Mándy Gábor
Társastánc
(némajáték)
Kellékek: három szék, egy rövid asztal, egy matrac és egy alkalmilag belógatott
vetítővászon. Ezek végig a színpadon vannak, a színpad egyébként üres. A
kellékeket akkor világítja meg a reflektor, amikor használatban vannak. Ha
nagyon kell, akkor a szereplők mozgatják őket.
Szereplők: Férfi, Nő, Idegen nő, Pap, Szülésznő, Két férfi (búsuló férjek).
Első szín: Két ülőhely, feltehetően egy tömegközlekedési járművön.
FÉRFI: Egy könyvet olvas. Közlekedési zajok. A jármű fékez, megáll.
NŐ: Felszáll, ülőhelyet keres.
FÉRFI: Túlzott udvariassággal lesimítja a mellette lévő üres helyet.
NŐ: Elmosolyodik, és leül. Ránéz a könyvre, az arca érdeklődést mutat.
A jármű tovább indul.
FÉRFI: Tovább olvas, de néhány másodperc után az ölébe teszi a könyvet, és a nőre néz.
NŐ: Előre néz, mosolyog, majd ránéz a férfira.
FÉRFI és NŐ: Mindketten mosolyognak. Ülnek egymás mellett,
néha egymásra néznek, majd vissza. Beszélgetést imitálnak.
Közben romantikus zene hallatszik. Utána fékez a jármű.
NŐ: Egy idő után feláll, visszanéz, biccent a férfinak. Leszálláshoz
készülődik.
FÉRFI: Meglepődve ránéz, aztán visszamosolyog. Ő is feláll.
NŐ: Leszáll.
FÉRFI: Egy pillanatnyi habozás után szintén leszáll. Tekintetével
követi a tovább induló járművet.
NŐ és FÉRFI: Lassan bandukolnak egymás mellett, körbe-körbe a színpadon.
Újra felhangzik a romantikus zene.
NŐ: Megáll. Nyilván hazaérkezett.
FÉRFI: Megszorítja a nő kezét. Zavarban van. Végül ad neki egy névjegykártyát.
NŐ: Megnézi a névjegykártyát, a férfira néz, tűnődik. Aztán elteszi a kártyát,
ágaskodva ad a férfinak egy puszit, és kimegy a színpadról.
FÉRFI: Néhány másodpercig mosolyogva áll, majd elégedett arckifejezéssel ő is kisétál a színpadról.
Sötét lesz.
FÉRFI: Feltűnik a színpad bal oldalán, mobillal a kezében. Tárcsáz egy számot.
NŐ: Feltűnik a színpad jobb oldalán. Csörög a mobilja. Kiveszi a táskájából,
felveszi, hallgatja, és bólogat.
FÉRFI és NŐ: Egymásra néznek, és mindketten leteszik a mobilt.
FÉRFI: Várakozik, az órájára néz.
NŐ: Miután a mobilját visszatette a táskájába, hátrafelé megy a színpadon, kinyúl, felvesz magára
egy kendőt, majd a színpad hátulján elindul. Közeledik a férfi felé.
FÉRFI: Elébe megy, kissé elfogódottan megöleli. Kéz a kézben sétálnak,
beszélgetnek. Megint megszólal a romantikus zene.
IDEGEN NŐ: Hátul jobbról bejön, észreveszi a férfit, kezével int.
FÉRFI: Visszabólint, de tovább sétál a nővel.
IDEGEN NŐ: Kicsit bosszúsan kimegy a színről.
FÉRFI és NŐ: Lassan kisétálnak a színpadról.
FÉRFI: Egy idő után újra megjelenik, megint a nőre vár. Kezében egy szál virág.
NŐ: Megjön, mosolyogva elveszi a virágot, a kezét nyújtja.
FÉRFI és NŐ: Körbesétálnak a színpadon. Bemennek valahova, feltehetően
egy tánchelyiségbe.
FÉRFI: Felkéri a nőt.
FÉRFI és NŐ: Lassan és átéléssel táncolnak. Amikor vége a zenének, a férfi
átöleli a nőt, és elhagyják a színpadot.
Egy kis idő múlva újra bejönnek és körbesétálnak. A férfi élénken magyaráz,
a nő passzívan hallgat. Kimennek.
Egy idő után megint bejönnek és sétálnak. Most a nő magyaráz, a férfi
passzívan hallgat. Kimennek.
Templomi zene.
FÉRFI és NŐ: Esküvőre vonulnak be.
PAP: Összeadja őket.
FÉRFI és NŐ: Mint boldog pár, kijönnek a templomból, és integetnek a
nézőknek. Aztán eltűnnek.
IDEGEN NŐ: Lassan átmegy a színpadon, érzékelteti, hogy nála nincs minden rendben.
FÉRFI és NŐ: Már házasok. Sétálnak. Egyszerre gyors és élénk tánczene hangzik fel. Swing.
A férfi megfogja a nő kezét, és nagy mozdulatokkal táncolnak.
Vége a zenének. A Férfi odateszi az ülésnek használt két széket a jobb oldalon álló
asztalhoz, ahol már van egy szék. A nő leül az asztalhoz.
FÉRFI: Kimegy, majd egy sörrel és egy kólával bejön, viszi a feleségének.
Iszogatnak, beszélgetnek.
NŐ: A férfi vállára hajtja a fejét.
Lassú zene hallatszik.
FÉRFI és NŐ: Simulós tánc. Egyre szenvedélyesebben tapadnak össze.
Egy idő után a férfi hátra engedi hajlani a nőt, mindketten lassan
leereszkednek a földre. Aztán, továbbra is összesimulva, kézzel-lábbal
kimásznak a színpadról.
Ekkor a vetítővásznon absztrakt pornó-jeleneteket látunk. Semmit
sem lehet konkrétan kivenni, de a fények, a formák és a hangok közösülést
sugallnak.
Egy ideig semmi sem történik. Aztán nagy csörömpölés, edények összetörése.
FÉRFI: Kimenekül a színpad mögötti lakásból. Visszanéz.
NŐ: Dühösen beront a színpadra. Sír.
FÉRFI: Elindul, ki a színpadról. Egy ajtó becsapódását halljuk.
NŐ: Magatehetetlenül sír, tesz-vesz, majd visszamegy.
A színpad jobb oldalán, az asztalnál két férfi búsul,
előttük sör. Előre borulnak, nagyon levertek.
FÉRFI: Bejön jobbról, egy korsó sör a kezében. Leül a harmadik székre,
és ő is előredől. Az egész látvány azt sugallja, hogy itt három frusztrált
férjről van szó. Csak hallgatnak és búsulnak tovább.
Kattógós zene. Egy perc múlva elhalkul. Sötét.
Változik a szín. A színpad bal oldalán a matrac, ágy szerűen kihúzva.
NŐ: Lassan keresztülsétál a színpadon. A hasán, a ruha alatt van egy
léggömb, amit minden lépésnél egy picivel nagyobbra fúj. Lassan
odahátrál az ágyhoz, és lefekszik. Tovább fújódik a léggömb a
ruhája alatt. Aztán egyszer csak elpukkan.
SZÜLÉSZNŐ: Berohan balról, elővesz egy kaucsukbabát. Mutatja a nőnek.
NŐ: Fájdalmas arca felderül. Nyúl a babáért, magához öleli. Ráteszi a
bal mellére. Mosolyog.
SZÜLÉSZNŐ: Mosolyogva kimegy.
FÉRFI: Jobbról bejön. Zavartan közeledik, gyűrögeti a sapkáját, nem tudja,
mit tegyen.
NŐ: Odahívja magához, mutatja a babát, majd átöleli a férfi nyakát, és
lehúzza.
FÉRFI: Egy idő után feltalálja magát, szerez egy labdát, és a kisbabát
megfogva, annak a lábával, belerúg a labdába. Oda-vissza rugdossa a labdát,
aztán visszateszi a babát a mamája karjaiba, és elmegy.
Fél perc múlva egy korsó sörrel a kezében vonul át a színen. A jobb sarokban
újra fény vetül az asztalra, a két búsuló férfival. Leül közéjük. Azok gratulálnak
neki a gyerekhez. Tovább isznak és búsulnak.
Sötétbe borul a színpad. Közben két széket visszavisznek a bal oldalra.
Zene szól, majd megvilágosodik a legelején látott kettős szék. Az Idegen nő
ül rajta. Közlekedési zajok.
FÉRFI: Felszáll, és leül az Idegen nő mellé. Összemosolyognak.
IDEGEN NŐ: Provokatívan Viselkedik. A következő megállóban
feláll, és leszáll.
FÉRFI: Utánasiet.
Az idő múlását zaklatott zene érzékelteti.
NŐ: Élénk színű fejkendőben egy gyerekkocsit tol keresztül a színpadon.
Vetítés: Rajzon egy gyerek egyre növekszik, érzékeltetve az idő múlását.
(Javaslom, hogy ugyanaz a rajz torzuljon és nyúljon.)
IDEGEN NŐ: Keresztülmegy a színen.
FÉRFI: Utánasiet.
IDEGEN NŐ: Másik ruhában, a másik irányból suhan át.
FÉRFI: Utánasiet.
FÉRFI: Besiet, de a színpad közepén összerogy.
NŐ: Ugyanabban az élénk színű fejkendőben bejön, segíteni próbál,
sopánkodik, majd tehetetlenül ráborul a férfira. Érzékelteti, hogy
a férje meghalt.
A színpad elsötétül, szomorú zene hallatszik. Amikor kivilágosodik,
a színpad közepén egy kis halom (a matrac) és egy szék.
NŐ: Bejön, a fején fekete kendő, kezében virág. Leül a székre, és a
virágot ráteszi a képzeletbeli sírra. Halkan felhangzik a már többször
hallott romantikus zene. A nő sír.
Egy ideig nem történik semmi, majd "látomásos" zene hallatszik.
FÉRFI (mint az elhunyt férj szelleme, fehér köntösben): Hátulról bejön
a színpadra, körbejárja az özvegyet, megpróbálja elcsábítani. Ez olyan,
mint egy balett, de köznapi mozdulatokkal és lépésekkel.
NŐ: Egy darabig ellenáll, de lassan enged a szellem csábításának, és a férfi
után megy.
A vetítővásznon most feltűnik a férfi és a nő korábbi simulós tánca, amit a nézők
is láttak már élőben.
A vetítés közben bejönnek a szereplők, a vetítés elhalványul, nyilvánvalóvá
válik, hogy vége a darabnak.