Magyar Hirlap vom 15. Feb. 2000

Szilágyi A. János, Forró Evelyn

A kormány mai ülésén tárgyalja meg a cianidszennyezõdés kárainak felmérésérõl, illetve a rehabilitációs programról szóló elõterjesztést. Információink szerint a Fidesz vezetõi ragaszkodnak ahhoz, hogy kormánybiztos hangolja össze a szennyezés utóhatásaival kapcsolatos munkálatokat. A környezetvédelmi miniszter erre a feladatra tegnap Müller Tibort nevezte ki miniszteri biztossá. Szakértõk körében meglepetést jeltett, hogy nem természetvédõt, hanem a Hortobágyi Halgazdaság Rt. egyik igazgatósági tagját jelölte koordinátorrá Pepó.

A nyár vége elõtt nem várható, hogy a szakemberek öszszegzõ jelentést adjanak a tiszai cianidszennyezõdés okozta pusztulás mértékérõl - mondta lapunknak Tardy János, a környezetvédelmi tárca Természetvédelmi Hivatalának (TVH) elnöke. Tardy hozzátette: az már most nyivánvaló, ökológiai katasztrófa történt. A károk felmérése a következõ hetek legfontosabb feladata. Senkit ne tévesszen meg, ha a halpusztulás csökkenõ mértékérõl érkeznek híradások. A neheze csak most következik. Az igazán romboló folyamatok nem látványosak - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a cianid mellett nehézfémek - ólom, cink, réz - is bekerültek a folyóba. Míg a cianid döntõ része a folyó sodrásával távozott a mederbõl, a nehézfémek a vízben feldúsulva, illetve az iszapban lerakódva idõzített bombaként ketyegnek. Az elsõ alaposabb elemzések is nehezen jóvátehetõ tragédiára utalnak. Lónyánál, a Felsõ-Tiszán vett vízmintákban nem találták nyomát alacsonyabb rendû élõlényeknek. Ezek kipusztulása a tápláléklánc megszakadását jelentené. Amennyiben az iszapban sem maradtak meg a halállomány táplálékául szolgáló élõlények, semmi értelme nincs a halak visszatelepítésének - fogalmazott Tardy János. A TVH vezetõje elmondta: a mérgezési folyamat kiterjedését, a tápláléklánc megbomlását jelzi, hogy az elsõsorban a halakból élõ 20 fõs rétisas-populációból már két példány elhullott.
A külföldi tapasztalatok megismerésére Tardy János napokon belül felveszi a kapcsolatot a világ legjelentõsebb természetvédelmi szervezeteivel. A múltban folyókon (a '80-as évek elején a Rajnán) is elõfordultak a tiszaihoz hasonló tragédiák. A külföldi kapcsolatok erõsítése azért is elkerülhetetlen, mert a tiszai szennyezés több nemzetközi ökológiai egyezményt - a vizes élõhelyekrõl szóló ramsarit, a vadon élõ vándorló állatok védelmérõl szóló bonnit, a biodiverzitás megõrzésérõl szóló rióit - is sért.
Az élõvilág mellett a Tisza menti lakosságot is beláthatatlan következményekkel sújthatja az ökológiai katasztrófa. Az elmúlt években százmilliókat ruháztak be a folyó mentén a halászatba, horgászatba, a turizmusba.
A tiszai ciánszennyezõdés sújtotta területeknek nyújtható segítségrõl tanácskozott hétfõn a kisgazda parlamenti frakció vezetõivel Torgyán József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Megállapodás született arról, hogy a miniszter a közeljövõben szakmai tanácskozáson tájékoztatja a Tisza és a Szamos menti települések polgármestereit, milyen segítséget várhatnak a ciánszennyezõdés által érintett helységek. Elképzelhetõ, hogy a kisgazdák javaslatára, a tragédia kapcsán rendkívüli országgyûlési ad hoc bizottság alakul a napokban.
Csak a Tisza-tavon megközelítõleg 40 ezer horgászengedély van érvényben - tudtuk meg Fûrész Györgytõl, a horgászszövetség (Mohosz) osztályvezetõjétõl. Szeretnék újraindítani a horgászatot a Tisza-tóban, legalább az idény második felében. Ennek érdekében meg kívánják vizsgáltatni a tó halállományának állapotát. Bizakodásra ad okot, hogy a zsilipek lezárásával az elõzetes felmérések szerint sikerült megkímélni a ciántól a tározótérnek a folyómedertõl elkülönült részeit.
A hobbisták mellett mintegy 400 halász vesztette el a Tiszán megélhetési forrását. Orosz Sándor, az Országgyûlés mezõgazdasági bizottságának alelnöke, a Haltermelõk Országos Szövetségének igazgatója szerint számukra némi reményt jelentene, ha részt vehetnének a rehabilitációs programban, és a foglalkoztatási alapokból kapnának támogatást.
A következõ hetekben a Természetvédelmi Hivatal szakértõire vár a legfontosabb feladat. Ezért is váltott ki meglepetést, hogy nem a TVH vagy a felügyelete alatt álló nemzeti park igazgatóságok munkatársai közül nevezett ki miniszteri biztost Pepó Pál. Müller Tibor jelenleg a környezetvédelmi miniszter által felügyelt Hortobágyi Halgazdaság Rt. igazgatósági tagja. Kinevezése azt sejteti, hogy Pepó a rehabilitáció kapcsán a haltelepítésekkel a Hortobágyi Halgazdaság Rt.-t kívánja helyzetbe hozni.

Uniós regionális keret kellene

Martonyi János külügyminiszter levélben tájékoztatta Gunther Verheugent, az Európai Bizottság bõvítési biztosát a tiszai ciánszennyezés okozta környezeti katasztrófa következményeinek kezelésérõl és az eredeti állapot visszaállításáról. A tárca szóvivõje elmondta: a levelet Gottfried Péter integrációs államtitkár tegnap adta át az Európai Bizottság itteni képviselõjének. Martonyi a levélben megerõsítette azt a kérést - amelyet korábban a Bizottság alelnökének már szóban is jelzett, hogy Magyarország számít az Európai Unió segítségére. Ez kétféle lehet; szakértelem, valamint pénzügyi segítségnyújtás - mondta Horváth Gábor. Emlékeztetett arra, hogy Brüsszelben már tájékoztattuk az Európai Uniót, Katona Kálmán közlekedési és Martonyi János külügyminiszter Budapesten pedig az EU Bizottság alelnökét. A Külügy szerint jó lenne, ha az unió ösztönözné regionális keret kialakítását, amely ilyen környezeti károk rendezésére, a jogi rendelkezések meghozására szolgálna. Horváth Gábor hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia folyamatosan tájékoztatja a nemzetközi szervezeteket, így már megkereste az Európa Tanácsot, az ENSZ környezetvédelmi programját, hamarosan tájékoztatja az OECD-t és a Duna Bizottságot is. Lapunknak arra a kérdésére, hogy egyeztetünk-e Jugoszláviával, és esetleg közösen fordulunk kártérítésért Romániához, a szóvivõ azt mondta, Romániával "mûködik a kétoldalú konzultáció mechanizmusa", ami Jugoszláviát illeti, a magyar illetékesek idõben és részletesen tájékoztatták az ottani hatóságokat a fejleményekrõl.

Csernobil II.

"Megkeserítheti" az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat Románia számára a ciánszennyezés, amely a mellékágakból kijutva immár Európa egyik legfontosabb folyójában, a Dunában pusztít - írta tegnap csaknem háromflekkes bukaresti keltezésû jelentésében a Reuters. "Az incidens nagyon is zavarbaejtõ Románia számára, hiszen szeretne megszabadulni attól a kétes hírnévtõl, amely szerint õ a legnagyobb posztkommunista környezetszennyezõ a térségben" - írta a hírügynökség. A Reuters azt írta, hogy Nagybányán megkezdõdtek a magyar-román tárgyalások a cianidszennyezõdés miatti kártérítésrõl és Pepó Pál, valamint Anton Vlad román államtitkár látogatást tesz az Aurul SA "aranymosodában", amely részben ausztráliai tulajdonban van. Az Esmeralda Exploration közölte, hogy rövidesen Romániába repül egy ausztráliai környezetvédõ szakértõi csoport, bebizonyítandó az ausztráliai vállalat ártatlanságát. Magyarország még csak most kezdi felmérni a károkat, amelyeket "Csernobil után a legnagyobb ökológiai katasztrófa okozott Európában".