.
J. P. P.: A taps mint ima
Vége az elhangzott mû kicsengése
és az elsõ bátortalanul összeverõdõ
tenyér közötti katartikus csendnek, mikor a zenemû
utolsó akkordja kiárad az ég felé, de még
visszaverõdik a falakról, egyik oldalról a másik
oldalra hömpölyög, s a nézõ lélegzetvisszafojtva,
de lélekkiáradással, és -tükrözéssel
várja a teljes némaságot, hogy a következõ
tizedmásodpercben végre átadja magát a felszabadulásnak,
az örömnek, tombolásnak, ujjongásnak, amit természetesen
arisztokratikusan és elegánsan kezeinek összeérintésein
keresztül fejez ki.
Tudós-Takács János:
Az analóg ismeret objektív érvénye
A különbözõ vallások
egymásnak ellentmondó (és nem egymást kiegészítõ)
állításokat tesznek Isten bizonyos tulajdonságairól.
Néhány példa (a teljesség igénye
nélkül): a keresztény ember Istent a világtól
különbözõ (transzcendens) lénynek állítja,
az ázsiai vallások viszont Istent a világgal azonosítják
(panteizmus); a monoteista vallások egy Istent vallanak (mert Istent
végtelen tökéletességûnek tartják,
ámde nem lehet két vagy több tökéletes Isten,
mivel a végtelen tökéletes lényeket semmi sem
különböztetné meg egymástól), ennek
pedig ellentmond a több isten elgondolása (ami mindig tökéletlen
“isteneket” jelent).
Eugén von Deneb: Gróf
Cziráky János, avagy jobboldali lehetõségek
a XIX. század politikai viharaiban
Gróf Cziráky János
azon magyar politikai személyiségek közé tartozott,
akikre az ultrajobboldali alapállású emberek méltán
emlékezhetnek, hiszen õrá valóban érdemes
emlékezni, mégpedig mint dicsõ és méltóságteljes
példájára ama régi magyar típusnak,
mely ebben az országban mindig, és minden körülmények
között abban az irányban mûködött, hogy
itt rend, tisztaság, igazságosság és egy fényteljes
boldog harmónia legyen!
Leon Degrelle: A Hitlert övezõ
rejtély
Propagandisták úgy állítják
be, mintha ateista lett volna. Nem volt az. Megvetette az álszent
és anyagias klérust, de ezzel nem állt egyedül.
Hitt a teológiai dogmák és szabályok szükségességében,
és hangoztatta, hogy ezek nélkül a keresztény
egyház grandiózus építménye összeomlana.
Szelleme összeütközésbe került e dogmákkal,
ugyanakkor felismerte, hogy az emberi elmének nehéz a teremtéssel
kapcsolatban felmerülõ összes problémát,
annak határtalan perspektíváit és lélegzetelállító
szépségét felölelnie.
Julius Evola: Elnégeresedett
Amerika
Arról a brutalitásról,
amely az amerikaiak letagadhatatlan vonásainak egyike, joggal mondhatjuk,
hogy néger jellegû. Annak boldog napjaiban, amit Eisenhower
nem átallott “európai keresztes hadjáratnak” nevezni,
és a megszállás elsõ napjaiban megfigyelhettük
ennek a brutalitásnak tipikus formáit, akkor is, ha láttuk,
hogy ezen az úton a “fehér” amerikaiak olykor messzebbre
mentek, mint néger bajtársaik, akikkel egyébként,
más szempontból, gyakran osztoztak az infantilizmusban.
Horváth Róbert: A szellem
fogalma
Az emberben egykor biztos és csalhatatlan
intuíció élt a szellemre vonatkozóan; tiszta
tudás, amelynek nem volt szüksége arra, hogy fogalmakba
és pláne meghatározásokba sûrítse
magát; ez az úgyszólván természetes
érzékenység és csalhatatlan tudás késõbb
eltûnt, és lényegében ekkor születtek az
elsõ definíciók; mivel pedig egyre inkább és
inkább ilyen helyzetben születtek, szükségképpen
egyre pontatlanabbak, korlátozottabbak és hamisabbak lettek,
félrevezetve olyanokat is, akik a legalapvetõbb dolgok tekintetében
még ma is rendelkeznének egy tiszta, egyszerû, semmi
különösebb kommentárt nem igénylõ intuícióval.
– A leges legutóbbi idõkben a különféle
gondolkodók azonban már csak nem is definiálnak. Ez
a jövõ eseményei szempontjából igencsak
figyelembe veendõ fejlemény tovább nehezíti
a dolgunkat, mert így már tévedéseket sem lehet
felmutatni annak érdekében, hogy legalább közvetett
módon közelítsünk az igazsághoz.
Horváth Róbert: Spiritualitás
és intellektualitás
Nagyon kevesen vannak tisztában
azzal, hogy a szellemiség és az intellektualitás nem
azonos értelmû fogalmak, nem egymás szinonimái,
mert a valóságnak nem teljesen ugyanarra a szintjére
irányulnak. Az intellektus (a hinduizmusban buddhi)
több, mint az elme (manas) felsõbb képességeinek
összessége (ratio). Az intellektualitás – amely
a buddhi szintjére irányul és annak dominanciája
– így több, mint a racionalitás-racionalizmus, a logika
vagy a gondolkozás. A spiritualitás azonban az intellektualitásnál
is több, mert a buddhin túl purusára vagy
paramâtmâra irányul és bizonyos értelemben
azon alapul. A szellem valósága (purusa, âtmâ)
és akciója, a spiritualitás mindig több
az intellektuson (buddhi) alapuló és arra irányuló
intellektualitás szintjénél.
Claudio Mutti: Lukács Evangéliuma
Lukács György a ’kultúra
alapjainak kibõvítése’ érdekében elõírta
a rossz hírû ’B-lista’ összeállítását,
amelyben a hallgatásra és a társadalmi szempontból
halálra ítélt értelmiség szerepelt.
Halálának harminc éves évfordulója alkalmából
említjük meg Hamvas Bélát (1897–1968), aki az
említett számûzött-lista egyik áldozata
volt. Weöres Sándor költõ, akit Magyarország
Rimbaud-jának is nevezhetnénk, mesterét látta
benne.
Dr. László András:
Néhány megjegyzés a történelmi-politikai
háttérerõkrõl
A világ különbözõ
kommunista pártjai eleve implikálták azt a lehetõséget,
hogy a politikai bizottság mögött legyen egy titkos politikai
bizottság, és a mögött egy még titkosabb
politikai bizottság – éppen a bizottsági struktúrából
következõen –, és ennek elismerését, elfogadását
a pártfegyelem tulajdonképpen kötelezõvé
tette. Ilyenkor mindig meg lehet állapítani egy-egy személyt,
aki a még látható személyek között
az elsõ, és ez általában a leginkább
elõtérbe kerülõ elõtérhez képest
a második, harmadik, negyedik ember is lehet.
Julius Evola: Felvilágosodás
és forradalom
A világfelforgatás nem annyira
saját és a maguk módján pozitív ideáival
dolgozik, mint inkább ellentétes – vagyis eredetileg tradicionális,
de jelentésükben teljesen meghamisított – princípiumok,
ideák és szimbólumok megrontott és eltorzított
változataival.
Mircea Eliade: Nae Ionescu professzor
Nae Ionescu nem írt “könyveket”.
Szerinte egy filozófus könyvei személyes gondolkodásának
“rendszerét” készítik elõ és mutatják
be; egy filozófus pedig csak akkor, abban a pillanatban alkothat
“rendszert”, ha megbizonyosodott róla, hogy az élet már
nem taníthatja semmire. Nae Ionescu gyakran ismételte, hogy
minden filozófiai rendszer sírkõ egy filozófus
számára.
Nae Ionescu: Diktatúra és
demokrácia
A diktátor, jó vagy rossz,
egy hatalmas személyiség, akivel Isten megajándékoz
vagy büntet. Mindenesetre, valahol ürességnek kell létre
jönnie ahhoz, hogy a diktátor megjelenjen; egy hiánynak,
egy apátiának, egy közönynek. Vagyis a kollektív
élet egy abnormális, fogyatékos, csökkent állapotának.
Talán ez volna a jellemzõje az idõnek, amiben élünk?
Nae Ionescu: Elõadásrészlet
Az árulás a közösségbõl
való kiszakadás. Egy egyén a közösség
alapján definiálja magát. Nem létezik abszolút
egyéni realitás, egyedül a közösség
valósága (a sorsközösségé, a szeretetközösségé
stb.). Elválni a közösségtõl annyit jelent,
hogy többé nem úgy beszélsz, nem úgy érzel,
nem úgy gondolkodsz, nem úgy cselekszel, mint az, vagyis
nem ismered az egyetlen abszolút igazságot; mint az eretnekek.
Tehát egy abnormalitás.
Misima Jukio: Hazafiság
Amikor Takejama Sinzsi, a konoei szállító
zászlóalj fõhadnagya tudomást szerzett arról,
hogy legközvetlenebb bajtársai zendülõkké
váltak, és császári csapatok császári
csapatokat támadnak meg, megdöbbenésében és
felháborodásában szolgálati kardjával
rituálisan fölmetszette a hasát.
Virág László: Hagyomány
és nemzet
Alapvetõ hibát követ
el az, aki azt gondolja, hogy a nemzet teremti a
hagyományt és nem fordítva.
Virág László: Ku
Klux Klan
A Ku Klux Klan elsõ érájában
sikerrel állított gátat az elnégeresedésnek.
Második érájában
tevékenységét egyéb destruktív elemekre
is kiterjesztette:
zsidók, maffia, etc. Befolyásának
csúcsára ekkor ért.
Virág László: Alexandrosz
és a birodalmiság
Nagy Sándor nagyobb hangsúlyt
fektetett a hódításra, mint a
birodalomalkotásra. Személye
és királyi lénye túlságosan egybeforrt,
így
halálával széthullott,
amit addig alkotott.