Hary Gy�rgyn� (1977)
A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexik�) kik�ld�tt kutat�csoportjuk, az ott lefolytatott �sat�sok leletanyag�b�l meg�llap�totta, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 �ve jelent meg Amerik�ban, hanem t�bb mint negyvenezer �ve. Az �sat�sokn�l emberi csontv�zakat, csiszolt k�szersz�mokat tal�ltak olyan �sl�nyekkel egy�tt, amelyek m�r t�bb mint 40 000 �ve kihaltak. Az USA h�r�gyn�ks�gei a h�rt vil�gg� r�p�tett�k.
M�ricz J�nos, magyar testv�r�nk, akkoriban Ecuadorban, Peruban �s az Amazonas vid�k�n, olyan indi�n t�rzseket tal�lt, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott besz�lgetni. Legend�ikban sok ezer �ves m�ltjuknak �s a t�l�k kirajzott m�s n�pekkel val� rokoni kapcsolataiknak tudata �l.
M�ricz felfedez�seit senki nem tudta c�folni, ellenben a spanyolok r�sz�r�, politikai �s gazdas�gi okokb�l s�lyos t�mad�soknak volt kit�ve. Felfedez�sei igen nagy horderej�ek. Annyi bizonyos, hogy a sok �vezredes s�t�ts�gbe burkolt �st�rt�netb�l, a magyars�g �si m�ltja f�nyesen fog felragyogni, a vil�g �sszes n�pe el�tt. Az 1900-as �vek elej�n a tank�nyvekb�l, napi sajt�b�l, szakk�nyvekb�l k�ztudom�s� volt, hogy az Amazonas �serdeiben olyan feh�r indi�n t�rzsek �lnek, amelyeket m�g alig tudtak megk�zel�teni, �gy ez a vid�k sok meglepet�ssel kecsegtette a kutat�kat. �me itt a meglepet�sek egy szelete.
Az 1920-as �vekben t�bb h�rad�s is �rkezett, hogy a D�l- �s K�z�p-Amerik�ban dolgoz� magyar m�rn�k�k �s munk�sok, a helyi indi�n munk�sokkal magyarul besz�lgetnek. A II. vil�gh�bor� ut�n az itt letelepedett magyar emigr�nsok egy r�sze ezt komolyan v�ve, alaposabban ut�naj�rt a dolognak. Ezek egyike volt M�ricz J�nos, aki a 60-as �vekben Ecuadorban kezdett kutatni. Itt h�rom indi�n t�rzs, a Cahari, a Mochica �s a Puruha tagjaival magyarul besz�lt. Ezen felbuzdulva r�g�szeti �s lev�lt�ri kutat�sokat v�gzett, s t�bbek k�z�tt 10 ezern�l is t�bb magyar azonos t�rk�p�szeti �s csal�dnevet gy�jt�tt �ssze. Kutat�sai eredm�nyek�nt az egyik argentin egyetem t�rt�nelmi tan�csosnak nevezte ki. Els�sorban Ecuadorban kutatott, aminek a f�v�rosa Quito. A v�ros a nev�t a r�gi Quito birodalomr�l kapta. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=K�t, Us=�s, teh�t a K�t �s Birodalma). Itt a Kitus birodalomban, a Csendes-�ce�n partj�n, az �tezer m�tern�l is magasabb Kordiller�k (Andok) hegyei k�z�tt, az Amazonas medenc�j�hez tartoz�, �serd�kkel bor�tott lap�lyok titokzatos �s mesebeli t�jain laknak azok az indi�n t�rzsek, amelyek k�z�l n�h�nyan ma is besz�lik �smagyar nyelv�nket. M�ricz kutat�sa alapj�n quit�i Institutio de Antropologia y Geografia meg�llap�totta, hogy a spanyol �nk�ny �ltal kiirtott �snyelv a magyar volt. Ennek nyomai vil�gosan mutatkoznak a csal�di �s f�ldrajzi nevekben, j�llehet a spanyolok er�szakos nyelvcser�t hajtottak v�gre.
A m�g magyarul besz�l� t�rzsek � k�zt�k a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, t�bb �si forr�s a szk�t�kat, szaka-k�nt nevezi meg. A szerk.) � pl. ezeket a szavakat haszn�lj�k: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=v�n, kit=k�t, us=�s, cu=k�, pi, bi=v�z, fuel=foly�, pille=pille, lepke �s m�g sorolhatn�nk. Mutat�ba n�h�ny, magyarral megegyez� n�v: Tanay, Damma, Taday, M�r, Momay, Mansy, Pil, B�la, Uray, Zillahi stb. Zuay tartom�ny egyik �sr�gi helys�ge: Pest. A r�gi Kitus birodalom ter�let�n haloms�rok (kurg�nok) tal�lhat�k, benn�k trepan�lt (l�kelt) kopony�k. A r�g�szeti leletek k�z�tt fokosokat tal�lunk, �s a magyar koron�z�si jogar �s orsz�galma hasonm�s�t. M�ricz szerint is: ez a kett�s keresztet hordoz� aranyalma, tulajdonk�ppen a f�ldgoly�t jelk�pezi.
D�l-Amerik�ban, de f�leg Ecuadorban nagy lelkesed�ssel fogadt�k e felfedez�seket. Val�s�ggal �nnepelt�k, mivel a lakoss�gban, a spanyol h�d�t�k er�szakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a r�gi m�lt eml�keit. A hivatalos k�r�k leellen�rizt�k M�ricz nyelv�szeti �s r�g�szeti adatait, s azokat megb�zhat�nak tal�lt�k. Elhat�rozt�k, hogy ebb�l egy hatalmas nemzetk�zi ��gyet� csin�lnak, s�rgetve az amerikai f�ldr�sz t�rt�nelm�nek reverzi�j�t. A tervek szerint az ENSZ-hez akartak fordulni.
A tov�bbi kutat�sok sor�n, M�ricz, az ecuadori �srengetegben, az ottani indi�nok seg�ts�g�vel felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyik�ben val�s�gos m�zeumra bukkant. Aranylemezekre v�sett, rov�sos k�nyvt�rat, szobrokat, kultur�lis eml�keket tal�lt itt. Ezt a barlangot, T�ltosok Barlangj�nak nevezte el. Szerinte az �slak�k idehordt�k �ssze, mintegy �v�helyre, a spanyol h�d�t�k �ltal vesz�lyeztetett kincseket. M�ricz �ll�tja, hogy az Andok hegys�g kereszt�l-kasul �t van sz�ve barlangokkal �s j�ratokkal. Ezeken k�zlekedhettek az �slakosok. Az argentin eln�k �s az ecuadori vez�rkar meg akarta �t b�zni egy kutat� exped�ci� vezet�s�vel, anyagi, technikai eszk�z�ket aj�nlva neki. Ez azonban csak terv maradt.
Id�k�zben a nagy befoly�s� mormon egyh�z vezet�i is bekapcsol�dtak az �gybe. Ez az egyh�z roppant vagyonnal rendelkezik, akt�v terjeszked�si programmal l�p fel az amerikai �llamokban. Az egyh�z vezet�i elmondt�k, hogy minden olyan kutat�st t�mogatnak, amely az emberis�g �s a vall�s eredet�nek tiszt�z�s�t seg�ti el�. ��nzetlen� t�mogat�st helyeztek kil�t�sba, csak azt k�rt�k, hogy az aranylemezek tartalm�t �k fejthess�k meg.
Ezut�n 1967. szeptember 7-�n, M�ricz J�nos egy nagy sajt�konferenci�n, a lapok, r�di� �s telev�zi� riportereinek ismertette eredm�nyeit. A t�bb �r�n �t tart� konferencia rendk�v�l lelkes hangulat� volt. �gy l�tszott, hogy egy vil�grasz�l� szenz�ci� indul �tj�ra, de ehelyett n�ma csend �s mell�z�s k�vette a konferenci�t. Egyetlen h�r sem jelent meg r�la. Ellenben a mormon egyh�z f�emberei tov�bbra sem hagyt�k b�k�n M�riczot, folyamatosan unszolva, hogy �rulja el nekik a barlang hely�t. Az agressz�v viselked�sb�l kider�lt, hogy nem egy h�v� egyh�zr�l van sz�, hanem egy vil�ghatalomra t�r� szervezet �ll m�g�tt�k. Kincskeres�s �s egy�b c�lok �szt�nzik �ket. M�ricz ekkor elhat�rozta, hogy a barlang titk�t nem adja ki. Meggy�z�d�tt arr�l, hogy a barlangok felt�r�s�nak m�g nem j�tt el ideje, ez�rt el�bb az amerikai f�ldr�szre ker�lt magyar nyelv� t�rzsek oda�rkez�s�nek rejt�ly�t akarta felt�rni, illetve a t�nyt gyakorlati m�dszerrel bizony�tani.
1970. m�jus 28-�n az ecuadori �ce�npartr�l v�zre sz�llt, a M�ricz elk�pzel�sei szerint k�sz�lt, balsafa tutaj, rajta n�gy fiatalember. M�ricz a partr�l r�di� ad�-vev� ir�ny�totta �ket. A tutaj 159 nap m�lva okt�ber 4-�n meg�rkezett Ausztr�li�ba, Sydneyt�l nem messze. Itt bevontatt�k a nagy szenz�ci�t kelt� vil�gj�r� balsafa tutajt (l�sd: Magyar Ifj�s�g 1970. 50. sz�m).
M�ricz felt�telez�se az, hogy a magyar nyelv� t�rzsek nyugatr�l �rkeztek, v�zi �ton D�l-Amerik�ba. Ezt bizony�tj�k k�l�nben a csendes-�ce�ni �s kelet-�zsiai f�ldrajzi nevek is. V�mos T�th B�tor, Hawaii-n �l� emigr�lt f�ldrajzszakos tan�r a Hawaii-szigeteken 50 magyaros f�ldrajzi nevet �rt �ssze. A szigetvil�gban pedig olyan neveket tal�lt, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb. T�rk�pekkel igazolta, hogy Indon�zi�ban minden negyedik, az Indus v�lgy�ben pedig minden harmadik f�ldrajzi n�v magyar.
Az amerikai �slakoss�g hovatartoz�s�ga ill. bev�ndorl�sa k�rd�s�ben fontos adatokat szolg�ltatnak az �n. Kland-tekercsek. 1967-ben Mexico City t�rs�g�ben h�sz m�ter vastag l�vatakar� alatt, k�l�d�ban l�v� s�rtetlen �rott tekercseket tal�lt egy USA t�mogat�st �lvez� r�g�szcsoport. A C14-es vizsg�lat 21 000 �vben �llap�totta meg a tekercsek kor�t. Az�ta megfejtett�k ezeket, s kider�lt, hogy azok a sok ezer �vvel ezel�tt els�llyedt MU t�rt�net�t, m�velts�g�t, viszonyait �rj�k le. Az egyik munkat�rs, Tony Earl, meg�rta az �sat�sok lefoly�s�t �s eredm�nyeit a �Mu Revealed� c. k�nyv�ben. A nagy �rdekl�d�st kiv�lt� m�, ma m�r val�sz�n�leg nem kaphat�.
1. Az els? h�rek
1965. szeptember 12-�n Ecuador legnagyobb lapja, a quit�i �El Comercio� els? oldal�n hozott rendk�v�li besz�mol�t M�ricz J�nosnak Ecuador ter�let�n v�gzett kutat�sair�l. Ebb?l a terjedelmes cikkb?l �rtes�l�nk els? �zben arr�l, hogy a spanyol h�dolts�got megel?z? id?ben az ott �l? t�rzsek k�z�l a Puruha-Canari �s a perui Puruha-Mochica t�rzsek nyelve �-magyar nyelv volt. M�ricznak J. Jijon y Caamano �El Equador Interadino y Occidental� c�m? m?ve alapj�n v�gzett nyelv�szeti �sszehasonl�t� munk�ja adta ezt az els? rendk�v�li eredm�nyt.
1965. okt�ber 25-�n a �Frankfurter Allgemeine Zeitung� k�zli Buenos-Airesi munkat�rs�nak besz�lget�s�t M�riczcal, amelyben megjegyzi, hogy ez a felfedez�s forradalmas�tani fogja az �sszes eddigi ?st�rt�neti t�teleket.
1965. december 17-�n M�ricz Lim�ban (Peru) kijelentette a nemzetk�zi sajt� k�pvisel?i el?tt, hogy egy magyar paraszt jobb nyelv�szeti munk�t v�gezhetett volna, mint az a sok nemzetk�zi tekint�ly, aki a az amerikai ?snyelveket felkutatta �s oszt�lyozta, mert a Cayapas t�rzs nyelve, amelyet a Chibcha nyelvek k�z� soroltak, �ppen olyan magyar nyelv, mint a Poruha, Canari �s a perui Purucha-Mochica nyelv, amely a Mochica nyelvcsoportba lett besorolva. Ezt a h�rt az United Press h�rszolg�lati iroda r�p�tette fel �s sz�mtalan lap k�z�lte.
1966. j�lius 23-�n a guyaquili �El Telegrafe� vez�rcikket �rt, melyben lesz�gezi, hogy M�ricz kutat�sai kimutatt�k, hogy az ecuadori n�p Eur�p�ba szakadt testv�rei a magyarok. Ez�rt � b�r az ecuadori futballcsapat nem jutott Londonig a vil�gbajnoks�gon � m�gis k�pviselve van magyar testv�reinek kit?n? csapata �ltal. Az Eur�p�ba szakadt magyar testv�reink azok, akik mint annyiszor, most is meg fogj�k mutatni, hogy milyen h?si k�zdelemre k�pesek a mi hajdani ?spuhur�ink, �ppen ez�rt �elutas�tjuk a k�retlen brazil k�pviseletet, mert minket a legtiszt�bb �s leg?sibb testv�reink k�pviselnek a londoni vil�gbajnoks�gon: a magyarok� � �rja a lap.
1966. augusztus 7-�n az �El Telegrafe� teljes oldalt szentel M�ricz felfedez�seinek. Ebb?l a rendk�v�li interj�b�l arr�l �rtes�lhett�nk, hogy a Kara t�rzs, amely a r�la elnevezett Kara-�b�lbe (Bahia de Caracuez) a VIII. sz�zad v�ge fel� �rkezett, azonos a magyar, Kir�lyi Szk�ta Kara t�rzzsel, amely Indi�n kereszt�l v�ndorolva, majd haj�zva visszat�rt az ?shaz�ba, a jelenlegi Ecuadorba. Kider�lt a cikk folyam�n az is, hogy az ecuadori ?skutat�s, mely a Kara t�rzs �rkez�s�vel, Juan de Valesco �ta nagyon sokat foglalkozott, igazoltnak l�tja ennek a kit?n? jezsuita t�rt�n�sznek, a Quit�i Kir�lys�gr�l �rott k�nyv�t, amelyben t�bbek k�z�tt azt �rja, hogy az �� hangot a hajdani kir�lys�g ter�let�n csak a Kara t�rzs meg�rkez�se hozta mag�val, mert el?tte e hang helyett az �u� hangot haszn�lt�k. Ez�rt Juan de Valesco azt aj�nlja, hogy be kell utazni az eg�sz vil�got �s megkeresni azt a n�pet, amelyn�l az �� helyett m�g mindig az �u�-t haszn�lj�k, mert azok a Quit�i Kir�lys�g lak�inak testv�rei. (Juan de Valesco /1727-1792/: Historia del reino de Quito-Equador. 1946)
A spanyolok meg�rkez�sekor a Kara-�b�l k�zel�ben l�v? M�nta v�rosk�nak a neve Jokay volt �s csak a spanyolok v�ltoztatt�k M�nt�ra. Ugyancsak itt tiszt�zza M�ricz, hogy az els? quit�i zsinat, Fray Louis Lopez de Solis p�sp�k eln�klete alatt 1593-ban, olyan hat�rozatokat hozott, hogy a katekizmust �s a gy�n�si im�kat le kell ford�tani a p�sp�ks�g ter�let�n �l? n�pek nyelv�re, mert ezek nem haszn�lj�k sem az Aymara nyelvet, sem az ink�k �ltal�nos nyelv�t, a Kechu�t. A megfelel? ford�t�sokat a spanyol papok elv�gezt�k, de azokon a nyelveken, azaz t�jsz�l�sokon sohasem tan�tott�k a kereszt�ny tanokat, mert azok a nyelvek, azaz t�jsz�l�sok mind magyarok voltak. Miut�n err?l a Spanyol Korona �rtes�lt, megindult a legkegyetlenebb nyelvcsere v�grehajt�sa.
Don Pedro de la Gasca spanyol h�d�t�t a spanyol udvar megb�zta, hogy r�szletesen sz�moljon be, a Habsburg uralkod�nak, arr�l a n�pr?l �s nyelvr?l, amelyet a spanyolok itt tal�ltak. Ezt ? meg is tette, �gy teh�t mind a spanyolok, mind az osztr�k Ferdin�nd cs�sz�r t�k�letesen tiszt�ban voltak azzal, hogy nem egy �j f�ldr�szt, hanem a magyars�g ?shaz�j�t tal�lta meg Kolumbusz.
2. Megjelennek a hamis�t�k
Amikor M�ricz J�nos, 1966-ban, hogy kutat�sait folytassa, visszat�rt Ecuadorba, arr�l �rtes�lt, hogy id?k�zben a rom�nok, akik tudom�st szereztek a magyar-ecuadori rokons�g felfedez�s�r?l, t�bb ecuadori tud�st �s �js�g�r�t megh�vtak Erd�lybe, ahol hossz� h�napokon �t nyaraltatt�k ?ket, persze minden k�lts�g�ket megt�r�tve, �tv�llalva. Hogy mi�rt kellett a rom�noknak megh�vni az ecuadori Akad�mia tagjait, akkor v�lt vil�goss�, amikor az egyik tud�s cikk�ben, amelyet Erd�lyb?l k�ld�tt � �s az El Telegrafe lek�z�lt � jelezte, hogy az erd�lyi n�p szok�sai, n�pviselete stb. azonosak az ecuadori n�p�vel, vagyis itt nyilv�nval� rokons�gr�l van sz�: a rom�n �s az ecuadori n�p rokons�g�r�l.
B�r M�ricznak siker�lt ezt az �jabb rom�n hazugs�got semleges�tenie, m�gis figyelmeztet?, hogy m�g a magyars�g fel sem ocs�dott az els? meglepet�s�b?l, a rom�nok m�r jav�ban dolgoztak az �jabb t�rt�nelemhamis�t�son.
3. �bredj, magyar n�p!
1966. augusztus 19-�n az El Telegrafe k�z�lte Jorge E. Blinkorn megr�z� cikk�t, amely �Hamupip?ke az ?st�rt�netben� c�mmel jelent meg. E cikkben a szerz? meg�rja, hogy magukat civiliz�ltnak nevez? emberek kezei �ltal lett a hajdani ragyog� ?skult�ra t�nkret�ve, kirabolva. Ahol hajdan a magas kult�r�j� n�p v�rai �s kegyhelyei ragyogtak a Nap els? sugar�nak f�ny�ben, ott ma �sz�k �s rom mered r�nk, mint �r�k v�dja az id?nek, amely let�r�lhetetlen�l mutatja az ide beront� vad spanyol hord�knak, mint ennek a barb�rs�gnak a vak tetteit.
Legyen v�ge a s�t�t kornak � folytatja � �s akib?l a �tud�sok� a t�rt�nelem Hamupip?k�j�t csin�lt�k, az a vil�gt�rt�nelem legnagyobb kult�rahordoz� n�pe volt �s f�nye beragyogta a az eg�sz vil�got. Cikk�t azzal fejezi be: �bredj, sz�p alv�! Te nem vagy Hamupip?ke! �bredj �s mutasd meg magad a n�pek el?tt olyannak, amilyen val�j�ban vagy: ragyog� t�nd�r, kinek f�nye ?sid?k �ta beragyogta a vil�got kult�r�j�val! �bredj, Ecuador t�rt�nelme! �bredj magyar n�p!
1966. augusztus 26-�n a quit�i El Comercio k�zli M�ricz kutat�sainak �jabb eredm�nyeit. Ebb?l a cikkb?l tudjuk meg, hogy a jelenlegi Ecuador ter�let�n a vil�g legmagasabb t?zh�ny�ja l�tezett, amelynek a neve Capac-Urcu volt �s az ?slakoss�g a Hegyek Atyj�nak nevezte, ami jelent�sben is megfelel az APA-�R-K?-nek. A spanyolok v�ltoztatt�k meg a nev�t El Nevada del Altal-ra, ugyan�gy, mint sok m�s ?si magyar nev�t ennek az orsz�gnak.
Ugyanitt adja meg M�ricz Quito �s Guayaquil neveinek jelent�s�t. Quito r�gi form�ja KIT-US. �gy h�vt�k a legr�gibb ?skorba visszany�l� kir�lys�got is. KIT-US K�t ?s-t jelent (Szerintem pedig a Szk�ta nevet a g�r�g "sz" el�tag n�lk�l. Ki - Ta = kir�lyi f�ld. Azonban az is lehets�ges, hogy a jelent�s "kett�s", ebben az esetben arra gondolhatunk, hogy a katonai �s a szellemi kir�lys�g egyes�tett megjelen�s�r�l van sz�. - Aranyi), azaz Quito v�rosa m�g ma is h�ven ?rzi a magyars�g K�T-?S atyj�nak, G�g �s Mag�gnak (Nimr�d) eml�k�t.
Eredetileg nem Guayaquil, hanem Uaya volt a jelenlegi nagy kik�t?v�ros neve. Az �U� �Ӕ-t jelent, azaz r�git, m�g az �AYA� = Anya. Ugyanezen jelent�ssel b�rnak ezek a szavak egy�bk�nt t�bb olyan t�rzsn�l, amelyek megtartott�k r�gi magyar nyelv�ket �s ma is a hajdani K�T-?S kir�lys�g ter�let�n �lnek, Ecuadorban.
Ebben a cikkben M�ricz felsz�l�tja az angolsz�sz kutat�kat, hogy mint a tiszta tudom�ny p�rtatlan m?vel?i, j�l tenn�k, ha tiszt�zn�k, hogy mik�nt ker�lt a nyelv�kbe �s mely n�p k�zvet�t�s�vel a KING sz�, amellyel mindenkori uralkod�jukat nevezik. Ez a sz� ugyanis ?sid?k �ta l�tezik Amerik�ban ugyanazzal a fogalommal, ahol mindenkor KINGA-k�nt ejtett�k �s csak a spanyolok er?szakos ford�t�sa eredm�nyezte az INKA vagy INGA szavakat. Ennek a cikknek �ri�si visszhangja volt mind a tudom�nyos k�r�kben, mind a n�p k�z�tt.
1966. szeptember 12-�n a quit�i El Comercio rendk�v�li interj�t k�z�lt. M�ricz ebben a Csaba legend�t �rja le �s megeml�kezik arr�l, hogy CHABU vagy CSABA visszat�rt Nagy-Szk�ti�ba: Amerik�ba. R�mutat arra, hogy Csab�t Chan-Chan-ban, �szak-Peru h�res v�ros�ban temett�k el, ahol aggkor�ban halt meg. Egyben tiszt�zza, hogy a magyar mitol�gi�ban ismert �K�n Opoz h�res haj�s�, azonos Thor Heyerdahl �ltal Kon-Tiki-nek nevezett mitol�giai szem�llyel, akit a magyar mese �s mondavil�g m�g azokb�l az id?kb?l ?rz�tt meg, amikor a magyars�g K�n Opoz vezet�s�vel jaj�ra sz�llva �thaj�zott az �perenci�s tengeren (Csendes-�ce�n), hogy mint �az utols�k, akik Szk�ti�b�l j�ttek�, meg�rkezzenek a K�rp�t-medenc�be.
Ez a cikk olyan nagy hat�st v�ltott ki, hogy m�g aznap d�lut�n egy francisk�nus szerzetes felkereste M�riczot �s k�z�lte vele, hogy d�lben a rendf?n�k felh�vta a szerzeteseket, hogy err?l a cikkr?l, valamint M�ricz felfedez�seir?l ne besz�ljenek, mert mindez s�rti a spanyolok ecuadori �rdekeit. K�s?bb kider�lt, hogy m�s rendekn�l is hasonl� tilalom hangzott el. Az eml�tett szerzetes a legnagyobb felh�borod�s�nak adott kifejez�st, mert �gy megg�tolj�k ?ket abban, hogy az ?skutat�sb�l kivehess�k a r�sz�ket. A szerzetes ?slakos volt!
4. R�vid h�rek
1966-ban az ecuadori Akad�mia, mely t�bb t�rt�n�szt b�zott meg Ecuador t�rt�net�nek meg�r�s�val, a megb�z�st felf�ggesztette, miut�n meggy?z?d�tt M�ricz �ll�t�sainak helyess�g�r?l. A t�rt�n�sz csoportb�l kit?nt Guillermo Segarra, aki m�r magyarul is tanult �s rendk�v�li odaad�ssal v�gezte az ?shaza kutat�s�t. Vele t�rt�nt meg, hogy amikor m�g nem volt magyar sz�t�ra, felkereste M�riczot, hogy tiszt�zza vele az AZUNY tartom�nyban s?r?n el?fordul� BALIN �s BALHUG neveket, vajon az ?smagyar nevek k�z� kell-e sorolni ezeket. M�ricz nagy �r�mmel k�z�lte vele, hogy ezek a B�LINT �s a BALOGH csal�dnevek megfelel?i.
Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropol�giai �s F�ldrajzi Int�zet) ugyancsak arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy a spanyolok �nk�nye �ltal kiirtott ?snyelv a magyar volt. Az int�zet szaklapj�t, amely a �Llacta� n�ven jelenik meg, az�rt nevezt�k el �gy, mert a sz� az ?snyelven �lakhelyet� jelent, teh�t az �js�got mai nyelv�nk�n �LAKTA�-nak nevezhetn�nk.
Cuenca v�rosa, amely a hajdani, h�res M�R hely�n �p�lt, Ecuador legel?kel?bb v�rosa. Magas kult�r�let�kre b�szk�k Cuenca lak�i. Az ?slakoss�g azonban ma is egyszer?en MORLCOS-nak nevezi mag�t, azaz M�RLAK�-nak, azaz m�ri lakosnak.
5. Rejt�lyes, magyar nyelv� t�rzsek
A Saraguro t�rzs � mely b�r szerepel kr�nik�inkban, ennek ellen�re m�gsem tal�lhat� meg teljes bizonyoss�ggal a K�rp�t-medenc�ben � ma is nagycsal�dk�nt �li �let�t Ecuadorban.
A Santo Domingo de les Colorados k�zel�ben �l� �v�r�s indi�nok� nyelve �smagyar volt, amelyet ma is besz�lnek.
A kolumbiai hat�r k�zel�ben, a Santiago foly� fels� foly�s�n�l, az Onzole �s Cayapas foly�k k�z�n �l� �cayapas� t�rzs nyelve szint�n �smagyar nyelv, amit ma is besz�lnek.
A Keleti Kordiller�kon t�li �srengetegben (Amazonia) lak� t�rzsek is megtartott�k �smagyar nyelv�ket, b�r a spanyol h�d�t�k �nk�nye el�l menek�lve le kellett mondaniuk sok kulturv�vm�nyukr�l, hogy f�ggetlens�g�ket meg�rizhess�k.
Nagyon k�nny� lesz meg�llap�tani a magyarorsz�gi t�rzsek �s nagycsal�dok eredet�t, mivel b�lcs el�rel�t�ssal �gy v�logatt�k �ssze az �ttelep�tend� csal�dokat, hogy minden egyes csal�dnak csak egy r�sz�t vitt�k �t, hogy az �shaz�ban a csal�dfa ki ne vesszen.
M�ricz sohasem haszn�lja a �hungaro� kifejez�st, ami spanyolul magyart jelent, mindenkor magyarnak �rja �s mondja. Ez �gy belev�s�d�tt az ecuadoriakba, hogy egy alkalommal k�t �r kereste fel, hogy eld�ntse a k�zt�k felmer�lt vit�t. �K�rem � mondta az egyik � k�pzelje el, hogy ez az �r azt meri �ll�tani, hogy a hungarok azonosak a magyarokkal. M�g t�bb sem kellene, hogy a hungarokat, a vil�g legnagyobb n�p�vel, a magyarral �sszekeverj�k! Tess�k csak elk�pzelni!� �K�rem � sz�lt a m�sik � �n nem �ll�tottam azt, hogy azonosak, mert ez k�ptelens�g. �n csak azt mondtam, hogy �gy tudom, valami k�z�k m�gis csak van a hungaroknak �s a magyaroknak egym�shoz.�
6. A K�T-�S kir�lys�g n�p�hez
Amikor 1966. augusztus�ban a quit�i r�di� hull�main M�ricz besz�det int�zett a K�T-�S kir�lys�g n�p�hez, k�rte az �si f�ld n�p�t, hogy ne haragudj�k a magyars�gra, hogy ilyen sok�ig nem t�rt vissza az �shaz�ba, �de higgy�tek el � mondta -, hogy ugyan�gy, mint Ti, �des testv�reim, mi is nagyon sokat szenvedt�nk a Habsburgok v�re terrorja alatt. Ma m�r tudom, hogy ti mire�nk v�rtatok �s helyett�nk a spanyol h�d�t�k �nk�nye j�tt. Az �tv�szelt s�t�t �vsz�zadok elmost�k az ide, az �shaz�ba vezet� utat, de l�lekben mindig �s minden�tt titeket kerest�nk.�
Quito v�ros kulturigazgat�ja a megindults�gt�l f�tyolozott hangon vette �t a sz�t �s a r�di� szem�lyzete k�nnyes szemmel hallgatta hossz� m�ltat�s�t. Amikor M�ricz t�vozni akart, akkor vette �szre, hogy az ad�s k�zben t�meg gy�lt �ssze �s mindenki tudni akarta, hogy vannak-e rokonai �s hol �lnek.
Napokkal k�s�bb M�riczot egy r�gt�nz�tt bizotts�g kereste fel, amely a r�di� szem�lyzet�b�l tev�d�tt �ssze �s arr�l �rtes�tette, hogy a spanyolok k�rt�k a korm�nyt, hogy M�ricz t�bbet ne besz�lhessen a n�phez. A kis bizotts�g pedig az�rt j�tt, hogy felk�rj�k, hogy megint a r�di�n kereszt�l int�zzen M�ricz lelkes�t� sz�zatot, mert �k tov�bb m�r nem t�rik a spanyolok �nk�ny�t. M�ricz ennek a lelkes kis csoportnak nehezen tudta megmagyar�zni, hogy m�g nem �rkezett el az id� arra, hogy ezt megtehesse.
7. A konkviszt�dorok ut�dai
M�riczot k�s�bb egy napon, egy nagyon el�kel� �s d�sgazdag konkviszt�dor (h�d�t�) ut�d, t�rgyal�sra h�vta meg. A t�rgyal�suk h�rom napon �t tartott. Ez id� alatt M�ricz csak arra szor�tkozott, hogy �t, kutat�saiban csak a tiszta tudom�ny �rdekli. A spanyol konkviszt�dorok, ma m�r nagyon el�kel�, ut�dj�t v�g�l is elhagyta a t�relme, �s azt mondta, nem tudja elk�pzelni, hogy a magyars�g egyszer�en lemondjon �seinek f�ldj�r�l.
�Egy�bk�nt �n j�l tudja � mondta -, hogy �zsi�nak sz�mtalan n�p testv�re a magyarnak �s azt is tudja, hogy ez mit jelent!� M�ricz ellenvet�s�re, hogy �t tiszt�n a tudom�nyos k�rd�s �rdekli, kijelentette, hogy �nem lehets�ges, hogy egy n�p kimondja saj�t maga hal�los �t�let�t. Az a n�p ugyanis, amely csak az�rt keresi m�ltj�t, hogy azt megismerje, az a n�p meghalt. �n ezt nem tudom felt�telezni �n�kr�l.� El�tte az �r�asztalon egy nagy pecs�tes bor�t�k fek�dt, a spanyol k�l�gyminiszt�rium b�lyegz�j�vel ell�tva. Tartalma sejthet�.
A k�s�bbiek folyam�n M�ricz t�bb aj�nlatot kapott, amelyeket szem�ly�re n�zve m�ltatlannak tal�lt �s visszautas�tott. Az aj�nlatok l�nyege az volt, hogy hagyja abba a kutat�sait. Egy f�ldbirtokos csoport azt aj�nlotta, hogy azokat a birtokokat, amelyekre szerint�k ig�nyt tarthat M�ricz, �visszaadj�k� neki, azzal a felt�tellel, hogy mindenr�l hallgat �s t�bb magyar kutat� nem j�n ide. Ezek a f�ldek azok, amelyek a M�ri-urcu, azaz a M�ri-�r-K� k�zel�ben vannak. Ahogy a kor�bbiakat, ezeket az aj�nlatokat is visszautas�totta M�ricz. Ezek ut�n M�ricz arr�l is �rtes�lt, hogy az egyik �sszej�vetelen felmer�lt a gondolat, hogy M�riczot el kellene tenni l�b al�l, hogy ne tudjon t�bb� zavarogni. Ez ellen, �ll�t�lag, egyesek azzal �rveltek, hogy M�ricznak nagy sajt�ja van, m�sr�szt egy esetleges gyilkoss�g r�tereln� Ecuadorra a magyarok figyelm�t. Ezenk�v�l az �slakoss�g k�r�ben, a t�rzsekn�l, M�ricznak az ily m�don val� elt�ntet�se, kisz�m�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�rna. A legnyom�sabb �rv tal�n az volt, hogy M�ricz ezent�l egy nagy kaliber� colttal j�rt, s b�rki megtapasztalhatta volna, hogy milyen gyorsan haszn�lni is tudja azt.
8. Jugoszl�v(!) indi�nok
Egy �zben, egy Loja tartom�nybeli gazdag f�ldbirtokos kereste fel M�riczot Guayaquilben �s k�z�lte vele, hogy � sokkal hamarabb r�j�tt arra, hogy az indi�nok Eur�pabeliek, de a nyelv�k nem magyar, ahogy M�ricz �ll�tja, hanem jugoszl�v nyelv. Tulajdonk�ppen az�rt j�tt, hogy ezt a felfedez�st hivatalosan is bejelentse. M�ricz k�rd�s�re, hogy hogyan jutott erre a k�vetkeztet�sre, elmondta, hogy a II. vil�gh�bor� ut�n j�tt egy jugoszl�viai munk�s, akit � a birtok�n alkalmazott. Ez az ember mind a mai napig nem tanult meg spanyolul, de az els� napt�l kezdve kit�n�en meg�rtette mag�t a birtokon dolgoz� �slakosokkal (indi�nokkal), akiknek a nyelv�t � nem �rti. Ebb�l teh�t � m�r r�gen meg�llap�totta, hogy az indi�nok nyelve jugoszl�v nyelv. Amikor arr�l �rtes�lt, hogy M�ricz bejelentette a maga felfedez�s�t, elhat�rozta, hogy ugyanezt fogja cselekedni, miut�n tiszt�zta, hogy az indi�nok ugyan eur�paiak, de nem magyarok, hanem jugoszl�vok. M�ricz k�rd�s�re, hogyan h�vj�k azt az embert, a birtokos azt v�laszolt, hogy KOV�CS a neve. M�ricz erre azt neki, hogy a Kov�cs spanyolul Herrero-t jelent, azaz kov�csmesters�get. Kov�cs pedig nem a nem l�tez� jugoszl�v nyelven, hanem magyarul besz�l az itteni testv�reivel. A meglep�d�tt birtokos kijelentette, hogy lemond a �felfedez�s�r�l�, mert � �gymond � ha M�ricz m�g azt is tudja, hogy a �kov�cs� spanyolul mit jelent, akkor nyilv�n tud�snak kell lennie. Rajta k�v�l ezt m�s nem tudta �s � is a Kov�cst�l tudta meg, aki ma is v�gan �l �shazabeli testv�reivel, spanyolul szinte semmit sem tud �s a foglalkoz�sa is kov�cs.
9. Csizmadia Istv�n, a tisztav�r� indi�n
Ugyancsak Guayaquilben t�rt�nt, hogy Alejandro Castro Benitez, El Oro tartom�nybeli �ltetv�nyes felkereste M�riczot, �s azt mondta neki: �K�rem itt van ez az �r. Nagyon szeretn�m hallani �n�ket magyarul besz�lni, mert szeretn�m tudni, hogy �n t�nyleg tud-e magyarul!� M�ricz meglep�dve k�rdi a m�sik f�rfit�l, hogy magyar-e? �Igen, Csizmadia Istv�n vagyok.� Erre olyan besz�lget�s indult meg k�zt�k, ami ilyen alkalmakkor szokott k�t idegenbe szakadt honfit�rs k�z�tt. A besz�lget�st Benitez szak�totta f�lbe azzal, hogy meggy�z�d�tt, hogy M�ricz t�nyleg besz�l magyarul. Majd k�z�lte Csizmadi�val M�ricz felfedez�s�t, hogy az ecuadori indi�nok magyarok, azaz a magyars�g testv�rei �s m�g mai is vannak olyan t�rzsek k�zt�k, akik magyarul besz�lnek. K�zben felsorolt n�h�ny f�ldrajzi nevet is, mire Csizmadia Istv�n elrohant. Benitez elmondta M�ricznak, hogy Csizmadia az egyik legkiv�l�bb szakember Ecuadorban, az � birtok�n dolgozik, mint g�p�szm�rn�k. Igen nagy hang� ember �s �t is naponta mindenf�le vad indi�nnak szokta nevezni. �Most azonban visszav�gtam neki � tette hozz� � mert nem �n vagyok az indi�n, hanem a b�szke magyar, Csizmadia Istv�n!� Kis id� m�lva visszasz�guldott Csizmadia is, aki a megd�bben�st�l felindulva megragadta M�ricz karj�t �s hadon�szva mondta: �Ez az �shaza! Most l�tom csak! Eddig vak voltam! Itt minden magyar, mindennek magyar neve van! �n marha, hogy eddig erre nem j�ttem r�! Mekkora felfedez�st szalasztottam el!� Ekkor Benitez megk�rdezte Csizmadi�t�l, hogy kettej�k k�z�l ki az indi�n? ��n Csizmadia Istv�n, �n vagyok a tisztav�r� indi�n! Benitez, maga csak f�lv�r! �rti? F�lv�r! Mesztic! A tiszta �n vagyok!� Ezek ut�n Benitez v�gleg lemondott arr�l, hogy Csizmadi�val szembe neki valaha is igaza lehessen.
AZ IGAZS�G
Az igazs�g el�bb-ut�bb kider�l. Ez t�rt�nt 1965. j�nius�ban, amikor M�ricz J�nos megtal�lta a magyars�g �shaz�j�t. Azt az �shaz�t, amelyet a spanyol korona, a Habsburg-h�z �s m�sok is igyekeztek elt�ntetni, hogy a magyars�g soha ne ismerhesse meg �seinek dics� m�ltj�t.
K�T-�S KIR�LYS�G
Nagyon kev�s hiteles adat �ll rendelkez�s�nkre a spanyol h�dolts�g kor�b�l, annak ellen�re, hogy Benalcazar konkviszt�dor idej�ben, amikor 1533-ban Kit�t v�re harcok �r�n elfoglalta, ott m�g mindenki az �smagyar nyelvet besz�lte.
Hatalmas munk�k jelentek meg az Ink�k t�nd�kl� birodalm�r�l, s a kr�nik�sok �s utaz�k, akik az ��jvil�g� minden zug�t bej�rt�k, meg�rt�k �s meg�nekelt�k a h�d�t�s legapr�bb r�szleteit is. Csak a Kit�i Kir�lys�gr�l hallgattak. Legfeljebb egy-egy mell�kmondatban eml�tik Kis-Kis kem�ny ellen�ll�s�t vagy Rumi h�s harcait. M�g felt�n�bb ez a hallgat�s, amikor a hajdani �smagyar kir�lys�g ter�let�n hossz� �vekig lak� fr�terek �s kr�nik�sok csak az Inka birodalmat �rj�k le k�nyveikben, de egy sz�val sem eml�tik a Kit�i Kir�lys�g l�tez�s�t.
Az els� h�rek csak a XVIII. sz�zad v�g�n �s k�vetkez� sz�zad elej�n jutnak nyilv�noss�g el�. Humboldt, a perui Lim�b�l 1802. november 25-i level�ben a k�vetkez�ket �rja Vilmos testv�r�nek:
��Riobambai (Ecuador) tart�zkod�sunk alatt, ahol n�h�ny napot id�zt�nk Carlos de Montufar testv�r�nek lak�s�n, ki ott a Corregidor, a v�letlen �ltal egy nagyon �rdekes dolgot fedezt�nk fel. Nem tudj�k, hogy mi volt a kit�i provincia helyzete Tupac Yup�nki Inka megh�d�t�sa el�tt, de az indi�nok kir�lya Leandro Zapla, aki Lican (Lik�n) lakik �s ahhoz k�pest, hogy indi�n, nagyon csiszolt intelligenci�val rendelkezik, �riz egy k�ziratot, melyet �sei �rtak a XVI. sz�zadban. Ebben le van �rva az ink�k el�tti kornak a t�rt�nete. Ezek a k�ziratok Purunay nyelven �r�dtak. Ez volt hajdan Kit� �ltal�nos nyelve, de id�vel �tt�rtek az ink�k nyelv�re, a kechu�ra, s ma m�r teljesen ismeretlen. Szerencs�re Zapl�nak egy m�sik �se ezeket az iratokat leford�totta spanyol nyelvre. Mi nagyon �rdekes adatokat jegyezt�nk ki bel�le, k�l�n�sen arra az eml�kezetes korra vonatkoz�lag, amikor kit�rt a >Nevado del Altar<-nak nevezett vulk�n. Ez a vil�g legmagasabb hegye kellett, hogy legyen egykor. Az indi�nok �gy h�vt�k >Capac Urcu< (Apa-�r-k�), a Hegyek Atyja. Akkor uralkodott az utols� szabad kir�ly Lic�n. A papok megj�solt�k, hogy ez a csap�s okozza majd a kir�lys�g veszt�t, s �gy mondt�k: >A vil�g k�pe megv�ltozik, �s m�s istenek fogj�k a mieinket el�zni, ne sz�lljunk szembe a v�gzettel.< Bek�vetkezett. A peruiak bevezett�k a Napkultuszt abban az orsz�gban. A vulk�n m�k�d�se h�t �vig tartott �s a zaplai k�zirat szerint a f�ldes� olyan er�s volt, hogy h�t �vig tartott az �jszaka Lic�n.�
(Hamy: Lettres americaias d� Alexandre de Humboldt, Paris, 1904. 134-134.o.)
JUAN DE VELASCO (1727-1792)
Velasco 1727-ben Riobamb�ban (Ecuador) sz�letett. Jezsuita pap, aki a rend ki�z�se ut�n soha nem t�r vissza Amerik�ba. Olaszorsz�gban (Faenza) telepedik le, ahol meg�rja a Kit�i Kir�lys�g t�rt�net�t.
V�grendelet�ben �gy rendelkezik, hogy k�zirat�t adj�k �t az els� el�kel� kit�inak, aki majd Olaszorsz�gba �rkezik. Ezt a rendelkez�st P. Davalos teljes�ti �s �tadja a k�ziratot Don Modesto Larre�nak.
A k�nyv els� ismertet�se 1837-ben jelent meg. 1840-ben egy p�rizsi kiad� folytat�sokban kezdte k�z�lni a m�vet, de az els� hatvan oldal megjelen�se ut�n azt k�zlik, hogy b�r meggy�z�d�s�k ellen�re, de a nagy nyom�s miatt, f�lbeszak�tj�k a megjelen�st. Rem�lik, hogy majd esetleg m�snak nagyobb szerencs�je lesz, �s a vil�g megismerheti ezt az amerikai f�ldr�szre vonatkoz� fontos �st�rt�neti munk�t. Az eredeti k�zirat �r�k�se, engedve az akkori ecuadori eln�k k�r�s�nek, �tadta a m�vet a Nemzeti K�nyvt�rnak, azzal a kik�t�ssel, hogy ha a k�zirat egyetlen percre is elhagyn� a k�nyvt�rat annak minden joga visszasz�ll az adom�nyoz�ra, vagy �r�k�seire. Az �tad�st k�vet� napon az akkori korm�ny eln�ke, Gabriel Garcia Moreno bement a K�nyvt�rba, mag�hoz vette a k�nyvet. El�sz�r hazavitte, majd k�s�bb �tadta a jezsuit�knak, akik titokban �rizt�k, majd kicsemp�szt�k a spanyolorsz�gi Chmartin de las Rosas-ba. Az�ta a spanyolok �nagylelk�en� kiadtak Ecuadornak egy k�pi�t az eredeti k�nyvr�l. Azonban, ahogy ez m�r lenni szokott, ezt is meghamis�tott�k, �t�rt�k. Az eredeti helys�gneveket �s kir�lylist�kat ��tspanyolos�tott�k�, megv�ltoztatt�k. Az eredetit soha senkinek nem mutatt�k meg. Ezt is, mint sok m�s magyar �st�rt�neti okm�nyt, Spanyolorsz�g legtitkosabb lev�lt�r�ban �rzik.
Ennek ellen�r m�gis k�zl�k r�szleteket a m�b�l, mert �gy meghamis�tva is sok olyan �rdekes adatot tartalmaz az �sr�gi Kut-us (K�t-�s) magyar kir�lys�gr�l. Valesco a Kit�i Kir�lys�g t�rt�net�t n�gy r�szre osztja:
1. Az �ltal�nos v�z�z�nt�l - Kr.u. 1000-ig, amikor is a kir�lys�got a Kara Scyrik h�d�tj�k meg.
2. A h�d�t�st�l kb. 1500-ig, Huayna Capac h�d�t�s�ig.
3. Az ezt k�vet� 46 �v, a spanyolok megjelen�s�ig.
4. A perui polg�rh�bor�k ideje.
A VIL�G K�ZEPE
�Az �si Kitus kir�lys�g az egyenl�t� alatt van, az els� fok magass�g�t�l a m�sodik fokig, a 80 �s 82 p�risi hossz�s�gi fo�kok k�z�tt, mely ter�let n�gysz�get k�pez: Keletr�l - Nyugatra 50 m�rf�ld. Az orsz�g legnagyobb r�sze hegyvid�k; az Andok k�t hegyl�nca k�z�tt van. �ghajlata a legkedvez�bb az �sszes term�nyek sz�m�ra. Ezt n�pes�tette be a legr�gibb �skorban a Kitus nemzet. Nem tudjuk, hogy a t�rzseket mik�nt h�vt�k. A r�gi id�kben nem ismert�k az >o< hangot �s helyette mindig az >u<-t haszn�lt�k. Az >o< hang haszn�lat�t a Kara Scyrik vezett�k be. A kir�lys�g�nak t�bb mint negyven tartom�nya volt. Neveik nagy r�sz�t sajnos el�rt�k. A tartom�nyok k�z�l 33 nevet ismer�nk, ezek a k�vetkez�k:
Aloa, Alossi, Calacali, Cansacoto, Chillo, Chillogalli, Cinocoto, Cotocoll�, Cumbaya, Galea, Guapule, Guayllabamba, Langasi, Lloa, Lulubamba, Machaci, Malchingi, Mindo, Nono, Perucho, Pifo, Pintag, Pumasqui, Puembo, Puellaro, Quinchi, Salgolqui, Tubaco, Turbamba, Uyubichu, Yaraqui, Ychumamba, Zambiza.
A bolt�ves �p�tkez�st ismert�k a Kar�k. Egyik temetkez�si m�djuk a halomtemetkez�s volt. Az elhunyttal egy�tt temett�k el kedves holmij�t �s fegyvereit. A havi �s �vi szertart�st a halmon tartott�k. Ez mindig halotti torral j�rt. Kit�n�en kezelt�k az �sszes fegyvereket: buzog�nyt, kopj�t, paritty�t, gerelyt, �jat, fokost �s val�s�gos mesterei voltak a haj�t� fegyvereknek. Rangjelz�s�k: egy toll a fegyverforgat�k�, k�t toll a nemess�g�, nagy smaragd a forg�ban a Scyrit �s a kir�lyt illette meg. Az �r�k�s�d�s a le�ny�g kiz�r�s�val, kiz�r�lagosan f�rfi�gon t�rt�nt. Ezek hi�ny�ban az unokatestv�rek �r�k�ltek anyai �gon. A scyri hatalm�t a kir�lys�g nagyjainak a tan�csa szab�lyozta. A Nap-templom a Penecillo magaslat�n �llt, n�gysz�g alak� volt �s csiszolt k�b�l k�sz�lt. Bej�rat�n�l k�t hatalmas oszlop �llt. A keletre n�z� ajt�n �t a nap els� sugarai beragyogt�k a t�m�r aranyb�l k�sz�lt Nap m�s�t. Templomuk nem volt t�ld�sz�tve, de ar�nyos �s sz�p kivitelez�se leny�g�z� volt. A templom k�r�l 12 kisebb oszlop jelentette a 12 h�napot. A magasan �ll� templom�p�tm�ny egyben csillagvizsg�l� c�ljait is szolg�lta. A scyri kir�lyok h�res csillag�szok voltak. Templomi szertart�saikn�l csak balzsamot, t�mj�nt �s vir�got haszn�ltak �s �ldozataik �rtatlanok, v�rtelenek voltak. Az egyh�zi f�m�lt�s�g f�ggetlen volt az �llamhatalomt�l, nem �gy mint az Inka birodalomban, ahol a f�papi �s kir�lyi m�lt�s�got egy szem�ly, az Inka t�lt�tte be. A g�mb alak�, sokablakos Hold-templomban elhelyezett ez�st Holdra �lland�an bes�t�tt a holdvil�g. Mennyezet�t k�k sz�ttes bor�totta, melyen az �gbolt ez�st csillagai ragyogtak.
Amikor Huayna Capac 1487-ben elindult a Kit�i kir�lys�g megh�d�t�s�ra, a legkem�nyebb ellen�ll�sra tal�lt. A harc hossz� volt �s sok v�r�ldozatot k�vetelt. Ott esett el a harcmez�n Scyri, a kir�ly is. Ez k�nny�tette meg Huayna gy�zelm�t. Amikor Huayna Capac, az Inka gy�ztesk�nt bevonult Kit�ba, �gy ki�ltott fel:
>Hisz itt mindenki a mi nyelv�nket besz�li; itt minden hegy, orom, t� �s foly� a mi nyelv�nk�n van elnevezve!<
A gy�ztes Huayna Capac feles�g�l vette az elesett Scyri, a kir�ly gy�ny�r� sz�p h�sz �ves le�ny�t, K�c�h�t. A f�nyes esk�v�i �nnepen Huayna Capac f�ltette a k�t toll mell� a Scyrik nagy smaragd forg�j�t �s kijelentette, hogy a k�t kir�lys�gnak k�z�s az eredete. Ekkor megindult az Inka birodalom utols�, egyben legf�nyesebb korszaka. Uralkod�sa 38 �vig tartott. Hal�l�n �gy rendelkezett, hogy a Kit�i Kir�lys�got a K�cha kir�lyn�t�l sz�rmaz� Atahualpa, a Kuzkoi Kir�lys�got fia, Huascar kapja.�
Historia del Antiguo Reino de Quito:
Historia Natural: I. k�t. 270, o.
Historia Antiqua: II. k�t. 279, o.
Historia Moderna: III. k�t. 335. o.
Quito - Equador: m�sodik kiad�s 1927, 3. kiad�s 1946
R�VID H�REK
Amikor Huayna Capac (Vajna Apa) bevonult Kit�ba �s elhangzott h�res felki�lt�sa: �Hisz itt mindenki a mi nyelv�nket besz�li, minden hegy, orom, t� �s foly� a mi nyelv�nk�n van elnevezve�, az�rt t�rt�nt, mert a K�t-�s Kir�lys�g ter�let�n mindenki magyarul besz�lt. Ugyanakkor az Inka birodalomban csak az uralkod�k, a f�nemess�g �s a f�paps�g besz�lt magyarul. A n�p r�sz�re a kecsua nyelvet �ltal�nos�tott�k. A nyelv�szek az Inka uralkod�k magyar nyelv�t Chimu-nyelvnek, vagy az Ink�k titkos nyelv�nek nevezik.
A csat�ban elesett Scyri, a kir�ly gy�ny�r� sz�p h�sz �ves l�nya. K�cha val�j�ban K�ta, vagy Kata volt.
Huayna Capac nagyon j�l tudta, hogy a leg�sibb id�kb�l sz�rmaz� K�t-�s nemzets�gb�l sz�rmaztak az Inka uralko�d�k is. Ez�rt a K�t-�s kir�lys�got nagy tiszteletben tartotta �s hal�lakor vissza�ll�totta a kir�lys�got, melyet a sz�p K�t�t�l sz�letett fi�nak, Atahualp�nak adott, m�g a Kuzko-i birodalmat Huascar (Vaskar) fia �r�k�lte. A hajdani K�t-�s kir�lys�g, a mai Ecuador lakoss�ga ma is b�szk�n vallja, hogy az � haz�ja a vil�g k�zep�n van, mint ahogy minden magyar falu a mag��nak tudja: �Az �n falum a vil�g k�zepe.�
A kit�i r�di� minden m�sorsz�netben bemondja: �Itt a kit�i r�di� sug�roz a vil�g k�zep�r�l.�
Huayna Capac csak akkor tette fel a k�t toll mell� a smaragd forg�t, amikor a vil�g leg�sibb kir�lys�g�nak a tr�n�j�t elfoglalta �s �gy a Scyri kir�lyok smaragd forg�j�nak, mint a K�t-�s kir�lys�g �si jelv�ny�nek a haszn�lat�ra is jogosult.
Amerika �snyelve magyar volt.
TURUL PUSZTA
Az �smagyar K�t-�s kir�lys�g ter�let�n van Turubamba. Ezt a f�ldrajzi nevet, mint minden m�st, a spanyol-inkvizitor (f�leg jezsuita!) t�rt�nelemhamis�t�k teljesen kiforgatt�k �s megv�ltoztatt�k. A r�gi okiratokon m�g mint PUXA szerepel. A spanyolok csin�ltak az er�szakos nyelvcsere idej�n a magyar puszt�b�l pamba, bamba vagy pampa-t. Val�s�gos neve nem Turubamba, hanem TURU-PUXA azaz Turul-puszta volt.
A r�gi feljegyz�seken s�r�n szerepel a B�la mint n�v �s mint tiszts�g. A B�l�b�l csin�ltak a spanyolok Buala-t, Zela-t stb.
Tampusnak nevezt�k az ink�k birodalm�ban azokat a helyeket, ahol a birodalmi utakon �s bizonyos t�vols�gokra elhelyezve a hadsereg r�sz�re pihen� �s ut�np�tl�si c�lokra szolg�l� �p�letcsoport volt, melyekben hadiszerek �s �lelmiszerek voltak elrakt�rozva. Ezt mi a mi nyelv�nk�n t�mpontnak nevezz�k. Ebb�l a Tampus = T�mpontb�l csin�ltak a spanyolok �tambo�-t.
�-M�RIA SIRALOM ... �S M�G MIT?
1922-ben, amikor az �-magyar M�ria Siralom el�ker�lt, arra gondoltak, hogy valamelyik j�mbor szerzetes, aki a magyar nyelvet nem ismerte, valami barb�r �r�snak n�zte �s hith� j�mbors�ggal kivakarta a szent k�nyvb�l. A kivakart �s kit�pett �-magyar �r�sok rejt�lye is az �smagyar f�ld�n old�dott meg, amikor M�ricz J�nos kutat�sai sor�n egy olyan �r�shoz jutott, melyet egy spanyol szerzetes �rt azokr�l a �j�mbor� szerzetesekr�l, akik az �sszes lev�lt�rat �tkutatt�k, hogy kivakarjanak vagy kit�pjenek minden olyan �r�seml�ket, mely a spanyol birodalomra vesz�lyes lehet. Mindezt, a spanyol Korona �s uralkod�ik �nagyobb dics�s�g�re� tett�k, ahogy a szerzetes �rja rendk�v�l �rdekes �r�s�ban, melyb�l az nyilv�nval�v� v�lik, hogy mindezt a Magyar Szent Korona nev�ben is tett�k, mert akkor Carlos uralkodott, aki magyar kir�ly �s osztr�k cs�sz�r is volt. Teh�t nem egy ismeretlen �barb�r� �r�s, hanem az �sr�gi magyar �r�seml�keket kellett elt�ntetnie a Spanyol-Habsburg uralkod� kedv��rt, akik tetteikkel bebizony�tott�k, hogy egyed�l �ket illeti a barb�r jelz� kult�rarombol� �s hamis�t� tetteik�rt.
A B�N�S HALLGAT
M�ricz J�nos sz�mtalan sajt�konferenci�n nyilv�noss�gra hozta azokat a t�rt�nelmi hamis�t�sokat, melyeket a spanyol-osztr�k h�z elk�vetett a magyars�ggal �s a vil�gt�rt�nelemmel szemben. A b�n�s�k azonban hallgatnak, �s eddig meg sem k�s�relt�k, hogy az ellen�k sz�l� hatalmas bizony�t�kanyaggal szemben�zzenek. M�ricz t�bbsz�r k�vetelte, hogy Spanyolorsz�g k�z�lje azokat a magyar �st�rt�neti adatokat, amelyeket a legtitkosabb lev�lt�raiban �riz, mert ellenkez� esetben a nem k�zl�s a tov�bbi hamis�t�sok t�ny�t bizony�tja. Hallgatnak, de titokban mindent el�k�vetnek, hogy M�ricz kutat� munk�j�t lehetetlenn� tegy�k.