Betiltott, begy�jt�tt, els�llyesztett k�nyvek nyom�ban. Egy angol milliomos Rothschildra b�zta a titkos t�rsas�g alap�t�s�t. A F�ld orsz�gainak t�bbs�g�t m�r a nemzetk�zileg megszervezett p�nzhatalom, a H�l�zat ir�ny�tja a h�tt�rb�l? Tagjai az amerikai eln�k�k, a multik, a nagybankok �s a m�diabirodalmak is.
Ki a magyar kapcsolat?
Az ezredv�gi nagy borzong�s c�m� tanulm�ny szerz�i szerint az ilyen �ll�t�sok, hogy ,,a p�nzvil�g uralkodik a re�lszf�ra vagy a val�s�gos vil�g f�l�tt�, �sszemos� jelleg�ek, nem hat�rozz�k meg pontosan, ,,ki� vagy ,,mi� uralkodik ,,ki� vagy ,,mi� f�l�tt. (1) A p�nzvil�g �sszet�tele olyan sokr�t� � fel�leli az �zleti bankokat, a br�kerh�zakat, az �ru- �s r�szv�nyt�zsd�ket, a devizapiacokat, a biztos�t�t�rsas�gokat, a hazai �s multinacion�lis nagyv�llatok treasury-r�szlegeit, a nyugd�jalapokhoz hasonl� int�zm�nyi befektet�ket, a fedezeti alapokat, a nemzetk�zi p�nz�gyi int�zm�nyeket (Vil�gbank, Nemzetk�zi Valutaalap, Nemzetk�zi Fizet�sek Bankja, stb.) �, hogy a p�nzvil�g mint olyan, nem k�pes k�zpontilag ir�ny�tva, egys�gesen cselekedni. Int�zm�nyeik sz�ma �s er�ss�ge �nmag�ban m�g nem el�g annak a felt�telez�snek al�t�maszt�s�hoz, hogy � al�- �s f�l�rendelts�gben � a p�nzvil�g ir�ny�tja az �rt�ket el��ll�t� re�lgazdas�got. Ezt az elutas�t� �ll�spontjukat azzal t�masztj�k al�, hogy a kollekt�v cselekv�s elm�lete szerint az olyan nagy csoportok eset�ben, mint amilyen a p�nzvil�g, nem igaz�n megalapozhat� a k�zpontilag megtervezett, egys�ges cselekv�s felt�telez�se. (Ezt a felt�telez�st divat ma ,,�sszeesk�v�si vagy konspir�ci�s elm�letnek" is nevezni.) �ppen ez�rt ha a nemzetk�zi p�nzvil�ghoz hasonl� �ri�scsoportoknak sz�rmazik hasznuk egy adott cselekv�sb�l, akkor m�r csak elm�leti megfontol�sb�l is �vatosan kell b�nni a sz�nd�kos egy�ttcselekv�s felt�telez�s�vel. Az�rt utaltunk r�viden erre a nemzetk�zi p�nzt�ke szervezett hatalm�t tagad� tanulm�nyra, hogy a tov�bbiakban kimutassuk a szerz�k �ll�spontj�nak tarthatatlans�g�t.
Ismerkedj�nk meg el�sz�r n�h�ny olyan tekint�lyes embernek a v�lem�ny�vel, akiket nem lehet sz�ls�s�ges elfogults�ggal v�dolni, �s akiknek szakmai felk�sz�lts�g�ben is megb�zhatunk!
A h�tt�rer�k l�tez�s�r�l Disraeli brit minisztereln�k ezt mondotta 1856. j�lius 14-�n, a brit als�h�zban:
,,Van egy hatalom Olaszorsz�gban, amelyr�l alig tesz�nk eml�t�st ebben a h�zban... a titkos t�rsas�gokra gondolok... Nincs �rtelme tagadni, mert lehetetlen eltitkolni, hogy Eur�pa nagy r�sz�t � eg�sz Olasz- �s Franciaorsz�got, valamint N�metorsz�g nagy r�sz�t, hogy m�s orsz�gokat ne eml�ts�nk � titkos t�rsas�gok eg�sz h�l�zata vonja be, ahogyan a f�ld felsz�n�t beh�l�zz�k a vas�tvonalak. �s melyek a c�ljaik? Nem is k�s�rlik elrejteni. Nem akarnak alkotm�nyos korm�nyzatot; nem akarnak megreform�lt int�zm�nyeket... a f�ld tulajdon�t akarj�k, el�zni a jelenlegi birtokosokat �s v�get vetni az egyh�zi int�zm�nyeknek. N�h�nyuk enn�l is tov�bb megy...� (2)
Ugyancsak Disraeli mondotta az 1848-as eur�pai forradalmakat k�vet�en:
,,A vil�got eg�szen m�s szem�lyek korm�nyozz�k, mint ahogy azt a kulissz�k m�g� nem l�t�k k�pzelik. Az a hatalmas forradalom, amely jelenleg van k�sz�l�ben N�metorsz�gban, jelent�sebb reformot fog jelenteni, mint az els�. (3)
Walter Rathenau � kiemelked� szocialista politikus, a Rothschild csal�d p�nz�gyi tan�csad�ja, a B'nai B'rith rend tagja, aki az els� vil�gh�bor�ban a cs�sz�ri N�metorsz�g hadiipar�nak legf�bb ir�ny�t�ja, a weimari N�metorsz�gban pedig r�vid ideig k�l�gyminiszter volt � ezt �rta a b�csi Neue Freie Presse 1909. december 25-ei sz�m�ban:
,,H�romsz�z ember, akik k�z�l mindegyik ismeri a m�sikat, ir�ny�tja a kontinens sors�t, �s �k v�lasztj�k ki ut�daikat is a k�rnyezet�kb�l... A p�nzt�ke (Hochfinanz) hivatott arra, hogy a cs�sz�rok �s kir�lyok helyett k�zbevegye a korm�nyok gyepl�it� (4)
A k�lt� Frank Wedekindhez �rott level�ben pedig, amelyet a S�ddeutsche Zeitung 1963. febru�r 7-ei sz�ma k�z�l, t�bbek k�z�tt ez olvashat�:
,,A val�di h�romsz�zak �vatosak �s az a szok�suk, hogy letagadj�k hatalmukat. Ha hozz�juk fordul, �gy v�laszolnak: mi semmir�l sem tudunk; olyan �zletemberek vagyunk, mint a t�bbiek. M�sr�szt jelentkezik nem h�romsz�z, de h�romezer kereskedelmi tan�csos, aki harisny�val �s m�vajjal kereskedik, �s azt mondja: mi vagyunk azok. N�vtelens�g�kben rejlik a hatalmuk... Egyik�k a jezsuit�knak dolgozik, m�sikuk a Kuria megb�zottja. Megint egy m�sik olyan k�lf�ldi egyes�let k�pvisel�je, amely a porosz �llam legnagyobb hitelez�je. Mindez bizalmas. N�zze: a szok�sos m�don nem k�nny� ezekkel az emberekkel tal�lkozni. Elutas�tj�k a k�zeled�st.� (5)
A Wiener Press 1921. december 24-ei sz�m�ban pedig megism�tli �s kieg�sz�ti a fentieket:
,,Csup�n h�romsz�z ember, aki mind szem�lyesen ismeri egym�st, hat�rozza meg Eur�pa sors�t. Ut�daikat is maguk v�lasztj�k ki k�s�ret�kb�l. Ezek az emberek minden sz�ks�ges eszk�zzel rendelkeznek ahhoz, hogy v�get vessenek annak az �llamform�nak, amelyet �sszer�tlennek �t�lnek.�
Theodore Roosevelt, az Egyes�lt �llamok 26-ik eln�ke 1912-ben egy v�laszt�si gy�l�sen a k�vetkez�ket mondotta:
,,A l�that� korm�ny m�g�tt tr�nol egy l�thatatlan korm�ny, amely nem tartozik h�s�ggel a n�pnek, �s nem ismeri a felel�ss�get. Az �llamf�rfi feladata ennek a l�thatatlan korm�nynak a megsemmis�t�se, a korrupt �zlet �s a korrupt politika k�zti sz�vets�g sz�tt�r�se.� (6)
Woodrow Wilson � aki nemcsak az Egyes�lt �llamok 28-ik eln�ke, de tekint�lyes t�rt�n�sz, egyetemi tan�r �s a Princeton Egyetem eln�ke is volt � f�lre�rthetetlen�l c�lzott egy hatalmas �s j�l szervezett h�l�zat l�tez�s�re, amely ellen�rz�se alatt tartja a gazdas�gi-t�rsadalmi folyamatokat. 1913 december�ben � �rta ugyan al� a Federal Reserve System (az Egyes�lt �llamok p�nzrendszer�t k�zbentart� mag�nkartell, amely ell�tja a k�zponti bank szerep�t) enged�lyez�s�r�l sz�l� t�rv�nyt, de m�r 1916-ban �gy foglalja �ssze Amerika p�nz�gyi-gazdas�gi helyzet�r�l a v�lem�ny�t:
,,Ezt a nagy ipari nemzetet most m�r a p�nzhitel rendszere ellen�rzi. A hitelek ny�jt�sa k�zpontos�tva lett. Ez�ltal az orsz�g n�veked�se, �s valamennyi tev�kenys�g ellen�rz�se n�h�ny ember kez�be ment �t. A legrosszabb uralom al� ker�lt�nk, korm�nyzatunk egyike a civiliz�lt vil�g legink�bb ellen�rz�tt �s domin�lt korm�nyzat�nak. Ez a korm�ny t�bb� nem a v�laszt�k szabad d�nt�s�nek, hanem befoly�sos csoportok v�lem�ny�nek �s k�nyszer�nek megfelel�en cselekszik." (7)
Ezeket mondta 1920-ban, amikor m�r tudta, hogy nem p�ly�zza meg �jabb n�gy �vre az eln�ks�get:
,,Az Egyes�lt �llamok kereskedelm�nek �s ipar�nak m�g a legnagyobbjai is f�lnek valakit�l, f�lnek valamit�l. Tudj�k, hogy l�tezik valahol egy hatalom, amely olyan szervezett, kifinomult �s mindenre figyel�, olyan �sszefon�dott �s mindent �that�, hogy jobban teszik, ha nem besz�lnek hangosan, amikor el�t�l�leg nyilatkoznak r�la.� (8)
Franklin Delano Roosevelt � aki 1933-t�l 1945-ig volt az Egyes�lt �llamok 32-ik eln�ke � �gy v�lte, hogy ,,a politik�ban semmi sem t�rt�nik v�letlen�l. Ha valami megt�rt�nik, biztosak lehet�nk abban, hogy az �gy lett eltervezve.�
Az 1930-as �vek elej�n d�l� vil�ggazdas�gi v�ls�g idej�n mondotta a k�vetkez�ket:
,,Amerik�ban 60 csal�d ellen�rzi az eg�sz orsz�g vagyon�t� A lakoss�g egyharmad�nak nincs elfogadhat� lak�sa, ruh�zata �s alult�pl�lt... A K�zmunkahivatal programjain r�sztvev�k 20 %-a nagyfok� alult�pl�lts�g k�vetkezt�ben nem k�pes v�gigdolgozni egy munkanapot� Sz�nd�komban �ll ki�zni a p�nzv�lt�kat a templomb�l."
Roosevelt tiszt�ban volt vele, hogy ha nem k�pes a nemzetk�zi p�nzvil�g modern templom�b�l k�pletesen sz�lva kiszor�tani � megfegyelmezni, befoly�solni � azokat, akik a p�nz visszatart�s�val, a hitelek megvon�s�val �s m�s p�nz�gyi manipul�ci�kkal tart�san megb�n�tott�k az egy�bk�nt eg�szs�ges gazdas�gi �letet, akkor nem tud v�get vetni a gazdas�gi v�ls�gnak. Hamarosan r�j�tt azonban, hogy a p�nzhatalommal szemben tehetetlen. (9)
Arnold Toynbee brit t�rt�nelemfiloz�fus, a London School of Economics tan�ra, aki 40 �ven �t, 1925-t�l 1965-ig a tekint�lyes Royal Institute of International Affairs igazgat�ja volt, annak a meggy�z�d�s�nek adott hangot, hogy ,,a j�v� p�nzembere a vil�got �tfog� ir�ny�t�si rendszer egyik kulcsszerepl�je lesz, f�ggetlen�l att�l, hogy visel-e valamilyen hivatalos c�met vagy sem. Az �zletemberek k�vetkez� nemzed�k�nek a t�bbs�ge az �j vil�grend kialak�t�s�val �s fenntart�s�val lesz elfoglalva, amely az egyetlen alternat�v�nak t�nik a n�pirt�ssal szemben.� (10)
Pierre Quesnay, aki 1926-ban a Francia Nemzeti Bank vez�rigazgat�ja volt, f�n�k�nek, a Bank korm�nyz�j�nak, Emil Moreau-nak, a megb�z�s�b�l t�rgyal�sokat folytatott Londonban Montague Normannel, a Bank of England, az Angol Nemzeti Bank akkori eln�k�vel. Visszat�rve P�rizsba t�bbek k�z�tt ezeket jelentette:
,,Az Angol Bank eln�ke sz�m�ra a huszadik sz�zad legnagyobb feladata a vil�g gazdas�gi �s p�nz�gyi megszervez�se. N�zetei szerint a politikusok �s a politikai int�zm�nyek nem k�pesek elv�gezni ezt a feladatot. Csak a k�zponti bankok, amelyek egyidej�leg f�ggetlenek a korm�nyokt�l �s a mag�n-p�nzint�zetekt�l, alkalmasak ennek a feladatnak a megold�s�ra. Ez�rt kamp�nyt folytat a teljesen auton�m k�zponti bankok �rdek�ben, amelyek ir�ny�tj�k a saj�t p�nz�gyi piacaikat �s k�z�s megegyez�ssel osztj�k fel maguk k�z�tt a hatalmat. Ezt �gy tudj�k sikeresen megval�s�tani, ha a politikai szf�r�t�l elv�ve �k d�ntenek minden olyan k�rd�sben, amely l�nyeges az adott orsz�g p�nz�gyi biztons�ga, a hitelek sz�toszt�sa �s az �rak mozg�sa tekintet�ben. �gy elej�t tudj�k venni, hogy a bels� politkai k�zdelmek k�rt okozzanak a nemzetek gazdas�gi fejl�d�s�nek." (11)
Norman teh�t egy olyan vil�grendszert akart, amelyben a nemzetek p�nz�gyi szuverenit�sa megsz�nik, ahol a k�zponti bankok a politik�t�l f�ggetlen�l maguk d�nthetnek a nemzetek legfontosabb p�nz�gyi k�rd�seiben.
Wright Patman, aki az amerikai k�pvisel�h�z bank �s p�nz�gyi albizotts�g�nak a vezet�je volt, �llap�totta meg a washingtoni kongresszus tagjai sz�m�ra 1964-ben k�sz�lt jelent�s�ben:
,,Az Egyes�lt �llamoknak ma gyakorlatilag k�t korm�nya van� Az egyik alkotm�nyos el��r�soknak megfelel�en j�n l�tre, a m�sik korm�ny a f�ggetlen, ellen�rizetlen �s a tev�kenys�g�t nem egyeztet�, a Federal Reserve System (a Sz�vets�gi Tartal�k Rendszer, az Egyes�lt �llamok mag�ntulajdonban l�v� jegybankja), amely a p�nz feletti hatalmat gyakorolja, noha ez hatalom a Kongresszust illeti meg az alkotm�ny el��r�sai szerint." (12)
Teh�t sem a demokratikusan megv�lasztott �s politikai felel�ss�ggel tartoz� eln�k�k, t�rv�nyhoz�k, sem a p�nz�gyminiszterek nem ir�ny�thatj�k a p�nz�gyeket. Ezekben az igen fontos �s minden polg�rt �rint� k�rd�sekben mag�nszem�lyek d�ntenek a politikai felel�ss�gre von�s minden lehet�s�ge n�lk�l. Vagyis a gazdas�gi-p�nz�gyi szf�ra az ellen�rizetlen hatalommal rendelkez� p�nzvagyontulajdonosok mag�nkorm�nyz�sa al� ker�lt.
Carroll Quigley amerikai egyetemi tan�r, a washingtoni Georgetown Egyetem, a Princeton Egyetem �s a bostoni Harvard Egyetem k�ztiszteletben �ll� professzora volt. Clinton eln�knek is � tan�totta a t�rt�nelmet, amikor az di�kk�nt a Georgetown Egyetemen tanult. Clinton eln�k 1996-ban � m�sodszori megv�laszt�s�t k�vet� beiktat�sakor � ism�t meleg szavakkal eml�kezett meg tud�s tan�r�r�l, akire Henry Kissinger is sz�mos esetben hivatkozott �s hivatkozik �r�saiban, mint szaktekint�lyre. Quigley volt a szerz�je A civiliz�ci� fejl�d�se c�m�, sz�les k�rben haszn�lt egyetemi tank�nyvnek, tagja volt a Current History c�m� tekint�lyes szakfoly�irat szerkeszt�bizotts�g�nak, rendszeresen tartott el�ad�sokat az amerikai hadsereg �s haditenger�szet vez�rkari iskol�in, a t�bornoki karnak, a Smithsonian �s a Brookings Int�zetben, valamint az amerikai k�l�gyminiszt�riumban. Quigley azonban nemcsak tud�s volt, hanem szoros kapcsolatban �llott Amerika �s a nyugati vil�g szupergazdag p�nzdinaszti�ival. Saj�t szavai szerint beavatott ismer�je volt a glob�lis p�nzhatalom strukt�r�j�nak. A Trag�dia �s rem�ny c�m�, 1350 oldalas m�v�t az intellektu�lis elitnek sz�nta, amelyben azt is felt�rja, hogyan m�k�dik a nemzetk�zi p�nzhatalom titkos h�l�zata. A Trag�dia �s rem�ny 324-ik oldal�n a k�vetkez�k�ppen �rja le a p�nzvagyon-tulajdonosok nemzetk�zi h�l�zat�nak c�lj�t:
,,...ez nem kevesebb, mint l�trehozni a p�nz�gyi ellen�rz�s olyan mag�nk�zben l�v� vil�grendszer�t, amely k�pes uralni valamennyi orsz�g politikai rendszer�t �s a vil�ggazdas�g eg�sz�t. Ezt a rendszert a vil�g k�zponti bankjai feud�lis m�don kontroll�ln�k, �sszhangban azokkal a titkos meg�llapod�sokkal, amelyeket a rendszeresen tartott mag�ntal�lkoz�kon �s konferenci�kon elfogadnak...� (13)
Quigley csak egy sz�k elitnek sz�nta a Trag�dia �s rem�nyben k�z�lt inform�ci�kat. Nem sz�m�tott arra, hogy egyes �js�gok majd elkezdik id�zni, helyesen r��rezve, hogy ezek �rt�kes betekint�st engednek egy rejtett hatalmi strukt�ra bels� m�k�d�s�be. A sajt�nyilv�noss�g nyom�n ugr�sszer�en megn�tt a kereslet a k�nyv ir�nt, els�sorban azok r�sz�r�l, akik szemben�lltak a p�nzhatalom rejtett h�l�zat�val �s ismerni akart�k egy bennfentes v�lem�ny�t. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a kiad� besz�ntette a k�nyv �rus�t�s�t �s 1968-ban megsemmis�tette nyomdai klis�it is. A p�nzhatalom urai �rthet�en nem akart�k az id�zett inform�ci� sz�lesk�r� terjed�s�t. Quigley H�L�ZATNAK nevezte el a p�nzhatalmat gyakorl�k csoportj�t. Ez a tal�l� elnevez�s megk�nny�ti a nemzetk�zi p�nzhatalom er�inek meg�rt�s�t. Ez a H�L�ZAT nem egy titkos t�rsas�g. A p�nzvagyon tulajdonosainak megvannak a H�L�ZATON bel�li, hagymaszer� r�tegz�d�ssel fel�p�l�, k�l�n �s val�ban titkos �s m�g titkosabb exkluz�v szervezetei. Ezek tagjai t�ltik be a H�L�ZAT kulcspoz�ci�it, de bizonyoss�ggal �ll�that�, hogy a H�L�ZATBAN sokan tev�kenykednek olyanok is, akiknek nincsenek, vagy alig vannak ismereteik a rejtett kontrollr�l. A p�nzhatalom nemzetk�zi H�L�ZAT�NAK k�zpontj�ban mindig egy kicsi csoport� a teljes ellen�rz�s, egy vitathatatlan hatalm� vezet�vel az �l�n. A k�vetkez� vezet�i szint tagjai nagyr�szt nem is tudj�k, hogy l�tezik egy m�g intimebb bels� vezet�i mag. �k tudatosan �gy vannak t�j�koztatva, hogy �k alkotj�k a legbels�bb vezet�i gy�r�t. A k�zpontb�l kiindul� tov�bbi gy�r�k alkotj�k a H�L�ZAT rendszer�t. A k�ls� gy�r�kben sok idealista tal�lhat�, akik becs�letesen a vil�g jobb�t�s�ra t�rekednek. T�bbs�g�k nem is gyan�tja, hogy l�tezik egy vil�guralmi c�lokat k�vet� titkos vezet�s�g. Csak az nyer betekint�st ennek a titkos vezet�snek a tev�kenys�g�be, akit alkalmasnak tal�ltak arra jelleme �s vezet�i k�pess�gei alapj�n, hogy koopt�ljanak ebbe a legbels�bb, szupertitkos csoportba is.
A nemzetk�zi p�nzhatalom napjainkban m�k�d� H�L�ZATA � Quigley kutat�sai szerint � abb�l a titkos t�rsas�gb�l fejl�d�tt ki, amelyet a birodalom�p�t� Cecil Rhodes angol p�nzember alap�tott a vil�g akkori leggazdagabb embereib�l a sz�zadfordul� idej�n. C�lja az volt, hogy az Egyes�lt �llamok feletti brit hegem�nia helyre�ll�t�sa ut�n megszerezze a vil�guralmat �s egy � a vil�g k�zponti bankjai �ltal ellen�rz�tt � modern feud�lis vil�gt�rsadalmat hozzon l�tre � a glob�liss� t�g�tott Brit Birodalmat �, amelyben az angol nyelvet haszn�lj�k �s az angolsz�sz kult�ra az ir�nyad�. Err�l �gy nyilatkozott Cecil Rhodes Confession of Faith (Hitvall�s) n�ven ismertt� v�lt �r�s�ban:
,,Mi�rt ne csatlakozzunk egy olyan titkos t�rsas�ghoz, amelynek kiz�r�lag egyetlen c�lja a Brit Birodalom kib�v�t�se az�rt, hogy az eg�sz civiliz�lt vil�g brit uralom al� ker�lj�n, hogy visszaszerezz�k az Egyes�lt �llamokat, hogy az angolsz�sz faj egy birodalmat alkosson?�
�vi egymilli� fontot j�vedelmez� vagyon�t Rhodes Lord Rothschildra hagyom�nyozta 1888-ban �rt harmadik v�grendelet�ben azzal, hogy hozzon l�tre egy titkos t�rsas�got, amely befejezi �letm�v�t. Az alap�t�sra 1891 m�rcius�ban ker�lt sor. A t�rsas�got Lord Rothschild megb�z�s�b�l Lord Alfred Milner vezette. Ennek az angliai k�zponttal m�k�d� Rhodes T�rsas�gnak a legbels�bb ir�ny�t�test�let�t h�vt�k k�s�bb Round Table-nek (Kerekasztalnak). A t�bbi orsz�gban l�trehozott helyi szervezeteit pedig Round Table Csoportoknak nevezt�k.
Clinton eln�k mentora, Quigley professzor �gy �r a Trag�dia �s rem�ny 324-ik oldal�n a Rhodes-�sszeesk�v�sr�l:
,,L�tezik �s m�r egy ember�lt� �ta l�tezett a m�ltban is egy nemzetk�zi angolbar�t h�l�zat, amely bizonyos m�rt�kig �gy m�k�dik, ahogyan a radik�lis jobboldal gondolja, hogy a kommunist�k tev�kenykednek. Ez a h�l�zat, amely a Kerekasztal Csoportokkal azonos�that�, nem idegenkedik att�l, hogy egy�ttm�k�dj�n �s gyakran egy�tt is m�k�dik a kommunist�kkal vagy m�s csoportokkal. J�l ismerem, hogyan fejti ki tev�kenys�g�t ez a h�l�zat, mert az 1960-as �vekben lehet�s�get kaptam arra, hogy k�t �ven �t tanulm�nyozhassam z�rt, iratt�ri anyagait �s titkos feljegyz�seit. Nincs semmi ellen�rz�sem a h�l�zattal, vagy c�ljai t�bbs�g�vel szemben, mert �letem nagy r�sz�ben k�zel �lltam hozz� �s eszk�zeihez. A m�ltban is �s most is ellenzem azonban n�h�ny politikai n�zet�t, nevezetesen azt a hit�t, hogy Anglia els�sorban nem eur�pai, hanem atlanti hatalom �s sz�vetkeznie, s�t sz�vets�gi �llamot kellene alkotnia az Egyes�lt �llamokkal �s tov�bbra is el kell k�l�n�lnie Eur�p�t�l. De a f� v�lem�nyk�l�nbs�get az okozza k�z�tt�nk, hogy a h�l�zat ismeretlen akar maradni, �n viszont meg vagyok r�la gy�z�dve, hogy t�rt�nelmi szerepe el�g fontos ahhoz, hogy tudjanak r�la az emberek... A Rhodes-Milner Csoport hatalm�t �s befoly�s�t a brit birodalom �gyeire �s 1890-t�l folytatott k�lpolitik�j�ra � noha ez nem ismert sz�les k�rben � aligha lehet elt�lozni.�
Quigley posztumusz m�ve, a nehezen hozz�f�rhet� �s ez�rt kev�sb� ismert The Anglo-American Establishment, From Rhodes To Cliveden nem m�s, mint a Rhodes Tr�szt ir�ny�t�sa alatt �ll� egyvil�g mozgalom, valamint a tr�szt sz�rnyai alatt �ll� t�rsadalomtud�sok �let�nek �s munk�ss�g�nak lelkesen meg�rt t�rt�nete. K�nyv�nek bevezet�j�ben ezt �rja Quigley: ,,A Cecil Rhodes hetedik v�grendelete �ltal alap�tott Rhodes-�szt�nd�j k�zismert. Ami nem olyan sz�les k�rben ismert, az az, hogy Rhodes el�z� �t v�grendelet�ben hatalmas vagyon�t egy titkos t�rsas�gra hagyta, amelynek feladata a brit birodalom fenntart�sa �s kiterjeszt�se. Amir�l viszont �gy t�nik, hogy senki sem tud, az az, hogy a Rhodes �s a f� meghatalmazottja, Lord Milner �ltal alap�tott titkos t�rsas�g a mai napig fenn�ll. K�ts�gtelen, hogy ez a titkos t�rsas�g nem olyan gyermeteg gy�lekezet, mint a Ku-Klux-Klan, tagjai nem viselnek titkos �lt�z�keket, nem alkalmaznak titkos k�zszor�t�sokat �s titkos jelszavakat. Ennek a t�rsas�gnak minderre nincs sz�ks�ge, mivel tagjai valamennyien eg�szen k�zelr�l ismerik egym�st. Val�sz�n�leg titkos esk�t sem tesznek �s form�lis beavat�si elj�r�st sem alkalmaznak. De ez a t�rsas�g igenis l�tezik �s rendszeresen tart titkos megbesz�l�seket, amelyen a jelenl�v� rangid�s tagja eln�k�l.� Quigley mindehhez gyorsan hozz�teszi, hogy ,,k�z�lt�k velem: jobb lenne, ha err�l a t�m�r�l nem �rn�k, mivel ez �rvekkel l�tn� el azoknak az ellens�geit, akiket �n nagyra becs�l�k. Ezt a v�lem�nyt azonban nem osztom. Az utols� dolog, amit k�v�nhatn�k, hogy �r�somat felhaszn�lhass�k az angolellenesek �s az izolacionist�k... De �gy gondolom, hogy az igazs�gnak joga van ahhoz, hogy elmondj�k, �s ha elmondt�k, az nem lehet egyetlen j�sz�nd�k� ember k�r�ra sem.� Quigley azt is megeml�ti, hogy a New York-i sz�khellyel m�k�d� Council on Foreign Relations val�j�ban egy a Rhodes Tr�szth�z kapcsol�d� �s �ltala alap�tott titkos t�rsas�gnak, a Royal Institute of International Affairsnek az el�gaz�sa. A CFR �s a Rhodes Tr�szt t�bbi region�lis szervezet�nek c�lja � t�bbek k�z�tt � azoknak az ide�loknak a megval�s�t�sa, amelyeket Cecil Rhodes jel�lt ki.
Ma sz�mos amerikai Rhodes scholars munk�lkodik azon, hogy Cecil Rhodes elk�pzel�s�t �t�ltesse a gyakorlatba. A Rhodes-�szt�nd�jat 1904 �ta kaphatja meg �vente 32 tehets�ges amerikai di�k, hogy Oxfordban tanulhasson �s elsaj�t�thassa Cecil Rhodes szellemis�g�t. A Round Table brit ut�dszervezete teh�t a Royal Institute of International Affairs (Kir�lyi K�l�gyi Int�zet). Az amerikai ut�dszervezet pedig � az RIIA fel�gyelete alatt � a New Yorkban 1921 �ta m�k�d� Council on Foreign Relations (K�lkapcsolatok Tan�csa). A CFR-t kezdetben a Rothschild bankh�z amerikai vez�rk�pvisel�je, J. P. Morgan ir�ny�totta, k�s�bb pedig a Rockefeller csal�d ellen�rz�se al� ker�lt. Az e szervezet t�rt�net�t kutat� tud�sok � akiknek a k�nyvei ha nem is k�nnyen �s olcs�n, de beszerezhet�k �s tanulm�nyozhat�k � arra a v�lem�nyre jutottak, hogy ez a z�rt csoport, amelybe csak gondos kiv�laszt�s �s megh�v�s �tj�n lehet beker�lni, �s amelynek bels� �s m�g bels�bb ir�ny�t�test�leteibe is csak kiv�lasztott �s beavatott keveseket koopt�lnak (vagyis nem demokratikusan v�lasztanak), feltehet�en a leghatalmasabb test�let ma az Egyes�lt �llamokban.
Az e ter�let kutat�inak egy r�sze szerint a CFR bels� k�r�t a Skull and Bones-Order k�pezi, ennek szupertitkos elitj�t viszont az Order of the Quest alkotja, amely Jason Society n�ven is ismert a kutat�k el�tt. Ezek a szerz�k �gy v�lik, hogy a Skull and Bones tagjain kereszt�l ir�ny�tja a bels� mag a CFR tagjait, akiket korl�tozott id�re (egy, illetve �t �vre) �s mindig csak meghat�rozott sz�mban h�vnak meg tagnak. (14) Enn�l is fontosabb azonban, hogy Amerika �s a vil�g legnagyobb bankjai (pl. Citybank/Citycorp, Bank of Tokyo, The Chase Manhattan Bank, Bank of Montreal, Bankers Trust Company, Deutsche Bank AG stb.), vezet� br�kerh�zai (Dow Jones and Company Inc., J. P. Morgan and Co Inc., Lazard Fr�res and Co, Lehman Brothers, Merrill Lynch International stb.), befektet� c�gei (The Rockefeller Group, Salomon Brothers Inc., Soros Fund Management, Sierra Capital Management stb.), multinacion�lis nagyv�llalatai (Exxon Corporation, AGIP Petroleum Company, AT and T International, Atlantic Richfield Company, The Boeing Company, Texaco Inc., Xerox Corporation, Siemens Corporation, ITT, IBM, The Coca-Cola Company, PepsiCo, Sony Corporation of America stb.), biztos�t� t�rsas�gai (MetLife International, Mutual Life Insurrance Company of New York, The Prudentiel Insurance Company of America stb.), kereskedelmi kamar�i (British-American Chamber of Commerce, French-American Chamber of Commerce stb.), tekint�lyes int�zetei (Institute of International Bankers, Nomura Research Institute America stb.) �s t�megt�j�koztat�si �ri�sai (Time Warner, Times Mirror, Newsweek stb.) is a CFR tags�g�hoz tartoznak, azaz sz�mos gazdag �s nagyhatalm� korpor�ci� is tagja a CFR-nek. Az 1994. j�lius 1-j�t�l 1995. j�nius 30-�ig terjed� id�szakban 185 ilyen test�leti-int�zm�nyi tagja volt a CFR-nek a szervezet saj�t �vk�nyv�ben k�z�lt adatok szerint. (15)
Ez a priv�t int�zm�ny meghat�roz�an befoly�solja a sz�vets�gi korm�ny m�k�d�s�t, mert megalakul�s�t�l kezdve annak kulcspoz�ci�it � eln�kv�laszt�sr�l eln�kv�laszt�sra egyre n�vekv� m�rt�kben, de k�l�n�sen nagy sz�mban 1945 ut�n � a CFR tagjai t�lt�tt�k �s t�ltik be, olyan szak�rt�k, akiket ez a mag�nszervezet v�lasztott �s k�pzett ki k�zfeladatok ell�t�s�ra. A CFR tagja, illetve t�mogatottja volt Herbert Hoover, Franklin Delano Roosevelt, Dwight Eisenhower, John F. Kennedy, Lyndon B. Johnson, Richard M. Nixon, Gerald R. Ford, James E. Carter, George Bush �s Bill Clinton. Ronald Reagan nem volt tagja a CFR-nek, de t�bb mint 75 CFR-, illetve TC-tagot nevezett ki vezet� korm�nytiszts�gekbe. Amikor aleln�ke, Bush � aki a CFR-en k�v�l Skull and Bones-, Trilateral Commission-, Bilderberger- �s Comittee of 300-tag � k�vette az eln�ki sz�kben, akkor � m�r 348 CFR-, illetve TC-tagot helyezett el adminisztr�ci�ja kulcspoz�ci�iba. Ez a sz�m tov�bb n�vekedett Bill Clinton eln�ks�ge alatt, aki nemcsak Rhodes-�szt�nd�jas volt, de CFR-, TC- �s Bilderberger-tag, valamint a De Molay Order �r�k�s tagja is. (16) (A jelenlegi Clinton-korm�nyzat vezet� poz�ci�inak m�r t�lnyom� t�bbs�g�t a CFR tagjai t�ltik be, bele�rtve a Feh�r H�z, a Pentagon, a CIA �s a State Departement fels� vezet�it is.) �k �ltetik �t azt�n a gyakorlatba a CFR szak�rt�i �ltal r�szleteiben kidolgozott politikai programokat. Ha figyelembe vessz�k, hogy ma m�r a t�rv�nyhoz�s mindk�t h�z�ban a legbefoly�sosabb tiszts�gek egyre nagyobb r�sz�t a CFR f�der�lis szinten ki�p�lt h�l�zat�hoz tartoz�, vele kapcsolatban �ll� vagy t�le k�zvetve f�gg� k�pvisel�k �s szen�torok t�ltik be, hogy mind a republik�nus, mind a demokrata p�rt g�pezete is a befoly�suk alatt �ll, hogy a k�zponti bank szerep�t bet�lt� mag�nkartell, a Federal Reserve System pedig a CFR-t l�trehoz� p�nzemberek tulajdon�ban van, tov�bb� hogy a Sz�vets�gi Legfels�bb B�r�s�g tagjainak a fele is a CFR, illetve a m�g�tte �ll� befoly�sos k�r�k t�mogat�s�val ker�lt tiszts�g�be, akkor konkr�t form�t �lt a p�nzhatalom szinte minden d�nt�si k�zpontot el�r�-befed� s�r� h�l�zata. A p�rtg�pezetek p�ld�ul csaknem korl�tlanul finansz�rozhat�k a priv�t szervezetek, int�zm�nyek �ltal. Ezzel szemben az eln�kjel�lts�g�rt vagy m�s v�lasztott tiszts�g�rt indul� egyes szem�lyek csak igen szigor�an megh�zott �s ellen�rz�tt korl�tok k�z�tt t�mogathat�k. Ez�rt csak a p�rtg�pezet t�mogat�sa r�v�n ny�lik re�lis es�ly a megv�laszt�sra. A p�rtg�pezet viszont a CFR befoly�sa �s hat�kony ellen�rz�se alatt �ll.
Amikor 1913-ban a nemzetk�zi fin�ncelitnek siker�lt privatiz�lnia az Egyes�lt �llamok p�nz�gyeit �s l�trehoznia a Federal Reserve Systemnek nevezett mag�nkartellt, akkor m�g azt is el�rte, hogy a Federal Reserve Act kimondja: A FED ,,Class A� min�s�t�s� r�szv�nytulajdonosainak neveit nem hozz�k nyilv�noss�gra. M�ra azonban m�r ismeretes, hogy a FED f�r�szv�nyesei a k�vetkez� mag�nbankok voltak (a jelenlegi tulajdonosai is �k vagy jogut�daik): Rothschild Banks of London and Paris, Lazard Brothers Banks of Paris, Israel Moses Seif Banks of Italy, Warburg Bank of Hamburg and Amsterdam, Lehman Brothers Bank of New York, Kuhn, Loeb Bank of New York, Chase Manhattan of New York �s v�g�l Goldman, Sachs Bank of New York. (17) A FED hasznoss�g�r�l csak annyit, hogy megalakul�sa el�tt elhanyagolhat� volt az Egyes�lt �llamok �llamad�ss�ga, noha az amerikaiak nem fizettek szem�lyi j�vedelemad�t, az �llam m�gis kiel�g�t�en m�k�d�tt egy�b bev�teleib�l. Ma, amikor fokozott ad�teher s�jtja az amerikaiakat, az �llamad�ss�g 6000 milli�rd doll�r f�l� emelkedett �s a k�lts�gvet�s fel�t ad�ss�gszolg�latra kell ford�tani. A mag�nszektor �s az egyes �llampolg�rok elad�sod�sa pedig meghaladja a 14000 milli�rd doll�rt, �sszesen teh�t 20 ezer milli�rd doll�r ut�n kell fizetni az ad�ss�gszolg�latot az amerikaiaknak, �vi mintegy 1400 milli�rd doll�rt.
Charles August Lindbergh k�pvisel�, a vil�gh�r� rep�l� apja ezt mondta a FED-r�l sz�l� t�rv�nyjavaslat kongresszusi vit�j�ban 1913 december�ben:
,,Ez a t�rv�ny megalap�tja a vil�g legnagyobb tr�sztj�t. Amikor Wilson eln�k al��rja ezt a t�rv�nyjavaslatot, legaliz�lja a p�nzhatalom l�thatatlan korm�ny�t. Lehet, hogy az emberek erre nem j�nnek r� azonnal, de ez a felismer�s csak n�h�ny �vet v�rat mag�ra. A p�nztr�szt is hamarosan r� fog �bredni arra, hogy m�g a saj�t �rdekei szempontj�b�l is t�l messzire ment. A n�pnek f�ggetlens�gi nyilatkozattal kell megszabadulnia a p�nzhatalomt�l. A v�laszt�polg�rok megtehetik ezt, ha ellen�rz�s�k al� veszik a t�rv�nyhoz�st. A Wall Street-iek nem tudn�k v�ghezvinni ezt a csal�st, ha �n�k, szen�torok �s k�pvisel�k, nem �zn�nek sz�lh�moss�got a Kongresszussal. Ha olyan t�rv�nyhoz�sunk lesz, amely val�ban a n�pet k�pviseli, akkor stabilit�s lesz. A kongresszus a legnagyobb b�nt a bankt�rv�nnyel k�vette el."(18)
Az amerikai t�rv�nyhoz� teh�t vil�gosan l�tta, hogy a Federal Reserve System-r�l sz�l� t�rv�ny a p�nzrendszert kiveszi a k�z�ss�g �rdekeit k�pvisel� demokratikus �llam kez�b�l �s �tengedi mag�nszem�lyeknek. Ezzel a legnagyobb hatalmat jelent� �llami fels�gjog n�h�ny p�nzember mag�nprivil�giuma lett. A gazdas�gi �let eddigi k�z�trendszere egycsap�sra �talakult mag�n-�trendszerr�, ahol mag�nszem�lyek szedhetik �s tehetik a zseb�kbe kamat form�j�ban az �tv�mot. Ezut�n a t�rsadalom t�nyleges belesz�l�sa �s ellen�rz�se n�lk�l csup�n n�h�ny mag�nszem�ly d�nt olyan fontos mindenkit �rint� k�z�gyekr�l, mint a p�nzkibocs�t�s, a forgalomban l�v� p�nzmennyis�g, a kamatl�b, a hitelny�jt�s �s a valutaar�nyok meghat�roz�sa.
Visszat�rve a mag�nhatalomm� szervez�d�tt p�nzvagyon int�zm�nyrendszer�re, eddig m�g nem sz�ltunk a CFR, azaz a K�lkapcsolatok Tan�csa m�g�tt �ll� p�nzemberek tulajdon�ban, ir�ny�t�sa illetve befoly�sa alatt l�v� �ri�s alap�tv�nyokr�l � Ford, Rockefeller, Carnegie, Guggenheim stb. �, a t�bbezer kisebb alap�tv�nyr�l, az �ltaluk alap�tott kutat�int�zetekr�l, az �ltaluk p�nzelt egyh�zi �s civil szervezetekr�l, egyetemi programokr�l �s a tulajdonukban l�v� �rott �s elektronikus t�megt�j�koztat�si int�zm�nyekr�l (ABC, CBS, NBC, CNN, UPI, New York Times, Washington Post). Itt most csak annak eml�t�s�re szor�tkozunk, hogy az elm�lt 80 �v sor�n alap�tv�nyok, bankok �s korpor�ci�k egym�st t�bbsz�r�sen �tfed�, �tl�thatatlan �s �thatolhatatlan �sszefon�d�sa j�tt l�tre, amelyben milli�rdos vagyonok rejt�ztek el az ad�z�s el�l. A szervezett mag�nhatalomk�nt m�k�d� H�L�ZAT ezen alap�tv�nyok seg�ts�g�vel rejtette el az ad�z�s el�l vagyon�t �s finansz�rozza j�vedelm�b�l saj�t tev�kenys�g�t, programjait, gyakorol befoly�st a p�nz�gyileg t�le f�gg� int�zm�nyekre, szervezetekre, mozgalmakra.
A Council of Foreign Relations azonban csak egyike a nemzetk�zi p�nzhatalom h�l�zat�hoz tartoz� int�zm�nyeknek. A h�l�zat k�zponti int�zm�ny�nek a kutat�k A H�romsz�zak Bizotts�g�t (The Committee of 300) tartj�k, � egyes kutat�k ezt a Club of the Isles-zal azonos�tj�k �, amely a h�tt�rhatalom legf�bb d�nt�shoz� szerv�nek tekinthet�. Kv�zi �gyint� �s a szem�lyi kiv�logat�st v�gz� szerve viszont a Royal Institute of International Affairs, a RIIA (Kir�lyi K�l�gyi Int�zet) politikai bizotts�ga, amely amerikai ikerint�zm�ny�vel, a Council Of Foreign Relations-szal egy�tt ir�ny�tja a vil�gr�gi�k k�zti egy�ttm�k�d�st �sszehangol� Trilateral Commissiont, a TC-t (Trilater�lis Bizotts�got), valamint a k�zponti d�nt�seket tov�bb�t� �s azoknak az egyes orsz�gokban t�rt�n� v�grehajt�s�r�l gondoskod� Bilderberger Groupot (Bilderberger Csoportot) is. Sz�mos erre szakosodott kutat� leg�jabb eredm�nyei szerint a Bilderberger-csoport a legfontosabb a felsorolt int�zm�nyek k�z�l. (19) Ugyancsak az RIIA ir�ny�tja az Oxford k�zel�ben l�v� Tavistock Institute For Human Relationst (Az emberi kapcsolatok Tavistock Int�zet�t), amely viszont a nemzetk�zi p�nzhatalom szolg�lat�ban �ll� olyan kutat�int�zetek munk�j�t hangolja �ssze, mint a Stanford Research Institute, a Massachusetts Institute of Technology, Institute For Policy Studies, RAND Corporation, Hudson Institute, Wharton School of Economics. Ugyancsak a Tavistock Institut ir�ny�tja a R�mai Klubot �s a hozz�tartoz� kutat�csoportok tev�kenys�g�t. Az 1993-ban l�trehozott Budapest Klub viszont a R�mai Klub fi�kint�zm�nyek tekinthet�. Alap�t�ja �s jelenlegi eln�ke a vil�gh�r� tud�s �s zongoram�v�sz L�szl� Ervin, aki a R�mai Klub egyik legfontosabb kutat�si programj�t ir�ny�tja m�r �vek �ta sz�mos kiv�l� tud�s k�zrem�k�d�s�vel. (20) De a Tavistock Int�zet nev�hez f�z�dik p�ld�ul annak a k�s�rleti programnak a kidolgoz�sa is, amelynek hom�lyban tartott c�lja az volt, hogy a hagyom�nyos �rt�krendszert hordoz� kult�r�t olyan ig�nytelen popkult�r�ra cser�lje le, a mely el�seg�ti a t�megek � els�sorban a fiatalok � �zl�srombol� manipul�l�s�t a rock-drog-sex szubkult�ra rafin�lt eszk�zeivel. Az itt el�k�sz�tett program alapj�n indultak a vil�g megh�d�t�s�ra az 1960-as �vek elej�n a Beatlesek is. Erre utalt John Lennon, amikor 1962-ben ezeket mondotta Tony Sheridan-nak a hamburgi Starclub-ban:
,,Tudom, hogy a Beatles-nek olyan sikere lesz, amilyen eddig m�g semmilyen m�s zenekarnak sem volt. Az�rt tudom ezt ilyen biztosan, mert ez�rt a siker�rt �n eladtam a s�t�nnak a lelkemet." (21)
A londoni Kir�lyi K�l�gyi Int�zet, a RIIA �s testv�rint�zm�nye, a New York-i K�lkapcsolatok Tan�csa, a CFR �tt�telesen � gyakran csak t�bbsz�r�s k�zvet�t�ssel � fel�gyeli az �ltala kiv�lasztott f�titk�rokon, helyetteseiken �s m�s vezet�k�n kereszt�l az ENSZ, valamint szakos�tott szervezetei tev�kenys�g�t, tov�bb� meghat�rozza olyan nemzetk�zi szervezetek f� strat�giai ir�nyvonal�t, mint a NATO, az Eur�pai Uni�, a Nemzetk�zi Valutaalap, a Vil�gbank, a Nemzetk�zi Fizet�sek Bankja, a Vil�gkereskedelmi Szervezet. (Itt csak azt k�v�njuk kiemelni, hogy a most felsorolt int�zm�nyeket kiv�tel n�lk�l a Committee of 300, a CFR �s a RIIA kezdem�nyez�s�re �s hathat�s k�zrem�k�d�s�vel hozt�k l�tre �s mindez kell�en dokument�lhat�.) Ugyanakkor a CFR-t olyan alap�tv�nyok p�nzelik, amelyeket k�zvetlen�l ir�ny�tanak a Bechtel, a Citycorp, a Cummins Engine, a Kimberly-Clark �s egy tucat m�s nagyv�llalat �s p�nzint�zet emberei. Igaz, a CFR-t nem a korm�ny finansz�rozza, de olyan szorosan egy�ttm�k�dik vele, hogy igen neh�z megk�l�nb�ztetni, melyik korm�nyint�zked�s �n�ll� �s melyiket kezdem�nyezte a CFR. (22)
M�r volt sz� a nemzetk�zi p�nzhatalom szerves alkot�r�sz�t k�pez� k�l�nb�z� titkos t�rsas�gokr�l, de �rdemes kutatni a k�l�nb�z� szabadk�m�ves ir�nyzatok (Grand Orient, az angol �s az amerikai szabadk�m�vess�g, a Priory of Sion �s az Illumin�tuss�g), valamint a p�nzhatalom int�zm�nyeinek az egy�ttm�k�d�s�t az �j vil�grend kialak�t�s�ban �s egy szinkretikus vil�gvall�s elterjeszt�s�ben. Ez ann�l is fontosabb kutat�si ter�let, mert t�bb esetben is bebizonyosodott, hogy az int�zm�nyes�lt p�nzhatalom, a titkos t�rsas�gok �s a k�l�nb�z� szabadk�m�ves ir�nyzatok legfels�bb vezet�i perszon�luni�t alkotnak. Sok hasznos ismerettel gyarap�tan� tud�sunkat annak kutat�sa is, hogy milyen a k�zvetlen �s k�zvetett, ny�lt �s rejtett kapcsolat a p�nzhatalom nemzetk�zi H�L�ZATA �s a domin�ns politikai ir�nyzatokat k�pvisel� p�rtok vezet�i k�z�tt. (Az amerikai Gery Kah kutat�si eredm�nyei szerint egyed�l a k�l�nb�z� szabadk�m�ves p�holyok arch�vumaiban t�bb mint k�t �s f�l milli� dokumentum, tov�bb� 60 ezer k�nyv tal�lhat�, amely tartalma miatt k�z�rdekl�d�sre tarthatna ig�nyt.) (23) Sz�mos j�l dokument�lt tanulm�ny t�rta m�r eddig is fel, hogy a H�L�ZAT milyen direkt �s indirekt kapcsolatot tart fenn a legfontosabb orsz�gok h�rszerz� szervezeteivel. Ennek a ter�letnek a kutat�sa a dolog term�szet�n�l fogva igen neh�z, de a val�s�g megismer�se �rdek�ben a tudom�ny nem mondhat le ennek a ter�letnek a kutat�s�r�l sem. Az eml�tett kapcsolatoknak a felder�t�se �s az arch�vumok tanulm�nyoz�sa magyar�zatot adhatna t�bbek k�z�tt arra, hogy a l�nyeges k�rd�sekben mi�rt annyira egyez� a kev�sb� fontos k�rd�sekben egy�bk�nt �lesen szemben�ll� p�rtok programja Amerik�ban �s m�sutt is. Pl. mi�rt akarta N�metorsz�gban a korm�nyz� koal�ci� �s az ellenz�k is az eur� bevezet�s�vel minden�ron �truh�zni az orsz�g gazdas�gi-p�nz�gyi szuverenit�s�t � v�glegesen �s visszavonhatatlanul � a Frankfurtban l�trehozott nemzetek feletti eur�pai k�zponti bankra? Mi�rt nem akarta egyik sem biztos�tani, hogy ebben a l�tfontoss�g� k�rd�sben � francia, olasz, d�n, osztr�k �s angol t�rsaikhoz hasonl�an � a n�met polg�rok is v�lem�nyt nyilv�n�thassanak egy demokratikus n�pszavaz�s keret�ben?
A nemzetk�zi p�nzhatalom H�L�ZAT�NAK v�zlatos �ttekint�se ut�n t�rj�nk vissza sz�kebb t�m�nkhoz, hogy kik is ir�ny�tj�k a vil�g p�nz�gyeit. Quigley err�l �gy �r a Trag�dia �s rem�ny 326-ik oldal�n:
,,Nehogy azt higgy�k, hogy maguk a k�zponti bankok vez�rei lenn�nek a meghat�roz� hatalmi t�nyez�k a vil�g p�nz�gyeiben. Nem azok. Helyesebb technikusoknak, saj�t orsz�gaik vezet� beruh�z� bank�rjai k�pvisel�inek tekinteni �ket. Ezek a bank�rok emelt�k fel �ket �s csak t�l�k f�gg elejt�s�k is. A vil�g t�nyleges p�nz�gyi hatalma ezeknek a beruh�z� bank�roknak a kez�ben van (,,nemzetk�zi� vagy ,,kereskedelmi� bank�roknak is h�vj�k �ket), akik nagyr�szt megh�z�dnak a h�tt�rben saj�t, nem bejegyzett mag�nbankjaikban. Ezek a bank�rok kialak�tott�k a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s �s az orsz�gon bel�li dominancia rendszer�t, amely z�rtabb, hatalmasabb �s titkosabb, mint a k�zponti bankokban tev�kenyked� �gyn�keik�.�
A nemzetk�zi p�nzhatalom H�L�ZAT�NAK egyik reprezent�nsa a Rothschild h�zhoz k�zel �ll� Soros Gy�rgy, aki egyben a CFR azon hat igazgat�j�nak az egyike, akiknek megb�zat�sa 1999-ben j�r le. A glob�lis nyitott t�rsadalom fel� c�m� �r�s�ban el�gedetten �llap�tja meg, hogy ,,a glob�lis kapitalista rendszer napjainkban mind kiterjed�s�t, mind intenzit�s�t tekintve lend�letes n�veked�st mutat. Vonzereje az �ltala ny�jtott el�ny�kben rejlik, no meg abban, hogy kem�nyen b�nteti azokat az orsz�gokat, amelyek ki akarj�k vonni bel�le magukat.� (24) Nos, Soros Gy�rgy is egy meglehet�sen nagy csoportot jel�l meg (glob�lis kapitalista rendszer) a kollekt�v cselekv�s alanyak�nt, amelynek saj�t �rdek�rv�nyes�t� k�pess�ge van �s amely k�pes kem�nyen megb�ntetni a spekul�ns tev�kenys�ggel szembefordul� orsz�gokat, ha nem akarnak a sz�mukra el��rt m�don beilleszkedni a kamatszed� uzsoraciviliz�ci� glob�lis rendj�be.
A Cecil Rhodes meg�lmodta �j vil�grendben a domin�ns t�rekv�s ma m�r nem az angolsz�sz fels�bbrend�s�g �rv�nyes�t�se, hanem a kamatszed� p�nzt�ke nemzeti, f�ldrajzi, id�beli �s n�veked�si korl�tokat nem ismer� �s mag�nir�ny�t�s alatt �ll� ,,ny�lt t�rsadalm�nak� a glob�lis ki�p�t�se. A nemzetk�zi fin�ncelit m�r r�g meghozta d�nt�s�t. A Committee of 300 � a Rhodes Tr�szt ut�da � az ir�ny�t�sa alatt �ll� brit RIIA �s amerikai testv�rszervezete, a CFR, valamint a R�mai Klub, a Tavistock Institut �s sok m�s �n. ,,think tank� seg�ts�g�vel �p�ti ki az egys�ges vil�g�llamot, amely politikailag fenntartja �s szavatolja a kamatszed� p�nzviszonyok jelenlegi rendszer�t. A n�hai James Warburg, a CFR prominens tagja � annak a Paul Warburgnak a fia, akinek kulcsszerepe volt a Federal Reserve System kialak�t�s�ban �s az amerikai p�nzrendszer mag�nos�t�s�ban � ezeket mondta a washingtoni szen�tus k�l�gyi bizotts�ga el�tt 1950. febru�r 17-�n: ,,Vil�gkorm�nyzatunk lesz, ak�r tetszik ez �n�knek, ak�r nem � vagy k�nyszerrel, vagy konszenzussal.� (25)
A H�L�ZAT legt�bb k�pvisel�je egyel�re m�g nem haszn�lja a vil�gkorm�ny kifejez�st. Helyette ,,�j nemzetk�zi rendr�l�, ,,�j vil�grendr�l�, ,,�j atlanti kezdem�nyez�sr�l�, vagy "Glob�lis Uni�r�l" besz�lnek. A CFR 1922-ben alap�tott hivatalos foly�irat�ban, a negyed�venk�nt megjelen� Foreign Affairs-ben � az 50-ik �vi, jubileumi sz�mban � Kingman Brewster, a CFR tekint�lyes tagja �rta a vezet� tanulm�nyt. �gy hat�rozza meg az Egyes�lt �llamok j�v�j�t: ,,Nemzeti c�lunk nemzeti voltunk megsz�ntet�se kell, hogy legyen�. Chester Ward, az amerikai haditenger�szet ellentengernagya, aki megh�v�st kapott a CFR-be, de k�s�bb annak kem�ny b�r�l�ja lett, felteszi a k�rd�st: kinek akarj�k a CFR tagjai al�rendelni Amerika szuverenit�s�t �s f�ggetlens�g�t? Ward v�lasza: ,,A c�l az Egyes�lt �llamok szuverenit�s�nak �s f�ggetlens�g�nek a felsz�mol�sa egy mindenhat� vil�gkorm�nyzatba val� beolvaszt�ssal.� (26) Teh�t nem sz�lhatunk differenci�latlanul az amerikai politik�r�l sem. Minden konkr�t k�rd�st gondosan elemezni kell abb�l a szempontb�l is, hogy a hivatalos amerikai politika k�nt�s�ben milyen m�rt�kben �rv�nyes�lnek a H�L�ZAT saj�t partikul�ris �rdekei, amelyek gyakran elt�rnek � s�t nem ritk�n kifejezetten ellent�tesek � az amerikai �llam �s egyben az amerikai t�rsadalom t�bbs�g�nek a t�nyleges �rdekeivel, az �rv�nyben l�v� alkotm�ny bet�j�vel �s szellem�vel.
A p�nzvil�g egy�ntet� cselekv�s�re j� p�ld�t ny�jt, hogy a H�L�ZAT mik�nt hajtja v�gre napjainkban a jelenlegi p�nzrendszer egyik alapvet� int�zm�ny�nek, a Nemzetk�zi Valutaalapnak, az IMF-nek a reformj�t, pontosabban p�nzalapj�nak tov�bbi jelent�s megemel�s�t a tagorsz�gok ad�fizet�inek a p�nz�b�l. Az IMF 1997 szeptember�ben Hongkongban tartott k�zgy�l�s�n hat�roztak a 199 milli�rd doll�ros kv�t�k 45 sz�zal�kos emel�s�r�l. A d�nt�s akkor v�lt hat�lyoss�, amikor a tag�llamoknak a kv�t�k ar�ny�ban fenntartott szavazataib�l �sszej�tt a 85 sz�zal�kos t�mogatotts�g. Mivel az Egyes�lt �llamoknak 18 sz�zal�kos szavazati s�lya van, ez�rt egymag�ban k�pes lett volna a hat�lybal�p�s megakad�lyoz�s�ra. A kulcs�llam teh�t ez�ttal is az Egyes�lt �llamok volt, mert 14,5 milli�rd doll�rral kellett hozz�j�rulnia a p�nzint�zet forr�sainak b�v�t�s�hez. A Nemzetk�zi Valutaalap, amely a mag�nbefektet�k �rdekeinek legf�bb v�delmez�je �s az ad�s orsz�gokba kihelyezett mag�nhitelek nemzetk�zi behajt�ja, l�nyeg�ben csak annyi k�lcs�nt ny�jt igen kem�ny felt�telekkel a tag�llamok ad�fizet�inek a p�nz�b�l � teh�t k�zp�nzekb�l � az ad�s orsz�goknak, hogy azok fizet�k�pess�ge fennmaradjon, �s teljes�teni tudj�k ad�ss�gszolg�lati terheiket mag�nad�saiknak, meg�va a mag�nbefektet�ket att�l, hogy akkor is viselj�k d�nt�seik k�vetkezm�nyeit, ha az nem nagy nyeres�ggel, hanem vesztes�ggel j�r. A Nemzetk�zi Valutaalapot a H�L�ZAT hozta l�tre. Ma m�r kiz�r�lag a p�nzvagyonnal rendelkez�k �rdeke ennek az idej�tm�lt int�zm�nynek a fenntart�sa. Az egyes tag�llamok, azaz az ad�fizet� polg�rok ugyanis nem r�szes�lnek a Valutaalap �ltal ny�jtott k�lcs�n�k haszn�b�l, holott ezt a p�nzt a tag�llamok adt�k �ssze.
Ha megn�zz�k, hogy a vonakod� washingtoni t�rv�nyhoz�k meggy�z�s�re 1998 els� h�napjaiban kik v�llalkoztak � t�bbek k�z�tt Alan Greenspan, a FED eln�ke, Robert Rubin p�nz�gyminiszter, Michel Camdessus IMF-vez�rigazgat�, Jimmy Carter �s Gerald Ford kor�bbi eln�k�k, Henry Kissinger, Alexander Haig �s Warren Christopher volt k�l�gy-, valamint Michael Blumenthal �s Lloyd Bentsen volt p�nz�gyminiszterek �, akkor l�thatjuk, hogy kiv�tel n�lk�l valamennyien vagy a CFR, vagy a TC, vagy a RIIA, a Bilderberger Csoport, a FED �s az IMF (vagy t�bbnek is egyszerre), azaz a H�L�ZAT kulcsint�zm�nyeinek az illusztris tagjai. Igaz, t�megt�j�koztat�s, ezt a H�L�ZATBAN viselt igen fontos funkci�jukat nem k�zli a nyilv�noss�ggal, csak egykori vagy jelenlegi �llami, illetve m�s hivatalos beoszt�sukat. Egyes amerikai t�rv�nyhoz�k az�rt ellenezt�k a hatalmas �sszeg� k�zp�nz �tutal�s�t, mert az v�gs�soron korrupt �s hozz� nem �rt� rezsimek fenntart�s�ra megy, illetve meggondolatlan mag�nbefektet�k �s hitelez�k vesztes�geinek a k�zp�nzekb�l val� kompenz�l�s�ra szolg�l. Rubin meg�g�rte, hogy a j�v�ben ,,a befektet�knek �s hitelez�knek d�nt�seik teljes kock�zat�t viselni�k kell.� Az igen k�lts�ges sajt�hirdet�sekkel fell�p� 150 f�s t�mogat�csoportnak azonban nemcsak a fenti illusztris szem�lyek voltak a tagjai, de b�s�ges anyagi eszk�z�kre is t�maszkodhatott. �me egy friss p�lda arra, hogyan �rv�nyes�ti d�nt�s�t a p�nzvil�g egy konkr�t �gyben, megnevezve ez�ttal a v�grehajt�sr�l gondoskod� szem�lyek �s az alkalmazott m�dszerek egy r�sz�t is.
Egy k�zpontilag kidolgozott strat�gia alapj�n, egys�gesen cselekv� p�nzhatalom l�tez�s�t nem lehet csup�n azon a c�men tagadni, hogy minden r�szletre kiterjed�, c�folhatatlan t�nyekkel val� bizony�t�sa csak ritk�n lehets�ges a jelenben. A H�L�ZAT �ratlan alkotm�ny�nak a legf�bb rendelkez�se � parancsa � ugyanis a hom�lyban marad�s, a titkol�dz�s, a l�that� int�zm�nyek �s tev�kenys�gek �lc�z�sa, valami m�snak val� felt�ntet�se. Ez�rt gyakran hossz� �vek, �vtizedek sz�ks�gesek ahhoz, hogy a k�zvetett bizony�t�kokb�l �ssze�lljon a k�p. Term�szetesen sokkal egyszer�bb tagadni egy ilyen okozati �sszef�gg�s megl�t�t �s len�z�en mell�zni e t�ma kutat�it, mint v�llalni a f�rads�gos bizony�t�kgy�jt�st �s a p�nzhatalmat kiszolg�l� hivatalos tudom�nyoss�gnak �s m�diumoknak � gyakran egzisztenci�lis lecs�sz�st is mag�val von� � mell�z�s�t. �gy v�lj�k, hogy az egyed�li logikus v�lasz minden okozati �sszef�gg�st hangs�lyoz� konspir�ci�s elm�letre csak az lehet: M�r ismer�nk sz�mos t�nyt, de egyel�re nem ismerj�k a teljes bizonyoss�got. Tov�bbi kutat�munk�ra, valamint kem�ny �s puha bizony�t�kokra van sz�ks�g�nk, hogy ez az elm�let vagy pedig a t�rt�nelem mozg�s�t kiz�r�lag a v�letlenekkel magyar�z� m�sik elm�let az igaz. A t�megt�j�koztat�si int�zm�nyek sajnos nem kutatj�k sem n�lunk, sem m�sutt egy ilyen h�tt�rben m�k�d� H�L�ZAT szerep�t a napi esem�nyek m�g�tt. Az �n. mainstream, azaz az �ppen �rv�nyes�l� ir�nyvonalat k�vet� tudom�ny �s t�j�koztat�s csaknem kiz�r�lag a hivatalos v�lem�nyeket tov�bb�tja �s er�s�ti fel. �gy t�nik, Magyarorsz�gon most m�r �test�nk a l� t�ls� fel�re. M�g kor�bban gyakorlat volt a t�lteng� komment�l�s � a v�lem�ny-�js�g�r�s �, ma m�r az �n�ll� kutat�s �s v�lem�nyalkot�s szinte teljesen elmarad. Mintha tilos lenne �n�ll� v�lem�nyt mondani, �s csak a H�L�ZAT �ll�spontj�t lehetne ism�telni. �gy v�lj�k, hogy egy kutat� addig is �ll�thatja, hogy k�k az �g, am�g f�rads�gos munk�val beszerzi az �ll�t�s�t c�folhatatlanul al�t�maszt� bizony�t�kokat.
Haz�nk h�res sz�l�tte, Teller Ede mondotta: ,,Az igaznak, a j�nak �s a sz�pnek harm�ni�ban kell lennie. Az igazat felt�tlen�l meg kell mondani.� Carroll Quigley a H�L�ZAT �s az egyvil�g civiliz�ci� � az �j vil�grend � h�ve volt. De tud�s is volt �s az igazs�g elk�telezettje, ez�rt megmondta � �s bizony�totta is �, hogy a p�nzvil�g l�trehozott egy t�rt�nelemform�l� titkos H�L�ZATOT, amely sz�lesk�r� mag�n- �s k�zint�zm�ny rendszerrel rendelkez�, �llamok feletti hatalom, �s amely m�ris �gy m�k�dik, mint egy vil�g�llam glob�lis korm�nyzata. A H�L�ZAT elk�l�n�l� �rdekcentrum, auton�m d�nt�si k�zpont, amelynek a saj�t strat�giai c�ljait szolg�l� �n�ll� politikai programja �s b�s�ges p�nz�gyi forr�sokra t�maszkod� k�lts�gvet�se van, tov�bb� elegend� form�lis szervezettel �s inform�lis kapcsolattal rendelkezik ahhoz, hogy politik�j�t a gyakorlatban is megval�s�tsa. Quigley csak azt kifog�solta, mi�rt akar ez a H�L�ZAT felt�tlen�l titokban maradni, mi�rt olyan v�gletesen titkol�dz�, hiszen � mint meggy�z�d�ssel vallotta � c�ljai tisztess�gesek �s az eg�sz emberis�g �rdekeit szolg�lj�k. Val�ban � �s ezt m�r mi k�rdezz�k � mi�rt kell vil�gjobb�t� c�lokat minden eszk�zzel titokban tartani? Mi�rt kell az ilyen c�lok�rt k�zd� szervezeteknek � pl. a H�L�ZAT szolg�lat�ban is �ll� k�l�nb�z� szabadk�m�ves ir�nyzatoknak � m�g ma is a teljes �s szigor�an szankcion�lt titoktart�st megk�vetelni�k tagjaikt�l? Ha nem lenne ez a t�lz�sba vitt, szinte fanatikus titkol�dz�s, tal�n arr�l sem kellene vitatkozni t�bb�, hogy van-e a p�nzvil�g szolg�lat�ban �ll� egys�ges strat�gi�t k�vet�, ,,�sszeesk�v�� H�L�ZAT, vagy csup�n k�pzeletd�s emberek alaptalan fantazmag�ri�ja az eg�sz. A jelenlegi Magyarorsz�gon is fel�llhatn�nak az �rintett k�z�leti szem�lyek az orsz�ggy�l�sben, a korm�nyban, a p�rtokban, valamint a t�bbi �llami �s t�rsadalmi k�zint�zm�nyben �s bejelenthetn�k p�ld�ul azt, hogy mi�ta tagjai valamelyik szabadk�m�ves p�holynak, vagy m�s hasonl� szervezetnek, �s azt is elmondhatn�k, hogy p�holylojalit�suk mennyire egyeztethet� �ssze az alkotm�nnyal �s a v�laszt�polg�rokkal szemben v�llalt lojalit�sukkal? K�z�rdekl�d�sre tartana ig�nyt az is, ha megvil�g�tan�k, hogy konfliktus eset�n melyik lojalit�suknak adnak els�bbs�get �s mi�rt? Csak az ilyen k�z�leti �szintes�g, valamint a k�ny�rtelen ny�lts�ggal elv�gzett kutat�s r�v�n szerzett tud�s bizonyoss�ga sz�ntethetn� meg az ezredv�gi nagy borzong�st �s �zhetn� el a retteg� emberis�gt�l a p�nzhatalom fenyeget� despotizmus�nak lid�rc�lm�t. Ebben a vonatkoz�sban lenne egy ,,Glob�lis Ny�lt T�rsadalomra� sz�ks�g, amely nemcsak a p�nzt�ke t�rbeli, id�beli �s mennyis�gi korl�tokat nem ismer� terjeszked�se sz�m�ra nyitott, hanem megny�lik a jogos t�j�koz�d�ssal szemben is, felh�zva a p�nzvil�g � �s H�L�ZATA � f�lelmetes titkol�dz�s�nak a vasf�gg�ny�t. Glob�lis, mindenre � a titkos �s f�ltitkos t�rsas�gokra is � kiterjed� ny�lts�gra �s �szintes�gre lenne sz�ks�g, de min�l el�bb.
Most t�rj�nk �t a magyar viszonyokra �s tegy�nk fel egy k�rd�st haz�nkra vonatkoz�an. Mi az oka annak, hogy a legk�l�nb�z�bb korm�nyoknak (L�z�r Gy�rgy, Gr�sz K�roly, N�meth Mikl�s, Antall J�zsef, Boros P�ter, Horn Gyula �s � sajnos � Orb�n Viktor korm�ny�nak is) a monet�ris politik�ja � jelent�ktelen ingadoz�sokt�l eltekintve � a l�nyeget illet�en szinte teljesen v�ltozatlanul tart a mai napig? Kinek kedvez az ad�ss�gfizet�st a legf�bb nemzeti k�telezetts�gg� tev� politika? Hogyan lehets�ges, hogy l�tsz�lag oly ellent�tes politikai p�rtok ennyire azonosan ezt a politik�t folytatt�k �s folytatj�k? Mindez puszta v�letlen? Csak �gy mag�t�l t�rt�nik? Hogy ezt a vak hitet a v�letlen eme abszol�t hatalm�ban elfogadhassuk, ahhoz fatalist�nak kellene lenn�nk, sz�ls�s�gesen irracion�lisnak. A hom�ly azonban oszlik, mihelyt felt�telezz�k, hogy a beindult boml�si folyamatok az egykori szovjet birodalomban nem csup�n a v�letlenek saj�tos �sszj�t�k�nak tudhat�k be � err�l m�r t�bbk�tetnyi t�nyanyag �ll a rendelkez�sre �, hanem gondosan el�k�sz�tett strat�gia, sz�mos taktikai h�z�s, anyagi �rdekek �s sok p�nz is alak�totta az esem�nyek menet�t.
A szervezett mag�nhatalom �s a k�z�let
Kik �s mi�rt terveznek nemcsak �vekre, �vtizedekre el�re, de t�nyekkel bizony�that�an �vsz�zados t�vlatokban is? Mi�rt teszik, hogyan teszik, kikre t�maszkodva teszik? A kutat�knak m�r elegend� t�ny �ll a rendelkez�s�re �s ak�r mi is v�laszolhatn�nk ezekre az egy�ltal�n nem k�lt�i k�rd�sekre, de legy�nk �vatosak �s egyel�re csak gondolati k�s�rletk�nt k�pzelj�k el, hogy van egy igen fegyelmezett, nagym�lt� titkos vil�gszervezet � amelynek ismeretlens�gbe burkol�dz� fels� vezet�i megegyeznek a nemzetk�zi p�nz�gyi k�z�ss�g legf�bb ir�ny�t�ival - �s annak van egy helyi csoportja Magyarorsz�gon is. Ez kifel� � a j�ghegy cs�csak�nt � meg is mutat valamicsk�t mag�b�l a t�rsadalomnak. Ez a l�that� r�szecske dezinform�ci�s c�lb�l mag�t j�t�konykod�si egyes�letnek �s a vil�g jobb�t�s�n f�radoz� bogaras urak (�s most m�r h�lgyek is) rendszeresen vacsor�zgat� t�rsas�g�nak mutatja. De akkor mi v�gre a rendk�v�l szigor� �s kem�ny b�ntet�sekkel szankcion�lt titoktart�si k�telezetts�g, az agy szisztematikus �tmos�s�t szolg�l� misztikus ritu�l�k, a minden m�shoz val� tartoz�st megel�z� lojalit�s �s a felt�tlen engedelmess�g megk�vetel�se az el�lj�r�k ir�nt? Ma m�r azt halljuk, olvassuk, hogy az egyetlen val�di titok, hogy nincs titok. Titok teh�t nincs, m�gis a titoktart�s a legfontosabb k�telezetts�g, amelyre ma is szigor� esk�t kell tenni bizonyos exkluz�v szervezetekben �s t�rsas�gokban. Mi�rt, ha igazi titok nincs? Csak azt hihetj�k, hogy az�rt, mert a titoktart�s, k�l�n�sen a neml�tez� titok megtart�sa edzi, er�s�ti a jellemet, er�nyess� teszi az embert.
J�tsszunk csak el a gondolattal, hogy eme �rtalmatlan vacsor�z�k csup�n azt besz�lik meg, hogy legk�zelebb kinek �s hogyan seg�tsenek j�t�konykod�si akci�ik sor�n. Ezt kell annyira h�tpecs�t alatt tartaniuk? Nyilv�n nem. Ha viszont azt felt�telezz�k, hogy ezen �rtalmatlan t�rsas�gok fels� �s m�g saj�t tags�guk el�tt is ismeretlens�gbe burkol�dz� hierarchi�it nemzetk�zi k�zpontb�l ir�ny�tj�k �s azok politikai c�lokat is k�vetnek � pl. azt, hogy embereiket be�p�tik titkos megb�zat�sokkal a politikai p�rtok vezet�s�geibe, a k�l�nb�z� �llami, politikai, t�rsadalmi, kultur�lis int�zm�nyekbe, a bankokr�l �s t�k�s t�rsas�gokr�l most nem is sz�lva, de kiemelve a szakszervezeteket, egyh�zakat, az egyetemeket, a szellemi m�helyeket �s az �ll�t�lag szabad �s f�ggetlen t�megt�j�koztat�st �, akkor azonnal kivil�glik, hogy mekkora sz�ks�g van a titoktart�sra. Ha ez nem �rv�nyes�l, akkor az bizony komolyan vesz�lyezteti az eg�sz szervezet tev�kenys�g�t, amelynek korszakalkot� c�lja nem kisebb, mint az �r�k b�k�t �s az ,,�r�k boldogs�got� � legal�bbis a hatalmas p�nzvagyont felhalmoz�k sz�k csoportj�nak az �r�k hatalm�t �s boldogs�g�t - meghoz� Glob�lis Uni�nak a megval�s�t�sa, amelynek gazdas�gi alapja, az �ltal�noss� tett, kamatszed� mag�np�nzrendszer m�r ki�p�lt. Kamatmentes k�zp�nzrendszer is m�k�dhetne, amely a term�keket el��ll�t� �s szolg�ltat�sokat ny�jt�, �rt�kel��ll�t� embereknek biztos�tan� az els�bbs�get a p�nzarisztokr�cia �rt�ket el� nem �ll�t�, l�nyeg�ben �l�sk�d�, spekul�ci�s tev�kenys�g�vel szemben. De �ppen ezt kell megakad�lyozni. �s ez az igazi nagy titok.
A most megval�sul� �j vil�grendet jelentette be az a kis k�nyvecske, amely 1940-ben az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban jelent meg. A 113 oldalas k�nyvecske c�me: ,,The City of Man. A Declaration on World Democracy.� (Az ember v�rosa. Deklar�ci� a vil�gdemokr�ci�r�l,) (27) A rendk�v�li tartalm� k�nyvnek, amely m�r 1940-ben k�zli vel�nk azt, ami most bontakozik ki a szem�nk l�tt�ra, nincs szerz�je, van viszont 17 kiad�ja. K�zt�k Reinhold Niebuhr, Frank Aydelotte, Thomas Mann �s Oscar Jaszi. J�szi Oszk�r az 1920 ut�n lefoglalt szabadk�m�ves dokumentumok szerint a Martinovics Nagyp�holy nagymestere volt �s a francia Grand Orient (Nagyoriens, vagy Nagy Kelet) fennhat�s�ga al� tartozott, annak utas�t�sait hajtotta v�gre. A Kelet c�m� lap 1911. j�liusi sz�m�ban ezt �rta J�szi: ,,Vitathat�, hogy a szabadk�m�ves p�holyok j�t�konys�gi egyletek lenn�nek. Ahhoz, hogy j�t�konykodjunk, nincs sz�ks�g sz�vetkez�sre, b�rk�t�nnyel �s szalagokkal teleaggatva...� ,,Nem! Mi egy �j t�rsadalmi rend alapjait �p�tj�k. Ehhez van sz�ks�g a teljes titoktart�sra �sszej�veteleinken. A j�t�konykod�s csak �lc�z�st szolg�l� pal�st, amit levet�nk, ha m�r nincs r� sz�ks�g�nk. A titoktart�si fogadalomnak nincs semmi �rtelme, ha csak j�t�konykod�sr�l lenne sz�, �s a f�lelmetes szabadk�m�ves esk� is felesleges lenne.� (N�metb�l ford�tottam vissza, teh�t elt�rhet az eredeti magyar sz�vegt�l.) A City of Man c�m� k�nyvecsk�t a H�L�ZAT l�thatatlan hierarchi�j�nak a parancs�ra v�g�l is begy�jt�tt�k 3 h�napra r�, hogy megjelent. De mivel el�z�leg sz�zezres p�ld�nyban terjesztett�k, nemcsak az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban, hanem Eur�p�ban is, �gy n�h�ny p�ld�ny megmaradt a k�nyvt�rak elz�rt r�szlegeiben.
A H�L�ZAT budapesti kirendelts�ge?
A H�L�ZAT legfontosabb int�zm�nyei k�z� tartoznak � a vil�g szinte minden orsz�g�ban � a gyakorlatilag f�ggetlen k�zponti bankok, jegybankok, n�lunk a Magyar Nemzeti Bank. A szigor�an �rz�tt banktitok � az MNB eln�ke, pl. saj�t hat�sk�rben 20 �vre minden l�nyeges adatot letitkos�that � biztos�tja t�bbek k�z�tt a megfelel� ir�ny�t�sukat. De most j�tszszunk el azzal a gondolattal, hogy Magyarorsz�gon tal�n m�r CFR-t�pus� hierarchia is van, amely minden fontos helyen benttartja tagjait, akik val�j�ban csak neki engedelmeskednek, akkor pl. v�laszt kaphatunk arra, hogy mi�rt olyan meglep�en azonos a l�tszatra, vagyis a m�sodlagos k�rd�sekben oly k�l�nb�z� p�rtok �s korm�nyok gazdas�gi �s p�nzpolitik�ja. Elfogadva ezt a munkahipot�zist, arra is v�laszt kaphatunk, hogy korm�nyra ker�lve mi�rt felejtett�k el ezek a p�rtok azonnal v�laszt�si programjaik jelent�s r�sz�t �s t�rtek �t pragmatizmusnak elnevezett politik�ra, amely val�j�ban ennek a rejtett hierarchi�nak az �rdekeit szolg�l� politika, v�laszt�si c�lokb�l kicsit m�sk�nt csomagolva. Az ismert, hogy Magyarorsz�gon m�r m�k�dik 1992 �ta a New York-i CFR-hez �s a londoni RIIA-hoz hasonl� � e k�t int�zm�nnyel �s t�rsszervezeteikkel feltehet�en egy�ttm�k�d� � elit szervezet, a ma mintegy 200 tagot sz�ml�l� Magyar Atlanti Tan�cs. H�rt adott a sajt� arr�l is, hogy 1996 m�jus�ban a jelenlegi minisztereln�k, Orb�n Viktor megszervezte az �j Atlanti Kezdem�nyez�s Magyar Nemzeti Bizotts�g�t. Ezt k�vet�en ker�lt sor 1996. m�jus 11-12-�n Pr�g�ban arra a nagyszab�s� nemzetk�zi konferenci�ra, ahol testet �lt�tt, szervezett� form�l�dott az az ,,�j atlanti kezdem�nyez�snek� nevezett mozgalom, amelyet 1994-ben neves amerikai �s eur�pai szem�lyis�gek, k�zt�k Henry Kissinger, Zbigniew Brzezinski, Margaret Thatcher �s Helmut Schmidt kezdem�nyezett. Csak aki ismeri az eml�tett szem�lyis�gek H�L�ZATBAN viselt magas rangj�t �s fontos ir�ny�t� szerep�t, tudja kell�en felm�rni a pr�gai tan�cskoz�s jelent�s�g�t.
Ha azt felt�telezz�k, hogy a Magyar Atlanti Tan�cs � amelynek eddigi vezet�i k�z�tt ott tal�ljuk Bod P�ter �kos �s Jeszenszky G�za volt eln�k�ket, valamint Somogyi Ferenc jelenlegi eln�k�t � val�sz�n�leg hasonl� szerepk�rt bet�ltve m�k�dik, mint testv�rint�zm�nye, a New York-i CFR, a K�lkapcsolatok Tan�csa, akkor tagjait a magyar p�nz�gyi, gazdas�gi, politikai, tudom�nyos �s t�j�koztat�si elit soraiban kell keresn�nk. Ha a CFR tev�kenys�g�b�l indulunk ki, akkor azt is el lehet k�pzelni, hogy a jelenlegi korm�nyz� koal�ci� strat�gi�ja is nagyr�szt itt vagy hasonl� szak�rt�i helyeken lett kidolgozva. Ahogyan a CFR-t is a nagy alap�tv�nyok, a p�nz�gyileg er�s bankok, biztos�t�k, befektet� c�gek, nagyv�llalatok finansz�rozz�k �s csak csek�ly m�rt�kben a szem�lyek �ltal fizetett tagd�jak, �gy a magyar Atlanti Tan�cs �s a hasonl� szervezetek szakmai h�tt�rmunk�j�nak a p�nz�gyi fedezet�t is feltehet�en a korpor�ci�s tagok, azaz a bankok, befektet� c�gek, nagyv�llalatok, alap�tv�nyok t�mogat�sa biztos�tja. Bizonyos programjaikhoz �s rendezv�nyeikhez �llami t�mogat�sban is r�szes�lnek. Az Egyes�lt �llamokban gyakorlatt� v�lt CFR-t�pus� korm�nyz�s hazai kezdeteit az is al�t�maszthatja, hogy a jelenlegi korm�nyba pl. t�bb kulcsfontoss�g� t�rca birtokosa nem a Fidesz-b�l, hanem ilyen szak�rt�i test�letekb�l �rkezett. Ha azonban egy korm�nyzati politika h�tt�rszervezetekben is form�l�dik, ahol felt�telezhet�en egy�tt van a domin�ns p�nz�gyi elit �s a t�le f�gg�, m�sodheged�s politikai elit, akkor sajnos tudom�sul kell venni a v�laszt�polg�roknak, hogy az �gy k�sz�l� korm�nyprogram els�sorban a banki-p�nz�gyi-befektet� elit k�v�ns�gaira lesz figyelemmel. Ez�rt szinte biztos, hogy egy �gy k�sz�l� program szerint pl. az ad�z�si fegyelmet majd szigor�tani kell, hiszen a beszedett ad� egyharmada kamat form�j�ban a p�nzvagyon-tulajdonosokhoz ker�l m�r �vek �ta. Az �llam kamatterheit cs�kkent� monet�ris int�zked�sek kidolgoz�sa viszont sz�ba sem ker�lhet, mert az m�r s�rten� a p�nz�gyi elit �rdekeit. Pedig megfelel� monet�ris politik�val cs�kkenteni lehetne az �llamad�ss�got, pl. az �llampap�rok nemzeti banki p�nzzel t�rt�n� fokozatos visszav�s�rl�s�val, a banki konszolid�ci�hoz ny�jtott �sszegek ut�ni kamatfizet�s le�ll�t�s�val, az �n. null�s �llom�ny vissza�ll�t�s�val, konkr�t gazdas�gi programokhoz k�t�tt kamatmentes, illetve kedvezm�nyes kamatoz�s� finansz�roz�ssal. A dr�ga hitelek egy r�sz�t kik�sz�b�l� kereskedelmi v�lt�k haszn�lat�t is be lehetne �jb�l vezetni �s a re�lgazdas�gban el�rhet� profitn�l kisebb kamatot lenne szabad csak fizetni az �llamk�tv�nyek ut�n. �gy a p�nz a parazita jelleg� spekul�ci� helyett ink�bb az �rt�kel��ll�t� re�lgazdas�gba ker�lne befektet�sre. A k�lts�gvet�st terhel� kamatterheknek az eml�tett m�don val� cs�kkent�se viszont lehet�v� tenn� a jelent�s ad�k�nny�t�seket. Ez lenne a v�laszt�polg�rok t�lnyom� t�bbs�g�nek az igazi �rdeke.
Hogy mennyire aktu�lis probl�ma a k�l�nb�z� h�tt�r-hierarchi�k, titkos �s f�ltitkos szervezetek tagjainak jelenl�te a k�z�letben, azt j�l bizony�tja, hogy egy olyan fejlett demokratikus �llamban, mint Nagy-Britannia, a korm�ny 1997-ben elrendelte: ezut�n minden rend�rs�gi �s igazs�gszolg�ltat�si �ll�sra jelentkez�nek nyilatkozatot kell tennie, hogy tagja-e valamelyik szabadk�m�ves szervezetnek (p�holynak). Ez a rendelkez�s a szabadk�m�vess�get a leg�rz�kenyebb pontj�n �rinti, mivel annak legfontosabb m�k�d�si elve a felt�tlen titoktart�s �s a szabadk�m�ves tags�got � csek�ly sz�m� enged�lyezett kiv�telt�l eltekintve � szigor�an titokban kell tartani. Tony Blair korm�nya ezt a szokatlanul er�lyes l�p�st egy olyan orsz�gban k�nyszer�lt megtenni, ahol mintegy egymilli� szabadk�m�ves van. (Tal�n �ppen nagy sz�muk �s t�lzott befoly�suk miatt v�lt elker�lhetetlenn� ez a k�nyelmetlen l�p�s). A brit korm�ny nyilv�noss�gra hozza azon �ll�sok jegyz�k�t, amelyekre az �j el��r�s kiterjed. Jack Straw brit bel�gyminiszter azzal indokolta a rendelkez�st, hogy ,,az olyan titkos t�rsas�gokban val� tags�g, mint a Szabadk�m�vesek, a p�rtatlans�g �s objektivit�s hi�ny�nak a gyan�j�t vethetik fel. Ez�rt a nagyk�z�ns�gnek felt�tlen�l ismernie kell a t�nyeket.� A bevall�s�rt az �rintett szabadk�m�vesek� a felel�ss�g. A brit bel�gyminiszter azt is k�z�lte: felk�ri a brit szabadk�m�vesek nagymester�t, Kent gr�fj�t � II. Erzs�bet kir�lyn� unokatestv�r�t �, hogy tegyen eleget az �j, egyel�re m�g csak �nk�ntes bevall�st k�r� szab�lynak.
A k�z�let szerepl�inek lojalit�sa egy titkos, vagy csak titkol�dz� t�rsas�ghoz konfliktusba ker�lhet az alkotm�ny ir�nti �s a v�laszt�ikkal szemben v�llalt k�telezetts�geikkel. Ez�rt kellene miel�bb alkotm�nyosan szab�lyozni, hogy a megv�lasztott p�rt �s politikusa korm�nyz� er�k�nt k�tve legyen v�laszt�si programj�hoz, ha pedig azt nem tudja teljes�teni, akkor k�teles legyen id� el�tt lemondani. A n�pszuverenit�sb�l sz�rmaz� legitimit�s csak addig illetheti meg a korm�nyt �s a v�lasztott politikust, am�g olyan programot hajt v�gre, amely�rt megv�lasztott�k. Mihelyt elt�r att�l, m�r illegitim. Ilyenkor �j v�laszt�sokat kellene k�telez�en tartani, illetve a v�laszt�si �g�reteit megszeg� politikusnak le kellene mondania, vagy biztos�tani kellene a v�laszt�polg�rok sz�m�ra visszah�v�s�nak t�rv�nyes lehet�s�g�t. Ma Magyarorsz�gon egy ,,demokratikus� v�laszt�s sajnos nem egy�b, mint annak eld�nt�se, hogy a k�vetkez� n�gy �vre melyik p�rtot �s politikust illesse meg a n�pszuverenit�ssal val� -� minden k�vetkezm�ny n�lk�li � vissza�l�s lehet�s�ge �s el�joga.
Ami az �llamelm�letet illeti, el�g sok k�vetkezm�nye van annak, ha abb�l indulunk ki, hogy van egy gyeng�l�, sorvad� k�zhatalom, amely form�lisan m�g a n�pszuverenit�s ellen�rz�se alatt �ll �s l�tezik a p�nzvagyon tulajdonosainak �r�kl�d�sen, koopt�ci�n alapul� �s koordin�ltan m�k�d� szervezett mag�nhatalma, amely m�r teljesen kivonta mag�t a n�pszuverenit�s kontrollja al�l. A p�nzoligarchia a hitelp�nz kre�l�s jog�t megszerezve, a kamatrendszer bevezet�s�vel ad�t szed a t�rsadalomt�l, amely �gy �vente 2-3 h�napot ingyen neki dolgozik. Ez a hatalmas p�nz�gyi eszk�z�kre t�maszkod� szervezett mag�nhatalom m�r nemcsak maga al� gy�rte a p�nztelen �s m�s vonatkoz�sban is eszk�ztelen civil t�rsadalmat, hanem be�p�tett emberein, a korrupci� k�l�nb�z� rafin�lt form�in kereszt�l kiterjesztette befoly�s�t a k�zhatalomra is. A szervezett mag�nhatalom azonban nem azonos a maffi�val � a szervezett b�n�z�ssel �, noha bizony�that�an vannak �rintkez�si pontok a kett� k�z�tt. Most csak arra utaln�k, hogy a k�l�nb�z� szabadk�m�ves mozgalmak titkos ir�ny�t�s�ra Adam Weishaupt (1748-1830) vezet�s�vel 1776. m�jus 1-j�n l�trehozott � kv�zi szabadk�m�ves � illumin�tus rendet a szervez�d� �s hossz� t�v� strat�gi�j�t m�r ekkor felv�zol� nemzetk�zi p�nzhatalom finansz�rozta. A maffia pedig az illumin�tus rendhez tartoz� olasz carbonari mozgalom vezet�j�r�l, Giuseppe Mazzinir�l (1805-1872) kapta az elnevez�s�t: ,,Mazzini autorizza furti, incendi e attentati. (Mazzini enged�lyezi a lop�st, gy�jtogat�st �s mer�nyletet.)� Egyes kutat�k �t tekintik a maffia megalap�t�j�nak.
Winston S. Churchill, aki t�bbsz�r volt a brit korm�ny tagja �s k�tszer a minisztereln�ki posztot is bet�lt�tte, a k�vetkez�ket �rta a titkos illumin�tus rend tev�kenys�g�r�l az Illustrated Sunday Herald 1920. febru�r 8-ai sz�m�ban: ,,Az ,illumin�tusok� sz�les k�rben elterjedt �s egyre n�vekv� �sszeesk�v�se vil�gosan felismerhet� szerepet j�tszott a francia forradalom trag�di�j�ban. Ez lett a XIX. sz�zadban minden felforgat� mozgalom hajt�rug�ja; �s v�g�l az eur�pai �s amerikai nagyv�rosok alvil�g�nak ez a kiv�teles szem�lyis�gekb�l �ll� band�ja most az orosz n�pet ragadta meg a haj�n�l fogva �s az �ri�si birodalom vitathatatlan ur�v� v�lt.� (25)
A szervezett mag�nhatalom titkol�dzik, mivel a szervezett p�nzhatalomnak kapcsolatrendszere r�v�n csaknem teljes a hegem�ni�ja az �rott �s elektronikus t�megt�j�koztat�s felett, az �llampolg�rok t�bbs�ge nem k�pes �tl�tni a manipul�ci� s�r� k�df�gg�ny�n, teh�t m�g a megmaradt form�lis jogaival sem k�pes �lni. Ilyen viszonyok k�z�tt m�r elavult besz�lni az �llamhatalmi �gak klasszikus feloszt�s�r�l, hiszen a t�rv�nyhoz�i, b�r�i, alkotm�nyb�r�i �s v�grehajt�i hatalom kompetenci�ja nem terjed t�l a szervezett hatalom egyik�nek, az egyre gyeng�bb k�zhatalomnak � �llamhatalomnak � a megoszt�s�n�l. De ki f�kezi meg a mindent leig�z�, oligarchikus, s�t abszolutisztikus �s tekint�lyuralmi m�dszereket alkalmaz�, �s betegesen titkol�dz� szervezett mag�nhatalmat? K�pvisel�it v�di a mag�ntulajdon szents�ge, s�t ma m�r olyan jogok alanyai is, amelyek csak term�szetes szem�lyeket illethetn�nek meg egy eg�szs�ges �s nem degener�lt jog�llamban.
Ma a szervezett mag�nhatalom a legt�bb vissza�l�st tal�n a mag�ntitok t�lzott kiterjeszt�s�vel, a fontos k�z�rdek� inform�ci�knak a t�rsadalomt�l val� visszatart�s�val, elrejt�s�vel k�veti el Magyarorsz�gon. Jelent�s r�szben a keretein indokolatlanul t�lfesz�tett banktitok tette lehet�v� azokat a t�z- �s sz�zmilli�rdos banki vissza�l�seket, amelyek p�nz�gyi k�vetkezm�nyeit az eg�sz t�rsadalom k�nytelen viselni a k�lts�gvet�s �tj�n. Az inform�ci� p�nz �s hatalom. Ha a k�z�ss�g fontos �rdeke v�delm�ben alkalmazzuk az inform�ci� eltitkol�s�t, akkor az sz�ks�ges �s jogos, �s nem tekinthet� vissza�l�snek. Amikor azonban a szervezett mag�nhatalom, egy mag�ncsoport, vagy csak egy mag�nszem�ly kap lehet�s�get olyan inform�ci� elhallgat�s�ra, pl. banktitok c�m�n, amelyek megismer�se a k�z �rdek�ben �llna, mert r� vonatkozik, mert � viseli a k�vetkezm�nyeit, akkor az m�r vissza�l�s. A titok, a titkol�dz�s, a k�z�rdek� inform�ci� elhallgat�sa hatalmi f�l�nyt biztos�t annak, aki ezzel �lhet �s vissza�lhet. Ez m�lys�gesen ellenkezik a demokr�cia alapelveivel. Ez�rt szigor�bban kellene megvonni a v�delemben r�szes�thet� titkok k�r�t. T�rsadalmilag sz�ks�gtelen, s�t k�ros, ha a mag�ntitok a k�z�rdek� titokkal azonos elb�r�l�sban r�szes�l. A p�nzrendszer m�k�d�se, a p�nzvagyon-tulajdonosok d�nt�sei sok m�s polg�r sors�t �rintik, hiszen a p�nzrendszernek am�gyis k�zir�ny�t�s alatt kellene �llnia. Ha ezek a priv�t d�nt�sek jogilag �s etikailag kifog�stalanok, akkor sz�ks�gtelen a ma �rv�nyben l�v� � elt�lzott � titokv�delem.
Az �llamelm�letben ma azt kell kidolgozni, hogy mik�nt lehetne az ember, az �llampolg�r, a term�szetes szem�ly jogait helyre�ll�tani a k�zhatalom, az �llam meger�s�t�s�vel �s a p�nzvagyon diktat�r�j�nak, a p�nzpiac, a bankok �s az �ri�s v�llalatok monopolhatalm�nak a visszaszor�t�s�val. Ez az er�sen centraliz�l�d�, mindent a profit egydimenzi�s szem�veg�n szeml�l� rendszer ugyanolyan ellent�te a szabadv�llalkoz�son alapul� piacgazd�lkod�snak, mint a kommunista diktat�ra �llammonopolista tervgazd�lkod�si rendszere volt. Ez a monopolrendszer lehetetlenn� teszi a gazdas�gi demokr�ci�t, e n�lk�l viszont nincs val�ban demokratikus �llam �s t�rsadalom. A sz�ls�s�gesnek tekinthet� neoliber�lis dogm�kkal ellent�tben nem gyeng�teni, hanem er�s�teni kellene a demokratikus �llam k�zhatalm�t a p�nzvagyon szervezett mag�nhatalm�val szemben.
Az egyik � tal�n legfontosabb � feladatunk annak kimunk�l�sa, mik�nt lehetne meger�s�teni �gy az �llamot, hogy az fokozottan a n�pszuverenit�s val�di kifejez�je legyen, �s egyben k�pes legyen megf�kezni a mindent maga al� gy�rni akar� szervezett, transz-�s szupranacion�lis, s�t ma m�r glob�lis mag�nhatalmat. Az egyik v�dekez�si lehet�s�g a nemzet�llamnak a jogaiba val� visszahelyz�se, marad�k gazdas�gi �s p�nz�gyi szuverenit�s�nak � politikai szuverenit�sa alapj�nak � a meg�rz�se. A nemzet�llam hagyom�nyos szuverenit�si jogosults�g�val olyan d�nt�si szintet �s er�k�zpontot k�pez, amelynek a seg�ts�g�vel elvileg felmondhatja az uzsoraciviliz�ci� j�t�kszab�lyait �s �tt�rhet egy kamatmentes, term�szetes gazdas�gi rendre. Ez tal�n a legfontosabb oka annak, hogy a H�L�ZAT egyik c�lja a nemzet�llamok felsz�mol�sa lett.
Hogy a H�L�ZAT milyen vil�grendet akar, azt nemcsak a szakirodalomb�l �s a m�r lezajlott esem�nyek tanulm�nyoz�s�b�l �llap�thatjuk meg, hanem abb�l is, hogy mi j�tsz�dik le a szem�nk el�tt. Az a t�bbsz�z �ves nemzetk�zi rendszer, amelynek alanyai a meghat�rozott ter�lettel �s lakoss�ggal rendelkez� nemzet�llamok voltak, gy�keres �talakul�son megy kereszt�l. A n�pszuverenit�s elv�n m�k�d�, �n�ll� hatalmi-d�nt�si k�zpontot k�pez� nemzet�llamok fokozott �temben olvadnak be a ma m�r f�ldr�szeket �tfog� integr�ci�s alakulatokba �s kezdik elvesz�teni jelent�s�g�ket. A t�rsadalom meghat�roz� alapegys�gei t�bb� nem a szuver�n term�szetes szem�lyek, hanem az absztrakt jogi szem�lyek �s azok t�rsul�sai. Ezekb�l az elvont t�rsul�sokb�l �p�lnek fel az �j nemzetk�zi rendszer alanyai, a vil�gtr�szt�k, a multinacion�lis v�llalatbirodalmak, a nagy nemzetk�zi bankok, biztos�t�t�rsas�gok �s m�s transznacion�lis p�nz�gyi befektet� szervezetek. Ez az �rtelme glob�lis v�llalat�ri�sok, bankok, p�nzint�zetek megsz�let�s�nek napjainkban. Ezek a k�l�nb�z� t�pus� korpor�ci�s-�llamok veszik �t a hagyom�nyos �llamok szerepk�r�t �s �k v�lnak a t�nyleges d�nt�si k�zpontokk�, a szuverenit�s igazi hordoz�iv�.
Ezek a korpor�ci�s �llamok azonban nem demokratikusak, mivel mag�ntulajdonban vannak �s tulajdonosaik szabadon rendelkezhetnek vel�k. Ir�ny�t�suk ennek megfelel�en nem demokratikus, hanem autokratikus, s�t diktat�rikus. A ter�letileg lehat�rolt, horizont�lis �llamokkal szemben ezek funkcion�lis, vertik�lis �llamok. Funkci�juk r�v�n a vil�g szinte b�rmely t�rs�g�ben jelen lehetnek, m�k�dhetnek. Ellent�tben a ter�lethez, lakoss�ghoz, nyelvhez, kult�r�hoz k�t�tt, z�rt �s merev hagyom�nyos �llammal, a korpor�ci�s �llam rugalmas, k�pl�keny, dinamikus, folyamatosan v�ltozik, egyes�l, sz�tv�lik, megsz�nik, �jra alakul. Ma m�r ezek a dinamikus �s funkcion�lis vil�gtr�szt�k, bank- �s p�nz�gyi �ri�sok a t�nyleges d�nt�si �s hatalmi k�zpontok. Hatalmuk azonban a k�z �ltal nem ellen�rz�tt mag�nhatalom, amellyel igen k�nny� vissza�lni a t�rsadalom t�bbs�g�nek a rov�s�ra. Szinte bizonyos, hogy r�vid id�n bel�l �k lesznek a ,,Vil�g Egyes�lt �llamok�-nak, (Egyes�lt Vil�g�llamnak), azaz a Glob�lis Uni�nak a t�nyleges tag�llamai. A szuverenit�sukat fokozatosan elvesz�t� hagyom�nyos �llamok �s a val�di hatalommal rendelkez� korpor�ci�s �llamok rendszere egym�st kieg�sz�tve � val�sz�n�leg tart�san � fennmarad. A ,,bel�gyekbe val� be nem avatkoz�s korszaka� azonban m�ris v�get �rt, ezt j�l szeml�ltetik az 1999. �vi koszov�i esem�nyek. A H�L�ZAT a t�nyleges hatalommal t�bb� nem rendelkez� hagyom�nyos �llamokkal v�rhat�an a j�v�ben is szigor�an be fogja tartatni a form�lis demokr�cia j�t�kszab�lyait. Ezzel ugyanis megnyugtat� hom�lyba lehet burkolni a korpor�ci�s mag�n�llamok p�nz�gyi eszk�z�kkel gyakorolt kem�ny diktat�r�j�t. A hagyom�nyos �llam megmarad�, s�t er�s�tend� feladata m�g az ad�ztat�s, valamint a korpor�ci�s �llam k�ls� �s bels� biztons�g�nak a fegyveres er�vel t�rt�n� szavatol�sa, k�zp�nzb�l term�szetesen. A korpor�ci�s �llam � a jelek szerint � nem k�pes a nemzet�llam k�z�ss�g�p�t� �s k�z�ss�gfenntart� feladatait ell�tni, mert ez az �j t�pus�, kozmopolita �llam nem az emberi �let sokoldal� kibontakoztat�s�ra t�rekszik, hanem egyed�li c�lja a profitszerz�s. L�tez�s�nek �rtelme nem az ember �s a k�z�rdek szolg�lata, hanem a p�nzvagyon-tulajdonosok folyamatos gazdagod�s�nak minden eszk�zzel val� biztos�t�sa. A csup�n n�vleges hatalommal rendelkez� hagyom�nyos �llamok teh�t fennmaradnak, mert etnikai, nyelvi �s kultur�lis egys�gk�nt, a demokr�cia l�tszat�nak fenntart�ik�nt, tov�bbra is sz�ks�g van r�juk. Legfontosabb feladatuk azonban m�r most is a korpor�ci�s mag�n�llamok legitim�l�sa, az �llamok feletti integr�ci�s �s glob�lis szervezetek d�nt�seinek a region�lis v�grehajt�sa �s az �nkorm�nyzati jelleg� igazgat�s.
A l�that�v� v�lt t�nyekb�l arra is lehet k�vetkeztetni, hogy az �j vil�grend t�rsadalmi modellje a kett�s tagoz�d�s� t�rsadalom: az egyik p�lust a p�nzvagyon tulajdonosokb�l, a korpor�ci�k ir�ny�t�ib�l, valamint a politikusokb�l �ll� integr�lt hatalmi elit, a m�sik p�lust pedig a t�rsadalom t�l�k f�gg� helyzetben l�v� t�bbi tagja alkotja. A k�tp�lus� t�rsadalomnak k�t v�ltozata alakult ki a XX. sz�zadban: az egyik a ny�ltan diktat�rikus szocialista �s a m�sik a form�lis demokr�ci�val �lc�zott, ugyancsak diktat�rikus kapitalista v�ltozat. Mink�t rendszer a hatalmi elit uralma a t�rsadalom f�gg� helyzet�, al�vetett t�bbs�ge felett. A p�rt�llami elit ezt az uralmat �llami k�nyszer �tj�n, �llammonopolista-adminisztrat�v eszk�z�kkel gyakorolja. A fin�nckapitalizmus integr�lt hatalmi elitje pedig a mag�np�nzmonop�lium �s a kamatszed�s form�j�ban t�rt�n� mag�nad�ztat�s �tj�n uralkodik. Mindk�t elituralom azonban sz�gyenl�s, ez�rt sz�p�tget�n vagy szocialista, vagy kapitalista demokr�ci�nak nevezi mag�t. A H�L�ZAT �ltal�ban nem korm�nyoz k�zvetlen�l, de mindenki, akinek d�nt� szerepe van a hatalom gyakorl�s�ban, valahogyan kapcsol�dik a H�L�ZAT-hoz �s annak �gy vagy �gy a befoly�sa alatt �ll.
Az �j vil�grend teh�t elitista, k�zpontilag vez�relt t�rsadalom lesz, mert a H�L�ZAT nem b�zik a t�megdemokr�ci�ban, ,,a n�p korm�nyz�s�ban, a n�p �ltal, a n�p�rt�, ahogyan azt Lincoln, egykori amerikai eln�k megfogalmazta. A H�L�ZAT a k�nnyebbik utat, a t�rsadalom tudat�nak a manipul�l�s�t v�lasztotta a t�megt�j�koztat�si eszk�z�k tulajdonba v�tele, befoly�sol�sa �s ellen�rz�se r�v�n. Mik�zben folyik az alapvet� emberi jogot k�pez� sajt�szabads�g �s a sajt� f�ggetlens�g�nek a propagandisztikus dics��t�se, a val�di sajt�szabads�got most m�r nem a szervezett �llamhatalom, hanem a szervezett mag�nhatalom vesz�lyezteti. Ma m�r nem az �llami hat�s�g cenz�r�z, hanem a mag�np�nzvagyon. Lester F. Ward professzor a Tiszta Szociol�gia c�m� k�nyv�ben id�zi John Swintont, a New York Times egykori f�szerkeszt�j�t, aki egy New York-i sajt�banketten t�bbek k�z�tt ezeket mondotta:
,,Amerik�ban nincsenek f�ggetlen �js�gok, kiv�ve tal�n egy-k�t vid�ki lapot. Tudom �s �n�k is tudj�k, hogy senki nem mer k�z�l�nk igaz�n �szint�n �rni, mert ha megtenn�nk, ezeket a cikkeket sohasem nyomtatn�k ki. Nekem jelent�s �sszeget fizetnek az�rt, hogy ne k�z�ljem n�zeteimet abban a lapban, amelyikben �rok, hanem �rizzem meg azokat magamnak. Ha ragaszkodn�k saj�t v�lem�nyem meg�r�s�hoz, illetve megjelen�s�hez, akkor 24 �ra alatt kitenn�nek az �ll�somb�l. Az az ember, aki el�g esztelen lenne saj�t gondolatait ny�ltan meg�rni, r�vid id� m�lva az utc�n tal�ln� mag�t �s m�s foglalkoz�s ut�n n�zhetne. A New York-i �js�g�r� feladata: hazudni, fenyeget�zni, hajb�kolni Mammon l�bai el�tt, eladni orsz�gokat �s nemzeteket fizet�s�rt, azaz a mindennapi betev� falat�rt.
A h�tt�rben megh�z�d� gazdagok szolg�i �s eszk�zei vagyunk. Marionettek vagyunk. �k r�ngatj�k a zsineget, mi pedig t�ncolunk. Id�nk, tehets�g�nk, munk�nk �s �let�nk ezeknek az embereknek a tulajdon�t k�pezi. Szellemi prostitu�ltak vagyunk.�
Ezt j�l kieg�sz�ti David Rockefellernek, a CFR, a Trilater�lis Bizotts�g, a Bilderberg Csoport tagj�nak, a H�L�ZAT egyik legfels�bb vezet�j�nek -� t�bb forr�s is a H�L�ZAT C�RJ�NAK nevezi � az al�bbi k�sz�nete �s dics�rete a sajt�nak, amelyet 1991-ben, a Baden Badenben tartott titkos Bilderberg-tan�cskoz�s r�sztvev�i el�tt mondott el:
,,H�l�sak vagyunk a Washington Times-nak, a New York Times-nak, a Time Magazinnak �s m�s lapok igazgat�inak, akik az eddigi tan�cskoz�sainkon r�szt vettek, hogy tiszteletben tartott�k 40 �ven �t a diszkr�ci�ra tett �g�ret�ket. Lehetetlen lett volna sz�munkra vil�g�tform�l� terv�nk kidolgoz�sa, ha ezekben az �vekben a sajt� nyilv�noss�g�nak a reflektorf�ny�be ker�lt�nk volna. A vil�g ma m�r kifinomultabb �s jobban el� van k�sz�tve arra, hogy a vil�gkorm�nyzat ir�ny�ba meneteljen. Nem k�ts�ges, hogy az intellektu�lis elit nemzetek feletti szuverenit�sa sokkal el�ny�sebb, mint a nemzeti �nrendelkez�s eddigi gyakorlata."
T�ny, hogy egyre m�ly�l� kr�zis k�zepette �l�nk. Tan�i lehet�nk a glob�lis gazdas�g �s t�rsadalom, az �j vil�grend f�jdalmakt�l k�s�rt sz�let�s�nek. A kr�zis k�naiul �gy hangzik: wei chi. A wei azt jelenti: vigy�zat, vesz�ly! A chi pedig azt jelenti: alkalom a v�ltoz�sra. Val�ban, ez a vil�gt�rt�nelmi korszakv�lt�s �vatoss�gra int, mert nagy vesz�lyeket rejt mag�ban. A p�nzoligarchia n�pszuverenit�s kontrollja n�lk�li �j vil�grendje �s a n�pszuverenit�s mellett tov�bbra is kitart� val�di demokr�cia megval�s�t�sa k�z�tt kell v�lasztani. A liberalizmus mai sz�ls�s�ges v�ltozata pedig ny�ltan antiliber�lis �s nem a val�di, hanem az alibi demokr�cia rendszere, mivel hirdet�i m�r csak a privilegiz�lt kisebbs�g szabads�gjogait tartj�k szem el�tt. A liberalizmus �gy v�lt antiliber�liss�, a form�lis demokr�cia pedig az elit oligarchikus uralm�t elfed� kulissz�v�.
A most kialakul�ban l�v� korpor�ci�s nemzetk�zi rendszer a n�pszuverenit�sra t�maszkod� demokratikus � alulr�l j�v� � technik�kkal m�r nem ellen�rizhet�. Az emberi civiliz�ci� ism�t v�lasz�t el�tt �ll. Vagy siker�l megt�rni a p�nzvagyon szupermonop�lium�t �s kialak�tani a gazdas�gi demokr�ci�t is fel�lel� emberk�zpont� t�rsadalmat, amelyben az �rt�ktermel� polg�rok� a vezet� szerep, vagy pedig a p�nzvagyon birtokosai egy tot�lis vil�g�llam l�trehoz�s�val int�zm�nyes�tik oligarchikus uralmukat. Teh�t a n�pszuverenit�son alapul� val�di demokr�cia �s a p�nzmonop�lium birtokosainak az oligarchikus ,,kv�zi demokr�ci�ja� k�z�tt kell v�lasztani. A most kibontakoz� glob�lis korszak �pp�gy lehet egy emberk�zpont�, mint egy p�nzk�zpont� civiliz�ci�. Egyel�re m�g nem d�lt el v�glegesen, hogy merre halad az emberis�g. A j�v� rajtunk is m�lik. Wei chi!