Szomszédaink mindent megtettek, hogy a fiukból zsenit faragjanak. Már a bölcsőben burját-mongol dalokkal altatták, a Louvre képgyűjteményét vetítették dián, kiolvastatták vele a Világirodalom klasszikusainak köteteit, aztán jöttek a különórák: asztrofizika, művelődéstörténet, ókori indiai filozófia, angol, német és kínai nyelvi kurzusok. Az óvodában rábízták a többi gyerek felügyeletét, az általános iskolában csillagászati szakkört vezetett, hetedikes korában a nyári szünetet Japánban töltötte, ahol a zen buddhizmus hagyományait tanulmányozta.

Aztán elköltöztek, és többet nem hallottam a gyerekről.

Most is csak azért jutott eszembe, mert a Duna-parton láttam egy hosszú hajú, gondozatlan, rongyos ruhájú férfit, aki kavicsokat dobált a vízbe, és közben burját-mongol altatódalokat dudorászott.