Teremt�s-Evol�ci� � Isten Szava �s az ember v�lem�nye
Amikor arr�l a k�rd�sr�l van sz�, hogy az ember higgyen a teremt�sben vagy az evol�ci�ban, mir�l is van tulajdonk�ppen sz�? A kereszty�n ember hihet-e az evol�ci�ban? Mit tesz ez az elm�let az ember hit�vel?
Sz�mos okb�l �tk�zik az evol�ci� a kereszty�n hittel. K�t egym�st�l t�vol �ll� rendszer. El�sz�r is, a teremt�s k�szen befejezett eg�sz m�, �s m�g az egyes napokon bel�l is k�szen �lltak az Istennek az napi teremtm�nyei. ��s l�tta Isten, hogy minden, amit megalkotott, igen j�. �gy lett este �s lett reggel: hatodik nap.� (1 Moz. 1,31) A teremt�st�rt�net arra utal, hogy �Kezdetben teremtette Isten a mennyet �s a f�ldet�. (1 Moz. 1,1) Ez a h�berben egy p�lda arra, hogy milyen egy merism: itt Isten a menyet (shamayim) �s a f�ldet (erets) megteremti: vegyis k�t v�glet bemutat�sa. Itt Isten megteremt mindent, ami valaha l�tezik �s l�tezni fog. Ezzel ellent�tben az evol�ci� amellett tesz tan�s�got, hogy az �l�vil�g m�g kialakul�ban van. Emellett az evol�ci� �s a teremt�st�rt�net�nek esem�nyei egym�ssal �sszehasonl�tva m�s-m�s sorrendet mutatnak: n�v�nyek a nap el�tt: ez probl�m�t jelent, hogy a n�v�nyek hogyan tudtak �lni nap n�lk�l, ha a teremt�s harmadik napja nem volt egy emberi nap. Ha a napok hossz� korszakok lenn�nek, akkor pedig az �llatok �s n�v�nyek nem �lnek egyazon id�ben sem. Emellett a madarak a rovarok el�tt jelennek meg, �s az �let megjelenik az es�z�s el�tt, ami sz�ks�ges lett volna a n�v�nyek sz�m�ra. Emellett az ember teremt�s�n�l a f�rfi megel�zi a n�t, m�r pedig a n� az, aki sz�li az ut�dokat. K�lvin, a nagy reform�tor �gy besz�l a befejezett teremt�sr�l, hogy azok k�szen �lltak, hogy mindenki megvizsg�lhassa Isten nagyszer� m�veit, �gy ir�ny�tva figyelm�ket a Teremt� Istenre. Manaps�g sajnos, az emberek nem �gy tesznek.
Egy m�sik fontos ok, ami�rt �tk�zik a kett� a hal�l fogalma, m�r pedig ez egy el�g fontos dolog. Az evol�ci� sor�n v�ront�s, k�zdelem, hal�l, szenved�s �s betegs�g megel�zi az ember teremt�s�t, mivel � �ll a t�rzsfejl�d�s folyamat�nak v�g�n. A teremt�sn�l pedig a hal�l �d�mnak, az els� embernek a fell�zad�s miatt ker�l a vil�gba: �de a j� �s a rossz tud�s�nak f�j�r�l nem ehetsz, mert ha eszel r�la, meg kell halnod.� (1 Moz. 2,17) P�l szerint: �Ahogyan teh�t egy ember �ltal j�tt a b�n a vil�gba, �s a b�n �ltal a hal�l, �gy minden emberre �tterjedt a hal�l az�ltal, hogy mindenki v�tkezett.� (Rom. 5,12) P�l �s a Biblia m�s szerz�i �gy �rnak az 1 M�zesr�l, minthogy az t�rt�nelem lett volna; J�zus is a fiatal f�ldr�l �s N�� b�rk�j�r�l besz�l; ny�lv�n tudv�n, hogy ezek val�di esem�nyek, k�l�nben ha csak legenda lett volna, m�shogy besz�lne r�luk. A hal�l P�l szerint �az utols� ellens�g�.
Egy harmadik f� ok az, hogy az evol�ci� nem magyar�zza a B�n bek�sz�nt�t a vil�gba. Ny�lv�n, az evol�ci� nem sz�mol vele, legal�bb is nem �gy, mint Isten elleni v�tkez�s, vagy elfordul�s a Teremt�t�l, minden kapcsolatot felbontva �vele. �s ez tulajdonk�ppen a probl�m�nak a k�zponti l�nyege: ha �d�m �s �va b�ne nem t�rt�neti esem�ny, vagy ha a Bibli�ban nem kapunk r�la tud�s�t�st, akkor nem tudatjuk, hogy a b�n hogyan j�tt be a vil�gba. Fenn�ll annak az es�lye is, hogy Isten ilyennek teremtette. Hasonl�an arra vonatkoz�an, hogy ha Isten a hal�llal teremtette az �l�l�nyeket, az�ltal, hogy a gyeng�ket kipuszt�tja, �s az er�seket megtartja, ez �sszeegyeztethetetlen a Megv�lt� Isten k�p�vel, aki k�ny�r�l a b�n�s emberen az�ltal, hogy J�zust, az egysz�l�tt Fi�t fel�ldozza �rt�nk. Sz�val igenis l�nyeges, hogy Isten hogyan teremt, mivel az elmond valamit az � l�ny�r�l. Emellett ha a B�nnek nincsen alapja az evol�ci�s elm�let szerint (Richard Dawkins, h�res angol evolucionista szerint nem lehet meghat�rozni olyasvalamit, mint a szeretet vagy a gonoszs�got). Az Amerikai Ateista �js�g �gy mondja: �Csak �gy vil�gos, hogy ha meg�rtj�k, hogy �d�m �s �va b�nbe evett a tud�s f�j�r�l, hogy J�zus mi�rt �lt, �s mi�rt halt meg. Az�ltal, hogy �d�m nem bukott meg, mi �rtelme van a kereszty�ns�gnek? Nincsen.�
Az utols� fontos t�nyez� az, hogy Darwin az evol�ci�s elm�let�t �gy tal�lta ki, hogy ne legyen helye benne Teremt� sz�m�ra. Az evol�ci�s vil�gn�zet szerint csak a vak v�letlennek �s a vak term�szeti er�knek, a term�szetes szelekci�nak van helye, �s nem f�r bele egy mindenhat�, beavatkoz� Isten sz�m�ra. Az evol�ci� elm�let ebb�l a szempontb�l naturalista magyar�zat a vil�g �s az �l�l�nyek teremt�s�re, am�g a teremt�s �nmag�ban egy fels�bb rend� intelligenci�t, Istent felt�telez hozz�, aki szem�lyes kapcsolatot tart fenn teremtm�nyeivel. Ez�rt ha a kereszty�n elfogadja az evol�ci�t, mindig fel lehet t�telezni, hogy a teremt�s aktus�t hogyan lehet majd term�szetes m�don meghat�rozni. Ilyen m�don Isten, mint Mindenhat� �t�l�b�r� kiker�l az emberek gondolkod�s�b�l. Elv�sz a k�z�s tudatb�l; �gy az embereknek nem kell f�lni�k �r�kk�val� b�ntet�st�l. Ez�rt szabadon teszik azt, amit j�nak l�tnak. �gy a teremt�s lehetett �gy is, naturalista m�don, vagy �gy: teista m�don, de az ember mindig elker�lheti azt, hogy egy Istenre hivatkozzon. Egyre t�bb teol�gus teszi ezt �gy manaps�g. Ha pedig arra lehetne hivatkozni, hogy a Bibli�t naturalista m�don �rtelmezz�k, akkor mind a felt�mad�snak �s a szepl�telen sz�let�st is �gy lehetne magyar�zni, mivel a tudom�ny nem ismeri az emberi test felt�mad�s�t, vagy az emberi sz�znemz�st. Azonban P�l szerint: �Ha pedig Krisztus nem t�madt fel, semmit sem �r a hitetek, m�g b�neitekben vagytok.� (1 Kor. 15, 17).
J� lenne tiszt�zni azt, hogy val�j�ban tudom�ny-e az evol�ci�? T�ny-e az evol�ci�? Err�l r�viden azt kellene tudnia az embernek, hogy a tudom�nyos m�dszer abb�l �ll, hogy megfigyel�seket teszek, �s egyre t�bb adatot gy�rtok ahhoz, hogy egy elm�letet tudjak l�trehozni, ami megmagyar�zza a term�szeti folyamatokat. Az evolucionist�k arr�l besz�lnek, hogy ha azt tessz�k, hogy a felt�telezett m�ltb�l el�rek�vetkeztet�nk a jelenbe, akkor az evol�ci� megmagyar�zza a term�szetben �s az �l�vil�gban felismerhet� jelens�geket. De ez a n�zet m�g az�rt sem tudom�nyos, mert itt eleve felt�telez�sekkel �l�nk; egy elm�letb�l indulunk, �s az adatokat az elm�lethez illessz�k hozz�. Egy�bk�nt az �n tapasztalataim szerint a k�l�nb�z� egyetemi biol�giai t�rgyakban, amikor az evol�ci�r�l besz�lnek, eleve olyan fogalmaz�sokban �s gondolkod�si rendszerb�l indulnak, ahol a t�rzsfejl�d�s adott; nem adnak d�nt� t�nyeket, amelyek bemutatn�k azt, hogy itt evol�ci� t�rt�nik, az adatokat ink�bb k�vetkezm�nyk�nt kezelik. Az evol�ci�n�l �s a kreacionizmusn�l (teremt�stan), vagyis olyan elm�letekn�l, amelyek az �l�vil�g keletkez�s�t akarja megmagyar�zni, adatokb�l indulunk ki, �s k�l�nb�z� magyar�zatokat pr�b�lunk r�h�zni arra, hogy p�ld�ul egy �l�l�nynek mi�rt vannak k�l�nb�z� morfol�giai b�lyegei. Utols�sorban pedig az evol�ci� sok hely�tt olyan k�r�lm�nyeket id�z fel az �let, vagy a fajok kialakul�s�ra vonatkoz�an, amelyek m�ra m�r megv�ltoztak, �s �gy a megfelel� adatokat nem l�teznek. Ilyen p�ld�ul a f�ld korai atmoszf�r�ja, vagy az, hogy a lemeztektonikai mozg�sokkal k�l�nb�z� leletek egyszer�en elt�ntek.
B�zzunk Isten ig�j�ben, mert az a sz�nigaz igazs�g, �s b�zhatunk benne, mert Istenben b�zunk: Az egek �s a hegyek elm�lnak, de az � szavai nem v�ltoznak meg soha; b�zhatunk Istenben, aki jelenl�v� tan� volt, �s aki birtok�ban van az igazs�gnak.
Cs�rlz D�rnyi
Irodalom:
Creation Evangelism for the New Millenium, Ken Ham
Creation, M�rcius 2002
The Bible and Science, Palaghy
vissza a f� oldalra