Kamaszhangra

 

ma meghódítjuk mexikót

 hozzá a csendes-óceánt

a földgömb minden szegletét

 s a mappa minden csillagát

     (lebegtünk azték űrhajón

          egy tengermélyi hajnalon

               mint súlytalan sumer mosoly —

                     ­sosemvolt inka holdsugár)

 

kóborlunk hindu levlapon

 az égi gangán mindenütt

tankönyvi ábrák limbuszán

spirálködökben semmiben

     (kerestünk képzelt lényeget — ­

          kölyökkorunk naprendszerét

                világromváros főterén

                     magasló mikroszkóp alatt)

 

ha látni fogjuk mexikót

tekintetünkben süllyed el

mert mexikó nem létezik

csak puszta név csak suttogás

     (csak járkálunk csak suttogunk

           a teljesség tárgyasztalán

               ne moccanj - egy vak szemgolyó

                    hatalmas lencsén át figyel)