Anakreón mint Prospero

73.
Utolsó felvonásom

a hullámverte parton:
még hánykolódik a lélek,
de már lehull a függöny.

74.
Ha a felhőt félreintem,
kitekint rám kedves arcod…
Szigetemről hogy hajózzam
     át szigetedre?

75.
Eggyé lenni a testmeleg
eggyütlétben, a rossz időt
(ketten egy takaró alatt)
átvészelni segítsen a
     megszokás, a szerencse.

76.
Tiéd a lány, neked adtam:
vigyázni rá a te dolgod.

Vigyázz: elromlik a reggel,
romlik hozzá a világhoz…

Javítgassam ki varázzsal?
Tudod te is, ha fiam vagy.

77.
A kezedből ide hullott
az ajándék, a helyére:
nem ijeszt meg, „ha belakjuk,
se a házunk, se koporsónk.”

78.
Itt nyugszom meg: a költő bűvöletét ma feloldom,
     zárja magába a könyv, épp születésnapomon.

Ötvenhat lettem, boromat már arra ürítem,
      hogy fiatal testekben támadjon fel a lelkem.