Megtaláltalak

Elvesztettelek, de megtaláltalak,
rosszkedvű voltam, s már nem vagyok.
A dermedt, fekete éjszakában
kigyulladtak a csillagok.
A nap még nincs fenn, de közel a hajnal,
kedvem rózsaszínre változott.
Álmaimban már rád és rám
ugyanaz a nap ragyog.

Az öröm igencsak szokatlan nálam,
s most nem tudom, mit tegyek.
Így hát a kezdeményezést
ezennel átadom neked.
Köszöntsük együtt a reggelt,
s míg nyújtózkodsz az ágyadon,
én megfőzöm a kávét, s a reggelivel
együtt tálcán behozom.

Most repes a szívem, repes a szívem,
a világ forog velem.
Csak arra kérlek, hogyha eldobsz,
búsulásomon ne csodálkozz,
s ne nevess a könnyeimen.

Vissza a dalok menüjére