Az ózon bomláskinetikája elsôsorban környezeti kémiai szempontból jelentôs. A bomlást korábban többen tanulmányozták. Tomiyasu, Fukutomi és Gordon illetve Staehelin, Bühler és Hoigné két, részleteiben különbözô mechanizmust javasoltak a reakcióra. Korábbi modellszámítások az elsô (TFG-ként jelzett) modellt támasztották alá.

Munkánk során stopped-flow (SF) módszerrel 260 és 430 nm-en, pH 13,4 és 10,7 között követtük a reakciót. G. Gordon és munkatársai korábbi méréseivel összhangban megfigyeltük, hogy a pH csökkenésével a bomlás lassabbá válik, pH < 10,5 esetén pedig a reakcióidô annyira megnô, hogy a mérôcellán belüli diffúzió miatt a folyamat SF-val már nem követhetô.

260 nm-en az abszorbancia kezdeti gyors csökkenése (a felezési idô pH = 13,7 esetén néhány 10 ms) az O₃ bomlásához, az O₃ teljes elbomlása utáni abszorbancia-növekedés pedig a modell alapján az O₂^- részecske képzôdéséhez rendelhetô. Az abszorbancia ugyanakkor öt perc után sem csökken nullára. Erôsen lúgos oldatok spektrumai alapján ez a megmaradó abszorbancia feltehetôen a OH^- ionhoz rendelhetô.

A 430 nm-en mért abszorbanciaváltozás az O₃^- gyökhöz rendelhetô. 11,7-nél kisebb pH esetén ezen a hullámhosszon már nem tapasztalható abszorbancia-változás.

A mérési adatokat a TFG modell alapján illesztettük. A modell alkalmasnak bizonyult a kinetikai görbék leírására. Az illesztések alapján meghatároztuk a bomlásban szerepet játszó reakciólépések sebességi állandóit.

Vissza a nyitólapomhoz

Készítette: Nemes Attila, [email protected].
Utolsó módosítás dátuma: 2000. március 26.
Copyright © Nemes Attila, Debrecen, 1996-2000. Minden jog fenntartva.
URL: http://www.geocities.com/nemes01/szakmai/kollabst.html