Rotary Club
Ez a t�ma olyan hatalmas anyagot �lel �t, hogy adatol�s helyett ink�bb k�vetkezetess�gi adatol�sokkal �s okfejt�sekkel lehet n�mi �rtelmet adni azon cselekedeteknek �s e cselekedetek k�vetkezm�nyeinek, melyeket titokban, rejt�lyek �s alakoskod�sok sor�n t�rsas�gok kifejtenek, sokszor saj�t tagjaik tudta n�lk�l. Mi�rt l�teznek m�gis, mikor demokr�ci�r�l �s polg�rjogon fel�p�l� �llamr�l besz�l�nk?
Ha a titkos szerv �llami, mint p�ld�ul a CIA, akkor a r�sztvev� csup�n �gy veszi, hogy munk�t v�llalt. A parancskiad� nem k�veti el a b�ntettet, �gy nem �rzi a b�n�ss�g�t, a parancsv�grehajt� pedig �gy �rzi, hogy parancsot teljes�t, ak�r egy katona.
Edgar Bronfman, a Seagram 7 tulajdonosa, aki Budapesten a zsid� f�t avatta G�ncz �rral, be�p�theti saj�t embereit ilyen �llami szervbe is, �s nincs emberfia, aki felel�ss�gre tudn� vonni.
Ha viszont a titkos szerv polg�ri, akkor a k�vetkez� t�nyez�k tartj�k �ssze:
- Patin�s, ap�r�l fi�ra �r�k�lhet� sz�vetkez�s, mely �vsz�zadokon kereszt�l �gy v�s�d�tt be a r�sztvev�k elmerendszer�be, mint a doh�nyos embernek a cigaretta, az alkoholist�nak az alkohol.
- Gazdas�gi, gyarapod�si lehet�s�get �s k�nyelmes �letet biztos�t.
- A titokzatoss�g mindenkor stimul�lja az �r�kk� kutat�, tudni v�gy� embert. A tag rem�li, hogy egy napon, ha el�g magas fokra el�r, a legnagyobb titok birtokosa lesz.
- Titkos sz�vetkez�s eset�n a hatalom fizikai t�rv�nyszer�s�ggel gyakorol neh�zs�gi er�t az egy�nre. Kiugr�s eset�n gondolhatja, hogy a teljes pusztul�s, az elhagyatotts�g keser� sorsa lesz oszt�lyr�sze.
Ha fel�tj�k a r�gebbi lexikonokat, akkor m�g sokkal ny�ltabban �rtak dolgokr�l, mint most, �s a bevett ideol�giai sz�kincs r�k�nyszer�ti az embert (az agymosott embert), hogy �ncenz�r�t gyakoroljon, mert ha nem, valamivel k�nnyen megb�lyegezhetik - bigottnak, fajgy�l�l�nek, el��t�letesnek, antiszemit�nak stb. nevezhetik.
E tanulm�ny szerz�je egy logikai rendszert szeretne fel�p�teni, �s ezen jog�val szabadon akar �lni.
A Rotary Club azon c�lb�l alakult, hogy az �zleti szolg�ltat�sokat szorgalmazz�k, t�k�letes�ts�k �s a t�rsadalmi kapcsolatok ki�p�t�s�t �szt�n�zz�k. Az els� test�let Chicag�ban j�tt l�tre 1905. febru�r 23-�n. Alap�t�ja egy Harris P. Pal nev� �gyv�d. A tagok k�rforg�sk�nt gy�lekeznek egym�s iroda- vagy �zlethelyis�geiben. Hamarosan Amerika m�s v�rosaiban is alakult hasonl� szervezet, �s 1910-re m�r 16 ilyen szerv Chicag�ban hozta l�tre a Club nemzeti sz�vets�g�t. 1912-be Canada Winnipeg v�ros�ban �s �rorsz�gban, Dublinban l�trej�tt ugyanez a sz�vetkez�s, �s akkor megalap�tott�k a nemzetk�zi szervet. 1928-ra 2923 Club l�tezett 44 orsz�gban. Nem tartj�k magukat titkos szervezetnek. Alkotm�nyukat �s szervezeti szab�lyaikat b�rki kik�rheti megszeml�l�sre. (Mi, akik a kommunizmusban �lt�nk, �s a t�rv�nyek �rtelm�ben szabads�got �s demokr�ci�t �lvezhett�nk, melyet alkotm�ny biztos�tott, tudjuk, hogy a pap�rra vetett �r�s nem mindenkor �szinte sz�, �s a n�pakarat nem jog, csup�n ill�zi�. Ez�rt is nem sz�n�nk meg k�telkedni, k�rd�seket feltenni, kutatni �s gondolkodni!) .
A Club c�lja:
1. Az ide�lis szolg�lat, mint minden arra �rdemes �zletnek alapja.
2. Az �zletben �s hivat�sban magas erk�lcsi k�vetelm�nyek.
3. Minden egyes klubtagnak (Rotarian) az ide�lis szolg�ltat�s megfelel� kivitelez�se a saj�t szem�ly�nek, az �zletnek �s a helyi k�z�ss�gnek a szolg�lat�ban.
4. A szolidarit�s eszm�je, mint a kiv�l� szolg�lat talpk�ve.
5. Az �sszes hasznos szak�g felfed�se �s klassziss� magasztal�sa a t�rsadalom "szolg�lat�ban".
6. Meg�rt�s, j�sz�nd�k �s nemzetk�zi b�ke egy vil�got �t�lel� �zlett�rsi testv�ris�g jegy�ben. Mindenfajta �zlet, szakma, int�zm�ny egy-egy szem�lyt ad, mint k�pviseleti tagot. � az akt�v tags�got k�pviseli.
Egy "junior", als�bb fok� akt�v tag is jel�lhet� ugyanazon v�llalat vagy int�zm�ny r�sz�r�l. Aki valamely nemes cselekedettel felh�vja mag�ra a figyelmet, tiszteletbeli tag lehet. Minden egyes clubnak van igazgat�s�ga (eln�k , aleln�k, titk�r, p�nzt�ros), kiket �vente v�lasztanak. A Club egy vacsor�val vagy eb�ddel egybek�t�tt gy�l�st tart.
Ha valaki nem j�r megfelel�en a gy�l�sekre, annak tags�g�t felf�ggesztik (semmisnek min�s�tik). A k�rzeti klubok �vente egyszer tartanak k�z�s naggy�l�st. Ezen a vezet�k vesznek csak r�szt. Deleg�tusok �s tagok tartanak �vente egybevont nagy konferenci�t. Minden j�r�snak van egy korm�nyz�ja, akit a konferencia v�laszt. S megy a nemzetk�zi v�lasztm�nyba mint k�rzeti k�pvisel�. Az �vi nemzetk�zi nagygy�l�sen v�lasztanak eln�k�t, aki az igazgat�s�gi tagokkal (Broad of Directors) int�zi a klub �gyeit. A 12 direktorb�l legal�bb 5 m�s orsz�gb�l kell legyen. Teh�t 7 vezet�t is adhat az USA, ha �gy alakul. Egy �lland� titk�rs�g viszont csakis Chicag�ban van. Itt van a f�titk�r, a helyettes titk�r �s a bizottm�ny (staff). A titk�rs�gnak vannak kirendelts�gei Londonban �s Z�richben. �js�gjukat, a "The Rotariad" -ot Chicag�ban adj�k ki.
Ez volt a helyzet a m�sodik vil�gh�bor� el�tt! Az�ta fel�p�tetts�g�ben, technikai kivitelez�seikben ma m�r sokkal komplexabb lehet. A Brit Rotary Clubot 1901-ben alak�totta egy �r �riember, kinek nev�t nyilv�nosan nem nagyon emlegett�k, aki sok�ig az Egyes�lt �llamokban �lt. Hamarosan Manchesterben a helyi �zletemberek is l�trehozt�k a Clubot, f�leg olyanok, akik l�tt�k Amerik�ban a Club m�k�d�s�t. A belfasti, glasgow-i, edinborough-i, liverpooli �s birminghami-�sszesen 5 klub hozta l�tre 1914-ben az angol testv�rszervezetet, 1928-ban �gy a szigeten m�r 300 klub volt.
Ebb�l l�that�, hogy a nemzetk�zis�g eszm�je a 19. �s a 20. sz�zadban nemcsak ( az egy�ltal�n nem) ideol�giai, hanem els� fokon ipari, gazdas�gi �s p�nz�gyi. Erej�t l�thatjuk, amikor h�bor� n�lk�l ideol�gi�k buknak meg �s az abszol�t kapitalizmus gy�zelmi tort �lhet az elm�lt id�k rossz ideol�gi�inak k�vetkezt�ben n�vtelen s�rokba hullott milli�k csontv�zai felett.
Nagyon sok mag�ba z�rk�zott, de cselekedeteiben m�gis kifel� hat�, titkosnak mondhat� szervezet van. A modern korban a nemesebbek �s hat�konyabbak mind a liber�lis, �s ink�bb a baloldali eszm�k t�mogat�i. A nemzeti eszm�ket mindegyik t�madja.
A nemzeten bel�l a t�bbs�g akarata �rv�nyes, f�ggetlen�l faj, vall�si, nemzetis�gi �s nemi hovatartoz�st�l. A kisebbs�g ak�r mint klikk, lobby, faj vagy vall�s nem gyakorolhat er�szakot a t�bbs�ggel szemben stb. stb.
De m�g titkos szervezetek vannak, addig norm�lis t�rsadalmi �let lehetetlen. Ugyanis, aki saj�t fajt�j�t nem tiszteli, mennyire lehet k�pes a m�sikat tisztelni - ennyit az internacionalizmusr�l.
A gyakorlat azt mutatja, hogy aki Rotary Club tag, az egyben szabadk�m�ves is. S�t, t�bb m�s szervezetbe is beletartozik. Egyik a m�siknak nincs al� vagy f�l�rendelve, de a tagok �sszetartoz�sa miatt egy�tt halad� megmozdul�s lehet, s�t a �zleti vil�gban a szabadk�m�vess�g az 5. hadoszlop szerep�t t�ltheti be. Nemr�gen �rtak egy ilyen szervezetr�l Westport Connecticutban, akik pl. haszn�lt szem�vegeket vittek D�l-Amerik�ba. Valamikor a V�r�skereszt �gy hatolt be b�rmelyik orsz�gba. Csod�latos m�don m�g a trockiji �s lenini Oroszorsz�gban is ott voltak. Ha ut�na n�z�nk, hogy kik alap�tott�k, akkor azt is felt�telezhetj�k, hogy k�mszervezet is volt. Kiknek a szolg�lat�ban? Mikor a v�rbajos �s szifiliszes kommunista politikai tisztek a V�r�skeresztes n�v�reket megbecstelen�tett�k, senki sem sz�lt �rdek�kben, hisz sok j�sz�nd�k� �nk�ntes volt. M�g Armand Hammer sem sz�lt, aki nagyon j�l tudta, hogy mi t�rt�nik a h�res Szovjetuni�ban. Hiszen � volt Lenin mellett, s kilenc �vig ezr�vel hullottak el a muzsikok legfiatalabbja �s izmosabbja a Hammerek azbesztb�ny�iban. Az irgalmas szamarit�nus t�nyleg az-e, aminek mondja mag�t?
Hogy mennyire ellentmond� egy-egy ilyen szervezet alap�t�s�ban �s megnyilv�nul�s�ban, arra jobb p�lda nem lehet, mint a V�r�skereszt alap�t�ja �ll�t�lag Judah Benjamin, aki a d�liek �llamtitk�ra volt. �ll�t�lag � b�relte fel Booth-ot, hogy Lincolnt meg�lje. Az � lesz�rmazottja volt Bernard Baruch, aki 3 amerikai eln�k tan�csad�ja volt, az els� vil�gh�bor� b�ket�rgyal�sainak egyik f� mozgat�ja. M�gis mi�rt kellett nekik a V�r�skereszt? Tal�n az�rt, hogy a keresztet �gess�k. A jap�nok �gy engedt�k be a misszi�sokat, ha megtiport�k a keresztet. Ezek mind olyan gondolatok ahol meg kell �llnunk. Mi�rt? Mert Bernard Baruch �ll�t�lag �vi 500 000 doll�rt fizetett a szabadk�m�ves tags�g��rt. Roosevelt nagymesteri k�t�nyben par�d�zott, �s humanit�rius nagys�g�val kiszolg�ltatta a vil�gkult�ra k�zpontj�t a szt�linizmusnak. A szabadk�m�vess�g�rt nagy harc folyt az 1789-93-as francia forradalom alatt �s el�tte. II. (kalapos) J�zsef, M�ria Ter�zia fia, cselekedetei azt igazolj�k, hogy �rdemes akart lenni arra, hogy a legfels�bb fokon uralkod�ja legyen a szabadk�m�vess�gnek. A Habsburgok akkor m�g puszipajt�sok voltak a Rothschild bankh�z tulajdonosaival.
(Ford�totta: Veres Magdolna)
A "B'nai b'rith" egylet szervezete �s m�k�d�se
A "B'nai b'rith" /magyarul: a sz�vets�g fiai/ nev� forradalmi egylet nem szabadk�m�ves p�holy. Ez az egylet 1842-ben Amerik�ban "United Ordre B'nai b'rith" n�ven alap�ttatott, mint cionisztikus h�ber, harcos szervezet, mely m�r j�val a vil�gh�bor� kit�r�se el�tt eg�sz Ausztri�ban, N�metorsz�gban �s Oroszorsz�gban (val�sz�n�leg Magyarorsz�gon is) el volt terjedve.
Az egylet, helyesebben a "rend" tagjai kiz�r�lag zsid�k lehetnek. M�s faj�t, m�s vall�s�t felvenni a legszigor�bban tilos.
Szervez�si adatok:
1. A "rend" B�csben ma is fenn�ll, de m�g mindig titkos sz�vets�g, ellent�tben a szabadk�m�vesekkel, akik ma m�r Ausztri�ban el vannak ismerve. Ut�bbiakhoz csak annyiban van k�ze, amennyiben a legtehets�gesebb szabadk�m�vesek, rendszerint tagjai a "rendnek" is.
2. A sz�vets�g hat�rozottan nemzetk�zi. Sz�khelye N�metorsz�gban van. A tagok k�t csoportra oszlanak:
a) titkosak, akik nem l�pnek nyilv�noss�gra, hanem a mozgalmat l�thatatlan sz�lakkal ir�ny�tj�k
b)nyilv�nosak, akik k�l�nf�le mezbe �lt�zve az �ltal�nos anarchia el�id�z�s�n buzg�lkodnak. A "B'nai b'rith"-hoz val� tartoz�suk f�ltve �rz�tt titok.
3.A "rend" c�lja, hogy a vil�g �sszes orsz�g�ban a vezet�st mag�hoz ragadja, m�s sz�val, hogy az �llamf�i hatalmat minden�tt a rend kiv�l� tagjaira ruh�zza. A "B'nai b'rith" eszm�nyi �llamform�ja az �kori "tirannus", melyet a tan�csrendszer diktat�r�ja r�v�n v�l megval�s�tani. Nemzetgazdas�gi hitvall�sa megegyezik a szindikalist�k�val /forradalmi anarchist�k/, an�lk�l azonban, hogy ezeknek politikai t�rekv�seit maguk�nak vallan�k.
A "rend"-nek legf�bb c�lja a zsid�s�g uralma. Hogy ezen c�lj�t el�rje, az eg�sz vil�got szoci�lis forradalomba kergeti. Eszk�ze minden, ami rendbont�lag hat �s c�lhoz vezethet: 10-20 �vvel ezel�tt m�g a szoci�ldemokratizmus, anarchizmus, szindikalizmus, bolsevizmus, ma a kozmopolita liberalizmus.