1. Korai (naiv) és idealista elképzelések Európáról. (Az európaiság gondolati köre. Európai egység, egységtörekvések, egységkonstrukció-tervek és -deklarációk.)

2. Az Európai Újjáépítési Program motívumai (politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi és biztonsági célkitûzések, indokok).

3. A nyugat-európai együttmûködés, egyesülés, integráció 1948 és 1952 között (Schuman-terv, Montánunió; tervek az Európai Védelmi Közösségről, Európa Hadsereg felállításáról; Nyugat-európai Unió (WEU/NYEU) és NATO kapcsolat)

4. A Montánunió megteremtésének célkitûzései és gyakorlati eredményei 1950/51 és 1965 között. (1955-ös közös nyilatkozat fő tartalmi elemei; Spaak-jelentés)

5. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergiai Ügynökség megalapításának motívumai, célkitûzései. A római szerződésben rögzített legfontosabb célkitûzések. Az európai közös szervezetek egyesítése és hatása az európai és nemzetközi viszonyokra.

6. Az európai identitás alapelvei: A nemzetállamok, régiók (regionalizálódás), a közösségiesítés és szupranacionális szervezetiség kapcsolata; a globalizálódás, mint folyamat és annak hatása az európai integráció menetére; első bővítési "kör" (1973)

7. A főbb közös politikák "területei" és azok alapelvei és szakági célkitûzései: agrárium, gazdasági és monetáris politika, kereskedelem, közlekedés, környezetvédelem.

8. Az EU költségvetési forrásai és főbb kiadásainak struktúrája (az ún. négy fő forrás, a főbb kiadások részletezése)

9. Az EU bővítésének újabb "stációi" 1981 és 1995 között. A bővítések komplex stratégiai szerepe.

10. Az EU jogforrásai és azok módosításai és reformja (a kormányközi konferencia szerepe, Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami és Nizzai Szerződések döntései, intézkedései és eredményei)

11. Az ún. keleti bővítés világpolitikai környezete és jelentősége. A taggá válás processzusa, az európaizáció és a posztbipoláris korszakra való átmenet kapcsolata.

12. Az EU intézményrendszerének főbb részei, kapcsolatuk a tagállami szereplőkkel (kormányok, parlamentek, állampolgárok)

13. Az EP (hatásköre, mûködési rendje, frakciói, helyszínei)

14. A Miniszterek Tanácsának feladatai és szervezeti felépítése, mûködési rendje. Döntéshozatali és eljárási rendje. Az Európai Tanács különös státusa és szerepe.

15. Az Európai Bizottság hatásköre, feladatai, tagozódása.

16. Európai jogalkotás. Döntéshozatal az EU-ban, a döntéshozatal fajtái. (Alapséma; a bizottsági javaslattételtől a végleges döntésig szóló processzus bemutatása, az EP és a Tanács egymásra hatása.)

17. Kísérlet Európai Alkotmány megalkotására, bevezetésére (2001. laekeni nyilatkozat; a Konvent feladatai és munkája eredménye (az alkotmány tartalmi elemei és tervei az EU jövőjéről; Alapjogi Charta)