�s form�lta az �r Isten az embert, por a term�f�ldr�l, orr�ba �l� leheletet f�jt; �s az ember �l� l�nny� lett. Gen 2, 7. �gy hangzik saj�t ford�t�sban az ember teremt�s�r�l r�szletesen h�rt ad� Igeszakasz. Ezt eg�sz�ti ki az I. fejezet 27. vers�ben h�rad�s, ahol azt olvassuk, hogy az �risten saj�t k�p�re �s hasonlatoss�g�ra (celem) teremtette (bara) az embert. Az els� r�szben tal�lhat� Igeszakaszt �gy ford�thatjuk: �s megteremtette Elohim az embert, a saj�t mint�j�ra (hasonlatoss�g�ra), Elohimhoz hasonl�v� teremtette �t; f�rfiv� �s asszonny� teremtette �ket.
A Szent�r�s eme egyszer� szavai nem el�g�tettek ki minden tud�si becsv�gyat. Az ember megpr�b�lta megfogalmazni saj�t maga sz�m�ra azt, amire kiv�ncsi volt. El�sz�r felt�telezett, azut�n bizony�t�kokat keresett. Ah�ny felt�telez�, annyi felt�telez�s. Nem jutottak egyess�gre. Viszont eljutottak addig, hogy egy sz�p napon hazamegy M�ricka az iskol�b�l, �s �gy sz�l: �desap�m! Ma azt tanultuk, hogy majomb�l sz�rmazik az ember. Mire az apja: Lehet fiam, hogy te igen, de �n nem.
Jelen dolgozatban az antropogenezisre adott v�laszok k�z�l fogunk n�h�nyat megvizsg�lni. Az meglehet�sen kusza �tsz�vev�nyt h�rom �gra osztjuk: az elfogult evolucionist�k, a kre�ci� �s evol�ci� aurea mediocritas-�t j�r�k �s a konzervat�v evangelik�lok �ll�spontjait vizsg�ljuk meg.
Transzformizmus: Evolutio versus creatio.
Az �l� fajok k�z�tt geneal�giai kapcsolat �ll fenn. A bioszf�ra gazdags�g�t biztos�t� t�pusok fokozatosan jelentek meg, mindegyik�k az el�z�b�l j�tt l�tre �talakul�ssal.
�gy hangzik di�h�jban a transzformizmus alapt�tele. E szerint az evol�ci� egyetlen �l� anyagot hozott l�tre, melyb�l kifejl�d�tt, kiindult minden �let. Az evolucionista iskola megalap�t�ja, Charles Darwin a k�vetkez� tant�telt �ll�totta fel:
A n�v�nyek �s �llatok kialakul�s�t nem egy teleologikus elvek szerint m�k�d� isteni �rtelem ir�ny�totta, hanem egy teljesen mechanikus elv, az �leter�sebb egyedek t�l�l�s�nek elve. A reprodukt�v k�rforg�s el�rehaladt�val a k�vetkez� gener�ci� igen kis m�rt�kben, de m�r elt�r az el�z�t�l. Hossz� id� eltelt�vel azut�n � t�bb ezer nemzed�k m�lva � az elt�r�s t�bb� kev�sb� �lland�sul �s tov�bb �r�kl�dik az ut�dokra. Az �j tulajdons�gok vari�ci�k vagy alfajok kialakul�s�t seg�tik el�, m�gnem teljesen �j fajok jelennek meg. Azokat az egyedeket, amelyek rendelkeznek ezekkel a tulajdons�gokkal, maguk a tulajdons�gok tett�k k�pess� arra, hogy a k�rnyezettel folytatott sz�ntelen k�zdelemb�l gy�ztesen ker�ljenek ki. ezzel szemben azok a fajok, melyek az �ltaluk kifejlesztett saj�toss�gok �ltal nem el�ny�s, hanem h�tr�nyos helyzetbe ker�ltek versenyt�rsaikkal szemben, term�szetesen lassacsk�n kihaltak. Ily m�don csak azok a fajok maradtak fenn �s er�s�dtek meg, amelyek a leg�letreval�bbak voltak. Az alacsonyabbrend� �s egyszer�bb fajok fokozatosan fejlettebb �s �sszetettebb fajokk� alakultak, am�g v�g�l megjelent a Homo sapiens, a term�szetes kiv�laszt�d�s cs�csterm�ke � felt�telezhet�en az�rt, mert az ember a leg�leter�sebb �s � k�pes a legjobban alkalmazkodni a k�rnyezet�hez.
Arra a k�rd�sre viszont, hogy mint keletkezett az �l� anyag, a k�vetkez� v�laszt adja: �Enn�lfogva az anal�gi�kb�l arra kell k�vetkeztetnem, hogy a f�ld�n valaha is �lt, �sszes szerves l�ny val�sz�n�leg egy primit�v form�b�l fejl�d�tt ki, amelybe el�sz�r az Alkot� lehelt �letet�. V�lasza teh�t hasonl� a deizmus v�lasz�hoz.
Darwin nyom�n indult el tud�sok �s tud�skod�k hossz� sora megfejteni azt, hogy ki/mi lehetett az ember �se. Csontmaradv�nyokat tal�ltak, k�pzelet�k szerint kieg�sz�tett�k, �s �me: megvan az ember �se. M�sik leletmaradv�ny m�g r�gibb. �me: az ember �s az �llat, vagy az emberszab�s� majom k�z�s �se.
A mai tudom�nyos �ll�spont nagyj�b�l a k�vetkez� :
Az emberr� v�l�s kulcsesem�nye � Coppens szerint �a Rift v�lgy�nek les�llyed�se, melynek k�vetkezt�ben Kelet-Afrika �ghajlata sokkal sz�razabb� v�lt. Ennek a v�ltoz�snak k�vetkezt�ben a Nyugat-afrikai nedves �ghajlat� erd�s�g a nagy afrikai majmok otthona lett, keleten pedig az elz�rts�g �s a szelekt�v nyom�s hat�s�ra elindult az emberr� v�l�s hossz� folyamata.
A Homo csal�d els� k�pvisel�i az Australopithecusok. Coppens el�-Ausrtralopitechusnak tekinti azt a kb. 20 �ves emberszab�s� f�eml�st, melynek k�t l�bon j�r�sa m�s, mint az ember�. �k m�r f�legyenesedve j�rtak, agykopony�juk t�rfogata kb. 500 cm3 volt. Kezdetleges szersz�mokat haszn�ltak, ink�bb amolyan t�r�keny fajta voltak. Nev�k jelent�se d�li majom. Vel�k szinte egy id�ben, az �szaki vid�keken (Kelet-K�na) alakultak ki a Gigantopithecusok. Ez ink�bb a robosztus fajt�hoz tart�zott.
Ezt k�vette a Homo csal�d els� kimondottan ezt a nevet visel� tagja, a Homo habilis. Nev�nek jelent�se: �gyes ember. Maradv�nyait 1960-ban �stak ki Tanz�ni�ban, �s 1964-ben keresztelt�k el. Magass�ga 130-140 cm, agykopony�j�nak t�rfogata kb. 800 cm3. Hogy mikor jelent meg, a v�lem�nyek megoszlanak. A tud�sok z�me 2200000 �vvel ezel�ttre dat�lja, Yves Coppens szerint pedig, m�r 4000000 �vvel ezel�tti id�szakokb�l lehet az ��gyes emberr�l� besz�lni. Megk�zel�t�leg 700000 �vig maradt fenn.
Ezut�n hozz�vet�legesen 1000000 �ven kereszt�l a Homo erectus kora tartott. Nev�nek jelent�se felegyenesedett ember. Agykopony�j�nak t�rfogata kb. 1225 cm3-re n�tt, noha homlokcsontja m�g sokkal sz�kebb volt, mint a k�s�bbi Homo sapiens�. Ismerte a t�zet, alg�kb�l fekhelyet, farkasb�rb�l takar�t k�sz�tett, vall�sos �let�r�l semmit nem tudunk. M�s neve Pithecanthropus erectus, dr. E. Dubois � � t�rta fel ezt a fajt�t a J�va sziget�n � szerint a prehominid�k csal�dj�ba tart�zik, f�l�ton az emberszab�s� majmok �s a homo sapiens k�z�tt. Ugyanebbe a csal�dba tart�zik a Sinanthropus pekingensis, melyet K�n�ban t�rtak fel, valamint az Atlanthropus �s a tautaveli el�ember is. Ez ut�bbi kett�t Henry de Lumley t�rta fel, korukat megk�zel�t�leg 1,5 - 2 milli� �vre becs�lik.
A homo sapiens neanderthalis 200000 � 75000 �vvel ezel�tt �lhetett. Anat�miai fel�p�t�se: 1700 cm3-s agykoponya, kiemelked� szem�ld�keresz, h�trany�l� homlok �s �ll. Halottait eltemette, okker �s m�lyvasz�n� anyagot sz�rt re�juk, k�vetkez�sk�ppen m�r volt valamilyen vall�sos �lete.
Megk�zel�t�leg 50000 - 30000 �ves a vele rokon Cr�-Magnon-i ember. Alkatilag nem k�l�nb�z�tt a modern embert�l. Ez m�r a sapiens sapiens csal�d tagja. M�v�szeti alkot�sai a mienkhez k�zel �ll� lelki alkatra utalnak. Szobrai, festm�nyei, temetkez�si szok�sai vall�sos �let�r�l �rulkodnak.
A �mi� emberis�g�nk 10000 � 12000 �vvel ezel�tt, a neolitikumban kezd�d�tt. A kor kult�r�j�hoz, az �llatteny�szt�shez, a f�ldm�vel�shez �s a f�mfeldolgoz�shoz k�t�dik.
Ez a mai tudom�ny �hivatalos� �ll�spontja. Az �sembersk�la enn�l sokkal szerte�gaz�bb. A vit�k ma is folynak, egyik paleantropol�gus a m�sikkal verseng. �jabb �s �jabb leletekkel �llnak el�, �s ne feledj�k, j� n�h�ny hamis�t�sra is napf�ny der�lt.
Creatio & evolutio
A tudom�nyos �ll�spont k�pvisel�inek egy r�sze kiz�rja ebb�l a folyamatb�l a Szent�r�st, m�s r�sze pedig megpr�b�lja �sszeegyeztetni az evol�ci�t a Szent�r�s bizonys�gt�tel�vel. Ennek a tud�scsoportnak a k�pvisel�je Reinhard Junker , n�met biol�gus. Ennek a az �ll�spontnak a k�pvisel�i di�h�jban a k�vetkez�ket �ll�tj�k: megmarad ugyan a fent eml�tett transzformista � evolucionista modell, csak �ppen nem a �term�szetes kiv�laszt�s� k�vetkezm�nye az, hogy b�rmelyik archanthropus Homo sapiens sapienss� v�lt, hanem Isten munk�ja, ugyanis Isten az embert � mindegy, hogy milyen alakban � alkalmazkod�nak teremtette, �s a k�rnyezeti nyom�s hat�s�ra v�lt azz�, ami. Mindezt azonban Isten fel�gyelte. Egyes tud�saik ebb�l az evol�ci�s modellb�l kiz�rnak n�h�ny emberfajt�t, �s csak bizonyos krit�riumok alapj�n fogadj�k el b�rmelyik el�embert embernek.
Ugyanitt ker�l sorra a k�l�nb�z� felekezetek �ll�spontj�nak a bemutat�s�ra.
A r�mai katolikus egyh�z �ll�sfoglal�s�nak a t�rt�net�ben h�rom szakaszt kell megk�l�nb�ztetn�nk. 1. A P�pai Biblikus Bizotts�g 1909-ben kiadott, Unitas Generis Humanis kezdet� encikli�ja szerint a Szent�r�s sensus literalis historicus-�t nem lehet feladni a kereszt�ny hit l�nyegi k�rosod�sa n�lk�l. 2. 1950-ben XII. Pius elfogadja, hogy a test ak�r evol�ci� �tj�n is l�trej�hetett, viszont: ez ne relativiz�lja az eredend� b�n egyetemess�g�nek a gondolat�t, �s a lelket Isten k�zvetlen�l teremti. 3. A II. Vatik�ni zsinat: �a teremt�s nem fel�p�t�s, hanem alapoz�s�ez�rt nem �llhat a fejl�d�s mellett, vagy helyett, vagy vele szemben, hanem a fejl�d�s m�g�tt �ll, mint az a transzcendent�lis f�lt�tel, ami lehet�v� teszi a fejl�d�st.� E mell� m�g hozz�tehetj�k a II. Vaticanum szavait: �Isten a transzcendens alapja, lehet�s�gi felt�tele annak a fejl�d�snek, amelynek sor�n az emberi �let l�trej�tt.�
Protest�ns vonatkoz�sban nem besz�lhet�nk egys�ges �ll�spontr�l, hanem sokkal ink�bb az egyes teol�gusok v�lem�nyeir�l. Visky B�la eml�tett tanulm�ny�ban azt olvassuk, hogy ezek a v�lem�nyek megegyeznek. Heinrich Ott szavaival magyar�zza: �a darwini evolucionista te�ria �s a bibliai teremt�sk�pzet nem �ll egym�ssal ellent�tben. Egyr�szt a hatnapos teremt�sk�pzetet r�gen t�lhaladta a fejl�d�s vil�gk�pe, m�sr�szt vil�gos, hogy a bibliai vil�gk�p nem k�telez� r�nk n�zve. Sokkal ink�bb d�nt� a bibliai vil�g�rtelmez�s, mely a val�s�ghoz val� alap-be�ll�totts�got jelenti. Ez pedig maga a teremt�s hite magunkra �s az eg�sz val�s�gra vonatkoz�lag, melyet semmif�le term�szettudom�nyi �s term�szett�rt�neti elk�pzel�s, hipot�zis nem vonhat k�ts�gbe. Az ember istenk�p�s�ge sem term�szettudom�nyi te�ria, sokkal ink�bb az ember val�s�g�nak az alap�rtelmez�se.� A XX. Sz�zad els� fel�ben munk�lkod� konzervat�vnak sz�m�t� teol�gusok szerint is a kre�ci� elm�lete nem z�rja ki az evol�ci�t. A kereszty�n �rtelemben felfogott evol�ci� nem fejl�d�s, hanem fejleszt�s.
A g�r�gkeleti ortodox teol�gi�t �rintetlen�l hagyta a felvil�gosod�s szele. �gy teh�t nem kellett t�p�dnie azok f�l�tt a gy�tr� k�rd�sek f�l�tt, melyek oly sok� k�nozt�k a nyugati teol�gi�t. Ez a probl�ma nem l�tezik sz�m�ra, e helyett arr�l elm�lkednek, hogy mennyi id�t �lhetett �d�m a paradicsomban.
A neoprotest�ns �s metodista teol�gia fundamentalista k�rei jelentik a kereszty�ns�g v�d�b�sty�j�t. Tudom�sul veszik a tudom�nyos kutat�s eredm�nyeit, viszont levont k�vetkeztet�s�k teljesen kiz�rja az evol�ci� elm�let�t.
Creatio versus evolutio
Evangelik�l k�r�kben a meggy�z�d�s az elfogadott a Pithecanthropus, a swanscombe-i ember, a neanderv�lgyi �s Cr�-magnoni emberek problematik�j�t illet�en, mely szerint abb�l kifoly�lag, hogy a k�l�nb�z� �sembermaradv�nyok nagyon k�l�nb�znek a mai ember alkat�t�l, a leg�sszer�bb megold�s az, ha ezeket olyan fajokk�nt kezelj�k, melyeknek semmi k�ze �d�mhoz �s nem tart�ztak a vele k�t�tt sz�vets�gbe. Itt id�zz�k LeGross Clark v�lem�ny�t: �a kopony�k �s a fogak k�z�tt� ugyanolyan jelent�s elt�r�sek tapasztalhat�k, mint amilyeneket �ltal�ban a gorilla �s a csimp�nz k�z�tti genetikai k�l�nbs�gek igazol�s�ra is elfogadnak.� A neanderv�lgyi emberr�l is �gy sz�l: �csontv�za ugyanolyan m�rt�kben t�r el a Homo sapiens csontv�z�t�l, mint amilyen m�rt�k� az az elt�r�s, melynek alapj�n � bizony�tottan � az eml�s�k m�s csoportjait meg lehet k�l�nb�ztetni egym�st�l. �
Kronol�giai probl�m�k
Az evol�ci� elm�let�nek tud�sai k�zt �ltal�nosan elfogadott v�lem�ny, hogy a F�ld olyan 4,6 milli�rd �ves. Az antropogenezis olyan 4 � 4,5 milli� �ve kezd�d�tt el. A Pithecanthropus erectus csontjainak fluortartalma arra enged k�vetkeztetni, hogy egyid�s azzal az �led�kr�teggel, amelyben megtal�lt�k. A dat�l�sokra utaltam a creatio versus evolutio alfejezetben. Itt m�g megeml�thetj�k, hogy a tanganyikai Zinjanthropust a k�lium-argon elj�r�s 1750000 �vesnek dat�lja. Ezek viszont nem illenek be a Gen 5-ben a �s Gen 10-ben olvashat� nemzets�gt�bl�zatok id�intervallum�ba. Kronol�giai szempont szerint k�t megold�s k�n�lkozik. Vagy �gy tekintj�k ezeket a list�kat, melyeknek semmi jelent�s�g�k nincs id� tekintet�ben, vagy pedig ki kell mondanunk, hogy az �sembersk�l�k szerepl�inek semmi k�ze nincs �d�mhoz �s lesz�rmazottaihoz.
J. O. Buswell szerint a Bibli�ban semmi sem utal arra, hogy mennyi id�vel ezel�tt teremtette Isten az embert. Ez az�rt enyhe t�lz�s. Teszi hozz� Archer. Mert ha el is fogadjuk, hogy az �st�rt�netek nemzets�gt�bl�i egy kicsit fogh�jasok is, azt az�rt m�gsem felt�telezhetj�k, hogy sz�zszor annyi gener�ci� hi�nyzik, mint amennyi szerepel rajtuk. A Westminster Dictionary of the Bible h�rom lehet�s�get k�n�l fel ezzel kapcsolatban.
Ha val�ban egym�s ut�n k�vetkez� gener�ci�kat jel�lnek kihagy�sok n�lk�l, akkor �d�mt�l a v�z�z�nig 1656 �vnek kellett eltelnie, a v�z�z�nt�l �brah�mig pedig 290 �vnek. �d�mt�l �brah�mig �sszesen 1946 �vnek. Ez azonban bizonytalan, mert a sz�veg nem mondja ki, hogy menny id� telt el. A csoportos�t�s pedig, 10 nemzed�k az �z�nv�z el�tt, 10 az �z�nv�z ut�n nagyon hasonl�t a Mt 1. 3X14-es feloszt�s�ra, ahol kimutathat�, hogy hat vagy h�t elem hi�nyzik.
A nemzets�gt�bl�kon csak a legfontosabb szem�lyeket olvashatjuk, ahol az A nemzette B-t formul�t �gy is �rtelmezhetj�k, hogy A B-nek vagy apja, vagy valamelyik n�vtelen �se. Ez a sz�m�t�s 5000 vagy 6000 �vet hagy �d�m �s �brah�m k�zt, att�l f�gg�en, hogy h�ny l�ncszem hi�nyzik.
Az is lehet, hogy a nemzets�gt�bla h�sei a szem�lyt �s els�sz�l�ttj�nek lesz�rmazottait jelzik. �gy az �letkorokat egyszer�en �sszeadjuk. P�ld�ul �d�m �s lesz�rmazottai 930 �ven kereszt�l voltak a hatalmon. Ez a sz�m�t�s 8227 �vet hagy �d�m �s a v�z�z�n k�z�tt.D Ha Kain sz�m�z�tt lett, akkor �d�mnak melyik m�sik fi�n t�rt�nt a k�zvetlen vonal sz�rmaztat�sa, am�g S�t �s ut�dai ker�ltek a hatalomra?
Mindent egybevetve a m�sodik �rtelmez�s t�nik a legelfogadhat�bbnak. Az els� m�g Egyiptom l�tez�s�re sem hagy el�g id�t, pedig k�ts�gtelen, hogy Kr.e. 3500-ra, de mindenk�ppen az �z�nv�z ut�nra ny�lik vissza.
David Rohl is Legend�s civiliz�ci�k c�m� k�nyv�ben az antropol�giai t�rt�net�r�s �s a ker�mi�k besz�de alapj�n Kr.e. 6000-re dat�lja.
K�vetkeztet�sek
A Szent�r�s bizonys�gt�tele alapj�n elmondhatjuk, hogy az embernek nem lehet majommal k�z�s �se. Erre utalnak azok az ig�k is, amelyeket a teremt�s le�r�s�ra haszn�l a szent�r�. A arb ige, amelyet az els� fejezetben olvasunk, preegzisztens n�lk�li teremt�st felt�telez. Azt fejezi ezzel ki, hogy az emberrel valami �j jelent meg a f�ld�n. A m�sodik fejezetben olvashat� ige a rcy. Ez a fazekas munk�j�ra utal. Isten meggy�rja az embert, lehajol hozz�, mag�hoz emeli, lelket lehel bel�. Ezzel a szent�r� arra utal, hogy Isten az embert k�zvetlen�l teremtette, nem pedig a term�szetes kiv�laszt�s eredm�nyek�ppen hozta l�tre.
LeGros Clark kutat�sit figyelembe v�ve arra a k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy Istennek nem volt sz�ks�ge arra, hogy az �llatb�l fejlessze ki az embert.
Kronol�giai szempontb�l b�tran igazat adhatunk David Rohlnak �s Archernek. �den vid�k�n, az archeol�giai Arm�nia ter�let�n tal�lt eszk�z�k arra utalnak, hogy itt volt az ember �s az emberi kult�ra b�lcs�je.
Megteremtette Elohim az embert, a saj�t mint�j�ra (hasonlatoss�g�ra), Elohimhoz hasonl�v� teremtette �t; f�rfiv� �s asszonny� teremtette �ket. �s form�lta az �r Isten az embert, por a term�f�ldr�l, orr�ba �l� leheletet f�jt; �s az ember �l� l�nny� lett. Miut�n megteremtette �t, az �denben �ltetett kertbe helyezte, hogy m�veln� �s �rizn� azt. �gy hangzik a Szent�r�s bizonys�gt�tele. Pascal szerint az ember sem nem angyal, sem nem �llat. Elohim k�pm�sa, a f�ld m�vel�je �s felel�ss�gteljes �riz�je, k�zvetlen�l Isten teremtm�nye.
Felhaszn�lt irodalom:
David Rohl: Legend�s civiliz�ci�k, Goldbook, 1998, Debrecen.
Gleason L. Archer: Az �sz�vets�gi bevezet�s vizsg�lata. Kereszty�n Ismeretterjeszt� Alap�tv�ny. Bp. 2001.
Henri Blocher: Kezdetben. Harmat, Bp. 1998.
Blaise Pascal: Gedachten. Erven J. Bijleveld, Utrecht, 1963.
Visky B�la: Teol�giai szempontok a kre�ci� � evol�ci� vit�hoz. In: Studia 2. Sz�m, 42-62.
Reinhard Junker: �d�mt�l sz�rmazik az ember. Evang�liumi kiad�. 200_?, Bp.
Reinhard Junker: J�zus, Darwin �s a teremt�s. Evang�liumi kiad�. 2002, Bp.
Creation of Adam
1425-52
Bronze