Pannon Front 31.
2001. február 1.
Summárium
Vass Krisztián: Algóré
Az „Újvilág” az Időt, múlt nélkül nem birtokolhatja,
hát a Tér meghódítására tör. A hollywoodi filmek hősei ezért száguldoznak
Buickkal keresztül-kasul az Unióban. Motel, országút, benzinkút és nagy
utazás: szinte minden forgatókönyv örök alkotóeleme.
Horváth Róbert: Az isteni megnyilvánulás és a szuverenitás festője
Csontváry spiritualitása nem szorul külsőleges igazolásokra.
Szellemi útjáról elsőlegesen maguk a festmények tanúskodnak, amennyiben
azokat valaki intenzíven, elmélyülten és autonóm módon szemléli, anélkül,
hogy az intellektus útjába a racionális vagy irracionális értelmezés szükségének
gátját állítaná.
Tudós-Takács János: A filozófia és a természettudomány viszonya
Az ókorban és a középkorban
különbséget tettek tökéletes és tökéletlen tudományok között. Tökéletes
tudományok közé a filozófiát és a matematikát sorolták, és az összes többi
tudományt tökéletlen tudománynak nevezték. Ennek megfelelően ebben az időben
a természettudomány is a „tökéletlen” minősítést kapta.
Tudós-Takács János: Az igazság végső kritériuma
Számunkra akkor válik nyilvánvalóvá egy logikai
ítélet igazsága, amikor felismerjük, hogy az ítélet alanyának léttartalma
magában foglalja vagy kizárja az állítmány léttartalmát. Léttartalmon értjük
azon jegyek összességét, amelyek egy fogalmat alkotnak.
René Guénon: Szellem és intellektus
A megnyilvánulás azon nézőpontjából, mint amilyen
az individuális emberi állapot is, ily módon szükséges bevezetni azt, amit
a ’perspektíva’ problémájának nevezhetünk: amikor az univerzálisról beszélünk,
megkülönböztetvén azt az individuálistól, ezen nemcsak azt kell értenünk,
ami nem megnyilvánult, hanem azt is, ami magában a megnyilvánulásban szupraindividuális,
vagyis a forma feletti megnyilvánulást, melyhez a Buddhi esszenciálisan
tartozik.
René Guénon: Túl az elmén
A spirituális megvalósítás során minden megismerés
lényegében egy szellemi azonosulás, a megismert dologhoz való asszimiláció.
Nyilvánvaló tehát, hogy az emberi individuum mint ilyen nem lehet képes
annak a megismerésére, ami az individuális területen túl van, hiszen ez
ellentmondás lenne.
Angelo Brelich: Az ókori latin sírfeliratok világnézeti háttere
Néhány felirat sajátságos
módon a halott árnyát, lelkét helyezi a föld alá. Mik ezek az árnyak? Kétségtelenül
nem pozitív hittényezőt képviselnek, hanem azt a residuumot, amely a mitikus
elme előtt megmaradt akkor, amikor a nemléttel találkozott. Az árny vértelen,
az árny kicsi, az árny eltakart: az árny az ember, amelyből az emberi kvalitások
hiányoznak.
Julius Evola: A szabadkőművesség és a forradalmak intellektuális előkészítése
Immár itt az ideje számot
vetnünk azzal, hogy a francia forradalom mint a nép lázadása, mint — az
„elkerülhetetlen túlkapások” ellenére — „az emberi jogok nemes követelése”,
és így tovább, hazugságok, amelyeket csak tapasztalatlan és gyanútlan fiataloknak
lehet bemesélni.
Dr. László András: Néhány szó a politikai háttérerők szerepéről
Hitler valamiféle neokathar szervezetnek volt a
tagja. A katharizmus a manicheizmusnak egy későbbi formája volt. Ehhez
a szervezethez eskü kötötte, és hipotézisem szerint, lehetséges, hogy ennek
a neokathar szervezetnek a hátterében valamilyen latomális vagy paralatomális
szervezet állt, amiről neki nem is kellett tudnia. Miután utasításokat
hajthatott végre, minden jel erre mutat, hogy nyilvánvalóan egy innen jött
utasítás alapján döntött úgy, ahogyan döntött.
Virág László: Jegyzetek Szent László király mitikus alakjáról
Az a szakrális erő, amely a dinasztiának az emberfeletti
karizmát megadta, illetve a nép felett való uralkodást legitimálta, a keresztény
Turulokban is továbbélt, főképpen a „szentkirályokban”. Természetesen szó
sincs arról, hogy pogányok lettek volna. Teljes szívükből keresztények
voltak.
H. T. Hakl: Nemzetiszocializmus és okkultizmus
A szerző írásában a nemzetiszocializmus okkult irányultságával
foglalkozó műveket mutatja be, azok kritikájával. Ez a legteljesebb írás,
ami ezt az irodalmat foglalja össze.
Virág László: A Ku Klux Klan-ről — III.
Az írás a Ku Klux Klan II. világháború utáni történetét
foglalja össze röviden, melyben leszögezi, hogy a Klan törekvései a baloldali
hegemónia miatt egyre inkább leszigeteltek és szétforgácsoltak.
Julier Ferenc: A hadvezetés művészete
A történelem tanúsítja, hogy minden modern állam
életében a hosszú békekorszakokat rövid háborúk szakítják meg. Ezek a —
békekorszak tartamára mérten — rövid háborúk az állam történetének bizonyos
fejlődési vagy pangási korszakát fejezik be és egyben, a háború eredményéhez
képest, valamely jobb vagy rosszabb korszakot nyitnak meg.
Kard, kereszt, korona — Millenniumi könyvszemle
A Kard, kereszt, korona kétségtelenül a
magyarság könyve. A szerzőhármas (Baranyi Tibor Imre, Horváth Róbert, László
András) a magyarság szellemi témájának keretében mutatja fel azt
az Ideát, ami lényegét tekintve minden nemzeti elkülönülést megeloz és
meghalad: az egyetemest a részlegesben is láttatva.