� N�h�ny h�ttel ezel�tt k�z�sen l�ptetek fel a budapesti Testnevel�si F�iskola hagyom�nyoss� v�lt estj�n, s ha valaki m�g nem tudta volna r�latok, kider�lt, �des testv�rek vagytok. �Magyarnak lenni hivat�sunk� � ezt a c�met viselte az est �s egy �j zenealbumotok is. E nem mindennapi �nvallom�s mi�rt fontos sz�motokra?
Koltay G�bor (K. G�bor): � A TF-b�li v�ratlanul nagy, lelkes �s szavakra �hes k�z�ns�g tal�lkoz�j�nak c�m�t Gerg� adta. Ez egyben ut�bbi lemez�k c�me is. Ennek t�rt�net�t mondja el �!
Koltay Gerg� (K. Gerg�): � Egyik kedves bar�tom, a sz�kelyf�ldi B�lint Elem�r oroszhegyi polg�rmester interj�t adott Perj�s Kl�r�nak a Kossuth R�di�ban, s � fogalmazta meg ezt a gondolatot egyszer� sz�kely m�don: Hivat�sunk magyarnak lenni! Erre a gondolatra �p�lt azt�n az �j zenealbumunk is. Minden albumnak van egy alapvet� mot�vuma, f� t�m�ja. Sz�munkra ez a h�rom sz� fejezi ki legink�bb, hogy mit gondolunk a vil�gr�l. H�rom sz�ban meghat�rozhatjuk azt a magatart�st, melyre sz�ks�ge lenne minden magyarnak.
� G�bor Trianonr�l k�sz�tett film-sorozatot, majd napvil�got l�tott magyars�gunk t�rt�net�nek e tragikus pillanat�r�l sz�l� k�tet is a Szabad T�r Kiad� gondoz�s�ban. Mi�t tartottad fontosnak, hogy �pp err�l a dr�mai pillanatr�l k�sz�ts filmet �s k�nyvet?
K. G�bor: � �ltal�ban fontosnak tartom a magyar t�rt�nelem sorsfordul�ival, kiemelked� szem�lyis�geivel, esem�nyeivel val� foglalkoz�st, illetve egy korszer�, eg�szs�ges t�rt�nelemszeml�let, nemzettudat kialak�t�s�t. Trianon a XX. sz�zad elej�t�l napjainkig bez�r�lag meghat�rozta �s ma is meghat�rozza t�rt�nelm�nket, m�gis nagyon keveset tudunk r�la, a magyars�g eg�sz�nek t�rt�nelmi tudat�b�l szinte teljesen kiesett. Trianon tabu t�ma volt a szocializmus �vtizedeiben, teh�t csak azok a szerencs�s csal�dok gyermekei halhattak r�la, mint amilyenek Gerg� �cs�mmel mi is voltunk, mert pedag�gus �desany�nk, �s a t�rt�nelem ir�nt fog�kony, tisztvisel� �desap�nk gy�jt�tte a t�rt�nelmi t�m�j� k�nyveket, sokat olvasott �s mes�lt nek�nk. Nagy k�nyvt�r�ban �rdekes k�nyveket fedezhett�nk fel, any�m pedig k�l�n�s hangs�lyt fektetett, �s tudatosan figyelt a t�rt�nelem ir�nti �rdekl�d�s�nk felkelt�s�re. Ilyen �rtelemben kellene magyars�gtudatr�l besz�lni, amelyet minden gyermeknek otthonr�l kellene mag�ba sz�vnia, majd k�s�bb m�g tudatosabb form�ban az iskol�ban. Ezt mi � szerencs�re � otthonr�l megkaptuk, de iskolai vonatkoz�sban is szerencs�nk volt, mert tal�lkoztunk olyan tan�rokkal, akik tov�bbfejlesztett�k ilyen ir�ny� �rdekl�d�s�nket. Gyakorlatilag mire tizen�ves fiatalember lettem, m�r �rdekl�dtem a jelen vil�g dolgai ir�nt is, a r�gm�lt t�rt�nelem ir�nti �rdekl�d�sem pedig m�r eleve adott volt. Ezek k�z�l kiemelkedtek azok a tabut�m�k, melyek itt vannak k�r�l�tt�nk mind a mai napig. Hi�ba a rendszerv�ltoz�s, mintha tov�bbra sem lehetne besz�lni az egykori tabu-t�m�kr�l, a k�zbesz�dben nincs r�lunk sz�. Rosszabb esetben 16 esztend� ut�n is hazugs�gok hangzanak csak el! Szerettem volna r�ir�ny�tani a figyelmet a Trianonnal kapcsolatos k�rd�sekre.
� Otthon nekem a Vil�gok vil�ga Magyarorsz�g c�m� Kormor�n CD-m van meg, amelyen v�logatott Kormor�n dalok hallhat�k, az akkor m�g 27 �v zenei term�s�b�l. A k�s�r� sz�vegben olvashat�: Gerg� szerint a �n�pzene anyanyelv �s mi saj�t szavainkat haszn�ljuk, mikor megsz�lalunk.� Mint ismeretes, a Kormor�n zene alapja a n�pzene. Mi ind�totta el benned a n�pzene ir�nti szeretetet? Spont�n vagy tudatos m�don kerested a forr�st?
K. Gerg�: � Ha n�lunk Magyarorsz�gon a piros-feh�r-z�ld sz�n� z�szl�t valaki f�lemeli, mindig tesznek hozz� valami furcsa megjegyz�st. Amikor harminc �vvel ezel�tt elkezdt�k a muzsik�l�st, arra gondoltam, nek�nk olyan zen�t kell j�tszanunk, amit mi tudunk a legjobban a vil�gban. Mi nem j�tszhatunk country-zen�t, vagy latin zen�t, mert azt Kub�ban vagy D�l-Amerik�ban jobban m�velik, hisz valamilyen form�ban mindenki mag�ban hordozza saj�t anyanyelv�t, kult�r�j�t. Mi a magyar n�pzene vil�g�t ismerj�k a legjobban, �s mutathatjuk be a vil�gnak. Hozz� kell tennem, �rdekl�dnek is ir�nta a nyugat-eur�pai fiatalok. Nem arra k�v�ncsiak, le tudunk-e m�solni b�rmif�le l�tez� vagy kital�lt zenei ir�nyzatot, hanem az �rdekli �ket, mi mit adunk magunkb�l.
A Kormor�n gy�kerei val�ban a magyar n�pzen�hez vezetnek el. Minden dalunkban valamilyen form�ban, vagy a ritmik�ban, vagy a hangszerel�sben, vagy a dallamvil�gban fellelhet�k azok a hagyom�nyok, amely Bart�k �s Kod�ly, valamint sok m�s n�pzenekutat� gy�jt�s�nek eredm�nye. Nek�nk az a dolgunk, hogy ezt a �l�ngot� tov�bbvigy�k, tov�bbadjuk, mert azt szeretn�m, hogy az unok�im is magyar nyelven besz�ljenek.
Ha k�r�ln�zel a f�v�rosban, gyakorlatilag azt l�thatod, hogy a feliratok nagyr�sze nem magyar. Ez tragikus dolog. Ha visszahaladunk az id�ben, a XIX. sz�zadban arr�l rendelkeztek, hogy a hivatalos helyeken n�met�l kell besz�lni, a magyar nyelvet nem haszn�lhatj�k! �m akkor is megjelentek a l�nglelk� magyar nyelv�j�t�k, �gy a magyar nyelvet soha nem tudt�k elvenni t�l�nk. Hisz fennmarad�sunk legl�nyegesebb biztos�t�ka saj�ts�gos anyanyelv�nk, amit m�s nem besz�l rajtunk k�v�l.
Van m�g m�s furcsas�g is a t�rt�nelm�nkben. Val�j�ban senki nem mondhatja mag�t �smagyarnak, hogy az �rp�dh�zig vezesse vissza v�rvonal�t. Hiszen id�k�zben sokan telep�ltek be, vagy telepedtek le a K�rp�t-medenc�ben. J�ttek ide sv�bok, franci�k, talj�nok, t�tok, zsid�k, sok id�szak volt a t�rt�nelm�nkben, amikor eln�ptelenedett az orsz�g, majd �jra felt�lt�d�tt. �m a nyelv mindig megmaradt, �s azok, akik idetelepedtek, mindig megtanult�k a magyar nyelvet. �gy lett saj�ts�gos kult�r�nk, mely mag�ban hordozza a saj�ts�gos magyar lelket. Ez a k�t legfontosabb dolog: maradjon meg az anyanyelv�nk �s lelk�nk bel�je. A Kormor�n zen�j�b�l rem�lem mindez meghallhat�.
� Ez a lelkis�g, amelyr�l besz�lsz, a Kormor�n muzsik�ban, dalsz�vegekben, melyeknek Te vagy a szerz�je, sz�pen �kihallhat�. Manaps�g ritka, hogy a m�v�szvil�gban �gy gondolkodjanak, mint ti. �rz�svil�gotokkal, gondolataitokkal �tk�zt�k-e falakba?
K. G�bor: � Hadd tegyek kieg�sz�t�st ahhoz, amit Gerg� mondott. Az egyik: a hagyom�nyok tisztelete. Sajnos, ha �gy haladunk, lassan elfogyunk. Nemr�g �pp a s�lyos n�pess�g-fogy�sr�l k�sz�tettem egy filmet, hisz ez tragikus t�rsadalmi probl�ma, amivel nem vagyunk hajland�k szemben�zni. Vagy p�ld�ul most itt besz�lget�nk a Corvin-mozival szemben, emblematikus 1956-os helysz�nen a Corvin-k�zben. A szint�n emblematikus egykori magyar focista S�ndor Csikar egykori pressz�j�ban �lve a k�vetkez� feliratokat l�tjuk: Piazza d�Oro, Coca-cola, Tramezzini, stb., err�l besz�lt�nk az el�bb. A falat telet�zdelt�k amerikai film-szt�rokkal �s rock-�nekesekkel, nekem, mint filmesnek nincs is vel�k semmi bajom. De hogy l�tezik az, hogy egy icinyke picinyke bekeretezett S�ndor Csikar k�p sincs a falon? Holott gener�ci�k sora j�rt errefel�, hogy bekukkanthasson egy pillanatra, h�tha �szreveszi a h�res futballist�t, aki magyar volt, aki a mi�nk �s gyakorlatilag mindenki tudja errefel�, hogy ez valamikor az � pressz�ja volt. Ez nagyon picinyke kis apr� p�lda, de azt gondolom, j�l megvil�g�tja, hogy �gy vesz�tj�k el a �m�rk�z�st�, amikor saj�t hagyom�nyaink v�lnak �rdektelenn�. Amerikai szt�rok k�peivel ragasztjuk tele a falat, de nem tessz�k mell� azokat a magyar h�ress�geket, akikre lelk�nk m�ly�n sokkal b�szk�bbek lehetn�nk, mint az amerikai szuperszt�rokra. Ez a megjegyz�s jutott eszembe. De mit is k�rdezt�l?
� Milyen falakba �tk�zt�k a m�v�sz-vil�gban?
K. G�bor: � A szocializmus kultur�lis strukt�r�ja nem ezeket az �rt�keket privilegiz�lta, amelyekr�l most besz�lget�nk. Ennek isszuk a lev�t most bizonyos �rtelemben, mert a tudati vonatkoz�sokat csak lassan lehet megv�ltoztatni. Az�rt lehetne persze gyorsabban is, ha lenne r� politikai sz�nd�k. De nincs. A szocializmus eszmerendszere az internacionalizmusra �p�lt. Arra, hogy egyform�k vagyunk, mindenr�l ugyanazt gondoljuk, s majd ha bek�vetkezik a kommunizmus, v�gk�pp nagyon j� lesz mindannyiunknak.
Ez az eszmerendszer 45 �v alatt nehezen helyrehozhat�, szellemi, kultur�lis rombol�st eredm�nyezett. Ebben a gondolatk�rben partvonalra l�ktek minden olyan er�fesz�t�st �s sz�nd�kot, amely m�ltunk gy�kereit kereste vagy kutatta. Ha valaki filmesk�nt, vagy zen�szk�nt sok emberhez tud sz�lni, akkor bizonyos �rt�kekre ir�ny�thatja a figyelmet. Ezt kellett megg�tolni, megnehez�teni. Ett�l f�ltek �s f�lnek mindm�ig. Mi�rt? Mert egyszer csak �ntudatunkra �bredn�nek az emberek, r�j�nn�nek, hogy nagyon �rt�kes, saj�tos kult�r�juk van, amelyb�l hitet, er�t mer�thetnek. B�r azt kell mondanom, ebben szerencs�m volt, hiszen 1990 el�tt siker�lt megtal�lnom azokat a szem�lyis�geket, akik akkor is tudt�k, hogy fontos magyar �rt�kek l�trej�tt�t el� kell seg�teni. Most persze els�sorban Nemesk�rty Istv�nra gondoltam, de tal�n meg fogsz lep�dni, de ilyen politikusok is voltak.
Ezzel szemben a hivatalos trend a globaliz�ci�. R�gen nem �gy h�vt�k, hanem internacionalizmusnak. A kett� k�z�tt nincs t�l nagy k�l�nbs�g, csak j�t�k a szavakkal, a kifejez�sekkel. Vagyis gyakorlatilag legy�nk vil�gpolg�rok, �s mindenfajta olyan dolgot tegy�nk a m�zeumba, annak is lehet�leg a legm�lyebb, legs�t�tebb szob�j�ba �s t�rl�j�ba, amely a mi kult�r�nkr�l sz�l. Ezt nevelt�k bel�nk, azokba a gener�ci�kba, akik a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas �vekben eszm�ltek. Ez�rt neh�z v�ltoztatni a kilencvenes �vek esem�nyei ut�n ebben az orsz�gban, mert vil�gos, egy�rtelm�, hossz�t�von gondolkod� politikai akaratot nem tapasztal az ember a tekintetben, hogy egy n�p, egy nemzet visszatal�ljon saj�t kult�r�j�hoz, s abb�l pr�b�ljon mer�teni, azzal pr�b�lja meghat�rozni hely�t, szerep�t, hogy erre azt�n r��p�thet� legyen a j�v�.
�gy azt�n Magyarorsz�gon az emberek t�bbs�g�nek nincs j�v�k�pe. F�leg nincs t�vlatos j�v�k�p�k. M�r�l holnapra �l�nk. Nem tudjuk, milyen vil�got szeretn�nk magunk k�r�l a huszonegyedik sz�zadban. Sokan �gy gondolj�k, nem is kell ezt tudnunk. Majd m�sok megmondj�k nek�nk. Ez az oka, hogy a m�v�szeti �letben privilegiz�lt�k azokat az alkot�kat, �s ir�nyzatokat, akik a legkev�sb� sem akarj�k el�seg�teni ezt a fajta magunkra ismer�st, hanem �ppens�ggel egy �j vil�grendbe val� �z�kken�mentes� belesimul�st hirdetnek. A magyar m�v�szek talentum�t bizony�tja, hogy ennek ellen�re l�trej�ttek olyan m�vek, s�t �letm�vek, melyek ma is fontos �s szellemi teljes�tm�nyk�nt tekint�nk. Igen �m, csak ellens�lyozni tudn� bizonyos ellen�rdekelt szellemi �ramlatok m�k�d�st. Az ember sokszor �gy �rzi, mintha valamif�le boz�tharcosk�nt k�zdene. A sajt�, a m�dia term�szetesen az el�bb felv�zolt tendenci�kat seg�ti. Ez a mai politikai trend. Ebb�l az alap�ll�sb�l azt�n neh�z �p�tkezni, f�leg ha az embert olykor �bennsz�l�ttnek� n�zik saj�t haz�j�ban.
Besz�k�lt a k�zl�si lehet�s�g is. Gerg� a zen�j�hez, �n pedig a filmjeimhez t�mogat�st term�szetesen nem kapunk a m�dia eg�sz�t�l, n�h�ny j�indulat� ember szem�lyes szimp�ti�j�nak seg�ts�g�re sz�m�thatunk csak. Ennek ellen�re az emberek hallgatj�k a CD-ket, elj�nnek a koncertekre, n�zik a filmjeimet, sz�nh�zi el�ad�saimat. Teh�t ez azt jelenti, hogy komoly ig�ny van erre a gondolkod�sm�dra az emberi lelkek m�ly�n.
K. Gerg�: � Amikor k�sz�ltem a TF-tal�lkoz�ra, azon gondolkodtam, mir�l kellene besz�lnem. Mert akik elj�nnek, azok nagyj�b�l hasonl�an gondolkodnak. Hogyan tudn�m megfogalmazni nagyon egyszer�en azt, amit az ember ma �rez a vil�gban. S ekkor k�t dolog jutott eszembe. Az egyik: �gy mutatom be a mostani vil�got, mint a dekadens R�m�t, amely a vil�gbirodalmat a buk�s el�tt jellemezte. Ahol a kereszt�nyeket k�ldt�k az ar�n�ba, �s r�juk engedt�k az oroszl�nokat. A magyars�g probl�m�ja ahhoz hasonl�that�, hogy �llunk az ar�na k�zep�n, �s pr�b�lnak minket ijesztgetni az oroszl�nokkal, amely nem m�s, mint globaliz�ci�. A m�sik: J�rok egy nagy bev�s�rl� k�zpontba, s amikor megveszek h�rom-n�gy paprik�t, �s paradicsomot, majd megm�rem, a vonalk�dos pap�rr�l megtudhatom, hogy a paprika olasz, a paradicsom pedig argent�n.
A dolog m�sik oldala: vagyunk p�ran a j�zanok k�z�tt, akik nem tudunk megszervez�dni, hogy igazi er�t tudjunk felmutatni. Erre is mondok egy p�ld�t. A h�res Gladi�tor c�m� film egyik jelenet�ben mondja Maximus, a f�szerepl�: � Ak�rhogy j�v�k is ki azon az ajt�n, csak akkor maradok �letben, ha �sszefogunk! Nos, ez a fajta �sszefog�s, vagy �sszetart�s hi�nyzik, erre vagyunk k�ptelenek, ezt nem engedik meg nek�nk. A m�sik szellemi �ramlat k�pvisel�i �sszetartanak. Nagy probl�m�nk: ahogy a lengyelek a vil�gh�bor�ban lovas hadsereggel mentek a tankok ellen, nek�nk is vannak �lovas band�riumaink�, de egyenl�tlen a k�zdelem, mert tankok j�nnek szembe.