 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
A te�scs�sze |
|
|
|
|
|
| Volt egy h�zasp�r, akik szok�s szerint elmentek Angli�ba, hogy vegyenek valamit a gy�ny�r� boltokban. �pp a 25. h�zass�gi �vfordul�juk volt. Mindketten szerett�k az antik t�rgyakat, ker�mi�kat, k�l�n�sen a te�scs�sz�ket. |
|
|
| Egy nap az egyik ker�mia �zletben megl�ttak egy sz�p te�scs�sz�t. |
|
|
| A f�rj nyomban megk�rte az elad�t: |
|
|
| - Meg szabad n�znem azt a cs�sz�t? M�g sosem l�ttam ennyire sz�pet. |
|
|
| Ahoga a kez�be vette, �s csod�lva n�zte, a cs�sze - legnagyobb meglepet�s�re - megsz�lalt : |
|
|
| - Nem �rted, hogy lehetek ennyire sz�p? |
|
|
| Tudod, Nem voltam mindig te�scs�sze. Volt id�, amikor csak v�r�s f�ld voltam, agyagnak neveztek. Mesterem ki�sott, megdolgozott, �sszelap�tott, meggy�rt �jra �s �jra, hogy �v�lt�ttem f�jdalmamban : |
|
|
| - Hagyj b�k�n! - kiab�ltam, de csak mosolygott, �s �gy sz�lt : |
|
|
| - M�g nem. |
|
|
| Azt�n egy gyorsan forg� korongra helyezett �s �n hirtelen csak forogtam, forogtam, forogtam, k�rbe-k�rbe. |
|
|
| - �ll�tsd meg! Sz�d�l�k! - kiab�ltam, de a Mester csak ingatta a fej�t, �s azt mondta : |
|
|
| - M�g nem.� |
|
|
| Azt�n betett a kemenc�be. Sosem �reztem olyan forr�s�got ! Csod�lkoztam, mi�rt akar meg�getni. Sikoltottam. Kopogtam az ajt�n. L�thattam a Mestert az �vegen �t, �s leolvastam ajk�r�l, mik�zben a fej�t r�zta : |
|
|
| - M�g nem. |
|
|
| V�g�l az ajt� kiny�lt, a polcra tett, �s h�lni kezdtem. |
|
|
| - �gy m�r jobb. - mondtam. |
|
|
| Azt�n minden�tt befestett engem. A fest�k szaga rettenetes volt. |
|
|
| Undorodtam t�le. |
|
|
| - Hagyd abba! Hagyd abba! - ki�ltottam. De csak ingatta a fej�t : |
|
|
| - M�g nem. |
|
|
| Azt�n hirtelen �jra visszatett a kemenc�be. Nem ugyanabba, mint el�sz�r. |
|
|
| Ez k�tszer olyan forr� volt, �s �n �gy �reztem, megfulladok. |
|
|
| K�ny�r�gtem, sikoltoztam, s�rtam. K�zben l�ttam, amint |
|
|
| r�zza a fej�t �s azt mondja : |
|
|
| - M�g nem vehetlek ki. |
|
|
| Tudtam, nincs t�bb� rem�ny. V�gem van. K�sz voltam r�, hogy v�gleg feladjam. |
|
|
| De akkor kiny�lt az ajt�, a Mester kivett, �s �jra a polcra tett. |
|
|
| Egy �r�val k�s�bb el�m �ll�tott egy t�kr�t �s azt mondta : |
|
|
| - N�zd meg magad. - amikor a t�k�rbe n�ztem, alig hittem a szememnek : |
|
|
| - Ez nem �n vagyok, ez nem lehetek �n..., ez gy�ny�r�! Gy�ny�r� vagyok! |
|
|
| - Szeretn�m, ha eml�kezn�l r� - mondta -, |
|
|
| - tudom, hogy f�jt, amikor gy�rtalak, gy�m�sz�ltelek, de ha nem teszem, kisz�radsz. Tudom, hogy sz�d�lt�l, amikor a korongon forgattalak, de ha meg�ll�tom a korongot, sz�tmorzsol�dsz. Tudom, hogy f�jdalmasan, elviselhetetlen�l forr� volt a kemenc�ben, �s nem tudtad elfogadni, hogy oda tettelek, de ha nem teszem, megrepedsz. Tudom, hogy rettenetes volt a szag, amikor m�zzal bevontalak �s befestettelek, de ha nem teszem, akkor sohasem er?s�dsz meg, �s nem tal�lsz sz�nt az �letedben. �s ha nem teszlek �jra vissza a m�sik kemenc�be, nem �lt�l volna sok�ig, mert nem lenn�l el�g er�s. Most befejeztelek. Olyan vagy , amilyennek el�sz�r elk�pzeltelek, mikor a munk�hoz hozz�fogtam.�� |
|
|
|
 |
|
|
| Ez az �let bar�taim. Az �n �letem, �s a Tied. N�h�nyan a kemenc�ben vagyunk, �v�ltve, sikoltva: 'Engedj ki!'. N�h�nyan �pp szinesed�nk, �s ez kellemetlen, meg�r�t. N�h�nyan k�rbe forgunk, �s nem tudjuk hol vagyunk. Azt k�rdezz�k: 'Mi t�rt�nik? Minden olyan zavaros.', �s a Mester csak n�z �s azt mondja: 'M�g nem vagy k�sz, m�g nem...'. De mi L�tjuk �t, �s b�zunk Benne. |
|
|
|
|
|
|
ramanes |
|
|