Mándy Gábor
Időutazás
Fred Wilkinson húszévesen nősült. Menyasszonya, Linda
Beckett elbűvölte a szépségével, valamint azzal a ténnyel,
hogy könnyű volt meghódítani. Csak késobb derült ki,
milyen rossz természete van, mennyire veszekedős. Fred
élete pokollá vált.
Rossz házassága elől a munkájába
menekült. Zseniális mérnök lévén alig múlt harminc, amikor
sikerült megvalósítania nemzedékek álmát, az időgépet.
Elhatározta, hogy visszarepül az időben, hogy elkerülhesse
a rossz házasságot Lindával.
Beleült a masinába, beállította
a koordinátákat, nagyot sóhajtott, és megnyomta a gombot.
Minden tökéletesen működött. Sikerült visszajutnia húszéves
önmagába.
Sajnálatos módon azonban akkori énje mit sem
tudott az időgépről, és arról sem volt tudomása, hogy mit
hoz számára a jövő. Amikor megismerkedett Linda Beckettel,
elbűvölte a lány szépsége és az a tény, hogy könnyű volt
meghódítani. Elvette feleségül, és csak azután derült ki,
milyen házsártos természetű. Fred a rossz házasság elől a
munkájába menekült. Zseniális fizikus lévén alig múlt harminc,
amikor sikerült megalkotnia az időgépet. Elhatározta,
hogy visszarepül az időben, húszéves önmagába. Nemsokára
megismerkedett Lindával, elbűvölte a lány szépsége és az
a tény, hogy könnyű volt meghódítani, és csak később
derült ki, hogy milyen házsártos.
Nem szaporítom tovább a szót. A történet újra és újra
megismétlődött. Fred a számítógépesek terminológiájával
szólva egy végtelen ciklusba került. Mindig feltalálta az
időgépet, de mindig ugyanazt az életet élte le, és ugyanazt
a nőt vette feleségül, mert a 20 éves eszével nem tudta
felmérni, hogy ez milyen hibás döntés.
Én sejtettem, mire készül, de mire megmondhattam volna neki,
hogy vállalkozása reménytelen, már mindig úton volt.