Azt is mondhatnám, hogy "fordítson jobban, mint a profik". De amivel
ezen a kurzuson foglalkozunk, az nem műfordítás a szó művészi
értelmében, nem is szó szerinti fordítás, hanem a tartalom
korrekt átültetése. (Ahogy hasonló helyzetben mi magunk is
beszélhetnénk.) A magyar műfordítók általában véve jó munkát
végeznek, de nem mindig értik meg eléggé a lefordítandó szavakat
és kifejezéseket, mielőtt nekilendül a fantáziájuk. Időnként
komoly meglepetésekben lehet részünk. Ezen a kurzuson egy sor
irodalmi és újságszöveget vizsgálunk meg és elemzünk. Mivel
ez a weblap csak ízelítő, bőven elég, ha egyetlen könyv néhány
mondatát vesszük szemügyre.
Dan Brown sikeres regényét, a "Da Vinci-kód"-ot választottam, mert
sokan ismerik, ha másként nem, akkor a filmből, tehát a megjegyzések
nem fognak a levegőben lógni.
Angol eredetiként egy paperback kiadást választottam (ezt tudtam
csak megszerezni): "The Da Vinci Code" by Dan Brown, Gorgi Books,
2004. (Ez egy brit kiadás; a szavak ugyanazok, de a helyesírás
brit - innen a "neighbourhood" vagy a "Mr", a "neighborhood" és
a "Mr." helyett.)
A magyar változat: "A Da Vinci-kód", fordította: Bori Erzsébet,
GABO Könyvkiadó, 2004. (Az oldalszámok ezekre a konkrét kiadásokra
vonatkoznak.)
Egy példa (az angol mű 144., a magyar változat 154. oldalán)
'Go. Now.' Sophie gave him a grateful smile. 'I'll see you
at the embassy, Mr Langdon.'
Langdon looked displeased. 'I'll meet you there on
one
condition,' he replied, his voice stern.
She paused, startled. 'What's that?'
'That you stop calling me Mr Langdon.'
Sophie detected the faint hint of a lopsided grin across
Langdon's face, and she felt herself smile back. 'Good luck,
Robert.'
A műfordítás vonatkozó része:
- Induljon. Most rögtön. - Sophie hálás mosollyal nézett
rá. - Viszlát a követségen, Mr. Langdon.
Langdon kelletlennek tűnt.
- Egy feltétellel - válaszolta határozott hangon.
Sophie megütközve fordult vissza.
- Mi az?
- Ha nem szólít többé Mr. Langdonnak.
Sophie nem tévesztette el a Langdon arcán átfutó vigyorgást,
és önkéntelenül visszamosolygott rá.
- Sok szerencsét, Robert.
Nos, a "displeased" nem annyira kelletlen, mint inkább "neheztelő",
a "stern" nem annyira határozott (hang), hanem inkább "komoly",
a "pause" nem visszafordulni, hanem "egy pillanatra megállni",
a "startled" nem megütközve (amit a leggyakrabban erkölcsileg
is értünk), hanem inkább "meghökkenve", a "detect" nem annyira
"nem téveszt el", hanem "észrevesz", a "faint hint of a lopsided
grin" nem átfutó vigyorgás, hanem egy féloldalas, épp hogy csak
kezdődő mosoly halvány jele (egy tényleges vigyorgást
nehezen is lehetne eltéveszteni), a "felt herself smiling
back" pedig: "érezte, ahogy visszamosolyog". De egészében véve
magunk előtt látjuk a helyzetet.
Egy értelmező, korrekt fordítás valahogy így nézne ki:
Menjen. Most! - Sophie adott neki egy hálás mosolyt. - Viszontlátásra
a nagykövetségen, Mr. Langdon.
Langdon neheztelőnek tűnt. - Ott találkozom magával. Egy feltétellel,
válaszolt, a hangja komoly.
Sophie egy pillanatra meghökkenve megállt. - Mi legyen az?
- Ha abbahagyja, hogy Mr. Langdonnak szólítson.
Sophie észrevette Langdon arcán egy féloldalas, bizonytalan
mosoly halvány jelét, és érezte, ahogy visszamosolyog.
- Sok szerencsét, Robert!
Igazából ez sem teljesen jó, ugyanis elfedi a lényeget. Az
angol nyelvben a keresztnéven (first name) való szólítás helyettesíti a
tegeződést. ("They are on a first name basis." = Tegező
viszonyban vannak.)
Amikor Langdon neheztel a miszterezés miatt, gondolatban már
valószínűleg tegeződik, de ezt nem tudhatjuk, hiszen az angolban
a "you" mindkét viszonyt jelentheti. Ha a lány nem fogadja el,
akkor nem váltanak tegezésre. Az igazi fordulat az, amikor
Sophie kimondja: "Robert".
Ettől kezdve a két szereplő tegeződik, hiszen a keresztnevükön
szólítják egymást.
A fordító ezt nem vette figyelembe, így hát magyarul a két
szereplő megmarad a magázódásnál, mintha Magyarországon
lennének. (Nálunk azt is lehet mondani, hogy "Kissné,
csinálja meg", és azt is, hogy "Marika, csinálja meg".)
Az angol szövegben a 152. oldalon találkoznak újra a
szereplők:
'There you are!' Langdon's hoarse whisper cut the air
as his silhouette slid to a stop in front of her.
Her relief was only momentary. 'Robert, I told you to
get out of here! (...)'
'Where were you?' (...) 'Sophie, listen.'
A magyar kiadás 162. oldalán ezt olvashatjuk:
- Hát itt van! - suttogta rekedten Langdon, miközben
megállt Sophie előtt.
A lány csak egy pillanatig érzett megkönnyebbülést.
- Robert, nem megmondtam magának, hogy tűnjön el
innen? (...)
- Hol volt? (...) Figyeljen, Sophie (...)
A "cut the air" lehetne "csak úgy süvített", a "his
silhouette slid to a stop" lehetne "az árnya lefékezett"
(Langdon idáig rohant) vagy "odasiklott", a
"her relief was momentary" lehetne "a lány megkönnyebbülése
pillanatnyi volt, pillanatnyinak bizonyult", de ez
vitatható. Ami nagyobb baj, az a magázódás. (A magyarral
párhuzamosan olvastam a spanyol fordítást, az azonnal átváltott
tegeződésre.)
A magázódás különösen a regény végén kínos, amikor Sophie
és Robert már a nászútjukat tervezik, de a magyar fordításban
még mindig nem jutottak el a tegeződésig. (A magyar szövegben
a 646., az angolban az 587. oldal.)
Sophie szembefordult vele, és a kezébe fogta az arcát.
Aztán hozzáhajolt, és gyöngéden megcsókolta.
- Mikor láthatom újra?
(...)
- Semmire sem vágyom annyira, mint hogy találkozzam magával
Firenzében, Robert. De egy feltétellel. - Sophie hangja
komollyá vált. - Semmi múzeum, semmi templom, semmi sír,
semmi képzőművészet, semmi műemlék.
Firenzében? Egy hétig? Mi mást lehet ott csinálni?
Sophie előrehajolt és újra megcsókolta, ezúttal a
száján. Testük összesimult, először csak gyöngéden,
majd teljes erőből. Amikor Sophie kivonta magát az
ölelésből és ránézett, pillantása tele volt ígérettel.
- Rendben van - nyögte ki Langdon. - Megbeszéltük.
A magázást ebben a helyzetben már magyarul sem lehetne
folytatni, a fordító szemmel láthatóan a foglyává vált.
A tegeződésre való átváltást elszalasztotta, és utána
már nem tehetett mást.
De nézzük meg ezt a részt mondatról mondatra, mindvégig
a gondolattartalomra koncentrálva!
Sophie reached out and placed her soft hand on the side
of his face. = Sophie odanyúlt, és puha kezét a férfi
arcára tette. (Egyik kezével érintette az arc egyik
felét. Ahogy magyarul is lehet két arcról beszélni:
"aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is".)
Then, leaning forward, she kissed him tenderly on the
cheek. = Aztán, előrehajolva, gyöngéden megpuszilta
az arcát. (A "cheek" is azt jelenti, hogy arc, tehát
két angol szónak ugyanaz a magyar
megfelelője. A "kiss" esetében fordított a helyzet, most
egy angol szónak van két magyar megfelelője, a puszi
és a csók. A csókot ugyan használták nem-szexuális
értelemben, mint például "Júdás csókja", mára jobban
elvált a két jelentés. A kisgyereknek inkább puszit
adunk, mint csókot. Ha a fordító kiírja, hogy Sophie
a férfit az arcán csókolta meg, egyértelműbb lenne.
De attól, hogy az arcát fogta a kezébe (mint láttuk,
valójában csak érintésről volt szó), még nem következik,
hogy a csókot is az arcára adta.)
When can I see you again? = Mikor láthatlak újra?
I would love nothing more than to meet you in Florence,
Robert. = Semmit sem imádnék jobban, mint hogy
Firenzében találkozzam veled, Robert. (A "to love"
általában imádást, nagyon szeretést jelent, ha nem
egy személyre értjük. A "vágyom" is jó, de nem precíz.)
But on
one condition. = De egy feltétellel.
Her tone turned serious. = A hangja (hangszíne) komolyra váltott.
No museums, no churches, no tombs, no art, no relics. = Nem
lesznek múzeumok, templomok, sírok, nem lesz művészet
és nem lesznek ereklyék. (A "műemlék" megint tévedés, a
relikvia a regényben inkább a régi kéziratokra és nagy
tiszteletben tartott tárgyakra vonatkozik. Ami problematikus,
az a többes szám az angolban. A "semmi múzeum, semmi templom"
a magyarban is érthető többesként, de az angol eredeti
többes száma erőteljesebb, azt hangsúlyozza, hogy akármennyi
is akad, egyiket sem akarjuk látni.)
In Florence? For a week? There's nothing else to do. = Firenzében?
Egy hétig? Semmi más nincs, amit csinálni lehetne.
Sophie leaned forward and kissed him again, now on the lips. =
Sophie előrehajolt és újra megcsókolta, most (már) a száján (az
ajkain).
(...)
'Right,' Langdon managed. 'It's a date.'
Jó - sikerült kimondania Langdonnak. - Ez (akkor) egy randevú. (Az
angolban a "managed" valójában "managed to say", ezt fordíthatjuk
úgy, hogy "kinyögte", de a magyarban azt a szót néha
külső befolyásolással kapcsolatban használjuk - például
hosszas faggatás után - , itt pedig belső küzdelemről van
szó. Robertnek össze kellett szednie a bátorságát.)
Nem célom, hogy kötözködjem a profi fordítókkal, de például
ebben a regényben is bőven van még félreértés és elnézés.
Ezekből csak néhányat említek meg.
Sophie jellemzi az autója fogyasztását: "A hundred kilometres
to the litre." (189. old.) A magyar fordításban: "Négy litert
fogyaszt száz kilométeren." (199. old.) A négy liter feltehetően
az amerikai gondolatmenetből került ide, ők a gallononként
megtett mérföldről beszélnek ("miles per gallon"), és egy
gallon nagyjából 4 liter. Itt azonban kimondottan literről
van szó. Korrekt fordításban: "literenként száz kilométer".
(Nem tudom, hogy az eredeti amerikai szövegben gallon
szerepel-e, amit a britek esetleg az Európai Unióra tekintettel,
önkényesen változtattak literré. Mindenesetre valaki nagyon
elszámolta magát.)
Hasonlít ehhez, amikor az Utolsó vacsora képét egy "eight-foot-
long" nyomaton vizsgálják. (327. old.) Nyolc láb az nyolcszor
30,48 cm, azaz 2 méter 43 centi. A magyar fordításban
"huszonöt méter hosszú" reprodukcióról olvashatunk (352. old.).
"They'd left the rich, tree-lined streets of the diplomatic
neighbourhood and plunged into a darker industrial
neighbourhood." (203. old.) A magyar fordításban:
"Maguk mögött hagyva a diplomatanegyed elegáns,
fákkal szegélyezett utcáit, most egy sötétebb üzleti
negyedben hajtottak." (214. old.) Az angol szövegben két cselekvés
van: "left" és "plunged", és közöttük az első ige rövidített
"had"-es alakja is utal a sorrendiségre. A magyar fordító - nyilván
az igesíkok érzékeltetése szándékával - ezt egyetlen cselekvésre
egyszerűsíti. (Lehetne így is: "már elhagyták a diplomatanegyedet,
és most".) Amellett a "rich" nem pusztán elegáns, hanem tényleg
gazdag és a "plunge into" nem hajtani valahol, hanem belemerülni,
belesodródni valamibe (ami tehát drámaibb). De hogy lehet egy
üzleti negyed sötét? Úgy, hogy nem üzleti, hanem ipari negyed,
üzemekkel és csekély utcai világítással.
Ugyanazon az oldalon olvassuk: "Even at this hour, a half-dozen
taxis idled near the main entrance. Vendors manned carts of
sandwiches and mineral water..." A műfordításban: "Még ebben
az órában is vagy fél tucat taxi sorakozott a főbejárat előtt.
Mozgóárusok kínáltak szendvicset, ásványvizet..." Az
"idle" azonban a céltalanságot, a tétlenkedést hangsúlyozza, a
"near" közeliséget jelent, nem feltétlenül azt, hogy ezek
a taxik a főbejárat előtt ácsorognak, a mozgóárusok pedig
nem kínálnak semmit, csak úgy ott vannak. ("To man" =
személyzettel ellátni.) A szendvics és az ásványvíz is csak
ott van, ezekből áll a kocsijuk tartalma. Az egészből az derül
ki, hogy nincs forgalom, nincs üzlet.
Végül egy szótévesztés. A tizedik fejezet eleje leírja a
párizsi Saint-Sulpice templomának külsejét. "On either flank,
a shadowy row of sleek buttresses jutted out like the ribs
of a beautiful beast." (83. old.)
A fordító a beast-et (vadállat) breast-nek (mell) olvashatta,
mert ezt írta: "A templom két oldalfalát megtámasztó karcsú
gyámfalak árnyékos sorai úgy álltak ki, mint egy szépen
formált mellkas bordái." (86. old.) Ha eltekintünk a fenti
szócserétől, és szigorúan technikailag vizsgáljuk meg a mondatot,
az "either" azt jelenti, hogy bármelyik templomszárnyat is
nézzük (a kettő közül), a "sleek" jelentése itt bizonytalan
(sima, fényes, esetleg simán fénylő), a támfalak árnyékos sora
[akkor már egyes számban] kiállt, mint egy gyönyörű fenevad bordái.
Persze ha bordák, akkor mellkas és karcsú (főleg a fenevad,
hiszen aki kövér, annak nem állnak ki a bordái), de a magyar
szövegben a "szépen formált" is érthetetlen kissé (a "gyönyörű" helyett).
Ki formálta meg azokat a bordákat? Az eredeti szövegezés drámaibb,
fenségesebb. Megéri megkeresni.
Illusztrációnak ennyi is elég. Akármelyik másik regényt is
érdemes így, értelmező stílusban lefordítani, magunknak.
Igaz, hogy veszítünk a művészi erőből, de mélyebben
belehatolunk az angol szövegbe, jobban észrevesszük az árnyalatait,
finomságait.
Menü