A színpad sötét, a háttérben a századfordulós filmekből, filmhíradókból összeállított film pereg, a mozdulatok természetellenesen gyorsak. Egy perc múlva kivilágosodik a színpad jobb sarka. Az Úr ül ott, kényelmes nyugágyon, a kezében dobozos sör.

Az Úr: Bedobja az üres sörös dobozt a szemétgyűjtőbe, és egy távkapcsolót vesz fel az asztalról.

Á, micsoda szar műsor. Ettől a nyüzsgéstől már hányok. Csak járnak, kelnek, emelgetik a farukat, cseverésznek, és sehol egy valamirevaló drámai helyzet. Na várjatok csak!

A távkapcsolóval előreszalad. A filmkockák felgyorsulnak. Aztán hirtelen megáll a film. Itt van. Ez az. Lássuk, mi történik Szarajevóban!

Filmtudósítás a trónörökös megérkezéséről. Aztán megáll a film,

Hírnök: Balról belép.

Elnézést, hogy zavarok. Az összeesküvőkről hozok hírt. Gavrilo Prinzip nem vállalja. Valami közbejött.

Az Úr: Nem vállalja?! Hogyhogy? Mi jött közbe?

Hírnök: Nem működik a bomba. Prinzip úr már el is indult haza. Így nem fog találkozni a trónörökös párral.

Az Úr: Az istenit neki! Mindent elszúrnak.

A távkapcsolót babrálja.

Hát akkor a trónörökös hintója is arra menjen, ahol a mi kis Gavrilónk halad!

Hírnök: Igenis. Meghajlással távozik.

Az Úr: A kis hülyék. Azt hiszik, engem át lehet verni. Nagyon tévednek.

Folytatódik a vetítés. A merénylet. Nagy felfordulás.

Az Úr: Hehe. Most jól benne vagytok a slamasztikában.

A polcról leemel egy könyvet. Lapozgatja.

Hol is van ez a rész? A trónörökös látogatása, merénylet. Itt van. Ide most beírunk néhány mondatot.

Egy vastag ácsceruzával áthúzza az eredeti szöveget, és mást ír bele. Elégedetten elolvassa, amit írt. Ez egész jó.

Hírnök: Balról be.

Az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának.

Az Úr: Rendben. Távozhatsz.

Hírnök: Meghajlással balra el.

A háttérben megvilágosodik egy asztal, ami körül izgatott szerb politikusok ülnek, és vitatkoznak.

Szerb politikus: Kétségbeesett arckifejezéssel. Azt hiszem, uraim, ezt el kell fogadnunk. A Monarchia túl erős ahhoz, hogy ellenálljunk neki.

Az Úr: Igazít valamit a távkapcsolón.

Szerb politikus: Láthatóan megkeményedik az arca.

Másrészről Oroszország mellettünk áll. Velük talán sikerül megvédeni magunkat.

Az asztal visszasüllyed a sötétbe.

Hírnök: Balról be. A szerb kormány úgy döntött, hogy elutasítja az osztrák-magyar ultimátumot. Általános mozgósítás.

Elindul kifelé.

Az Úr: Utánaszól. Várj! Hozz valami ennivalót! Van egy szelet pizza a hűtőben.

Hírnök: Bólint, majd balra el.

Híradójelenetek az első világháborúból. Lovasroham, lövészárkok, ágyúdörgés.

Az Úr: Nézi a filmet. Egy idő után előrecsévél, megállítja, közelebb megy a vetítővászonhoz. Közben a hírnök behozza a pizzát.

Jól van. Jól van. Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve.

Visszaül, két kézzel eszi a pizzát. A nyugágy mellől elővesz egy másik sörös dobozt, felbontja, belekortyol. Közben folytatódik a film.

Na jó, ebből elég. A németek túlságosan erősek. Keverünk hozzá egy kis Amerikát.

Hírnök: Balról be. Az Egyesült Államok hadat üzent a központi hatalmaknak.

Az Úr: Nekem mondod?

Hírnök: Én csak most értesültem róla. Balra el.

Az Úr: Somolyog. Tovább tekergeti a filmet. Híradójelenet: Amerikai katonák szállnak le egy nagy hajóról.

Jól van, fiúk. Adjatok nekik!

Visszaül a nyugágyra. Egy ideig nézi a filmet. Aztán felül, és a vetítővászonra mered.

Így se jó. Most meg ez az oldal került fölénybe. Így nem sportszerű.

Megint matat a távkapcsolóval. A vásznon feltűnik Lenin. Vadul szónokol.

Hírnök: Balról be.

Petrográdban a bolsevikok átvették a hatalmat. Oroszország kilépett a háborúból. El.

Az Úr: Nézzük, most hogy bírnak egymással!

Hátra dől. Újabb háborús jelenetek. Verdun. Gáztámadás. Repülőgépek. Halottak.

Na jó, ebből elég. Ki kell mennem. Meg a söröm is elfogyott.

Feltápászkodik, kikapcsolja a vetítést, és kicsoszog. Néhány másodpercig semmi sem történik. Aztán a film magától újraindul. Békekötés a vasúti kocsiban.

Hírnök: Németország kapi... Észreveszi, hogy a nyugágy üres.

Az Úr: Csoszogva vissza, egy újabb sörrel a kezében. A vetítővászonra mered. Aztán visszaül.

Mi van?

Hírnök: Németország kapitulált. Az Antant győzött.

Az Úr: Nem baj. Majd egy kicsit belepiszkálunk.

Hírnök: Kimegy.

Az Úr: Na lássuk, milyen a felhozatal!

Különböző német katonatisztek arcképei bukkannak föl, hol lassabban, hol gyorsabban. Hitler katonafotója is köztük van.

Az Úr: Megvan! Ő lesz az én emberem.

A vásznon Hitler szónokol. Aztán Sztálin tablójával vonulnak fel a moszkvaiak.

Az Úr: Gyönyörködve. Ó, mily szépek vagytok! Ó, mily bájosak. Az én édes gyermekeim...

A vásznon nagy építkezések zajlanak. Németországban is, a Szovjetunióban is.

Építkezünk, építkezünk? Aztán meg mindent lerombolunk? Ej, ez a népség. Nem kellett volna kimenekítenem Noét az özönvízből.

Hírnök: Balról be.

Münchenben szerződést írtak alá Csehszlovákia felosztásáról. Kimenne, de az Úr megállítja.

Az Úr: Idegesítesz ezzel a ki-be mászkálással. Maradj, és olvass fel mindent egyszerre!

Hírnök: Hát jó. Itt vannak a hírek. Hosszú paksamétát vesz elő. Olvasni kezd. Ahogy beszél, a megfelelő események tűnnek fel a filmen.

1939-ben Hitler és Sztálin meg nem támadási együttműködést írnak alá.

Az Úr: Aláírjátok? Minek? Úgyse tartjátok be. Na mindegy, tovább!

Hírnök: 1940-ben Hitler megtámadja Franciaországot. 1941-ben Hitler megtámadja Jugoszláviát, és tovább halad Görögország felé. Júniusban Hitler megtámadja a Szovjetuniót...

Az Úr: Na ugye.

Hírnök: Folytatódik a légi háború nagy-Britannia és Németország között...

Az Úr: Ez se tetszik. Gombokat nyomogat a távkapcsolón.

Hírnök: Meglepve nézi a paksamétáját.

Ezt nem is tudom kiolvasni. Aha, már kitisztult. 1943-ban Sztálingrádnál megverik a németeket. Hitler megtiltja, hogy megadják magukat. Elrendeli, hogy a végsőkig tartsanak ki.

Az Úr: Ez nem mehet így tovább!

Megint matat a távkapcsolón.

Hírnök: Egy kicsit vár. A vetítővásznon megjelenik von Stauffenberg fotója.

Német tábornokok puccsot kísérelnek meg Hitler ellen.

Az Úr: Jól van.

A tábornok fotója áthúzva.

Hírnök: A puccs sikertelen. Hitler megússza kisebb karcolásokkal. A két bomba közül csak egyiket sikerült élesíteni. Az összeesküvőket kivégzik.

Az Úr: Pancserek! Még egy bombát sem tudnak rendesen felrobbantani.

Hírnök: 1944-ben az amerikaiak megnyitják a második frontot... Németországot legyőzik, Hitler öngyilkos lesz...

Az Úr: Na jó. Ezt fejezzük be! Japánt is kilőjük.

Az atombomba felrobbantása. Az áldozatok.

Az Úr: Így. És most egy kicsit hagyom őket élni. Ötven millió halott! Ez már nekem is sok.

Hírnök: Tovább olvas. A szovjetek is felrobbantják a saját atombombájukat... Kitör a koreai háború... Kubában győz Castro... Hruscsov rakétákat telepít Kubába... Kennedy elrendeli a tengeri blokádot... A szovjetek nem hátrálnak... A világ közel áll egy termonukleáris világháborúhoz... Minden órával közelebb kerül hozzá...

Leteszi a papírt. Az Úrhoz fordul.

Uram! Nem tudnál valamit csinálni? Ha ez így megy tovább, az egész emberiség elpusztul!

Az Úr: Na és?

Hírnök: Én is ember vagyok. És családom is van.

Az Úr: Milyen meggyőző érv!

A közönséghez fordul, a színpad szélére megy, és megpróbálja őket meggyőzni.

Mit akartok? Látjátok, milyen az ember! Épít és rombol, gyereket nevel, és legyilkolja. Érdemes ilyen élőlényt meghagyni?

Hosszú hallgatás. Ha a nézők közül valaki bekiabál, az Úr nem válaszol, csak idegesen legyint.

Hírnök: Te teremtettél bennünket ilyennek.

Az Úr: Szóval én vagyok a hibás? Tetszettek volna nem beleharapni abba az almába. Lehet, hogy egy kicsit indulatos vagyok, de nem kellene mindig engem utánozni. Nektek ugyanis nem áll jól.

Hírnök: Akkor most folytatódik a történet, vagy itt a vége?

Az Úr: Ezen még gondolkodnom kell.

Függöny

• Színművek