József Attilának

Hatvanadik  születésnapjára

 

Attila, hova keveredtél,

hogy mindenki haverja lettél.

 

Sőt bátyja, őse, példaképe,

Attilázni nem ég a képe,

 

egynek se, hisz ismer, vagy ismert,

vagy vall, vagy vallott, mint az istent.

 

Attila? - szemek felragyognak,

tenyerek válladra csapkodnak,

 

s Kossuth-díjtól dagadó mellek

szavalják, hogy kétszáz se tellett.

 

De megszelídítettek téged! -

szólam lettél, meg ritmusképlet;

 

száz ''életed'' lett, nemcsak még egy,

a neved száz selejtre védjegy.

 

Bár élnél, s itt lennél, nem hatvan,

úgy harminckét éves alakban,

 

kit e sok maszlag meg nem szédít,

hogy pofánköpd e sok hülyét itt!