Magyar Szóbeli tételek Itt vannak a magyar szóbeli tételek, de sajna csak az első harmincat sikerült begépelnem mostanáig, úgyhogy próbálj úgy húzni, hogy az első harmincból legyen!
1.Ómagyar Mária-siralom: Az első magyar nyelvű verses emlékünk,szerzőjét nem ismerjük.Ez a legelső fennmaradt lírai emlékünk,mely feltehetően az 1300-as évek körül keletkezett.A leuveni kódexben találtak rá, melyet domonkos rendi szerzetesek írtak, és amely 1910-ben bukkant fel.De a verset csak 1923-ban fedezték fel.Az Ómagyar Mária-siralom nem más mint egy másolati jellegű latin kódex magyar vendégszövege.A kódex ma az Országos Széchenyi Könyvtár kéziratgyűjteményében található.A vers eredetinének sokáig a kódexben található Planctus ante nescia kezdetű Geoffroi de Bretuil szerzeményének tulajdonított latin himnuszt tartották,de mára kiderült, hogy mindez téves.Az Ómagyar Mária-siralom nem fordítás,hanem kompilált,több szöveg hatott a szerzőre. A vers műfaja szekvencia.A latin szó (sequentia) jelentése:"ami következik". A dallamhoz később mind több szöveg társuát.A szekvencia tehát szertartási szöveg, az áhítat egyik formája.Lehet, hogy az Ómagyar Mária-siralamt énekszóval adták elő. Az idézet lírai énje a haldokló fiát sirató édesanya. A költemény tárgya: az Istenanya fájdalma fia szenvedése és kereszthalála miatt. A részlet a szenvedéstörténet (Passió) alapmotívumát szólaltatja meg:Mária együtt szenved Krisztussal, résztvevője fájdalmainak.A szenvedéstörténetben nem az "ég királynője" jelenik meg csupán a "siró anya" aki fia földi-testi kínjainak enyhítéséért fohászkodik. Az alapgondolat: a kínok közös elviselésének óhaja,a fiú helyett vállalt halál önfeláldozásának vágya.A misztikus Istenanya kultusztól, a túlvilági boldogság reményétől a fájdalom nagyon is e világi,így oldódhat a Bibliában gyökerező szenvedéstörténet a humánum lírájává.
2.Janus Pannonius:Pannónia dicsérete A fenti szöveg műfaja epigramma, amely görög erdetű műfaj, és egy fontos gondolatot tömören, csattanósan fogalmaz meg.Két részből áll:az első rész felveti a gondolatot,a második ötletes fordulattal megoldja.Az első rész a gondolat felvetése az első két sor, a második rész pedig a következő három.Kétfajta epigrammát különböztetünk meg: görög és római típusút. A Pannónia dicsérete görög típusú,amely komoly gondolatot vet fel. A humanist költő öntudatával vallja büszkén, hogy az első igazi költő Magyarországon.Nem öntelt dicsekvés ez részéről, inkább annak örül Janus, hogy személyén keresztül a világ felfigyel hazájára.A szellem és a kultúra erejét hirdeti a középkori felfogással szemben, mely elsősorban a fegyverforgató gyilkolót dicsőitette.Azért vágyik a világhír megszerzésére, hogy beborítsa annak fényével szeretett hazáját, és megismertesse azt az egész világgal. Ez már kimondottan reneszánsz öntudatra vall.
3.Balassi Bálint: Egy katonaének A reneszámszt az 1340-es évektől a XVI. század végéig számítjuk.Az európai művelődés történelmének talán legnagyobb hősi korszaka, az ideológia, a tudományo, a művészetek megújhodásának, a nagy felfedezéseknek a kora.A vallásos világkép veszít jelentőségéből. Világi ideológiája a humanizmus, amely azt jelenti, hogy a vallásos eszmék helyett egyre inkább az ember kerül az érdeklődés középpontjába, de ez még nem jelentett szembefordulást az egyházzal.Előtérbe kerülnek ez emberi érzések, a testi és földi szépség imádata.Az irodalomban az alkotómódszerek közül az egyik legfontosabb az imitatio, az utánzás, az antik, mintaképek követése, jellemző az idilli ábrázolás, a retorikai eszközök alkalmazása, a klasszikus műfajok felújítása.Balassinak Petrarca volt az előképe. Az Egy katonaénekben vitéz dalol lobogó pátosszal.Az énekest a valóság nem zavarja. Ő nem elmeséli hanem a reneszánsz ember áhítatával ünnepli a természetet.A realitás körét nem lépi túl.A mező, a liget, az erdő nem tágul a végtelenig, hanem mint a vitézek "sétáló palotája" emberi léptékű marad.A végvárak sokszor nyomorgó katonái itt ünneplőbe öltöztek.A lovas katona legnagyobb pompája maga a ló.Balassi ünneplőbe öltöztette a végeket.Versének egyik legnagyobb értéke mégis, hogy hiteles képet ad a végvári életformáról.A versben nyomon követhetjük a végvári huszár egész életét.A vitézi életforma már kevésbé ünnepélyes mint az öltözék.Ez az életmód kegyetlen.A vitézek örömüket lelik abban, hogy fejeket szednek, pedig tudják, hogy rájuk is hasonló sors leselkedik. A költőröl elnevezett strófa képletben iródott kilenc szakaszos költemény az egyik legfegyelmezetebb szerkezetű Balassi vers: az első, az ötödik és az utolsó versszak erőteljesebben zárja megába a mondanivalót.Ezek hordozzák ez egész mű gondolati vázát, amely a kérdésfelvetésből indul, a vitézek morális értékelésében tetőzik, s végül a dicséretekkel és a búcsúhoz illő jókivánságokkal zárul.
4.Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki Balasső a metefórákkal a végletekig mélyíti az érzelmeket, s mindezt pompás jelzők sorjázásával teszi.A metaforák között megfigyelhetők bizonyos fokozati különbségek is.Pl "szép szerelmem" , "lelkem édes kivánsága" , "drágalátos palotám" , "két szemem világos fénye" , "én fejedelmem". A költő merít a magyar népköltészet, pontosabban a virágénekek hagyományából. Ezt t'masytja alá a "jóillatú piros rózsám", és "gyönyörű szép kis violám". Több humanista jegyet is találink:a nő áll a vers középpontjában az istenség helyett.A költő magasztalja a testi és a földi szépséget, mely szerinte örömök forrása, s ez homlokegyenest ellenkezik a középkori siralomelmélettel. Az egész vers egy önkéntelenül feltünő, megrázó erjű forró szerelmi vallomás.Már a vers első részét erőteljes szubiektivitás jellemzi.Júlia képe a második szakaszban villan fel először, így aztán a következő sokkal erősebb lesz a lírai áradás, a költő nem győzi halmozni a jelzőket és metafórákat.Már-már úgy tűnik, hogy az udvarlás visszhangra talál, ezért meglepő a befejezés: "Juliámra. hogy találék, örömömben így köszönék, Térdet, fejet neki hajték,kin ő csak elmosolodék". Ebben a költeményben a népdalok legősibb leggyakrabban használt ritmusformáját, a felező nyolcast használja.Huszonnégy soros remekmű, és négyszeresen ismétlődő rímei vannak. A költő felhasználja a lovagi líraeurópai hagyományát és annak költői eszközeit.ĺgy például minden szakasz végén hódolattal köszönti Júliát, vagy éppen elbúcsuzik tőle.Kötelező módon dicsőiti kedvesét számtalan érzékletes metafóra segítségével.
5.Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem A fenti szöveg eposz, amely verses elbészélő műfaj, hexameteres formájú költeményt jelent.Az eposzok történetei a hírnév megszerzéséről szólnak, ez a legfőbb érték.Rendkivüli képességekkel és isteni segítséggel megáldott hősei a közösség szempontjából fontos tettet hajtank végre.Az ókori eposzok istenvilágát itt a keresztény vallás elemei váltják fel. Az eposzi hagyományoknak és a barokk izlésnek megfelelően égi hatalmak inditják meg és zárják le, tehát keretezik az eseményeket.A küzdelembe mennyei és túlvilági hatalmak is beavatkoznak. A műfaj megválasztása a hagyományos eposz hatalmas méretei, nagyszabású küzdelme, kiemelkedő eszményi hőse, művészien felépített szerkezete, emelkedett patetikus hangja, ezek mind alkalmas hordozói a barokk izlésirány jellegzetességeinek.Zrínyi szigorúan követi és alkalmazza az eposzok kötelező kellékeit: bevezetés, invokáció (segélykérés), expozíció (a tárgy megnevezése), enumeráció (seregszemle), a tulajdonképpeni cselekmény leírása, peroratio (berekesztés) A Szigeti veszedelem a barokk korban iródott, ez a nyelvére, stílusára is rányomja a bélyegét. A barokkara, oly jellemző monumentalitás, hosszú bonyolult mondatszerkezet az idézet felsorolás halmozásában is kimutatható: az első négy sor a bűnök sora jelzőkkel gazsagítva. Ezt a részt nominális stílus jellemzi, hisz a felsorolásból hiányoznak az igék.A második négy sorban viszont már cselekmény is van, minden sor egy-egy mondat.A felsorolásban van az ok, amiért Isten megharagudott a magyar népre, a következő négy sor pedig az okozatot közli.A szöveg stilisztikailag jól idomul a tartalom komorságához, az itélkezés komolyságához. Nyelvezete archaikus, Zrínyi korabeli nyelvezete:az igék régmúltu alakúak: ő helyett ű szerepel stb. Juranics és Radivoj önfeláldozó bajtársiassága, Delimán és Kumilla szerelmi epizódja, Deli Vid feleségének Borbálának szerelmi hűsége és bátor küzdelme férje kiszabadításáért jellemző fényt vet a védősereg erkölcsi emelkedetségére. A szerző világosan bemutatja a várvédők erkölcsi fölényét: nemes önfegyelmüket, önbizalmukat, hazaszeretetüket, emberies és bajtársias mivoltukat.Bár a magyar nép egészét a bűnök elhatalmasodása jellemzi, Zrínyi úgy mutatja be mindezt, hogy ez főleg az urak ismérve.Ez a kis várvédő csapat hősies önfeláldozásával megmenti a hazát a veszedelemtől, és megtísztitja bűneitől a népet.A fő hangsúly tehát a helytálláson, az erkölcsi tisztaságon és a vallásos hiten van.
6.Csokonai Vitéz Mihály: Az estve A fenti részlet gyönyörű alkonyati tájkép, ami békét és nyugalmat áraszt.Az egész rész lényegében a természet nagyszerű harmóniáját dicsőíti, a rokokó stílusra jellemző eszközök segítségével: "tündöklőhintaja", "szép enyészet", "aranyos felhők" stb. A fenti részletben a rokokó stílus jegyeire ismerünk.Csokonai mondatai kecsesek, hajlékonyak, stílusa bájosan andalító, kedvelei az üdvösséget pl: "szép enyészet", "haldokló sugári" (megszemélyesítés), "híves szárnyon járó estve" (rokokó túldíszitettség). Csokonai a felvilágosodás költőihez hasonlóan, átvette az ókori latin költő Horatius elvét, melynek egyik követelménye, hogy egy vers tanítson és gyönyörködtessen egyszerre. Ebben a műben megtalálható a docere (tanítás), melynek végén kötelező módon szerepelnie kell a sententiának (ítélet,tanulság). Szerepelnie kell ugyanakkor a delectare (gyönyörködtetés) résznek is, amit a pictura (láttatás, leírás) közvetít.A költemény három részre osztható: az első része a delectare, a második része a docere, a harmadik része pedig a sententia.
7.Csokonai Vitéz Mihály:A Reményhez A vers súlyos csalódást és fájdalmat fejez ki.Perlekedik a megszemélyesített Reménnyel, faggatja, önmagáról vall neki, szemére veti az elvesztett boldogságot.Múlt és jelen, egykori remények és a jelen keserűsége ötvöződik benne.Feltűnik arányos, kiegyensúlyozott szerkezete: A a Remény megszólítása B boldogság, tavaszi képek B' boldogtalanság, őszi képek A' búcsú a Reménytől Ritmus könnyed, szökdelő, már-már dallamba megy át, hiszen ezzel próbálja meg ellensúlyozni a tömény fájdalmat hordozó tartalmat.Nagy értéke a költeménynek, hogy Balassihoz hasonlóan itt a szerelem őszinte és természetes emberi érzés, nem a divatot követő mesterkélt műérzelem.Éppen ez az ami örökéletűvé tette, ezért érzi közelállónak a mai kor embere is.A költemény a rokokó stílus remeke, hiszen megtaláljuk benne annak szinte minden jellegzetességét. Műfaját tekintve dal, hiszen szubiektivitás, bennsőség jellemzi, szerkezetét tekintve egyszerű, világos, s talán a legzeneibb költemények egyike.Anyiban közelít azonban az ódához, hogy emelkedett hangon szól a rajongva szerett hölgyéhez.
8.Katona József: Bánk Bán A szöveget Tiborc mondja.Témája: az idegen elnyomás alatt szenvedő nép panasza.A jobbágyság nyomorát felpanaszoló Tiborc (épp rosszkor jön, fokozza Bánk zaklatottságát, hisz felesége tragédiája is bántja) panaszának következménye is, az, hogy a kezdetben megfontolt Bánk elveszti belső nyugalmát, tehát ez előidézi lelki összeomlását. Bánk is rádöbben országjáró körútja során, hogy milyen kiáltó ellentét van a nyomorgó ország és a királyi udvar (a merániak) fényűzése között. Az élősködő idegenekkel szemben maga mellett érzi Tiborcot, de az erőszaknak,a felkelésnek nem híve.A leszámolásig fokozatosan jut el, és ebben döntő szerepe van a jobbágyság nyomorúságát felpanaszoló Tiborcnak. Bánkhoz ő áll a legközelebb, ő hozza Melinda testét, ő könyörög a végén a királynak, hogy kegyelmezzen meg Bánknak.Bízik benne, ezért előtte tárja fel sorstársainak életét a III. felvonásban (a részlet). A merániakkal szemben egy táborba kerül Bánkkal, de szakadék is van közöttük: "Ó, a magyar sem gondol már olyan sokat velünk, ha a zsebe tele van.". Tiborc az úri adományt nem tartja elegendőnek, Bánk tömött erszényét visszautasítja. A részlet tehát Tiborc panasza Bánknak a szegény nép helyzetéről.Párhuzamot von az elnyomó merániak életmódja és a pór nép életmódja között.A drámai feszültségteremtés legfőbb eszköze ez ellentétezés.Négy gondolatritmusra épülő ellentétezés van: ő «» mi ő «» nekünk a jó merániak «» nekünk ők «» nekünk Az első részekben tehát mindig a jólét, a gazdagság képsorai vonulnak fel (szolgák, táncmulatságok,lovak, lakomák) majd ellentétben a nyomor képei (rossz csősz, tartozás, lovak helyett családtagokat fogják be, éhezés). A "jó merániak" jelzője gúnyos.A szövegben több irónikus megfogalmazás is van: "mintha minden hajszála egy őrzőt kivánna", "porontyainkat kell befogni". stb
9.Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde Az idézet első részben mozgalmas képsor, pereg a világ keletkezéséről,a sokarcú élet kibontakozásáról, s az ember megjelenéséről. Ezekből a sorokból érzékeljük a lefelé tartó elmúlást, kietlen, sötétbe vezető ívet.Minden olvasóját megejti ez az ódai lebegésű monológ, Vörösmarty egyik leggrandiózusabb (legnagyszerűbb) , pesszimista látomása. A klassziku bibliai porból lettünk és porrá leszünk elmélet megfogalmazása félelmetes képsorokba ágyazva ível.A kezdősorokban a teremtésmítosz elevenedik meg, de Isten kimaradt belőle.Az ember fejlődik a történelem folyamán,élvezi az életet, de aztán jön a döbbenet : hamar elmúlik a kéjes ifjúság, hamar vége az életnek.Tehát minden véges, minden halálra, pusztulásra van ítélve, csak az éj, a sötétség az, ami állandó és halhatalan.Az éj birodalma rettenetes, hisz "lény nem lakta", a sötétség félelmetes.Az idézet nem támasztja alá a mű végkifejletét,cáfolja azt.A fenti soroknak a hangulata komor, kicsengése pesszimista, ellentétben a befejezés pozitív, optimista hangultával. Nyelvi-stilisztikai szempontból elmondható, hogy a szöveg nagyon bonyolult nehezen érthető. A mondatszerkesztés kusza.Ez a nominális stílussal is magyarázható, hiszen a névszók erősen túlsulyban vannak az igékkel szemben.Az igék többnyire a lét igék különböző alakjai:vagyok, leszek, lesz.A vagyok és a leszek mind az éjre vonatkozik, ez is az ő állandóságát bizonyítja.A gondolatritmus is ezt akarja alátámasztani: "Sötét és semmi vannak: én vagyok Sötét és semmi lesznek: én leszek."
10.Vörösmarty Mihály:Gondolatok a könyvtárba Szerkezetileg az idézet két részre tagolható:az első sorban felvett a költő egy kérdést, a második részben pedig megadja a választ rá.A kérdés az emberi lét igazi értelmét kutatja. Vörösmarty meditációja a versben, bár minden lehetséges érvet felhoz, ami pozítiv irányba lendíthetné a vers menetét, végre is az örökös körforgás gondolatához vezet.A költő szerint úgy is vállalni kell az emberi sorsot, vállalni a küzdelmet, a siker bizonyossága nélkül. Dillemáira az emberiség szintjén nem talál pozítiv megoldást, a nemzet vonatkoztatásában mégis megjelöli a küzdelem konkrét programját,a nemzedéke számára adott és lehetséges feladatait.Ez a vállalás hozza vissza a bizalom szavát s lelkesíti át a költemény záró sorait.A költő az igenlés határozottságát ódai pátosszal fogalmazza meg.Az egymásba fonódó szakaszokban nem tagolt költemény rímtelen sorú jambusai (u-) lehetővé teszik a gondolatok és érzések szabad áramlását. A szakaszban hosszabb rövidebb sorok váltakoznak,a II. sor a legrövidebb.Azzal, hogy ez csak egyetlen szót tartalmaz: "küzdeni", kiemeli, hogy ez a legfontosabb mondanivalója, tehát az élet célja az ember dolga, a küzdés.Patetikus emelkedettsége, a soráthajlások, birtokos szerkezetek ("nemzetnek sorsa", "szellemharcok tiszta sugaránál", "őseink porához") többszörösen összetett mondatszerkezet, valamint az utolsú felkiáltó mondat is hangsúlyozza. Három jelzős szerkezet van a részletben: "mély süllyedésből", "tiszta sugaránál", "jó mulatság" Archaikus szóalakokat találunk a szövegben, viszont ezek megfelelnek a korabeli nyelvhasználati szabályoknak.pl:legnemesebbek, kivíttuk.
11.Petőfi Sándor:A puszta, télen A vers egy hangulatos képpel indul, amlyben a puszta szó kettős értelmű.Az első puszta jelző, hiszen egy kopár kietlen barátságtalan hely, a másik jelentése pedig kiterjedt alföldi rónaság. Az őszt megszemélyesíti a költő, hiszen egy "gondatlan rossz gazda",aki mindent elfecsérel amit a tavasz és a nyár összegyűjtött.A II. szakasz állóképes, amelytől kezdve a költő azt sorolja fel ami hiányzik, a téli pusztáról.Ettől olyan sivár, kihalt a vidék.Nem látunk juhnyájat, nem halljuk a méla kolompok hangját, nincs ott a pásztorlegény sem kesergő sípjával, nincsenek dalos madarak, harsogó háris, mégcsak egy prücsök sem hegedűl.A strófaszerkezet, a hosszú és rövid sorok váltakozása, hol felgyorsítja, hol lelassítja a vers ritmusát lüktetését. Az állókép érzékelteti a műben a kietlenséget,amelyett a kegyetlen tél okozott.Mintha ez az évszak megölte volna a tájat és uralkodik rajta a fagy hatalmával, zorddá téve azt, de a vers hangulat stílusa nem igazodik ehez a komor tartalomhoz: jótékonyság, viccelődés jellemzi az előadásmódot. Mivel a vers 1848 januárjában íródott magán hordozza a hamarosan bekövetkező forradalom előszelének jegyeit.A puszta így a Habsburgok elnyomásában haldokló magyarság szimbólumává válik.A lenyugvó nap képe pedig összefonódik a hatlamat vesztő elbukó zsarnok képvel:"Mint kiűzött király országa széléről Visszapillant a nap a föld pereméről ...................................................... Leesik fejéről a véres koronája."
12.Petőfi Sándor: Szeptember végén A költemény párhuzamba ágyazott ellentéttel, a koltói kastély ablakából szemlélt táj, pontos megfigyelésével indul; hangulatos helyzetképpel.A képek nem hasonlatként kapcsolódnak egymásba, puszta egymásmellé állításukkal váltják ki bennünk a művészi hatást.Felsjlik bennünk a jelképes értelem: a kerti virágok az életet, annak örömteli voltát, a téli táj a mulandóság gondolát kelti fel bennünk.Az ellentét a szakasz utolsó 4 sorában folytatódik, párhuzam formájában: az I. és a II. sor az V. és VI. sor, a III. és IV. a VII. és VIII. sorban. Petőfi párhuzamot von a természet és saját maga között.Ahogyan az ősz az elmúlást, a természet "halálát" szimbolizálja, úgy az ember múlandóságával van párhuzamban.
13.Petőfi Sándor: Az apostol A részlet filozófikus hangvételét sugallják a kérdések és válaszok, az érvelések sora. Nyelvezete egyszerű, nem rímelnek a sorok.Lüktetését a párhuzam, a gondolatritmus adja. A mondatok nem érnek véget a sorok végén,hanem soráthajlásokban folytatódnak. Az egész részlet egy hatalmas körmondat, amely párhuzamra épül.A föld metafórája egy gyümölcs, amelynek évezredekre van szüksége, hogy igazán megérjen.A párhuzamban kétértelmű a megérni szó: a szőlő érése nem ugyanazt jelenti, mint a földünk érése, sokkal inkább az emberek éretté válásáról van szó.Valójában a földnek ehhez az éretséghez lelkekre van szüksége,olyan emberi lelkekre, akik elősegítik a világ fejlődését.A kérdő mondatokból érzékeljük, hogy nehéz és hosszadalmas a küzdelem, de az idézetben mégis végigvonul a bizakodás:"De bizonyára meg fog érni egykor".Az epikumba ágyazott drámai történetnek különös érzelmi sodrást kölcsönöz a költő személyes élettapasztalatiból, forradalmi hitéből fakadó líraiság.Az indulat, a szenvedély lazítja, feszíti a mű epikai keretét, némiképp megbontja a harmóniát is. Petőfi Az apostol cimű elbeszélő költeményében alkotja meg főszereplőjében a tudatos, cselekvő forradalmár típusát.Küzdelmének célja az egyetemes boldogság, a mindenféle megaláztatástól megszabadított emberi élet,egy olyan világ, amelyben "minden ember ember egyaránt " S a hozzá vezető út a szabadság.Nem könnyű és nemrövid út.Ezért állítja így elénk a XI. énekben található részletben a világtörténetet tanulmányozó Szilvesztert.
14.Arany János: Toldi A rlszletben a tartalom és a művészi megfogalmazás kivételes összhangja valósul meg.A költői nyelv és a képteremtő fantázia ritka teljesítménye.Az előadásmód népi jellege, mindenekelőtt a hangnem közvetlenségében, a nyelvezetben és a verselésben jut érvényre.Nyelve több forrásból táplálkozik, főleg a népi nyelvből és a népköltészet hagyományaiból.A fenti idézet hasonlattal indul.A szövegből kitűnik a pontos érzékelés, epikus nyugalom: részletezés jellemzi ezt a fajta ábrázolásmódot.A leírás kivétel nyelvi érzékletességgel párosul.pl "kiszáradt nagy nádas". A mondatokat népi ízes kifejezésel tarkítják pl toportyán, nádtors, zsombok stb. Több megszemélyesítést is találunk: "susogta a nád", "a sötét éj szárnya alá vette (...) sátort vont".Érzékletes metafórát használ a második részben, erre épül az egész költői kép: az édes álom egy pillangó, amit számtalan formában személyesít meg.A leggyakoribb megszemélyesítő motívum a félelem.Ebben fokozás van: szúnyog » szúrás, nád » csörtető vad » üldözők zaja, a legfélelmetesbb viszont Toldi Miklós baja.Ezzel, hogy az álom pillangó fél, akarja érzékeltetni Toldi problémájának nagyságát. A természeti képkontrasztként szolgál a leírásban, hisz hozzá hasonlít viszonyít Arany, mikor Toldi sorsáról bajáról beszél.Ugyanakkor humanizálja is a természet elemeit:rejtek, ágy, párna válik a költő tollán a szúrós nádból, zsombékból. A romantikára jellemző a részletezés.A részletben aprólékos képet kapunk a nádasról. A szenvedélyek merész ábrázolása, a gyakran patetikus képekben gazgad előadásmód, a töredékesség, a metafórák gyakori használata, a festői és zenei hatásra való törekvés.
15.Arany János: Letészem a lantot A világosi fegyverletétel után, a létbizonytalanság az üldözés hónapjai következtek Arany számára is.A személyes és a közösségi fájdalom együtt jelentkezik ezeknek ez éveknek a lírájában.Vissza-vissza tér a nagy forradalmi napok és Petőfi a nagy költőbarát emléke. A letészem a lantot 1850 tavszán íródott.A lírai én a csüggedés a kétségbeesés hangján szólal meg.Műfaja elégikus hangvételű dal.A jambikus lejtés, a soráthajlások, a rezignált, rövid kijelentések a szakasz elején mind az elégikus jelleéget erősítik. A Letészem a lantot sor összegzést az életmű végét,annak megszűnését jelképezi.A lant motívuma jelentheti a költészetet, a költői életformától való búcsúzást.Lemond mindenről, ifjúságát siratja, azt aki egykor volt.A "Belőlem a jobb rész kihalt" kifejezi, hogy valami végleg elmúlt végérvényesen megszűnt.Ezért szólal meg a lírai én a lemondás hangján.A tűz, mely már nem melegíti, a lélekben szunnyadó kifejezésvágy, közösséghez szólás igénye, az ihlett motívuma.
16.Arany János: Ágnes asszony Az Ágnes asszonyt a lelkiismeret drámájának is nevezhetjük.A fenti részletben kivételes lélektani érzékenységgel és megelevenítő erővel tárul elénk a férje meggyilkolásában részes asszony, lelki megrendülése, marcangoló bűntudata.Ágnes asszony rögeszméje, hogy el kell távolítsa a bűnjelet, a lélek fokozatos megbomlásához vezet, lélektanilag rendkivül árnyaltan, a belső és külső megelevenítés változatos eszközeivel teljesítve ki a folyamatot. Mintahogyan a fenti két versszakban is látjuk, a téboly a börtönben lesz urrá rajta, a képzeletben megjelenő rémképekkel, a félelemérzettel viaskodik.A szerencsétlen asszonynak csak a mély börtönbe behatoló aprócska sugár nyújt némi megnyugvást, amely eltereli a gondolatait az őrületről.A balladán átvonuló nyugtalanság fokozza a más versritmusú (ütemes helyett időmértékes) refrén: "Oh, irgalom atyja, hagyj el." A balladára jellemző sejtelmességgel, szaggatottsággal megfogalmazott sorokba líraiság is keveredik.A beszélő, a narrátor a részvét hangján szólal meg, mintegy eufonizálja a drámai helyzetet.Ismétlések, refrén köszön vissza a verssorokban: "néz". A soráthajlások sodró erejű lüktetést visznek a verssorokba. Ágnes asszony tragikuma, hogy megőrül.Ez sokkal nagyobb bűntetés mint az, hogy börtönbe kerül.
17.Madách Imre: Az ember tragédiája Lucifer nincs megelégedve a teremtett világgal, osztályrészét követeli belőle.Az Úr neki adja a tudás és halhatatlanság fáját.Lucifer elkezdi a tagadás szellemében folytatott tevékenységét, melynek folyamataként vége a harmóniának.Az egyes színek tartalmilag ellentétben vannak egymással, az ellentmondásos fejlődés viszonylatában: megvalósul az eszme, ebből a hős kiábrándul, s ennek ellentétére vállalkozik.Az így megteremtett ellentétet egy újabb gondolati egység oldja fel. Ádám a hit, Lucifer a kétely megszólaltatója.A "holt anyagot" ugyanolyan elvontan képviseli, mint Ádám a magasztos eszméket.Az Úrral szemben az értelem nevében lázad, a hittel szemben a tudást hirdeti, később azonban megváltozik szerepe: Ádám hinniakarását próbálja megingatni.Ádám a "tiszta szellem", Lucifer a "tiszta anyag", Éva pedig a kettő között áll. Lucifer tehát a tagadás szelleme, s mindaddig az is marad,amíg létezik az anyag, tehát a teremtett világ.Éva, Ádám és Lucifer nem lehetnek meg egymás nélkül, mint, ahogyan a valóság, a történelem sem lehet meg az egyensúlyt megteremtő igenlés és tagadás nélkül. A vásári forgatagban nem talál Ádám semmit, ami tiszta, ami eszmei értékeket hordoz. A templomból kijövő Éva (mint polgárleány) testesíti meg az ő szemében az erkölcsöt, a tisztaságot. Benne látja megtestesülni a költészetet,ami értéket hordoz a prózai világgal szemben.De elkergeti Ádámot, s ő veszni érzi az emelkedettséget, költészete: "Óh szent költészet, eltüntél-e hát E prózai világból már egészen?" VIII szín: Prága. Ettől a színtől kezdve Ádám lemond a küzdelemről, nem alakítója, csak szemlélője kiván lenni az eseményeknek.A tudomány világába menekül. Keplert csillagászként látjuk Prágában, Rudolf császár udvarában. Szeretne komoly tudományos munkát kifejteni, igazán maradandót alkotni, de az udvari rendet ez nem érdekli.Tudását fel kell cserélni, idejét jórészt időjóslással tölti."Alacsony" származását is szemére vetik. Tehát nem a tudása, ismeretei döntik el helyét a társadalomban, hanem az, hogy honnan származik. Hiába vágyna új tudományos felfedezések megbecsülése után, a fennálló rend gátat vett ennek. Felesége pedig udvaroncokkal csalja meg. A szellem, a tudás "kétséges rang" lesz ebben a világban. Kiábárndul ismét.
18.Madách Imre: Az ember tragédiája A londoni szín keserű kiábrándulása után csak a jövő maradt Ádám számára.A tudománytól, az értelemtől várja vágyainak teljesülését. Azonban a több évezredekkel későbbi korba helyezett falanszter színben a rend puszta hasznossági elvvé szürkült, a szellem nagyjai kisszerű gépies munkát végeznek: Luther kazánfűtő, Pláton csordát őriz, Michelangelo széklábakat farag.A természet törvényei teszik ilyenné, ennyire embertelenné a világot. A természetnek az a végzete, amelyet Madách a korabeli természettudomány elképzelései alapján alakított ki (mely szerint a Nap lassan kihűl, és így a Földön minden élet elpusztul). Ádámot ekkor már semmi sem lelkesíti, s a természet végzete elől az űrbe menekül. Céljairól lemond, de a küzdésről nem: "A cél halál, az élet küzdelem S az ember célja e küzdés maga" Goethe Faustjában az élet értelmét keresi, Madách azt, hogy egyáltalán van-e célja, értelme az életnek. A részletben Ádám sem tagadja a célt, van cél, de nem érheti el: "A célt tudom még százszor el nem érem".De a küzdelem, ami a célhoz vezet, az maga az élet.Erről pedig nem mond le, még akkor sem ha soha el nem érheti a célt.Tehát Ádám szavai összecsengenek, harmonizálnak a mű eszmerendszerével, gondolati tartalmával, hisz az Úr szavai is azzal zárják a művet, hogy: "Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál !" A szöveg egyes szám első személyben íródott, a beszélő kérdést intéz magához, majd meg is válaszolja.A mondatok rövidek, érthetőek. Az öt sorban ötször szerepel a "cél" szó. Soraiban jambusok váltakoznak spondeuszokkal. 10 és 11 szótagú sorok váltakoznak a szövegben.
19.Jókai Mór: Egy magyar nábob A reformkor regénye az Egy magyar nábob.A már eddig is fel-fel villanó realista szándék válik itt teljesebbé, a nagy romantikus műben. Mindenekelőtt a környezetrajzokban és zsánerképekben (életkép). A részletben betekintést nyerünk Kárpátfalva urának, Kárpáthy Jánosnak az életkörülményeibe. Ő a magyar parlag megtestesítője, az életét céltalanul leélő nagybirtokos, aki szüntelenül csak a mulatozásra, testi örömökre koncentrál, s akit nem érdekel a külvilág,a politika, a társadalmi események.Azt a tespedt, dőzsölő uraságot testesíti meg, aki az akkori magyar arisztokráciát jellemzi, s akiket fel akart idézni az író. Ennek az embertipusnak nincs jövője egyetlen társadalomban sem, hisz a közért semmit sem tesz passzív életvitele miatt.Saját magával szemben maximálisan igényes, kényelméért mindenből a legjobbat akarja.De élete mégis céltalan, üres, hisz még családja sincsen, legbelül magányos.A csak a szórakozásra, mulatozásra koncentráló életvitel nem nyújthat tartós örömet, nem lehet boldogság forrása hosszú távon, csak pillanatnyi jó érzés forrása. Egy időre feledteti vele élete céltalanságát.De aztán csak a rideg valóság marad. A részletben a külső szemlélő szemével látjuk Kárpáthy Jánost.A szöveg első része leírás, részletes környezetrajz. Először a nagyúrra, testi helyzetére fókuszál, majd tágul a perspektíva (kilátás), s egyre több mindent látunk már, a körülötte lévő személyeket tárgyakat. Eddig még nem tudjuk ki az akit látunk. Aztán jön egy összefoglaló mondat: "Ilyen környezete volt..." A szöveg második része pedig már nem környezetrajz, hanem a narrátor személyes véleménye a nagyúr cselédeiről.Az elbeszélésmód teháh nem tárgyilagos szubiektivitás keveredik bele.A szöveg humoros, főleg az utolsó mondat. Mondatai hosszúak, anekdotázó hangvételűek.
20.Jókai Mór: Az arany ember Romantikus jegy az új téma:új távlatok keresése, egzotikus kultúrák (lásd:Senki-szigete), mítoszok (mesés kincsek, a Timár köré fonódott elképzelések róla). A monológszerű önmarcangoló vádsorozat középpontjában a romantikára jellemzően érzelmek állnak. Szenvedélyesség és fokozódás jellemzi a részletet: az "ellopni" szó és variánsai gyakori említésével sodró erejűvé, patetikussá válik a szöveg. Fokozódást érzékelünk abban, ahogyan a megkárosítottakat sorolja a narrátor: az egész világon át eljutunk az egyénekek át Istenig, majd Timár lelkéig.A felsorolás alapján állíthatjuk, hogy itt is érvényesül a merész, részletező ábrázolásmód, az ellentétezés (a csempészektő is lopott). A képekben gazdag, festői patetikus rajz abban is megnyilvánul, ahogyan az el nem lopható dolgok eltulajdonításáról beszél: ideál, hűség, üdvösség, kézcsók stb lopása.A felsorolás csúcsa az utolsó mondat, hisz Timár önmagát lopta meg a logikai képtelenség.De ez is jellemző a romantikára.A sorok lüktetése, a szavak gyakori ismétlése, a gondolatritmus erősíti a zenei hatást. Jókai cselekedtetéssel, belső monológgal, mellékszereplőkkel jellemzi Timár Mihályt.A regény hőse tehetséges ember, és mindig tudja, hogy mit kell tennie. Ő menti meg Ali Csorbadzsit üldözői elől, föléje kerekedik ellenfeleinek, vállalkozásait kivételes érzéssel bonyolítja le. Kezdeti magabiztossága azonban fokozatosan meginog.De az élet örömeit a mindennapi ember módján akarja.Érzékeny, érző ember, vívódó lélek, nem tudd szabadulni a kételyektől. A kínzó önvád korán felébred benne.Nem félisten Timár Mihály, mint az eddigi nagy regényhősök.Tettei nagyok, vágyai végletesek, de emberi énje reális, az élet örömeire, boldogságára, a mindennapi ember módján vágyik. Éppen ez a vágyódás a boldogság akarása készteti arra, hogy kiszabaduljon a társadalomból.Azzal, hogy végül megundorodik a pénz világától, kettős lelki élete, vívódása társadalomkritikai jelleget kap.Azt mutatja meg Jókai, hogy a pénz megfertőzz minden emberi érzést.Ezért áldozza fel Timár Mihály vagyonát, ezért hagyja ott azt az életformát, amelynek Brazovics Atanász és Athalie a megtestesítője.A fenti idézet nagyszerűen érzékelteti Timár belső tusáját. A mű címe metafóra.Timár Mihály az arany ember, a közvélemény, a környezete ragasztotta rá ezt a nevet, miután gazdagon és úriemberként került ki a hadszállításból, s a katonáknak is száraz búzát adott.De a titkát senki sem tudta, hogy őt meg nem illető kincsek vannak a birtokában. Tehát arany ember egyrészt sikeri miatt, másrészt az illetéktelenül birtokolt aranykincsek birtokosaként.E két ellentétes tartalom feszültséget teremt a címben.
21.Mikszáth Kálmán: Az a pogány filcsik A szöveg elbeszélésmódja könnyed, a beszélt nyelvhez közelítő.Filcsik a főszereplő nem hős, nem látványos, nem rendkivüli események részese.Egyszerű falusi parasztember.Mint általában itt is messziről, távolról kezdi Mikszáth a történetet. Mintha csak egy megtörtént vagy hallott esetet mondana el anekdotázó hangnemben.Az élőbeszéd közvetlensége jellemzi az elbeszélést Mintha mindenféle közvetítőeszköz eltűnne, az író és olvasó között, az író a hallgatóságnak meséli a történetet.A meditáló mesei kezdés után Filcsikkel, annak legdrágább kincsével, a hét határon híres bundájával ismerkedhetünk meg.A kiragadott részlet azt a monumentumot festi le, amikor a "pogány" Filcsik embersége, mély érzései megmutatkoznak.Ráteríti legendás, féltett bundájét az útszélen fekvő kuldusasszonyra és gyermekére.Azt a bundát, amelytől a szolgabíróval megszökött halálos ágyán fekvő lányát fosztotta meg nem sokkal azelőtt. Önérzetes, hajthatatlan Mikszáth falusi mesterembere (csizmadia).A keze se reszket meg amikor "levette a haldoklóról azt a takarót,mely után az olyan nagyon vágyott." De nyomban e gesztus után sejteti az író: mélyen érző ember.A "pogány" cselekedete ez.A végén kiállja a kisértést: nem tért vissza, hogy az útszélen alvókról, leemelje a hirtelen rájuk rakott takarót, pedig megfordult a fejében. Tehát Filcsik le tudta győzni az emberi gyengeség kisértését, meg tudta őrizni méltóságát.Az elbeszélő stílus mentes mindenféle modorosságtól, patetikusságtól, közvetlen.Hasonlatai, metafórái változatosak pl:"millió szem az égen" » csillagok.Nyelvét stílusát nem annyira szókincse, mint inkább a szófűzés sokfélesége egyéníti.
22.Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival A regény 1908-ban jelent meg.Benne a vármegyei hivatalokat elárasztó köznemesség visszaéléseivel, vagyis a dzsentriréteggel foglalkozik.Előtte már Jókai, Eötvös is írt róluk, de Mikszárh itt már e réteg erkölcsi hullását ragadja meg.A dzsentri réteg végvágyait éli.Az öreg Noszty szerint két módja van a talpraállításának: a kard és a karikagyűrű.S mert a kard már kihullott a nemesség kezéből, így hát marad az érdekházasság.Apja tanácsára Feri ki is veti hálóját az Amerikában meggazdagodott Tóth Mihály lányára, Tóth Marira.Már kezdettől nem puszta családi ügyről van szó.A "pókháló szövésében" (vissza-visszatérő motívum) Ferit a patimás nevű rokonok, s melletük az egész megyei közigazgatás segíti.A pók itt Feri, s általa a dzsentri réteg metafórája, jelképe.A háló nem más mint a terv saját megmentésükre, a csapda amit Tóth Marinak, vagyis vagyonának állítottak.A Góliát-rovar pedig az áldozat.A pók munkáját Noszty Feri szemléli cigarettázás közben, s elmélkedik arról, hogy a modern technika nem hagyja hidegen még ezt az állatot se,s hogy a XIX. század pókja mennyivel értelmesebb, mint egy őskori. E leírás motívumai vissza-vissza térnek.Mindig a cselszövés, fondorlat bonyolultságára,a hálózat nagyságára, kiterjedtségére utalnak.A regény széles ívű inditása pontos társadalmi látlelet.A dzsentrik különböző tipsuai jellenek meg,de van egy közös tualjdonságuk: az élősdiség. Közülük Noszty Feri emelkedik ki: úgy szeretne,
23.Vajda János: Húsz év múlva A versrészletet a fájdalmas emlékezés itatja át.Jeges, zord tájképpel kezdődik egyik legszebb szerelmi költeménye,amely Ginához íródott.Vajda mindvégig megtartja a mondanivaló, az érzelem fő kifejező eszközét, a Montblanc hasonlatot.Ez fogja keretbe a költeményt.Ahogy az élmények újraélednek úgy oldódik fel az emlékezőben, az örök jég birodalmának kietlen magánya., annak ellenére, hogy az elején megteremtett képi keret nem módosul.A fájdalmak utáni megnyugvás lehetőséget ad a mértéktaró eltávolodásra is:objektíven szemléli az egykori szerelmes múlt érzelmeit: bármi is történjék, "Azért még föl nem olvadok".A sorokból higgadság, nyugalom sigárzik.A magányt hasonlattal fejezi ki a vers.Hisz lehet-e magányosabb a világon, mint a legmagasabb hegycsúcson üllő jég, amit még nap és szél se ér el?A hasonlat pedig a szív, mely csöndes.A "többé nem ég" kifejezésben az életreszóló lemondás fogalmazódik meg:sem az elmúlt szerelmek számára nincs többé hely a szívében.Hiába kacérkodnak a csillagok a hegycsúcs jegével, nem elég erős a sugaruk a felolvasztásához.A II. szakaszban tehát azonosítja magát a Montblanc jegével,már egyes szám első személyben beszél róla.Tehát a versen metafóra vonul végig.
24.Ady Endre: A magyar Ugaron Külföldi útjai rádöbbentik hazája elmaradottságára.A magyar közönség közönyös volt újfajta költészete iránt.E hatások eredményeként jön létre a magyar Ugaron látomása.A kifejezésmód szembetűnően közvetett.A vers nem közvetlen vallomás, hanem egy tájleírás, melyben események is történnek., s ezek érzéseket gondolatokat ébresztenek.Mégsem klasszikus tájvers, hisz a versben a leírás módja eltér a hagyományos tájköltészettől.Erre jó példa a vers újszerű jelzőhasználata.Az "ős" és a "buja" jelzőkelvont tulajdonságokat kapcsolnak a táj és a föld konkrét képzetéhez.Az első szakaszt a "magyar Ugar" jelzős szerkezete zárja be.Az Ugar nagybetűs írásmódja, valamint a jelző arra hívja fel a figyelmet, hogy a vers a magyar életre általában jellemző sajátosságokról szól.A "szent humusz" ,"szűzi föld" jelzőben nem a tájsajátosságok tükröződnek, hanem a lírai én érzelmei.E jelzős szerkezetek nem igazán egyértelműek, inkább sejtettnek, utalnak, mint kimondatnak.Az "égignyúló giz-gazok" , "a föld alvó lelke", a "régmúlt virágok illata", jelzős szerkezetek valószínűtlen irreális vonásokkal ruházzák fel a tájat.A megszemélyesítéseknek is újszerű szerepük van.Az életre kelő, a vers alanyára támadó növények képei, a szél gúnyos nevetése az irreális hangulatú jelzőkkel együtt lázálomszerű látomássá változtatják a formájuk szerint leíró képeket.ĺgy ezek nem ábrázollójellegűek, hanem egy állapotot fejeznek ki, a lírai én szenvedélyes vágyát a virágzással jelképezett újra.Az igék jelzik, hogy az első két szakaszban a lírai én a cselekvő Ugar mozdulatlan létével szemben.A III. szakaszból azonban a táj megelevenedik, ellenáll a virágkereső vágynak ("Hát nincsen itt virág?").Ismét az igék sugallják a támadó, addig szunnyadó erők megelevenedését.Ahogy a lírai én cselekvő képességgel fokozatosan elenyészik, az ugar ereje egyre fokozódik és támadóbb lesz.Az utolsó két sor viszont pozítiv előjelű, optimista hangulatú, de ez a tragikum tiltakozás is.A bukás érzete nem egyedüli mondanivalója a versnek;kifejeződik benne az Ugarhoz alkalmazkodni nem hajlandó indulatnak a halálig vállalása is. Az alföldi táj itt a terméketlenségnek, a halálos kötöttségeknek, a nemzeti lét kilátástalanságának szimbólumává vált.
25.Ady Endre:Őrizem a szemed A lírai én a megnyugvás hangján szólal meg.Nincs a versben szerelmes lángolás, érzelmi hullámzások, csapongások, csak egy megfontolt, jól átgondolt, élete útján járó, megfáradt ember döntése van. A vers 4 soros szakaszokból áll.Az első és a harmadik szakasz azonos.Bennük csupán egyetlen jelző van:"vénülő".Ez jellemzi a lírai én szemét és kezét.A kéz megfogása, a szem átható tekintete az, ami kifejezi a lelki kötődést.Nincs itt szó testi vonzalomról, heves indulatokról.A megfáradt vénülő férfi érzelmeit, már csak egy kézfogásban, egy tekintetben tudja kifejezni.Viselkedése aktív, ő "őriz" és "fog", a szeretett kedvest nem látjuk.A második szakasz érzékletes képekben rögzíti az addigi életmód gyötrelmeit.A lírai én metafórája az "ősi vad", kit rettenet űz a világok pusztulásán, de a harmadik sorban az állítmánya nem egyezik az "ősi vad" alannyal , hisz az egyes szám első személyben van "érkeztem". Az utolsó szakaszban alliterációt találunk "miért, meddig / Maradok meg még".A jövő bizonytalan,a múlt rettenetes. A lírai én számára csak a jelen a pillanat létezik.Ezt bizonyítják a jelenidejű igék.Az utolsó szakasz "Nem tudom" indítása jelzi , hogy a beszélő sem tudja, mit hoz a holnap, de most itt van és ez a fontos.Ezt húzza alá az utolsó két sor,melyet ellentétes kötőszó vezet be. A szem a lélek tükre, tartja a mondás.Az "Őrizem a szemed"-ben benne van az is, hogy a kedves a lelki társa kell legyen egy megfáradt férfinak.Nem annyira a testére, sokkal inkább a lelkére van szüksége mint végső menedékre, ahová haza lehet érkezni A "világok pusztulása" motívum azt sugallja, hogy a lírai én sokmindent átélt, mozgalmas eseménydús élete volt, de minden elmúlt elpusztult.Egyedül a szeretett nő maradt állandó.A verset soráthajlások sokasága tarkítja.A jambikus sorok fokozzák a vers melankólikus zeneiségét.
26.Ady Endre: Új vizeken járok Nem véletlen, hogy a versben többször is nyomatékosítva fordul elő az "új" jelző, hiszen Ady hitvallásának egyik kulcsszava ez.A régi, elavult eszményekkel való leszámolás jegyében lép fel ő, verse a múlt tagadása, és a jövő igenlése.Tulajdonképpen a termtésre, a termékeny jövőre való készülődés verse ez.Ha a szóanyagát vizsgáljuk kiderül, hogy a felhasznált szavak nagy része jövőidejűséget, valami ezután beteljesülőt fejez ki tartalmával, jelentésével.A vers jelképei az új vizeken szálló hajó és evezősse érzékletessé, láthatóvá és ezzel költőivé teszik az újat akarás elvont és gondolatilag nem konkretizált motívumát.A "nagy szűzi Vizeken" repülő magányos hajónak és "részeg evezősének" képe is ezt sugallja, és erre utal a határozott elkülönülés a "szürkéktől" , azoktól akik csak másoktól megálmodott álmok szerint élnek a szabályromboló és formateremtő elkülönülése ez a szabálytisztelőktől, a vakmerően nekivágó tengeri utas mrgvetése a parton állókkal szemben. Szerkezetileg nagyon jól felépített formailag jól megkomponélt mű e vers. Hosszú és rövid sorok váltakoznak szabályosan.A szakasz első sora mindig azonos az utolsóval; a szakaszok harmadik sora pedig végig megegyezik: "Röpülj hajóm". Bár az igék többnyire felszólító móduak mégsem találunk a versben felkiáltó jeleket.A mű rímképlete: a a x a b b x b c c x c A vers címe előrevetíti, hangsúlyozza Ady küldetéstudatát:azt, hogy szakítani akar a múlttal, az addigi verselési, művészi szokásokkal és újítani akar minden téren.Az őj víz amin jár, ezt az új művészi ideált, attitűdött fogalmazza meg.
27.Móricz Zsigmond: Tragédia A Tragédia klasszikus felépítésű novella , de az író a konvencionális (hagyományos) novellastruktúrát megőrízve azon belül változtatta meg a kifejezési eszközöket.Mikszáth még anekdotázott a Tragédiában, minden részlet célratörő, minden kép és leírás funkcionális. A történet lineáris és tulajdonképpen belső történésnek tekinthető, hisz a Kis Jánosban szunnyadó érzések és vágyak ébredéséből, fokozásából áll.A külső történés kiváltója csupán a belső monológnak.A részlet tárgyilagos közléssel kezdődik, majd felváltvan jönnek a külső és belső történést leíró részek.Az események egyre gyorsabban peregnek, míg jön a megdöbbenés: nem tudja véghezvinni vágyát.A rövidebb mondatok feszültséget teremtenek, azok is gyorsabbá, pergőbbé teszik a leírást Az evés kezdetén Kis János mozdulatai ellentétben állnak belsője remegésével, hiszen ő maga "nyugodtan, komolyan kezdett munkához" , míg rá nem döbben arra, hogy nem fogja tudni véghez vinni eltökélt szándékát.Később a rádöbbenés annyira megrendítette, hogy már alakjára is kiült az aggodalom, a keserűség és a dühös nyugtalanság. Kis János a kisjánosok egész tömegét képviseli vágyaival, mint ahogy az éhség sem egyszerű mindennapi éhség, hanem ezekenek a kisjánosoknak a sorsa sűrűsödik benne.Az éhség jelkép, mint ahogy jelkép Kis János is.A kisjánosok sorsa az éhséggel folytatott reménytelen küzedelem.Kis János lázadása groteszk és naiv, de elszántsága megdöbbentő erővel sugallja a nagy társadalmi "éhség" megszüntetésének sürgető parancsát.A szereplő nem hős annyira jelentéktelen, hogy senki sem vette észre a halálát és életében sem tűnt fel senkinek.
28.Móricz Zsigmond:Barbárok A részletre jellemző a részletes,analitikus pontosságú leírás, mely a realizmust és a naturalizmust annyira jellemzi.A menés, gyaloglás hosszúságát, végelláthatatlanságát a menni ige rengeteg előfordulása akarja kifejezni.Tizenkétszer találkozunk a menni ige alakjaival, egyszer pedig a "ballagot" szó jelenik meg.Tehát ezzel az idő telését akarja a szerző jelezni.A történés lineáris: megy az asszony a nagy pusztán, amíg el nem érte a Dunát, s azon is átment, s azon túl is tovább gyalogolt.A menni szónak viszonylag sok szinonímája van, de az író mégsem használja őket.,csak ezt az igét.Ezzel hangsúlyozza a cselekvés monotonságát,annak tempóját.A szöveg is olyan lassan megy, ballag előre, mint ahogyab az asszony araszol a nagy pusztában.Az igéknek hangulatfestő szerepük van: ballagot, hágot.A szöveg hasonlít a népmesék szövegéhez: "ment, ment, addíg ment míg...". Nyelvezete közelít a beszélt tájnyelvhez:"átalment","lelt","áttette". A részlet 2 színnevet tartalmaz:fekete és fehér. Ellentétes színek.A fehér a tisztaság, az ártatlanság szimbóluma,a fekete a bűné.A "vászonfehérben" szó metonímia (névcsere), mely érintkezésen alapul.Jelentése: fehér vászonruhában.A fehér az asszony ártatlanságát, igazságkereső szándékát szimbolizálja, a fekete asszony feketesége pedig gyászát.Már sejti, hogy gyásza lesz.
29.Juhász Gyula:Milyen volt Az impresszionizmus szerint az élet összefüggései csak pillanatnyi benyomások alapján érthetők meg.A művészek az atmoszféra, a hangulat, a légkör kifejezésére törekednek.Ez jellemző erre a versre is, hiszen elsősorban a merengés, az emlékezés hangulatát közvetíti.A melankolikus hangulat közvetítésére több eszközt ia találunk: játék a színekkel (szőke,kék). Felfedezhetjük az impresszionizmus kedvelt költői eszközeit: szinesztézia ("S e szőkeségben újra érzem őt"), a gondolatritmus, sok mellérendelés (a legtöbb mondat mellérendelő).A festői leírásmód célja, hogy felkeltse az alkotás pillanatában átélt hangulatot a befogadóban. A minden szakasz elején megismételt merengő kérdés -"milyen volt"- s a tagadó válasz ("nem tudom már") szinte a valóságnál is messzibb múltba, az emlékezés végtelenébe állítja az élményt. A költemény különös hatását elsősorban a jelképes közvetettség biztosítja.A szöveg "költői" stíluseszközeinek (jelzőknek, metafóráknak) csaknem kétharmada a tájra vonatkozik.Már ez a táj nem közvetlen látvány, hanem maga is emlék; a tavasz, a nyár, a koraősz hangulatának újraélesztése.E hangulatbeli tájelemek szín- és hangélményei ébresztik fel a szerelem emlékét; megmagyarázhatatlan titkos kapcsolat jön létre a látvány és a költében újraéledő érzelem között.A természeti képek elvesztík önálló jelentésüket, szüntelenül átdereng rajtuk az Anna- emlék.S a táj csak hordozója, jelképe e mélyebb jelentésnek.
30.Tóth Árpád:Körúti hajnal Az impresszionista költészet egyik legfontosabb művészi eljárása, hogy kiragad egyetlen pillanatot , és ezt felnagyítja.A színpompás gyöngysorként felfűzött jelzős szerkezetek (pl "víg pacsirtái", "tompa telt hangon", "bús gyársziréna", "józan robot, arany csókot") egyetlen rövid történést , a hajnal egyetlen mozzanatát nagyítják ki és duzzasztják fel úgy, hogy teljes tartalmas képet adjanak.A költő annyi hangulatfestő szókapcsolatot használ, hogy szinte megelevenedik előttünk a lila nyakkendő, halljuk a tompa, telt harangot, majd a gyársziréna búgását és a villamos jajdulását.A "lila dal" szinesztézia és a "kelt" igével a költő meg is személyesíti a nyakkendőt.Találunk más megszemélyesítést is:"villamos jajdult", "a Nap még mindig dobott/ Arany csókot". Alliteráció:Fénynek földi, tompa telt.Azzal, hogy a "Fény" és a "Nap" szót nagy kezdőbetűvel írja méginkább erősíti a megszemélyesítés jellegét, hiszen a tulajdonneveket írjuk nagybetűvel. A vers címe előrevetíti, bejelenti a vers témáját, azt amiről szólni fog.A II. szó időmegjelölés. A hajnal talán a legrövidebb napszak, néhány perc alatt szokott megvirradni.Ezt a néhány pillanatot ragadja meg és duzzasztja naggyá a vers.A cím másik szava pedig helymegjelölés, behatárolja, hogy hol szemlélhetjök meg a napfelkeltét.
31.Babits Mihály: Jónás könyve A mű elbeszélő költemény.Az elbeszélő forma a Jónás könyvében az intelektuális jelleget domborítja ki.Az idézet egyet töbszörösen összetett, sodró erejű, dallamos mondat. Lírai erő árad a felsorolásból (kiátkozottak sora,illetve a menekülés helyszínék sora).A narrátor bizonyos ironikus fölénnyel tekint a vívódó prófétára.A "dúlt szivében", "kő kövön nem marad" kifejezések ellentétben vannak a "lecsúszva","lekúszva" játékos szavakkal.A részlet formája, dallama, stílusa ellentétben van Jónás belső lelki állapotával, harcának komolyságával. Néhány egyedi kifejezést is találunk: "szoborerdő", "mímesek", "tavat", "megúszva".Jónás tehát csalódotságában, hogy nem hallgatnak szavára, megátkozza Ninivét, és elmenekül onnan. Addig küzdött ellene, de most mintha örülne neki, hogy Ninive el fog pusztulni, hisz megérdemli.Ezt a hozzáálást sugallja azt utolsó két sor.Nincs benne részvét sajnálat.Ezt húzza alá az a tény is, hogy az ediggi belső rímek, soráthajlások helyett itt két teljes sor van, végükön páros rímmel.

Ernei Júlia

Hosted by www.Geocities.ws