Nemes Attila:
Jobb félni?

Nagyobb-e a füstje?

- beszélgetés a hulladékégetôkrôl -

Debrecen határában hulladékégetôt szeretnének építeni, a terv azonban roppant erôs lakossági tiltakozást váltott ki. A Dunántúlon annak a falunak a közelében, ahol eddig a klórozott szénhidrogéneket gyűjtötték össze, most egy speciális égetôt szeretnének építeni. Már szervezik ellene a tiltakozást. Sorozatunk mai darabjában ismét dr. Borda Jenôt (Alkalmazott Kémiai Tanszék) kérdeztük.

Lombikbaby: -Hogyan kerültek a hulladékégetôk az érdeklôdés homlokterébe?

Dr. Borda Jenô: -Magyarországon van egy törvény, amely szerint egy évnél tovább nem lehet veszélyes hulladékot tárolni. Mi a megoldás? Mivel itt korábbi évek felhalmozott szennyezôdéseirôl is szó van, valahogy meg kell szabadulni ezektől. A legkézenfekvőbb az égetés, ezért most a hulladékégetôk "felértékelôdtek". Jellemzô egyébként, hogy az ENSZ hulladékkezelési rangsorolásában az égetés nagyon hátul van. Az elôl levôk azonban (hulladékhasznosítás, hulladékszegény technológiák) nem terjedtek el világszerte, és az égetés még Nyugaton is jelentôs szerepet játszik. Mivel mi sem tudunk jobbat, kénytelenek vagyunk tehát égetni, s ezzel egyben szennyezni a környezetet. Egyetértek azzal, hogy jól meg kell nézni, hova telepítsünk egy égetôt. Egyet értek azzal a környékbeli lakossal is, akinek bemagyarázták, hogy a dioxinesô fog hullani rá éveken át, és 3 év múlva meghal rákban. De az élet nem állhat meg, valahogy meg kell szabadulni a hulladékoktól. Ne felejtsük el, hogy egy szeméttelep milyen nagy mértékben szennyezi a környezetet: van freon-, metán-emisszió, vannak patkányok, fertôzô anyagok, stb. Márpedig szinte minden település határában találunk szeméttelepet. Egyébként Rudabányán, a volt bányában is terveznek egy égetôt, az ottani tiltakozásról még nincs semmi hír. Az országban rengeteg olyan üzem van, ahol sokkal nagyobb a környezetszennyezés, mint egy hulladékégetőnél, de azok ellen (mivel azok már meglévô üzemek) nem tudnak tiltakozni. Érdekes, hogy Kelet-Magyarországon három veszélyeshulladék-lerakó is van, azokat engedélyezték, ott nem volt tiltakozás.

LB: -Ki lehet-e mutatni egészségkárosodást a már üzemelô dorogi égetô közelében lakók körében?

BJ: -Nem tudok róla, hogy eddig végeztek volna ilyen felméréseket. A dorogi égetô '85 óta üzemel, s mivel a hatásai nem azonnal érzékelhetôek, most már fel lehetne mérni, hogy vannak-e elváltozások. Az égetô SO2-ot, HCl-at, port, nitrózus gázt, dioxint bocsát ki. A SO2-tól, a HCl-tól a hörghurutok, asztmás megbetegedések száma növekedhet, a szmog miatt télen több lehet a megfázás, esetleg lehet valamilyen rák is. (De ide tartozik, hogy ugyanakkor Debrecenben a nagyon finom, tüdôkárosító szállóhomok miatt népbetegség az asztma, s ez nem függ össze semmiféle ipari termeléssel.) Az persze egyáltalán nem biztos, hogy elsôsorban a környéken lakók fognak megbetegedni: a kémények magasra felviszik a szennyezôdést, az a szelek szárnyán elvándorol, s majd valahol máshol hullik ki. Ha tehát meg kell építeni egy égetôt, nincs értelme egyik helyrôl a másikra passzolgatni, mert a kikerülô szennyezés elôbb-utóbb szétterül az országban. A dorogiak egyébként nem titkolják az emissziós adatokat; tudjuk, hogy a dioxin-kibocsátás a nyugati szabvány fölött van, de próbálkoznak ennek csökkentésére. Keletkeznek salakanyagok is, amelyek rendszerint toxikusak, ezeket meghatározott módon, föld alatti kazettákban kell tárolni, s erre természetesen garanciákat kell adni.

LB: -Milyen gazdasági haszna lehet egy égetônek?

BJ: -Az égetés drága dolog. Egy égetônek hagyományos értelemben nem sok gazdasági haszna van, hiszen legfeljebb hôenergiát termel. Német felmérés szerint egy városban felgyűlt kommunális hulladékok elégetésével a város hôigényének tizedét lehetne fedezni. A hulladékégető legnagyobb haszna az - feltéve, hogy megfelelően működtetik -, hogy az egészséges emberek egészséges, hulladékmentes környezetben dolgozhatnak. Kevesebb a táppénz, a korai haláleset. Az is haszon, hogy a gyárban és a környezetünkben nem lesz ott a hulladék, területek szabadulnak fel hasznos munkára. Igazi gazdaságosságról akkor beszélhetnénk, ha például az oldószereket elégetés helyett visszavihetnénk a technológiába, tehát újrahasznosítást végeznénk, nem megsemmisítést. Mint említettem, az egyénnek, a társadalomnak, a környezetnek viszont az égetés is haszon, hiszen a szemét így eltűnik.

LB: -Köszönöm a beszélgetést.

Vissza a Lombikbaby oldalához