Szonett a kerekded egészről

 

Összeütök egy szabályos szonettet,

hadd pompázzon az ósdi műremek,

lám, jambusaim egymásba szerettek,

s mérték szerinti táncot lejtenek.

 

Ez a versforma manapság eretnek,

anarchiánkhoz túlontúl kerek,

kényelmetlenül szűkecske keretnek,

szétfeszítik a táguló terek.

 

Mégis, barátaim, vegyétek észre,

szükségünk van oly kerekded egészre,

mint a szonett s a szép női fenék.

 

Nézzetek föl a tökéletes égre,

gondoljatok a kezdetre, a végre,

s megértitek a szonett velejét.