Kimutathat�, hogy a hazai munkaer�-k�n�lat sem mennyis�g�ben, sem min�s�g�ben nem tudja majd kiel�g�teni a hazai munkaer�-keresletet, ez�rt a harmadik orsz�gok �llampolg�raival szembeni kor�bbi szelekt�v, korl�toz� int�zked�sek fokozatos lebont�sa, nyitottabb, liberaliz�ltabb munkaer�-piaci politika kialak�t�sa v�lik sz�ks�gess� a versenyk�pess�g meg�rz�se, a fenntarthat� fejl�d�s biztos�t�sa �rdek�ben, k�l�n�sen a k�pzett szakmunk�sokra, szolg�ltat�sban dolgoz�kra vonatkoz� befektet�i, foglalkoztat�si ig�nyek rugalmas kiel�g�t�s�re figyelemmel. Ezzel �sszef�gg�sben hat�kony int�zm�nyrendszert kell kialak�tani a haz�nkban huzamos ideig tart�zkodni, illetve letelepedni sz�nd�koz�k t�rsadalmi integr�ci�ja c�lj�b�l
- A nemzetk�zi v�ndorl�s az a t�nyez�, amelyt�l a j�v�beni n�pess�gfejl�d�s "karaktere" f�gg. A term�szetes reprodukci�ra tett "j�zan" felt�telez�sek mellett csakis egy emelt szint� bev�ndorl�s jelentheti a n�pess�g fejl�d�s konszolid�l�s�t. Ez viszont felt�telezi, illetve maga ut�n vonja �j demogr�fiai-t�rsadalmi helyzet kialakul�s�t: sok sz�zezer, ak�r milli�s nagys�grend� k�lf�ldi eredet� n�pess�g integr�l�s�nak sz�ks�gess�g�t. A jelen folyamatok alapj�n ezt a n�pess�gr�szt a legnagyobb val�sz�n�s�g szerint �zsiai orsz�gokb�l �rkez� migr�nsok adj�k majd.
- Demogr�fiai hat�s�t tekintve a munkaer�-piaci nyom�s cs�kkent�se �rdek�ben aj�nlhat� a csal�dok bev�ndorl�s�nak �szt�nz�se. Rendk�v�l �rz�keny probl�ma viszont a szomsz�dos orsz�gok magyars�g�nak Magyarorsz�gra t�rt�n� esetleges t�meges v�ndorl�sa.

- A nemzetk�zi v�ndorl�s figyelembe vehet� m�rt�ke dinamikusan n�vekv�, hosszabb t�von l�tsz�m�ban �s ar�ny�ban is sz�mottev� k�lf�ldi eredet� n�pess�g kialakul�s�val j�r.
A k�lf�ldiek l�tsz�ma megt�zszerez�dhet, ar�nyuk pedig ak�r 10% f�l� emelkedhet a sz�zad els� fel�ben.
A migr�ci�s strat�gia a v�ndorl�si folyamatok speci�lis aspektusak�nt kezeli a hat�ron t�li magyarok mozg�s�t, hangs�lyozva, hogy a Korm�nyprogrammal, nemzetpolitikai koncepci�val �sszhangban olyan megold�st kell tal�lni, amely nem eredm�nyezi a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek elt�n�s�t a t�meges �tteleped�s k�vetkezt�ben.
A migr�ci�s strat�gia id�horizontja a 2007-2013-ig terjed� k�z�pt�v�, valamint a 2007-2020-ig terjed� hossz� t�v� id�szak, amely l�nyeg�ben fel�leli a r�vid t�v� �s az uni�s elv�r�sok szerinti k�z�pt�v� id�szak c�ljait, �sszhangban az �j Magyarorsz�g Fejleszt�si Tervben meghat�rozottakkal.
A migr�ci�s strat�gia a v�ndorl�si folyamatok speci�lis, aspektusak�nt kezeli a hat�ron t�li magyarok mozg�s�t, hangs�lyozva, hogy a Korm�nyprogrammal, nemzetpolitikai koncepci�val �sszhangban olyan megold�st kell tal�lni, amely nem eredm�nyezi a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek elt�n�s�t a t�meges �tteleped�s k�vetkezt�ben.
A nemzeti migr�ci�s strat�giai c�loknak idomulniuk kell az Eur�pai Uni� jogi szab�lyoz�s�hoz �s strat�giai c�lkit�z�seihez, valamint haz�nk NATO �s Eur�pa tan�csi tags�g�b�l ered� k�telezetts�geihez is. Az illeg�lis migr�ci� elleni k�zdelem eszk�zei kapcsolattart�s, az illeg�lis - a tag�llamok k�z�tt a harmadik orsz�gokkal val� ter�let�r�l kiutas�tott � migr�nsok hazatelep�t�s�nek eszk�zrendszer�t felvonultat�, az egys�ges visszat�r�si politika sz�ks�gess�g�t hangs�lyoz� �gynevezett "Z�ld K�nyv" (Green paper on a community retum policy on illegal residents COM (2002) 175 final) tov�bbi t�mpontot ny�jt a strat�giai tervez�sben
A tagorsz�gok k�z�l Szlov�ki�ban, illetve a 2007. janu�r l-i b�v�t�st k�vet�en Rom�ni�ban �l a legjelent�sebb magyar ajk� n�pess�g, ahol a munkan�lk�lis�gi r�ta is igen magas, ez�rt els�sorban e ter�letekr�l sz�m�thatunk nagy sz�m� migr�ns munkav�llal�ra, mint az ukr�n munkav�llal�si c�llal �rkez� migr�nsok legf�bb konkurenseire.
- olyan harmadik orsz�gbeli �llampolg�rok, akik els�dlegesen Magyarorsz�gon akarnak tart�zkod�si jogot szerezni, �s a beutaz�s �s tart�zkod�s felt�teleivel rendelkeznek (K�z�ss�gen k�v�lr�l v�ndorl�k):
a) uni�s norm�knak megfelel� kedvezm�nyezett tart�zkod�si jogc�m�k van (csal�degyes�t�, di�k, kutat�),
b) rendelkeznek tart�zkod�si jogc�mmel: munkav�llal�k, j�vedelemszerz�k.
- m�s EGT-�llamban megszerzett els�dleges tart�zkod�si joggal rendelkeznek, a "huzamos tart�zkod�" jog�ll�sra �p�tett tart�zkod�k (K�z�ss�gen bel�l v�ndorl�k).
Val�sz�n�s�thet�, hogy 2010-ig tov�bb fog n�vekedni a Magyarorsz�gra ir�nyul� "c�lorsz�gi" migr�ci�, �gy a migr�nsok ar�nya a lakoss�g �sszl�tsz�m�hoz k�pest ak�r az 5 %-ot is el�rheti. A n�veked�s k�l�n�sen olyan orsz�gokb�l lesz jelent�s, amelyekben Magyarorsz�g k�pe kedvez�. Ez jelenleg els�sorban a szomsz�dos orsz�gokra, illetve a balk�ni �s a kelet-eur�pai r�gi� �llamaira igaz.
A bev�ndorl�s v�rhat� n�veked�se �talak�tja az orsz�g kisebbs�gi, etnikai szerkezet�t. Megjelennek a kultur�lisan jelent�sen k�l�nb�z� bev�ndorolt kisebbs�gi csoportok (k�naiak, afg�nok), valamint a t�rt�nelmileg l�tez� etnikai-nemzeti kisebbs�gi k�z�ss�gek t�lt�dnek fel bev�ndoroltakkal (szerbek, ukr�nok, �rm�nyek).
A Magyar K�zt�rsas�g Eur�pai Uni�hoz t�rt�n� csatlakoz�sa egy�rtelm�en vonzza az �llampolg�rs�g�rt folyamod�kat. Az Eur�p�n k�v�l �l� magyar �llampolg�rok is egyre fokozottabb �rdekl�d�st mutatnak a magyar �tlevelek ir�nt, ez�rt egyre t�bben k�rik magyar �llampolg�rs�guk igazol�s�t. Az elk�vetkez� �vekben e tendencia er�s�d�s�vel is sz�molhatunk.
A v�ndorl�si folyamatok speci�lis - Eur�p�ban is egyedi - aspektus�t k�pezi a hat�ron t�li magyarok mozg�sa. A magyar nemzetis�g�eket saj�tos motiv�ci�k k�sztetik migr�ci�ra. A magyar nemzethez val� tartoz�suk elismer�se ir�nti ig�nynek saj�tos pszichol�giai, szociol�giai, politikai vet�lete van, mely ig�nyek �ppen ez�rt nem kezelhet�k egyszer�en migr�ci�s probl�mak�nt. Olyan, els�sorban nemzetpolitikai megfontol�sokon alapul� megold�st kell tal�lni, amely nem eredm�nyezi a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek t�meges �tteleped�s �tj�n t�rt�n� elt�n�s�t.
) Hat�ron t�li magyarok bev�ndorl�sa
Haz�nk c�lja a magyar nemzet eur�pai keretekben t�rt�n� egyes�t�se, hogy a magyars�g egy t�gabb k�z�ss�gben, az Eur�pai Uni�ban boldogulhasson, meg�rizhesse identit�s�t, illetve nyelv�vel, kult�r�j�val r�szt vehessen Eur�pa soksz�n�s�g�nek gazdag�t�s�ban, �s sikeres nemzet legyen. Ennek alapvet�se teh�t, hogy
a sz�l�f�ldj�k�n marad� hat�ron t�li magyarok ne �rezzenek bels�, lelki hat�rokat, amelyek v�laszt�vonalat h�znak az �rv�nyes�l�s �s az identit�s meg�l�se k�z�, de ne akad�lyozz�k �ket a fizikai hat�rok sem az anyaorsz�g �s a sz�l�f�ld k�z�tti szabad �tj�r�sban. Ha viszont arra az elhat�roz�sra jutnak, hogy Magyarorsz�gon akarnak letelepedni, illetve megszerezni a magyar �llampolg�rs�got, akkor az anyaorsz�g biztos�tson sz�mukra gyors, m�lt�nyos �s egyszer� elj�r�st, amelynek keret�ben erre mindannyiuknak lehet�s�ge ny�lik.
Ezen c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben sz�ks�ges l�p�seket fejtette ki a 2005. janu�r 6-�n megfogalmazott "�t pontban a nemzeti felel�ss�gr�l" C�m� program �s Az �j Magyarorsz�g (2006-2010) c�met visel� Korm�nyprogram A nemzetpolitika - eur�pai, �llami �s nemzeti �rdekek egybees�se c. fejezete.
A magyar �llampolg�rok elv�ndorl�sa
Magyarorsz�g migr�ci�s potenci�lja sz�mos r�gi�beli orsz�ggal ellent�tben igen alacsony. A magyar �llampolg�rok mozg�sa jellemz�en az Uni� keretein bel�l marad, s mivel az eur�pai migr�ci� tekint�lyes r�sze nem hossz� t�v� v�ndorl�st, hanem id�szaki munkav�llal�st, gyakran a hat�r menti r�gi�k k�z�tti ing�z�st jelent, Magyarorsz�g eset�ben is ez v�rhat�. Az elv�ndorl�s kis m�rt�k�t magyar�zza az a t�ny is, hogy az EU legt�bb r�gi tag�llama korl�tozta (�s esetleg m�g �vekig korl�tozni fogja) a munkaer� szabad �raml�s�t. Kimutathat� azonban, hogy a korl�toz�sokat nem alkalmaz� tag�llamokban a Magyarorsz�ggal egy�tt csatlakoz� tag�llamokhoz k�pest a n�pess�gsz�mhoz viszony�tva is alacsony a magyar munkav�llal�k sz�ma. Az elv�ndorl�si hajland�s�got glob�lisan folyamatosan cs�kkenti a gazdas�gi felz�rk�z�s, a hazai b�rek �s j�vedelmek k�zel�t�se az EU �tlaghoz.
A kiv�ndorl�si hajlam csak a magasan kvalifik�lt magyar �llampolg�rok azon csoportjaiban haladja meg az �tlagos �rt�ket, akik a jobb nemzetgazdas�gi mutat�kkal rendelkez� orsz�gok �ltal keresett hi�nyszakm�kban szereztek v�gzetts�get. A k�pzett munkaer� elv�ndorl�sa egyes szakm�k tekintet�ben �lland� jelens�g, m�g m�s szakm�k eset�ben egyes uni�s tag�llamok id�nyszer� kereslet�t�l f�gg. �lland� �s magas szint� az orvosok, eg�szs�g�gyi asszisztensek �s kutat�k elv�ndorl�sa, melyet a magyar munkaer� megtart�sa �rdek�ben tett megfelel� int�zked�sekkel, kutat�s-fejleszt�si �s �szt�nd�j-alap� programcsomagokkal, egy kisz�m�that� eg�szs�g�gyi dolgoz�i �letp�lyarendszer kidolgoz�s�val lehets�ges cs�kkenteni. Ezen fel�l az e folyamat r�v�n keletkezett munkaer�-hi�nyt szelekt�v, a migr�ci�s �rdekeket szolg�l� foglalkoztat�spolitikai int�zked�sekkel - hi�nyszakm�k felt�lt�se migr�ns munkav�llal�kkal - lehet cs�kkenteni. �ltal�nosan jellemz� azonban, hogy az orsz�got elhagy�k ideiglenes tart�zkod�s c�lj�val folyamodnak tart�zkod�si enged�ly�rt m�s orsz�gokban.
Magyarorsz�g tov�bbra is a volt szovjet tagk�zt�rsas�gokb�l �s a k�z�p-kelet �zsiai orsz�gokb�l sz�m�that nagyobb sz�m� illeg�lis migr�nsra.
A magyar n�pess�gcs�kken�s legf�bb oka ma a nemzetk�zi adatokkal �sszevetve a magas hal�loz�si ar�ny, illetve a v�rhat� �lettartam relat�v r�vids�ge. Az �tlag�rt�keket is legink�bb a k�z�pkor�, iskol�zatlan �s szakk�pzetlen, gyenge foglalkoz�si st�tusz� f�rfiak kiugr�an magas hal�loz�si mutat�i rontj�k le. M�g sz�let�ssz�m tekintet�ben a magyar adatok eur�pai �sszehasonl�t�sban a mez�ny �tlaga k�r�liek, addig a hal�loz�sban sereghajt�k.
A hal�loz�si mutat�k az 1990-es �vek m�sodik fel�ben sz�mottev�en javultak. Igen fontos k�r�lm�ny, hogy a sz�let�skor v�rhat� �lettartam 2001-ben el�sz�r haladta meg a 72 �vet, pontosan 72,3 �v volt. A f�rfiak �s n�k �letes�lyei Magyarorsz�gon soha nem voltak olyan j�k, mint jelenleg: 2003-ban a f�rfin�pess�g sz�let�skor v�rhat� �lettartama 68,26 �v, a n�i n�pess�g� 76,56 �v volt. Ez azonban nem feledtetheti el, hogy
a sz�let�skor v�rhat� �lettartam mind nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban, mind az orsz�g gazdas�gi fejletts�g�hez k�pest jelenleg is alacsony.
- Annak �rdek�ben, hogy a migr�nsok sz�m�ra Magyarorsz�g vonz� c�lorsz�gg� v�ljon, t�rv�nyi szinten kell szab�lyozni az integr�ci� valamennyi aspektus�t. Olyan t�rv�nyi szint� szab�lyoz�snak kell sz�letnie, amely a Magyarorsz�gon huzamosabb ideig tart�zkod� valamennyi k�lf�ldi szem�ly beilleszked�s�t tart�san �s megnyugtat�an rendezi.
- Els�dleges c�l a hat�ron t�li magyars�g sz�l�f�ld�n t�rt�n� megtart�sa, identit�suk meg�rz�se. Ennek �rdek�ben t�mogatni kell az anyaorsz�ggal val� kapcsolattart�st; a letelepedni �s �llampolg�rs�got szerezni k�v�n� hat�ron t�li magyaroknak lehet�s�g szerint egyszer�s�teni kell az ehhez sz�ks�ges elj�r�sokat; a t�mogat�spolitik�t �t kell �ll�tani (t�rs�gi) fejleszt�spolitik�ra.
- Biztos�tani kell az Eur�pai Uni� vonatkoz� jog�nak folyamatos �s teljes �tv�tel�t. Fokozott figyelmet kell ford�tani a tag�llamok ez ir�ny� tapasztalatainak tanulm�nyoz�s�ra �s azok adapt�l�s�ra.
- Az uni�s �rdek�rv�nyes�t�sben er�teljes lobbier�t k�pvisel� d�l-eur�pai tag�llamok a mediterr�n k�ls� hat�rok �rizet�nek er�s�t�s�re �s az �szak-afrikai �s mediterr�n szomsz�dos orsz�gokkal val� egy�ttm�k�d�sre igyekeznek �sszpontos�tani a k�z�ss�gi forr�sokat. Magyarorsz�g �rdeke az, hogy a d�li migr�ci�s �tvonalon tapasztalt migr�ci�kezel�si neh�zs�geket �s az illeg�lis migr�ci�t k�s�r�, ember�leteket k�vetel� trag�di�k nyom�n keletkez� cselekv�si k�nyszert meg�rtve -- a keleti, d�lkeleti ir�nyb�l az Uni�ba �rkez� migr�ci�s �ramlatok is megfelel� figyelmet kapjanak. Ennek megfelel�en, �s figyelembe v�ve a Magyarorsz�gra �rkez� nem magyar ajk� migr�nsok sz�rmaz�si orsz�g�nak jelleg�t, haz�nk sz�m�ra az �zsiai migr�nsok k�l�n�sen fontos szerepet kaphatnak a j�v�ben. Erre a ma is megfigyelhet� folyamatra, jelens�gre - a benne rejl� lehet�s�gek kiakn�z�s�nak c�lj�b�l indokolt r�er�s�teni azzal, hogy egyes munkaer�-piaci szektorokban, �s egyes szem�lyi k�r r�sz�re (pl. �nfoglalkoztat�k, kulcsszem�lyzet) k�l�n programokkal seg�tj�k az �zsiai migr�nsok bev�ndor1�s�t Magyarorsz�gra.
Meg kell teremteni az elismert menek�ltek, a kieg�sz�t� v�delemben r�szes�l�k, tov�bb� a huzamosan tart�zkod� migr�nsok sikeres t�rsadalmi beilleszked�s�t seg�t� jogi �s int�zm�nyi felt�teleket. A beilleszked�st seg�t� kedvezm�nyek biztos�t�sa mellett az �rintett sz�m�ra k�telez�v� kell tenni, hogy a juttat�sok�rt cser�be megtegyen minden t�le telhet�t a magyar nyelv elsaj�t�t�sa, a kult�ra megismer�se, a t�rsadalmi ismeretek megszerz�se �s a ny�lt munkaer�piacon t�rt�n� elhelyezked�s �rdek�ben.
- Meg kell teremteni azon felt�teleket, amelyek az elismert menek�ltek �s kieg�sz�t� v�delemben r�szes�lt szem�lyek sikeres t�rsadalmi, munkaer�-piaci integr�ci�j�hoz sz�ks�gesek.
- A megfelel� integr�ci�s int�zm�nyi h�tt�r ki�p�t�s�t k�vet�en a menek�ltek �ttelep�t�si programok seg�ts�g�vel t�rt�n� integr�ci�j�ra kell t�rekedni.
- �sszhangba kell hozni a bev�ndorl�si trendeket a munkaer�piac ig�nyeivel, ugyanakkor az eur�pai mobilit�s adta lehet�s�geket kihaszn�lva azokban a szakm�kban, ahol Magyarorsz�gon munkaer�-felesleg van, b�tor�tani kell a k�lf�ldi munkav�llal�st. T�rekedni kell a fentieket c�lz�, k�toldal� munkav�llal�si programok megval�s�t�s�ra.
- A hosszabb t�v� progn�zisok szerint a hazai munkaer�-k�n�lat (m�g az Eur�pai Uni�n bel�li v�rhat� migr�ci�s mozg�sokat is figyelembe v�ve) sem mennyis�g�ben, sem min�s�g�ben nem tudja majd kiel�g�teni a hazai munkaer�-keresletet, ez�rt a harmadik orsz�gok �llampolg�raival szembeni kor�bbi szelekt�v, korl�toz� int�zked�sek fokozatos lebont�sa, nyitottabb, liberaliz�ltabb munkaer�-piaci politika kialak�t�sa v�lik sz�ks�gess� a versenyk�pess�g meg�rz�se, a fenntarthat� fejl�d�s biztos�t�sa �rdek�ben, k�l�n�sen a k�pzett szakmunk�sokra, szolg�ltat�sban dolgoz�kra vonatkoz� befektet�i, foglalkoztat�si ig�nyek rugalmas kiel�g�t�s�re figyelemmel.
- A menedzselt migr�ci�ban rejl� lehet�s�gek kihaszn�l�sa ink�bb a hosszabb t�von jelentkez� demogr�fiai eredet� probl�m�ink kezel�se miatt �rt�kel�dik fel. A progn�zisok egy�rtelm�en jelzik, hogy az el�reged�s, a keres�-eltartott ar�ny v�ltoz�s�nak k�vetkezt�ben jelenlegi form�jukban a nagy j�l�ti rendszereink nem finansz�rozhat�ak (amit a hazai munkaer�-piaci anom�li�k csak feler�s�tenek), s azok struktur�lis reformja mellett keresni kell az akt�v munkak�pes kor� n�pess�g sz�m�nak n�vel�si lehet�s�geit is. Itt egy�b, az inaktivit�st cs�kkent� eszk�z�k mellett sz�ba j�het egy szelekt�v, ir�ny�tott migr�ci�s politika alkalmaz�sa is, ami az uni�s szab�lyoz�s biztos�totta mozg�st�r miatt k�nyes �s nagy k�r�ltekint�st ig�nyl� feladat, s az egy�bk�nt c�lul kit�z�tt teljes k�r� �s �ltal�nos munkaer�mozg�s liberaliz�ci�val val� �sszehangol�sa m�g ink�bb azz� teszi.
- K�l�n�sen fontos a t�rs�g �llamaival, ezen bel�l els�sorban a szomsz�dos �s m�s k�z�p-kelet-eur�pai, valamint d�lkelet-eur�pai �llamokkal a gazdas�gi kapcsolatok kiegyens�lyozott, k�lcs�n�s el�ny�k�n alapul� fejleszt�se, a d�lkelet-eur�pai gazdas�gi �jj��p�t�sben, stabiliz�ci�ban val� r�szv�tel a migr�ci�s motiv�ci�k cs�kkent�se - k�l�n�s tekintettel a hat�ron t�li magyars�g helyzet�re -, valamint a t�rs�g stabiliz�ci�ja �rdek�ben.
- Megfelel� �szt�nz�k alkalmaz�s�val b�tor�tani kell a Magyarorsz�gon fels�oktat�si int�zm�nyekben tanul� hat�ron t�li magyar nemzetis�g� fiatalokat, hogy tanulm�nyaik befejez�se ut�n t�rjenek vissza sz�l�f�ldj�kre a koordin�lt munkak�zvet�t�s, munk�ba l�p�s seg�t�se ter�n val� egy�ttm�k�d�s r�v�n.
- Fel kell k�sz�lni az illeg�lis migr�ci�b�l, a sz�ks�ges m�rt�kben a leg�lis vagy egy�b, t�meges migr�ci�b�l esetlegesen ad�d� k�zeg�szs�g�gyi-j�rv�ny�gyi t�bbletfeladatokra, az eg�szs�g�gyi kock�zatokra.
A migr�ci�s strat�gia els�sorban a Magyarorsz�gra ir�nyul� v�ndorl�si folyamatok kezel�s�t szolg�lja, ugyanakkor figyelembe veszi az Eur�pai Uni� migr�ci�s �rdekeit �s c�ljait, �s szem el�tt tartja m�s, haz�nk nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�sain alapul� migr�ci�s �rdekeit is. A Magyar K�zt�rsas�g nemzeti �rdekeinek �rv�nyes�t�se mellett el�seg�ti az eur�pai migr�ci�s politika bels� t�rt�n�sei k�z�tti �sszhang meg�rz�s�t.
Az Eur�pai Bizotts�g a "K�z�ss�gi bev�ndorl�si politik�r�l" sz�l� k�zlem�nyben lefektette egy �j ir�nyults�g� bev�ndorl�si politika alapjait. Az �j ir�nyults�g egy�rtelm�en az �ltal�nos restrikci�s v�ndorl�spolitika felad�s�t jelenti. �ltal�nosan elfogadott kiindul�pont hogy a huzamosan az EU tag�llamaiban tart�zkod�, harmadik orsz�gbeli �llampolg�rok hozz�j�rulnak a gazdas�gi �s szoci�lis integr�ci� el�rehalad�s�hoz, nem megt�rt szem�lyek, hanem gazdag�tj�k a befogad� orsz�got, sz�ks�g van r�juk.
A vil�gtrendeket �s az Eur�pai Uni�ban tapasztalhat� paradigmav�lt�st �rdemes elemezni �s k�vetni: a pro-migr�ci�s (v�ndorl�s-bar�t) "szab�lyozott nyitotts�g" szeml�let�nek �rv�nyre juttat�s�val. Szint�n id�szer� az emigr�ci�s folyamatokra reag�l� szakpolitika kidolgoz�sa.
R�vidt�v�, meghat�rozott r�tegeket (foglalkoz�si, k�pzetts�gi csoportok, koroszt�lyok, stb.) c�lz� �szt�nz�ket vagy megszor�t�sokat sz�ks�ges kidolgozni a harmadik �llamok �llampolg�raival kapcsolatban. Ezt a c�lt val�s�tj�k meg az eur�pai integr�ci� jogforr�sai, amelyek bizonyos mozg�steret hagynak a tag�llamoknak. A szab�lyz�knak rugalmasaknak, j�l alkalmazkod�knak kell lenni�k, erre a miniszteri rendeleti forma a legalkalmasabb.
A migr�ci� re�lis meg�t�l�se �rdek�ben m�rlegelend� a gazdas�gi c�l� v�ndorl�s gazdas�gi hat�sainak konkr�t becsl�se. Ezt k�vet�en mer�lhet fel az amnesztia, teh�t az orsz�gban illeg�lisan tart�zkod�k ideiglenes t�rv�nyes�t�se.
Az amnesztia konkr�t felt�teleinek kidolgoz�sakor a munkav�llal�kra �s csal�dtagjaikra kell koncentr�lni, hiszen ett�l a csoportt�l v�rhat� leg�lis j�vedelemszerz�k�nt ad�bev�tel is.
Hosted by www.Geocities.ws

1