima �s Nagaszaki eml�ke �l, ami a legnagyobb csap�s volt az emberis�gre. |
|
| Ma az �zemek technol�gi�ja olyan k�rokat okoz, hogy az iv�v�z �s a leveg�, aggaszt� m�rt�kben fert�z�d�tt. Ez az emberi tud�s m�sik oldala. De a tud�s szak�rtelemmel p�rosodva kiegyens�lyoz�dik, k�l�nben gyilkoss� v�lik. Az apr�l�kos tud�s, a magas-szint� tud�s �nmag�ban nem seg�t, ha az ember nem rendelkezik �ltal�nos tud�ssal, �s m�g ink�bb gyakorlati tud�ssal. Bhagavan Baba azt mondja, "A tud�s v�ge a szeretet". A b�k�t �s a testv�ris�get k�ne el�mozd�tani. Egyetemes biztons�got, v�detts�get k�ne biztos�tani a tudom�ny �ltal. A tud�s, ami �nzetlen, ami a szereteten alapszik, ami az egy�ttm�k�d�st seg�ti el�, ami szolg�latra ir�nyul �s �nfel�ldoz�shoz vezet Jnana j�g�v� alakul. A tud�s, ami k�l�nbs�get tesz, helyes �s helytelen, j� �s rossz, m�land� �s �lland�, erk�lcs�s �s erk�lcstelen k�zt, b�lcsess�gg� v�lik. Ez a Jnana j�ga. Ez form�lja az igaz embert, �s felemeli �t az Isteni tudatoss�g szintj�re. A Jnana j�ga a lemond�s els�dleges oka. Ez nem enged lesz�llni az �llati szintre, az er�szak, harag, f�lt�kenys�g, gy�l�let szintj�re. A Gita azt mondja, hogy ez az egyetlen �t, ami a megszabadul�shoz vezet. Arr�l besz�lve, hogy mi a j�ga, a Karma j�ga, Bhakti j�ga �s a Jnana j�ga sz�les lehet?s�gei t�rulnak el�nk. Bhagavan egyszer azt mondta, hogy a csal�d �s a tulajdon elhagy�sa, �s az elvonul�s az erd�be nem j�ga. Az embernek a rossz k�v�ns�gokkal, v�gyakkal kell felhagynia. Ez az a j�ga, ami �sszhangban �ll Bhagavannal. |
|
| Ezt a p�r gondolatot egy t�rt�nettel z�rn�m le. Kor�bban, mikor egyszer Bhagavan Bangalor�ban, Whitefieldben volt, k�t tanult ember j�tt Hozz� l�togat�ba. Az egyik kiv�l� tud�s volt, n�v szerint Sri Bapatla Hanumantha Rao, m�g a m�sik a tan�tv�nya, Sri Podili Viswanatha Sarma. Bhagavan feltett egy k�rd�st: Mi a j�ga? �k megv�laszolt�k, ahogy gondolt�k. V�g�l, Sri Viswanatha Sarma azt mondta: Bhagavan ! Az hogy a Te t�rsas�godban vagyunk, az a j�ga. Mi m�s is lehetne? Bhagavan erre �gy sz�lt "Igen, igen" Itt a j�ga �jabb jelent�st vesz, nevezetesen - j� szerencse, megszolg�lt adom�ny jelent�st. Mi abban a szerencs�ben r�szes�lt�nk, hogy kort�rsai lehet�nk korunk Avat�r�nak, Bhagavan Sri Sathya Sai Bab�nak. Ez val�di j�ga. Elj�nni megismerni �t, a k�zel�ben lenni, besz�lni Vele, �s abban az �ld�sban r�szes�lni, hogy t�rsulhatunk az Isteni k�ldet�shez, ez a j�ga. Ez nem mindennapi lehet�s�g az �letben. Ez Isten b�s�ges �ld�s�nak Kegyelme. |
|
|
| Folytassuk e j�g�t �s im�dkozzunk Bhagavanhoz, hogy �ldjon meg benn�nket igaz meg�rt�ssel, �s a j�ga helyes gyakorl�s�val. |
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
| [email protected] |
|
|
|
|
|