Nutta építési leírás

Kezdő modellező vagyok, így elég jól tudom, milyen problémákkal néz szembe, aki először próbál RC repülőmodellt építeni. Ez a modell nagyon gyorsan és könnyen megépíthető, így mindenkinek ajánlom akit érdekel az elektromos repülés. Leírtam, én hogyan raktam össze és indítottam be a gépemet, sok részletet lefényképeztem. Ez az eredeti építési leírás mellett remélem adhat ötleteket, segíthet másoknak is.
Terv:
A Nutta egy könnyen elkészíthető, kis méretű, kitűnő akrobatikus repülési tulajdonságokkal rendelkező elektromos meghajtású RC repülőmodell.
A modellt David Theunissen tervezte, a leírás több más ingyenesen letölthető tervvel együtt megtalálható David honlapján: www.flyelectric.ukgateway.net Ugyanitt sok ötlet, műhelyfogás, különböző anyagok leírása is szerepel.
A Nutta mint kezdő modell:
Kezdő modellnek általában egy lusta, stabil, nyugodt trénert ajánlanak. A Nutta nem ilyen. Viszont a fórumon vlaca felvetette, hogy egy 3D gép kis kitérésre állított kormányokkal ugyanolyan jó lehet, és legalább van erő benne, hogy kihúzza a bajból... Sokan egyetértettek vele. http://forum.rcmodell.hu/viewtopic.php?t=489
Kb. két hónapja építettem első modellemet, gyári készletből raktam össze egy csupaszárny Mini Tornado modellt. Ezután szerettem volna teljesen saját erőből, kit segítsége nélkül építeni valami újat. Mivel kezdő vagyok, olyan modellt kerestem, ami kevés munkával összerakható, így egy esetleges becsapódás nem annyira katasztrofális élmény... Ha törik, valószínűleg csak az olcsó műanyag hab megy szét, az elektronika és főbb szerkezeti elemek nagy valószínűséggel túlélik. A hab meg 1 óra munkával újra kivágható és cserélhető. Nem ugyanaz, mintha egy drága kit vagy egy millió darabból aprólékosan összeállított hagyományos építésű modell törik darabokra. Természetesen minél jobban repül, minél többre képes, annál jobb. Az se árt, ha jól néz ki...
A Nuttát választottam, és nagyon jól jártam vele. Két nap alatt elkészültem, a második napon már repült. Ez a két nap is csak azért kellett, mert nem mindenütt követtem az eredeti leírást. Különböző apróbb saját elképzeléseket találtam ki, így az idő nagy részében csak forgattam, nézegettem a modellt... :-) Nem azért, mintha az eredeti leírás nem lenne jó, hanem így jobban élveztem az építést, meg kicsit az én igényeimhez hangoltam a gépet.
Szerintem különösebb gond nélkül össze lehet rakni maximum 5 óra alatt a Nuttát. Egy gyári ARF kit (Almost Ready to Fly, majdnem repülésre kész) befejezése is könnyen lehet több ennél. :-)
Repülés:
A Nutta nagyon jól vezethető. Mivel nem bíztam túlzottan a saját néhány repült órás pilótatudásomban, egy tapasztalt modellezőt kértem, hogy repülje be (kösz!!!). Beállította, elindította, elsőre repült mint az álom. Átadta, én is egyből tudtam vezetni, pedig nem nagyon hasonlít a csupaszárnyra. Azóta rengeteget játszottam vele, nagyon jól megy. Jóindulatú, szépen és azonnal reagál, finom mozdulatokkal nyugodtan, szépen vezethető. De nem lusta, ha belehúzok a botba, méternél kisebb körben bukfencezik. Orsózik is, ha nem is tökéletesen, mivel csak csűrő van, oldalkormány nincs. Majdnem igazi 3D gép, az oldalkormány is könnyen beépíthető utólag. A 8 Nimh akkuval 45 fokban megy felfelé, a Lipolyval remélem függőlegesen is. Tökéletesen repül háton (mármint a Nutta, én sajnos még nem, gyakran elszúrom...). Nagyon élvezetes vezetni, elképesztően fordulékony, lehet vele összevissza csapongani mint egy lepke... Bár slowflyer (lassú repülő), egy kis szélben még jól elboldogul, mivel nagyon gyorsan reagál, ki lehet védeni a széllökéseket is.
Eltérések az eredeti tervtől:
Az én módosításaim azt célozták, hogy minden elektronika, szervó a törzs karboncsövéhez csatlakozzon, így törés esetén a szárny vagy farok rész minimális munkával cserélhető legyen. Jobban is néz ki egy kompakt megoldás. Ezen kívül bántotta a szememet az eredetileg féloldalas csűrő szervó. Nagyobb teljesítményű motorral építettem, mert függeszkedésre képes, akrobatikus modellt akartam.
A módosítások hátránya, hogy így a modell valamivel nehezebb, amit én elfogadható árnak tartottam, cserébe a nagyobb motorteljesítményért (az IPS helyett a sokkal erősebb, de nehezebb 3 fázisú Mega 16/7/8-as). A törzs erősebb megoldásai maximum 10g-ot tettek hozzá az eredetihez, ezt szintén a nagyobb motor miatt tartottam szükségesnek.
Jellemzők, főbb alkatrészek:
Szárny fesztáv: 60 cm
Repüléskész tömeg: 150 – 250g a motortól és akkutól függően
Sárkány tömeg: kb. 50g (rádióvevő, motor, szervó stb. nélküli szerkezet)
Szárny: 4 mm-es Styropor hab, parkettaalátét lap (extrudált polipropilén),az eredeti tervben 3 mm-es lapot használtak, ilyent nem kaptam
Törzs: 4 mm-es karbonszál erősítésű cső
Kormányzás: csűrőlapok, magassági kormány
Szervók: 2 db mikro szervó, én Jamara XT Pico-t tettem bele, tömege 6g
Vevő: én Jeti Rex 5 Plus-t tettem bele, 5 csatornás, ebből csak 3 kell, tömege 9g
Szabályozó: a motortól függ mi kell bele, én a 3 fázisú motorhoz Jeti 08-3P-t építettem be
Motor, eredeti terv: GWS IPS motort használ, ez egy áttételezett kicsi, könnyű de nagy teljesítményű motor, kb. 20g az egész, hátránya hogy rövid az élettartama, főleg mert mindenki túlterheli, a maximumot hozza ki belőle
Motor, ezt választottam: Mega 16/7/8 kefe nélküli motor 2,8-as áttétellel, ez brutálisan erős egy ilyen kis gépben, nehezebb is, áttétellel együtt 57g, de én korlátlan függőleges repülést akartam. Sajnos drága, főleg a kontrollerrel együtt
Motor, ami jó lehet bele: Potensky POT03B (speed 300-as motor, 5:1, 245/120 prop), LiPoly akkuval valószínűleg ez is függeszkedne, olcsó
Akku, Nimh: a Mega-hoz (vagy 300-hoz) 8*750mAó AAA Nimh, ezzel jól emelkedik de nem függeszkedik, 10-12 percig repül, ebben akrobatikus szakaszok is vannak
Akku, LiIon: telefonakkuból barkácsolt 2*950mAh cella, ezzel több mint 15 percet repül, de kissé gyenge, nem nagyon lehet akrobatikusan repülni vele
Akku, LiPoly: 1200 mAó Etec LiPoly, még nem próbáltam, jövő héten jön meg, számítás szerint bő tartalékkal függeszkednie kell, fele a súlya a Nimh-nek, és jóval nagyobb áramot képes leadni, akár 10A-t is
Légcsavar: erősen függ a motortól, én egy becsukódó 245/120-ast tettem fel, a LiPoly akkuhoz talán még nagyobbat is érdemes
Konstrukció:
A törzs egy darab 4 mm-es karbonszál erősítésű műanyag cső. Erre pillanatragasztóval (cyanoakrylat, CA) fel vannak ragasztva 0,4 mm vastagságú üvegszál erősítésű műanyag lemezek, ezek tartják az összes többi alkatrészt (szárny, farok, motor, szervók, akku)
A szárny, csűrőlapok, vízszintes és függőleges vezérsíkok egyszerű hablapból kivágott lemezek. A szárny belépő és kilépő éle 2 mm-es karbonszálas rúddal meg van erősítve, egyébként túlzottan hajlékony lenne.
Beszerzések:
Nem szokták leírni, pedig gyakran ez a legnehezebb rész. Érdekeltségem egyik boltban sincs, nyilván máshol is lehetne dolgokat venni, egy csomó dolog szinte minden boltban kapható. Mégis leírom, én mit hol vettem, mert néhány szükséges alkatrész esetleg csak egy helyen van, szerintem sok keresgélést meg lehet így takarítani... Némelyik alkatrészből több helyen is vettem, nem tudom, melyik került pont ebbe a modellbe. A boltok címe, telefonszáma a www.rcmodell.hu webcímen megtalálható.
Origo Modell: Távirányító, Mega motor, motorvezérlő (postán utánvéttel)
Budafoki út: Karbon csövek, rudak, ragasztó, acélhuzal, Jeti vevő, apróságok
Csepel: Jeti vevő, motorvezérlő, propeller, ragasztó, apróságok, POT03B hajtómű
Deák modellbolt: Jamara XT Pico szervó
Elektro World Nimh akku 750 mAó
OBI: Styropor 4 mm-es parkettaalátét hab, kábelrögzítő, ragasztópisztoly és rudak, szerszámok
Nyák gyártó: a 0,4 mm-es nyomtatott áramköri lemezt nyomtatott áramkört gyártóktól lehet beszerezni
www.aircraft-world.com Etec 1200 mAó LiPoly akku, a neten rendeltem, mivel jelenleg nincs magyar boltban. közeljövőben.
Képek:
A gép felülnézete és alulnézete


Az összes szerkezeti elemet a törzs karboncsövére ragasztott 0,4 mm-es üvegszál erősítésű műanyag lemezek tartják. Alul egy hosszú lemezcsík van, ez tartja az akkut és a vevőt, valamint támasztja beragasztott kis műanyag kockák közvetítésével a rúd felső, ellentétes oldalán elhelyezett 3 darab kisebb lemezt: a szárny első valamint hátsó élét támasztó lemezt valamint a szárny közepén a szervót tartó kisebb lemezt. A nagy szürke kocka a LiIon akku a tépőzárra nyomva.


A szárny első és hátsó élét alátámasztó üvegszálas lemez.
A gép súlypontja kb. 6 cm-re van a szárny belépő élétől. Ez az akku nehéz, így meglehetősen előre került. Egy könnyebb akku sokkal hátrább kerül, hogy a nehéz motor ellenében a súlypont a megfelelő helyen maradjon. A súlypont helyének megválasztására a tépőzáras rögzítés kényelmes lehetőséget biztosít.
A vezérlő 3 vezetéke toldás nélkül a motorra van forrasztva, így a nagy áramú vezetékek viszonylag rövidek.
A rádióvevő úgy lett elhelyezve, hogy mindkét szervó és a motorvezérlő vezetéke toldás nélkül eléri.


A motor rögzítése


A farok részt és a magassági kormány szervót egyetlen lemez tartja, a vízszintes vezérsík alatt kiszélesedik, hogy kevésbé billenhessen a hab. A jobb oldali képen látszik a cső mellé a ragasztás erősítésére beragasztott rúd, és a szervó rögzítése (kétoldalas ragasztószalag is tartja).


A csűrő szervó kialakítása. A szervó a törzs csöve fölé ragasztott műanyag lemezen áll. A lemez mérete pont akkora, mint a szervo alja. Az erősebb ragasztás miatt két kis műanyag kockát is beragasztottam az akku tartó lemeze és a szervó tartó lemeze közé. A szervó kétoldalas ragasztóval van a tartó lemezhez ragasztva, és a füleinél fogva műanyag pántokkal az alsó lemezbe fúrt 3-as lyukakon keresztül a törzshöz húzatva.
A szárny profilját, ívét az adja, hogy a szervó fülei feltámasztják a szárny közepét. A barna lemez egy vékony rugalmas textilbakelit lap. Feladata a hab kiszakadásának megakadályozása a szervó mellett. Nincs a szárnyhoz ragasztva. A szárny ívének magassága 6 mm.
Az akkutartó nyák lemez alá van ragasztva az öntapadó tépőzár, erre lehet rányomni az akkut. Nem esik le magától, ütközésnél viszont elenged, és az akku nem töri el a törzst.
A jobb oldalon a szárny alatt látható a motorvezérlő. Ez egy hab darabra van ragasztva kétoldalas ragasztóval, az egészet a teleptartó nyáklemeze tartja. A telephez menő drótokat átvezettem a műanyag pánt alatt. Ha a modell odaveri magát és megindul az akku, nem tépi ki tövestől a drótot...


A szárny élébe ragasztott karbonrúd erősítés. Látszik a rúd számára előzetesen benyomott kis árok, és a száradás után felragasztott cellux. A szárnyat a törzs rúdjára felülről ragasztott nyák lemezek támasztják alá. A ragasztás erősítésére egy-egy műanyag kockát ragasztottam a törzs két oldalán a felső szárnytámasztó lemez és az alsó akkutartó lemez közé.
A jobb oldali képen látható 4 mm-es balzafa darab kissé megemeli a szárny élét, mert a szervó magas, nagyon erős lenne enélkül a szárnyprofil íve. Elcsúszás ellen kétoldalas ragasztószalagot tettem a fára, és a szárnyat a piros gumi húzza a törzshöz.




A csűrőlapok és a magassági kormány mozgatása. Az üvegszáls lemezből vágott háromszöget két kis habból vágott hasáb rögzíti két oldalról, meleg ragasztópisztollyal ragasztva.


Építés:
Mindenképpen érdemes elolvasni az eredeti leírást a megadott webcímen.
A formákat, méreteket az eredeti pdf fájl tartalmazza, ezt érdemes kinyomtatni, az íveket ki lehet vágni és sablonnak használni a szárny és farok kivágásánál. Sok fényképet csináltam, a rajzokkal együtt ezek mindent megmutatnak, a szöveg csak ráadás...
Elektromos modell esetén fokozottan törekedni kell a könnyű kialakításra. Könnyű de erős anyagokat kell használni, és csak annyit, amennyi épp elég az adott cél eléréséhez. Túlbiztosítás, sok anyag esetén a modell nehéz lesz és nem fog jól repülni.
A karbon csővel érdemes kezdeni a munkát, méretre vágni, majd fokozatosan mindent ráragasztani, rászerelni. A habszárny és farok csak akkor kerül fel, ha minden készen van, mert csak akadályozná a munkát.
A szárnyat, farok részt, szervókat, motort tartó részek 0,4 mm-es üvegszál erősítésű lemezből lettek kialakítva. Eredetileg nyomtatott áramköri lap volt, a rézfóliát dremelbe fogott smirglihengerrel lecsiszoltam (gyorsan megy...) A lemez akár ollóval is vágható, vagy fémvonalzó mellett késsel, több húzással. A karboncsövet ragasztás előtt meg kell csiszolni és a port tiszta ronggyal letörölni. Nem célszerű sokat fogdosni ezután, ha zsíros lesz, nem ragad. A lemez a szerencsétlen rézfólia miatt már meg is van csiszolva...
A karboncsövet a nyáklemezhez CA-val ragasztottam. A CA veszélyes ragasztó, a bőrrel nem kerülhet érintkezésbe, mert azonnal megköt, éget is, ha hozzáragad valamihez, képes letépni a bőrt. Nagyon óvatosan kell kezelni. Mivel a csőnél nagyon kicsi a ragasztott felület (henger és sík találkozik), a cső mellé két oldalról egy-egy 2-es karbon rudat is beragasztottam, így sokkal erősebb. Célszerű először felragasztani csak a lapot a csőre, majd kötés után külön a két rudat, úgy, hogy érintse a csövet meg a lapot is.
A szervók alja kétoldalas, vastag, belül szivacsos ragasztószalaggal van felragasztva a nyáklemezre, és vékony kábelkötegelő műanyaggal (ezt hogy hívják?) a szervó két fülénél fogva nekihúzatva a rúdnak. Sajnos nem tudom, mi a neve ennek a ragasztószalagnak, piszkos erős, ha le kell tépni, a szivacs szakad el középen, és alig lehet a maradékot lekaparni.
A motor tartó kialakítása:
Kivágtam két darab 30*18*0,4 mm nyáklemezt. Leraktam egymás mellé, és egyik oldalon celluxot tettem rá, hogy együtt maradjon a ragasztás idejére. A motort ideiglenesen betekertem celluxszal, hogy ne ragadjon rá a CA. Ezután a két lemez találkozását meg a törzs csövének végét megkentem CA-val, és az egészet gumival ráraktam a motorra. Így pontosan a kellő szögben ragadt meg. Jól be kell állítani, hogy tengelyben legyen a csővel vagy egy kicsit, kb. 2 fokot jobbra kanyarodjon, ezen felül megfelelően álljon a szárnytartó síkjához képest is. Mikor megkötött, kivettem a motort, és 2 darab 30*2 mm karbon rudat erősítésnek beragasztottam a cső két oldalára, ezek érintik persze a V alakú lemezt is. Végül két oldalas ragasztószalaggal ebbe a V-be ragasztottam be a motort, és két kábelkötegelővel meghúztam.
Akkupakk tartó:
öntapadó tépőzár csík a nyáklemezre ragasztva. Én egy hosszú nyáklemez csíkot használtam, mert különböző akkukat akartam használni, amiket a súlypont beállításához máshová kell rakni. Egyfajta akkuhoz persze rövidebb csík is elég, ezzel súlyt lehet megtakarítani.
Szárny kivágása:
ez a legjobb rész, a sok karboncsöves piszmogás után végre gyorsan látványos eredményt lehet elérni. :-) Egy vastag kartonpapírt tettem az asztalra, amit nem kell félteni. A habot fémvonalzó mellett törhető pengés késsel vágtam, érdemes nagyon jó minőségű kést használni (nem minden törhető penge egyforma!!!) mert ha a penge nem tökéletes, betépkedi a hab szélét. A görbe vonalak követésével nem érdemes vesződni, vonalzó mellett sokszögre vágtam, majd parafa hasábra feszített csiszolópapírral megcsiszoltam az élét. Hihetetlen gyorsan lehet formálni a habot.
A szárnyat úgy vágtam, hogy a bordák a szárny élével párhuzamosan fussanak, így hajlamos felvenni a szárnyprofil hajlított alakját. Mivel így a kapható hablemez nem elég széles, a szárnyat középen össze kell toldani. Ez meleg ragasztópisztollyal a legegyszerűbb. Először letettem az asztalra egy vékony papírt. Megkentem egyik félszárny élét a meleg ragasztóval, majd a vékony papírra fektetve a két félszárnyat élével összenyomtam. Hűlés után már stabil, a vékony papírt meg le lehet tépkedni, ahol kifolyt a ragasztó... Ragasztópisztoly helyett használható még a 77 spray, de ez elég lassan éri el teljes szilárdságát. Legtöbb ragasztó oldja a habot, így nem alkalmas.
A két karbon szálat a hab élére CA-val ragasztottam, egy Styro feliratú bizonyult alkalmasnak. Ezzel nagyon kell vigyázni, egy másik CA annyira oldja a habot, hogy átmegy rajta, mint az Alien vére a padlón... Nem tudom, mitől függ, én többfélét kipróbáltam.
A habszárny élét ragasztás előtt kissé benyomtam homorúra egy 2 mm-es pálcikával. A hab mellé tettem egy 1 mm-es lapot, és végighúztam ferdén a pálcika hegyét a a hab élén, ezáltal egy kis árkot hozva létre, így könnyebben illeszkedik bele a karbon rúd.
A karbon rudat ragasztás előtt meg kell csiszolni, majd száraz, nem zsíros ronggyal portalanítani, eztán lehetőleg keveset fogdosni... Hogy ragasztás után a száradásnál ott is maradjon, leragasztottam egy másik egyenesre vágott hab lapot az asztalra támasztéknak. Ennek toltam neki az asztalra fektetett szárnyat a beragasztott pálcikával, majd rátettem pár könyvet. (Kézenfekvő lenne a celluxszal rögzíteni, hiszen később úgyis cellux kerül a habszárny élére, de nem jó ötlet. A cellux elzárja a CA-t a levegőtől, lassabban köt, és ha lassan is, de a CA eszi a habot...)
Mikor a ragasztás teljesen megszáradt, mindkét élet 30 mm széles celluxszal meg kell erősíteni. Jó lenne persze az íveket is, ez sajnos szépen nem megy, így inkább hagytam cellux nélkül.
A csűrőlapokat úgy érdemes kivágni, hogy 45 fokban legyenek bordásak, így fognak legkevésbé görbülni.
A csűrőlapok felragasztása a szárnyra:
Elsőként a csűrőlap zsanér felőli, bordás oldali élét 45 fokban levágtam. Az asztal szélén, fémvonalzó mellett húzott ferde késsel meg lehet csinálni. Nem kell teljesen a felső lapig elmenni a 45 fokkal, mert az nemigen sikerül tökéletesen, és ronda cakkos lesz a lap széle. A célnak megfelel a 4 mm-es élből kb. 2,5 mm-nyit 45 fokra vágni.
Egy 30 mm széles celluxot hanyatt, ragasztós oldallal felfelé kifeszítettem az asztalon. Erre rátettem a szárnyat és a csűrőlapot, mindkettőt bordás felével felfelé, fele-fele alapon, 1-2 mm rés maradt közöttük. Levágtam a cellux két végét, megfordítottam a szárnyat, rásimítottam a celluxot hogy jól megragadjon. Ezután a csűrőlapot teljesen visszahajtottam, hogy felfeküdjön a szárnyra. Megint kifeszítettem hanyatt egy csík celluxot, rátettem a szárny sima felét, a zsanér felőli élét a cellux feléig. Levágtam a cellux végeit, és a cellux másik felét így, a csűrőlap visszahajtott állapotában rásimítottam a csűrőlapra. Ezáltal egy könnyen hajló zsanér jött létre.
A mozgató fülek a 0,4 mm-es nyáklemezből vágott háromszögek, a tolóhuzalt tartó csavaros rögzítő számára 2-es furattal. Lehet csavaros rögzítő nélkül is csinálni, ekkor a drótba egy U alakú részt kell hajlítani. Ennek az U-nak a hajlításával lehet felszerelés köben a pontos hosszt beállítani. A fülek rögzítéséhez két a habból kivágott 4*4*30 mm-es kis hasábot ragasztottam rá a pisztollyal oldalról, majd az egészet ráragasztottam a csűrőlapokra.
A magassági kormány zsanérja ugyanolyan, mint a szárnyé. A függőleges vezérsík az előzőekben leírt kis hasábokkal erősítve ragasztópisztollyal van a helyére rögzítve. A farok részt nyáklemez tartja, kétoldalas ragasztószalaggal van a hab a nyákhoz rögzítve. (ha törik, könnyebb cserélni)
A szárny közepét cellux csíkokkal megerősítettem. Közepén kivágtam a szervo számára egy téglalap alakú lyukat, úgy hogy a szervó fülei ezen ne férjenek át. Így ezek feltámasztják a szárnyat, ez adja a domború profilt. Mivel a hab esetleg kiszakadna, vágtam 0,1 mm-es textilbakelit lemezből egy csíkot, ezt tettem középen a szárny alá. A szervó túl magas, ezért a szárny két szélét is megemeltem 4 mm-es balzafa lapkákkal, és kétoldalas ragasztócsíkot tettem a tetejükre, hogy ne csússzon el a szárny. Így a görbület 6 mm magas, az eredeti tervnek megfelelően. Végül gumiszalaggal lefogattam a szárnyat.
Célszerű becsukódó légcsavart használni, az jobban bírja a hasra szállást meg a becsapódást. Nem csukódó csavar esetén egy gumiszalagos propellertartó segíthet.
Futómű: egyelőre nem tettem futóművet a gépre, füvön reptetek, nem igazán szükséges.
Legegyszerűbb a motorra rögzíteni a megfelelő alakúra hajlított acélhuzalból kialakított futót. Két párhuzamos drót alul a motor két oldalán, szilikoncső ráhúzva ott ahol a motorhoz ér a sérülés elkerülésére. A két műanyag pánt hozzászorítja a motorhoz. A megoldás előnye, hogy nagyon egyszerű, és két pánt élete árán fel-le lehet szerelni... :-)
Elektromos szerelés:
Szerencsém volt, a szervók és a motorvezérlő 3 eres kábelei elérték a rádióvevőt, így nem kellett ezeket toldani. Csak a motorra kellett felforrasztani a vezérlő kábeleit, meg a vezérlő telep oldali drótjaira a telepcsatlakozót. Ajánlatos olyan akkucsatlakozót használni, amit nem lehet felcserélve összedugni, mert előbb-utóbb biztos el lesz tévesztve, és nagy kárt csinál. Az is lényeges, hogy szállításnál ne tudjon összeérni az akku két vezetéke, mert tüzet okozhat, felrobbanhat.
Szervók beállítása:
Nekem Hitec 5-ös „komputeres” rádióm van, ennek megfelelően írom le a beállítást.
A motorra még nem kell feltenni a légcsavart, mert csak bajt okoz. A tolórudakat sem szabad feltenni.
Be kell kapcsolni a rádiót, kiválasztani egy még nem használt modellt, acro módot választani, mindent középre állítani. A rádió legyen végig bekapcsolva a szervók szerelésénél, mert könnyen el lehet felejteni, és kikapcsolt rádiónál zavar hatására esetleg nagyon elforog a szervó és letép mindent...
A rádió állítgatásánál viszont a modell legyen kikapcsolva, mivel ki-be kell kapcsolgatni a rádiót az üzemmódok beállításához.
Ezután rákapcsolni az akkut a modellre, hogy beálljanak a szervók a semleges pozícióba. Megnézni, a csatornák a megfelelő szervót mozgatják-e, ha nem, cserélni a csatlakozókat a vevőben.
Akku kikapcsolása, szervókarok felszerelése, akku vissza, megnézni, jó felé forog-e a csűrő szervó, meg hogy melyik oldalra kerüljön a magassági kormány tolórúdja. Ha a szervó ellentétesen fordul, a rádió menüjében invertálni lehet.
Akku ki, rudak beszerelése. Ha a szervó tengelyéhez közelebbi lyukba megy a drót, kisebbet mozdul a csűrő vagy a magassági kormány lapja. Kezdő pilótának ez kicsit biztonságosabb, később kijjebb lehet rakni, hogy jobban harapjon... Ennél a modellnél egyébként is nagyon nagyok a terelőlapok, kis mozdulás is sokat számít. Semleges helyzetben a csűrőlapok is, a magassági kormány lapja is legyen párhuzamos a törzzsel.
Bekapcsolás, ha minden jól megy, a szervó nem próbálja letépni a lapokat, jöhet a rádió beállítása. Exponenciális vezérlést érdemes beállítani, kb. -40-et, ez azt jelenti, hogy kis bot kitéréseknél kisebbet, finomabban mozognak a terelőlapok, könnyebb egyenesen vezetni a modellt. Ha viszont erősen kitérítik a botot, arányában nagyobbat mozdul a lap.
Meg kell nézni, jó irányba forog-e a propeller tengelye, ha nem, a motoron fel kell cserélni a két vezetéket. Három fázisú motor esetében a motor bármelyik két vezetékét (nem árt neki).
Akku ki, propeller fel. Ezután már óvatosan kell kezelni a modellt, a meginduló propeller balesetveszélyes lehet.
Berepülés:
Legjobb megkérni valakit... :-))) A modellezők nagyon segítőkész emberek.
Ha nincs mester:
Szimulátorral, pl. az ingyenes FMS-sel be kell gyakorolni a vezetést. Szinte semmi esély sincs sikeres első repülésre tanár vagy legalább szimulátoros gyakorlás nélkül. Nekem nem volt tanárom, de a szimulátor segített. El kell érni, hogy FMS-ben mindig sikerüljön simán leszállni a betonra. Nem akárhová, az túl könnyű, hanem a betonra, oda tegye le a kerekét, és rajta is maradjon megállásig. Még egy jó teszt: szándékosan eltalálni egy fát... Nem könnyű. Ha ezek mennek, már egész jó az esély. A tanár persze még jobb, különösen ha a modell se repült még, lehet műszaki hiba is.
Magas fűben érdemes nekilátni, jól jöhet az még, ha úgy adódik... Ne legyenek ártatlan emberek a közelben, se fák, se semmi, legjobb ha van legalább 100*100 m szabad hely.
Ha más modellezők is vannak a környéken, mindenkit meg kell kérdezni, hogy a saját csatorna nem okozhat-e zavart. Lezuhanhat mások értékes gépe is ilyen hiba miatt. Ha valaki ugyanazt a csatornát használja, az biztos rossz, ha szomszédosat, mindkét modellt a földön ki szokták próbálni. A többiek megmutatják, ez hogy megy.
Az akkut a tépőzárra úgy kell felrakni, hogy a súlypont kb. 6 cm-re legyen a szárny első élétől hátrafelé. Ez egy ujjon egyensúlyozva könnyen kipróbálható. Később, a repülési tulajdonságok ismeretében ez finomítható, kezdetnek jó lesz. Akkor jó a súlypont, ha repülés közben kisebb meg nagyobb gáznál is középen maradhat a magassági kormány.
Rádió bekapcsolása, gázkar minimumra. A rádiót mindig elsőnek kell bekapcsolni és utolsónak ki, mert jel nélkül esetleg beindul a motor, rángatnak a szervók, ez károkat okozhat.
Akku csatlakoztatása, vigyázni kell arra, hogy ha valami hiba miatt beindulna a propeller, ne okozzon bajt...
Kézben tartva a gépet, meg kell nézni, működnek-e, jó irányba mozognak-e a kormányok. Ez nem csak berepülésnél, hanem kivétel nélkül minden felszállás előtt kötelező rítus. Különösen komputeres rádiónál fordulhat elő hiba, másik modellre van átállítva, fordítva csűr meg ilyenek... Megfelelően szabályozható-e a motor, van-e kellő húzása.
Ha van segítőtárs, jobb ha ő dobja el a gépet – már ha meg lehet bízni benne. (van aki megijed és földhöz vágja, vagy feldobja az égbe, átesik, leesik) Teljes gáz. Ennek a gépnek a súlyához képest erős a motorja, és alacsony az átesési sebessége. Ezért nem kell erőlködni, nekifutni, elegendő határozott mozdulattal enyhén felfelé (nem több mint 20 fok!!!) eldobni. Nem szerencsés szó a dobás, inkább „rátolni a levegőre”.
Lehet vezetni, ha nincs nagy baj, szépen egyenletesen emelkedni fog, persze kisebb korrekciókra szükség lehet. Hacsak valami egészen nagy baj nincs, nem szabad durván belerántani a botba amíg alacsonyan van, kezdő esetében az majdnem biztos zuhanás. Fel kell vinni jó magasra, de maradjon a közelben, messziről nem jól látni mit művel.
Mikor elég magasra ért, lehet óvatosan levenni ¾-ig a gázt, próbálgatni a kormányokat, kitrimmelni a gépet. A gép magasan sokkal nagyobb biztonságban van mint alacsonyan, mert vezetési hiba esetén van idő korrigálni. Ha lezuhan a gép, nem sokat segít hogy alacsonyról tette, a saját sebesség épp elég hogy szétszedje. Ha elkerülhetetlen a lezuhanás, legalább a gázt le kell kapni az utolsó pillanatban, így a propellernek több esélye van a túlélésre. Annyit legalább meg kell próbálni, hogy minél kevésbé meredeken csapódjon be. Aztán már csak a magas fű segíthet.
Érdemes kiismerni a gépet, milyen gázkar állásnál képes még vízszintesen repülni, hogyan reagál az egyre erősebb kormánymozdulatokra (ezt persze nagy gáznál és magasan...) stb.
Leszállás: még nem tettem futóművet a gépemre, mivel ápolatlan füvön szoktam reptetni, és egy ennyire kis gép nem lenne sokkal előrébb a hatalmas fűcsomók között az apró kerekével. Így csak hasra lehet szállni.
A profi megoldás: széllel szembe repülni, lassan levenni a gázt, fél méteren vagy még lejjebb párhuzamosan repülni a talajjal. Gáz fokozatosan le, bot fokozatosan egyre jobban húzva, hogy tartsa a magasságot. Így persze veszti el a sebességét és egyre nagyobb az állásszöge, át fog esni. Ebben a pillanatban gáz teljesen le, és letottyan a fűre. Mivel a kis gép lépésben is a levegőben marad, ez egy nagyon sima művelet, ha jól csinálják.
Kevésbé profi: a kulcselem a magas fű... :-))) Szóval, lassan, alacsonyan, lehetőleg nem ferdén repülni, venni le a gázt, húzni a botot, mikor elég lassú és alacsony, lekapni a gázt, és beleesik a magas fűbe. Legfontosabb, hogy járó motorral, vagy nagy sebességgel és erősen lefelé álló orral ne fogjon talajt, minden mást majdnem biztosan kibír sérülés nélkül...