Álmaimban


Mikor elviselhetetlen már az élet,
mindig megsegít a pszichológusom.
Ha már senki nem figyel rám, ő meghallgat,
és analizálja az elmebajom.
És azt mondja: "Bolond az élet,
aki nem hiszi, bolond az is.
Egy bolond korban
sok bolond van,
s aki nem, az nem normális."

Gyakran feszült
vagyok,
a bajok
nagyok.
Főnököm
szórakozik,
s ugyanez
vár otthon is.

Erre van kitalálva
a zeneterápia.
Fejhallgató a fejemen,
s nyugalom a lelkemben...

Nem kell már több szó,
a zene gyógyító,
a zene bódító.
Így jó!

Virágról virágra