Mándy Gábor

Ki hozta a menekülteket, és mit kezdjünk velük?


(Amerikai Népszava, 2016. szept. 13.)


Bartus László írásához (Isten hozta a menekülteket) szólok hozzá.

Ha abból indulunk ki, hogy minden Isten akaratából történik, akkor a menekülthullámmal sem szállhatunk szembe, hanem alkalmazkodnunk kell. Mondjuk, megsokasodtak a bűneink, felgerjede Isten haragja, és bennünket a muszlimok kezére adott. De az is lehet, hogy Isten jóhiszemű, és az eddigi keresztjeink mellé adott még egyet, és most azt figyeli, mit kezdünk vele. Ez egy próbatétel: megértettük-e fiának, Jézusnak a tanítását. Ferenc pápa megértette, de Harrach Péter szerint erre neki nincs kompetenciája. Ezen lehet vitatkozni, de a pápai csalhatatlanság doktrinája miatt én inkább a pápa szavára hajlok. A menekülteket be kell fogadni, hiszen legtöbbjük a háború elől menekül. Más kérdés, hogy a muszlim vallás híveinek (nem magának a vallásnak) van néhány - tudatlanságból fakadó - előítélete, amit mindenképpen kezelni kell. Végsősoron meg kell érteniük, hogy Európa egy vegyes lakosságú kontinens, ahol a sok vallás közül a muszlim vallás csak az egyik, és mindenkinek békességben kell élnie a szomszédjával. Istennek végső soron mindegy, hogy ki mit eszik és mikor böjtöl, milyen ruhában jár és napjában hányszor imádkozik, az Isten házában van-e kalap a fején vagy nincs, és hogy a lábán van-e cipő. Csak egyetlen mindenható Isten lehet, és mi mindannyian, különböző néven, ugyanazt imádjuk. A próféták (Mózes, Jézus, Mohamed) is emberek voltak, könnyen félreérthették az isteni sugallatokat. Mi, hívők, semmiképp sem tudjuk megítélni, melyiküknek van igaza. (És lehet, hogy mindhárman tévedtek.) A túlvilág távoli és megismerhetetlen, az itteni világra kell koncentrálni, itt pedig az együttműködés törvénye érvényes.

Amikor 2015 nyarán magam is segítettem nekik (étellel, kalauzolással, adománnyal), többször hallottam a gyűlölködőktől: "Ha annyira szeretitek a migránsokat, miért nem viszitek haza őket magatokhoz?" Igen, ez egy érvényes kérdés. A menekültek nem hozzánk, magyarokhoz menekültek, hanem tőlünk is, tovább, nyugatra. De megfelelő (és keresztény) módszerekkel itt tarthattuk volna őket. Hiszen nálunk is nagy a munkaerőhiány, csökken a népesség, pár év alatt hasznossá tehették volna magukat a menekültek is. (Lehet, hogy nem magyarul kellett volna megtanulniuk, hanem angolul, az egyszerűbb, és nekünk sem ártana egy kis kétnyelvűség.)

Lehet, hogy a menekülteket nem Isten küldte (azon egyszerű okból, hogy talán nem is létezik), de a menekülthullám mindenképpen nagy alkalom, hogy kinyilvánítsuk emberi szolidaritásunkat, és gyakoroljuk azt a képességünket, hogy a legnehezebb helyzetekre is találunk megoldást.


  • Publicisztikai írásaim
  • Magyar menü