A Solym�ri Konzervat�v K�r rendez�s�ben janu�r 22-�n "A szabadk�m�vess�g szerepe �jkori t�rt�nelm�nkben" c�mmel tartott el�ad�st a Max Lenc �tteremben Hern�di Tibor, Baj�n �l� �r�-t�rt�n�sz , melyben r�szletes �ttekint�st adott a szabadk�m�ves jelens�g XVIII. sz�zadi t�meges megjelen�s�r�l �s n�vekv� aktivit�s�r�l. T�rt�nelmi visszapillant�s�val ismertette az 1723. �vi pr�gai, 1725-�s p�rizsi, 1736-os hamburgi, majd az 1742-es b�csi p�holyok megalakul�s�t. A b�csi els� p�holynak m�r magyar tagjai is voltak Gr. Bethlen G�bor erd�lyi udvari kancell�r, Eszterh�zi Ferenc magyar udvari kancell�r, Reviczky J�nos t�bornok �s B�r�czy S�ndor test�rkapit�ny szem�ly�ben.
A szabadk�m�vess�g k�l�n�s vadhajt�sak�nt eml�tette a bajororsz�gi Ingolstadtban Adam Weishaupt �ltal �letre h�vott Ilhumin�tusok Rendj�t, annak vesz�lyes c�ljait. A k�l�n�s szervezet alapja a legnagyobb titoktart�s volt, amely m�g akkor is k�telezi tagjait, ha kil�pnek a szervezetb�l. Megszeg�s�t hal�llal b�ntett�k. A Rend legfontosabb c�ljak�nt a mindenkori korm�ny lev�lt�s�t (megd�nt�s�t) a mag�ntulajdon elt�rl�s�t, az �r�k�s�d�si jog megsz�ntet�s�t, a hazafias�g elpuszt�t�s�t, valamennyi vall�s felsz�mol�s�t, a csal�di �let felbomlaszt�s�t, egy teljesen �j vil�grend l�trehoz�s�t jel�li meg. Lehetetlen nem felismerni a kommunista tanok vertikum�t, amelynek gyakorlati megval�s�t�s�t 1917-ben az ugyancsak szabadk�m�ves szervez�sben l�trehozott bolsevista hatalom ind�totta el. Az emberis�g m�r sajnos m�rhetetlen szenved�ssel �s mintegy sz�zmilli� halottal fizetett.
Magyarorsz�g ter�let�n szinte a b�csi p�holyokkal egy id�ben alalkultak meg a szabadk�m�ves szervezetek. Sz�mos - a Habsburgokt�l szabadulni igyekv� arisztokrata, �r�, k�lt� �s tud�s lett a tagja. �gymint: Martinovics Ign�c, Hajn�czy J�zsef, gr. T�r�k Lajos, Kazinczy Ferenc, P�lffy K�roly, gr. B�nffy Gy�rgy, gr. Sz�chenyi Ferenc, R�day Gedeon, Bacs�nyi J�nos, K�lcsey Ferenc, �s m�g sokan m�sok. A magyarorsz�gi szabadk�m�ves mozgalom m�ig legellentmond�sosabb alakja az �ppen szabadk�m�vesek �ltal t�lm�retezett kultusz�val egy�tt Kossuth Lajos, az 1848/49-es forradalom kirobbant�ja. M�r jelszava - a Szabads�g, Egyenl�s�g, Testv�ris�g - is szabadk�m�ves eredet�, amelyet az ugyancsak szabadk�m�ves vezet�s� francia forradalomt�l vett �t. A szabadk�m�vess�g mesterkedett az els� vil�gh�bor� kirobbant�s�ban, majd a trianoni dicstelen dikt�tum�ban.
Rudolf �ngyilkoss�ga m�ig vitatott. � is igyekezett szabadk�m�ves megb�z�it�l szabadulni, s �ll�t�lag ez�rt menek�lt az �ngyilkoss�gba. Hal�l�r�l olyan v�ltozat is ismert, hogy az ellene tervezett �sszeesk�v�s Ferenc J�zsef tudom�s�ra jutott, s maga adott utas�t�st meggyilkol�s�ra.
Az 1900-as �vek els� �vtizede az els� vil�gh�bor�ra k�sz�l�d�s jegy�ben telt el szabadk�m�ves mer�nyletsorozatokkal. 1914-ben Ferdin�nd tr�n�r�k�s meggyilkol�s�val v�g�lis kirobban az els� vil�gh�bor�. A h�bor� harmadik �v�re teljesen elcsig�zott Oroszorsz�g teret enged a szabadk�m�ves bolsevista forradalomnak. A Zederbium-b�l Uljanovv�, majd Leninn� v�ltozott gonosztev� milli�k iparszer� kiv�gz�se k�zepette Oroszorsz�g teljes kifoszt�s�val megalak�totta a vil�g els� szabadk�m�ves hatalm�t. Megszil�rdul�sa �rdek�ben a new yorki bank�rok ny�ltak a zseb�kbe.
Trianonban pedig a Grand Orient de France nagyp�holy sugallta a h�bor� gy�ztes politikusai tev�kenys�g�t, Magyarorsz�g kegyetlen megcsonk�t�s�t. Horthy �s korm�nya 1920 ut�n felismerve �ldatlan tev�kenys�g�ket, betiltotta a p�holyok m�k�d�s�t. �m a Peng� p�nzrendszer bevezet�s�vel sz�ks�ges hitelek fej�ben a sv�jci bankok felt�telk�nt k�t�tt�k ki a p�holyok m�k�d�s�nek �jraenged�lyez�s�t. A m�sodik vil�gh�bor� ugyancsak szabadk�m�ves v�llalkoz�s volt, amelyben m�r a r�sztvev� �llamok vezet�i szinte kiv�tel n�lk�l szabadk�m�vesek voltak. Vil�gunk mai esem�nyei is szabadk�m�ves m�veletekr�l �rulkodnak.
Nem t�lz�s felt�telezni, hogy e l�thatatlan �s egyre vesz�lyesebb hatalom az emberis�g �jabb minden eddigin�l puszt�t�bb h�bor�j�t k�sz�ti el�. Sajnos a demokr�cia m�kony�t�l elk�b�tott nemzetek-bele�rtve s�lyosan megosztott t�rsadalmunkat is - k�ptelenek felismerni azt a vesz�lyt, amely pedig rohaml�ptekkel halad eg�sz Eur�pa, Afrika �s �zsia leig�z�sa fel�.
Hern�di Tibor �r�, t�rt�n�sz